Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-25 / 198. szám
8. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2001. Augusztus 25., szombat FKGP: visszatérés a gyökerekhez Az alelnök szerint a konfliktusok okozója nem a Kisgazdapárt A magyar föld védelmére kelő Független Kisgazdapárt (FKGP) országos al- elnöke, G. Nagyné dr. Maczó Ágnes a napokban Egerben járva hangot adott abbéli bizakodásának, hogy pártja megerősödve, a jövő évi parlamenti választásokon is átlépi az ötszázalékos küszöböt. A politikus a Nagyboldogasszony-napi könyörgés kapcsán tartott sajtótájékoztatót követően adott interjút lapunknak.- A Kisgazdapárt alelnökeként milyen jövőt jósol a pártnak? Nyilván kész elképzelésekkel rendelkezik a tekintetben, hogy miként lehetne javítani az FKGP jelenlegi, nem túl rózsás mutatóin...- Amikor újra visszahívtak alelnökiek, akkor azt mondtam, biztos vagyok benne, hogy a Kisgazdapártot újra fel tudjuk építeni. Nem azért mondtam, mert biztatni akartam az embereket, hanem határozott meggyőződésem, hogy Magyarországon a Független Kisgazdapártnak olyan bázisa van, amit csak elűzni lehet. Az FKGP-nek egyetlen feladata van tehát: a saját tagjainál kell visszanyernie a hitelä. Azt az elvesztett hitelt kell visszanyernie, amit részben a Kisgazdapárton belüli problémák, részben kvülről jövő erők okoztak. Van tehát programom, amely-azt hiszem - már látszik is, hiszen a párton belül nagyon határozott arculatot igyekszünk kalakítani. Visszatértünk a Nagyatádi Szabó Ist- ván-féle kisgazda- politikához, aminek a lényege a föld védelme. Ahogy az országos vezetés megbízásából végigjárom az országot, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyon koncentrált, nagyon jól irányított pártra van szükség, ahol a megyei vezetéssel közvetlen kapcsolatot keü tartanom. Emellett a kabineteket is teljesen újjászerveztük, s komoly szakmai munka kezdődött, melynek a nyilvánosság előtti megjelenését már elterveztük, de szeptemberben megjelentetjük a választási programunkat is folyamatosan, fejezetenként. Ez azt jelenti, hogy éppen az a fontos szakmai munka kezdődött meg a párton belül, amely a választásoknál döntő lesz. A fejlődés tehát két irányban is elindult: egyrészt már zajlik a párton belüli megerősödés, a párt vezetésének stabilizálása, másrészt a komoly szakmai munka is megkezdődött.- Említette korábban, hogy biztos benne, az FKGP átlépi a Parlamentbe kerüléshez szükséges S százalékos küszöböt. Ezzel együtt - tekintettel az utóbbi időszak megsokasodott konfliktu„Nagyon sok alkalommal kértük a Fideszt, hogy viselkedjen koalíciós partnerként. A Fidesz azonban, úgy látom, elrugaszkodott a valóságtól, és teljesen egyedül akarja a jobboldal szerepét átvenni. saim - megkerülhetetlen a kérdés: milyen viszonyt szándékoznak kialakítani a jobboldali erőkkel, élén a Fidesszel?- A konfliktusok és a problémák nem a Kisgazdapárt miatt adódnak. A Fidesz úgy akar viselkedni, mintha minden jó az övé lenne, s minden rossz a Kisgazdapárté. Egy koalíció a közös sikerekről és a közös kudarcokról szól. Nekem kisgazda alelnökként semmi közöm nincs azokhoz G. Nagyné dr. Maczó Agnes: Ebbe a hibába Antall József is belebukott.. FOTÓ: PERL MÁRTON a hibákhoz, amiket például Szabadi Béla elkövetett. Sokkal több köze van azokhoz Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Ha tehát jól végiggondolják, a hbákat és a sikereket közösen kell kezelni, és mindannyiunknak fontos, hogy ne egymással vitatkozzunk. Nagyon sok alkalommal kértük a Fideszt, hogy viselkedjen koalíciós partnerként. A Fidesz azonban, úgy látom, elrugaszkodott a valóságtól, és teljesen egyedül akarja a jobboldal szerepét átvenni. Ez olyan hiba, amibe Antall József is belebukott. A Fidesz problémája azonban nem az én problémám, én az FKGP-t szeretném rendbe hozni. A mi célunk pedig nem az, hogy bárkit legyőzzünk, hanem az, hogy magunkat megerősítsük. Nem foglalkozunk tehát azokkal a kérdésekkel, hogy mit tesz a Fidesz, az MSZP vagy az SZDSZ. Egyetlen lényeges feladatunk van: saját magunkat kell megerősíteni, a saját bázisunkat kell újra felépíteni. Ezzel teljes mértékben biztosítható nemcsak a parlamenti küszöb átlépése, hanem ennél jóval nagyobb szavazati arány is. A többi a későbbiekre vár. Ha mi a kisgazda, földmunkás és polgári rétegeket, a klasszikus kisgazdarétegeket nyerjük meg, akkor a választásokon az eredmény nem lehet kétséges.- Az Ön által említett „külső" problémákon túl azonban „belső” konfliktusok is adódtak szép számmal. Többek szerint ezek fő okozója maga a pártelnök, dr. Torgyán József, akiről olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy viselkedése, a jobbra-balra csapkodó nyilatkozatai már- már a paranoia jeleit mutatják. Önök „házon belül" mindezt hogyan látják?- A közelmúlt magyar történelmében még nem fordult elő, hogy valakit a saját pártjából eltávolítottak, majd ugyanaz az ember, aki ezt megtette, elnézést kérve, beismerve a hibáját, visszahívott. Azzal, hogy a nagyválasztmányi ülésen a pártelnök elmondta, hogy Maczó Ágnest azért hívjuk vissza, mert az ő ittléte alatt a párt 29 százalékon állt, ma pedig jóval lejjebb vagyunk, azzal, hogy elismerte, hogy a pártvezetés nagyon sok hibát követett el, és elsőként ezeket szeretnék korrigálni, szerintem egyedülálló cselekedetet hajtott végre.-Es a többi személyi konfliktus?- Olyan döntés született, hogy mindenki esetében, aki önként vagy bármi más módon eltávozott, a helyi és megyei alapszervezeteknek kell dönteniük. Ha ők visszaveszik, csak azt követően tárgyal róla az országos elnökség. Egyébként az én visszavételemet is egy helyi alapszervezet kezdeményezte. KUHNE GABOR Előtérben a nevelés: rajtolnak a kerettantervek A tapasztalatok azt igazolták, hogy a módosítás nélkülözhetetlen Elek Elemér: felkaroljuk az arra rászorulókat H amarosan kezdődik az új tanév. Az a tíz munkás hónap, amely sok szempontból más lesz, mint a korábbiak voltak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jóval többet ígér náluk. Kedvezőbb körülményeket, nyugodtabb, alkotóbb jellegű légkört. Áz se mellékes, hogy a pedagógusok bére szeptembertől húsz százalékkal emelkedik, s úgy hírük - bár így is lenne -, ez az anyagi megbecsülés nem egyszeri aktus, hiszen a kormányzatí, illetve minisztériumi irányítók hasonló folytatást ígérnek a jövőre vonatkozóan is. Megindul a kerettantervek fokozatos bevezetése. Egyelőre az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban. Erről beszélgettünk Elek Elemérrel, az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet igazgatójával, aki aktívan részt vett az előkészítésben, ugyanis tagja volt annak a tíztagú bizottságnak, amely a konkrét teendők mérlegelésével, meghatározásával foglalkozott.- Miért volt szükség a változtatásokra?- A NAT a XX. és a XXI. század kívánalmait fogalmazta meg. Előrelátóan és jó szándéktól vezérelve. Kellett ez, mivel az iskolának is lépést kell tartama az idővel. Igaz, akadtak aggályok. Ráadásul ezeket a valóság visszajelezte. A tapasztalatok azt igazolták - megerősítvén a jogos kétkedést -, hogy a módosítás nélkülözhetetlen. Ezt a katedrán állók nyomatékolták. Annál is inkább, mert a hivatástudattól sarkalltak alapvető érdeke az, hogy diákjaik helyüket leljék a hétköznapokban. A korrekció egyébként soha nem felesleges, enélkül aligha képzelhető el érdemleges siker. Hadd jegyezzem meg, hogy ezúttal - s ez feltétlenül örvendetes - előzetesen kikérték a szakértők, az intézményvezetők, a tanítók, a tanárok, az Országos Köznevelési Tanács véleményét, egyszóval széles körű konszenzus formálódott. Garancia ez arra is, hogy szó sincs semmiféle elméletieskedésről. Ezzel is magyarázható az, hogy olyan változat jött létre, amely biztosítja a nevelés-oktatás tartalmi egységét, s ami ezzel összefügg, az iskolák közötti átjárhatóságot is. Igen lényeges dolog az utóbbi, mert megszünteti a zsákutca jelleget.- Konkrétan fogalmazva: mi nem tetszett, mit kellett reformálni?- A Nemzeti Alaptanterv bevezette a műveltségi területek fogalmát, ezek váltották fel a tantárgyakat. A fordulatot igen sokan kifogásolták. Kétségkívül zavart keltett a gyors áttérés, a fogalmi tisztázatlanság, az, hogy hiányoztak a megfelelő feltételek. Emiatt definiáltattak a kötelező és közös követelmények, s ezekhez társultak a mindenütt érvényes óraszámok. A tisztázás felszámolta a szabadosság érzetét, az itt-ott felbukkanó tanácstalanságot, azaz atmoszféra-javító hatása vitathatatlan. A felnövekvő nemzedékek ismeretgyarapítása, „karakteredzése” nem partizánkodás, hanem igen felelősségteljes kívánalom.- A cél bizalomgerjesztő volt, de hamarosan az is kiviláglott, hogy a részfeladatok helyi megoldása többletterhekkel jár. Okozott-e ez gondot?- Semmiképp, ugyanis mindenütt tisztában voltak azzal, hogy ezúttal nem feleslegesen szorgos- kodnak, mivel saját jövőjüket is könnyítik. Ezért készséggel módosították a helyi pedagógiai programot. Ezt nemcsak magunkra vonatkozóan mondhatom, hanem mások meglátásaira is hivatkozhatok. Nem kellett kapkodni, vagyis mindenki megfontolhatta, mit tesz. Mi például már márciusra végeztünk. Az is elégedettséget váltott ki, hogy előtérbe helyeződött a nevelés. Nem frázisokba préselve, hanem tettekbe sűrítve. Nálunk ez egyébként is régi tradíció, az elkövetkező hónapokban, években még hatékonyabbá válik.- Nem csorbul az annyira óhajtott önállóság?- Szó sincs erről! Körülbelül húszszázalékos mértékben érvényesül, s ez nem is olyan rossz arány. Az előírások nem kötik meg a kollégák kezét. Felesleges hangsúlyozni, hogy az előírt mennyiségű anyagot saját, egyéni módszerek hódba vetésével tálalhatja az, aki erre belső ösztönzést érez, vagyis indokolt panaszra semmi ok.- A szakiskolai kép miről tanúskodik?- Bővülnek az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségei is. Erre mi mindig törekedtünk, hiszen hozzánk igen hátrányos helyzetű gyerekek is bejutnak, s ha már itt vannak, akkor nem ítélhetjük totális kudarcra őket. Ez megbocsáthatatlan vétek lenne. Ezért aztán régóta felkaroljuk az arra rászorulókat, s ha nem tudnak olvasni, akkor arra is megtanítjuk őket. Ezért jó, hogy a kilencedik osztályosok két „táborba” sorakoztatha- tók. Mi e kettő mellett létrehozunk egy C variációt is, ide azok kerülnek majd, akiknek el kell még sajátítaniuk az elemi ismereteket, az alapvető viselkedési normákat is. Ilyenek számosán vannak, s a későbbiekben is akadnak majd. Emiatt jelzem azt, hogy a túl kicsi intézmények nem a legmegfelelőbbek, ugyanis akadályozzák az ilyen mérvű differenciálást, pedig ezek a diákok másképp aligha érvényesülnek. Összegezve ismét azt emelném ki, hogy most végre helyes irányban haladunk, s kizárólag rajtunk, kitartásunkon, teremtő hevünkön múlik, hogy met- től meddig jutunk el. Úgy látom: nem kell amiatt keseregnünk, hogy mellékvágányra siklottunk, s nap mint nap meggyőződhetünk arról - jelképesen szólva -, hogy az elvetett mag szándékaink szerint szökken majd szárba. PÉCSI ISTVÁN CNC- esztergák az intézetben FOTÓ: GÁL GÁBOR