Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

2001. Augusztus 18., szombat M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Búvárszemle A bájos hölgy nyakig merül a medence vizébe. A parton napo­zó srácok hosszan nézik. A lány láthatóan élvezi a sikert, mert többször is elúszik előttük, majd a közelben a medence szélébe kapaszkodva megáll a vízben. Egy búvárszemüveges tűnik fel a közelében. Rövid felszíni szemlélődés után alábukik, majd a srácok közelében jön is­mét a felszínre. - Ne törjétek ma­gatokat - mondja -, nyaktól lefe­lé gyenge. Később, amikor a széparcú kijön a medencéből, látni, hogy a búvárnak igaza volt. itomi KISKÖREI FORGATAG. Ma délelőtt 10 órától a szabadvizü strandon a népdalcsoportok, a lovasok és az íjászok színes fel­vonulásával kezdődik az egész napos program. A megnyitó után olasz zászlódobálók, fran­cia íjászok és hazai lovasok lép­nek közönség elé, majd a ha­gyományőrző csoportok és a nemzetközi folklóregyüttesek műsora következik. Este tíztől elektronikus zeneparti veszi kezdetét. Hétfőn 11 órától a he­vesi tűzoltóság Szikla Mentő- csoportjának tűzoltó és vízi­mentő csoportja tart bemuta­tót. Augusztus 24-én, pénteken Lajcsi Dáridója zárja a Tisza-ta- vi szezont. A műsor 20.30-kor kezdődik. DINNYÉS NAP. Ma este hat órától a főzőversennyel egy idő­ben a /tort! művelődési ház lét­rejöttének 40. évfordulója alkal­mából megtartott rendezvényen a dinnyék „vetélkedésére” is sor kerül. A tűzijátékkal záruló programban többek között női szépségverseny és férfi lábszép­ségverseny is szerepel. VÉRADÁS. A hatvani vértran- szfúziós állomás és a városi Vö­röskereszt augusztus 21-én, kedden reggel 8 órától ismét várja a donorokat. Ezúttal első­sorban a vasúti csomópont dol­gozóira számítanak. NYERTES MEGFEJTŐINK. Múlt heti számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése: Igen, csak a mama ilyenkor le­veszi a cipőmet is. A pontos vá­laszt beküldők közül Németh István (Andornaktálya) és Vas­vári Nándomé (Eger) könyvet nyert. KÉZMÜVESHÉT. A vámos- györki művelődési házban a hatvani alkotótábor szervezésé­ben kézműveshét kezdődik au­gusztus 21-én, kedden. Az első nap a szövéssel, szerdán a tűz­zománckészítéssel, csütörtö­kön a batikolással, pénteken a kosárfonással, míg a szombati zárónapon a mézeskalács-ké­szítéssel ismerkedhetnek a résztvevők. ■ Finisben az aratás A hét végén befejeződik a nagy nyári munka Ha az időjárás kegyes marad, a hét végén be­fejeződik a gabonaaratás - tudtuk meg az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hiva­talban. A búza jó termést adott, a minősége azonban változó. Az alacsony felvásárlási árak miatt sokan tárolókban helyezték el a termést, abban bízva, hogy később kedve­zőbben értékesíthetik majd azt. Heves megye A július végi, illetve az elmúlt heti kiadós eső­zés megállította az aratókat. A földek alapo­san feláztak, emiatt nem lehetett gépekkel rá­menni. Miután újra felmelegedett az idő, foly­tatták a nagy nyári munkát. Búzából 58 ezer hektárról aratják a termést, 4,1 tonnás átlaggal. Már korábban befejező­dött az őszi árpa betakarítása 5700 hektárról. Az átlagos hozam ebből is 4,1 tonna. A ter­mést jól értékesítik, mert az ára kedvezőbb, mint a takarmánybúzáé. Befejezéséhez köze­ledik a tavaszi árpa aratása nyolcezer hektá­ron. Ez gyenge, 2,1 tonnás termést adott. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a vetési időszakban nem volt eső. A megyében hamarosan végeznek a zab aratásával is, ösz- szesen 1200 hektáron takarítják be, átlagosan kéttonnás hozammal. Ennek ára is kedvező. A takarmánygabonák közül a triticaléval ebben az évben 2500 hektáron foglalkoztak, az átlag 3,6 tonna hektáranként. Az aratással párhuzamosan folyik a szal- maletakarítás is. Annak egy részét bálázzák, illetve szecskázva a talajba dolgozzák be. Tart a tarlóhántás is. A korábbi csapadékos időjá­rás hatására szépen fejlődnek a kapás növé­nyek, a kukorica, a napraforgó és a cukorré­pa. A táblákon azonban sok a gyomnövény is, amelyet igyekeznek eltávolítani a gazdák. A mátraaljai és az egri borvidéken jelenleg erőteljesen védekeznek a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. A termés biztató az ültetvé­nyeken, a kilátások szerint a 12 tonnás ho­zam is elérhe­tő. Ám az elő­rejelzések sze­rint a tavalyi­tól 10-20 szá­zalékkal ala­csonyabbak lesznek a fel- vásárlási árak. Kál térségében különösen jó az idei görögdinnyetermés. Az elmúlt napok­ban emelkedett az ízletes gyümölcs felvásár­lási ára. Kilónként 35 forintért veszik át a din­nyét, a fogyasztók viszont közel nyolcvan fo- rintért vásárolják a piacokon. _______imehtuszi GA BONAFÉLÉK HEVESBEN Növény Terület (ha) Hozam t/ha Búza 58.000 4,1 Őszi árpa 5.700 4,1 Tavaszi árpa 8.000 2,1 Zab 1.200 2,0 Triticale 2.500 3,6 Támogatják a tanévkezdést A legtöbbet idén is az elsősökre kell költeni A gyermekes családok az előző évek tapasztalatából okulva idén is igyekeztek előre megtakarítani az iskolakezdéshez szükséges összeget. A legtöbb oktatási in­tézményben a tankönyvek árát már tavasszal, részletekben megfizethették a szülők, az ide­gennyelvi tankönyvekért azon­ban sok helyen külön kell fizet­ni. A tankönyvcsomagok ára az általános iskolások esetében át­lagosan 6-8000 forintba kerül. A tanszervásár a nagy bevá­sárlóközpontokban már a nyár derekán megkezdődött, a papír- írószerboltokban pedig augusz­tus elejétől kínálják 10-20 szá­zalékos engedménnyel a szük­séges eszközöket. Az általános iskolások füzet­csomagjaiért 1000-1300 forintot kérnek, a középiskolások által használt nagy­méretű spirál­füzetek ára da- rabonként 200-400 forint­ba kerül. Iskolatáskát már 2000 forin­tért is kínálnak, ám a jó minőségű, tartós darab akár 8-10 ezer forintba is bele­kerülhet. Tolltartót 200-2400 forintig láttunk az üzletekben, a színes ceruzakészlet minő­ségtől függően 200-1500 forint. A hagyományos vászon tornaci­pőért 1000-1500 forintot, míg a márkásabb lábbeliért 8-10 ezer forintot is elkérnek. A szüksé­ges váltócipő 1000-2000 forint között már beszerezhető. A lányok és a fiúk tornafel­szerelése 2000-4000 forintig terjed. A kis elsősöknek szükségük van ezen kívül tisztasági cso­magra, uzsonnatáskára, néhány olvasást segítő kiegészítő könyvre. Ilyenkor a legtöbb családban áldozni kell az otthoni tanulás kellékeire is: íróasztalra, olva­sólámpára. Összességében elmondható, hogy egy gyermek beiskolázása idén 15-20 ezer forintra tehető, s a legtöbbet a kis elsősökre, il­letve a középiskolások első osz­tályosaira kell költeni. A szerényebb jövedelmű csa­ládoknak az illetékes önkor­mányzatoknál érdemes tájéko­zódni a támogatások feltételei­ről és összegéről. Akik kiegészí­tő családi pótlékban részesül­nek, idén automatikusan 4000 forint plusz támogatást kapnak az iskolakezdéshez. Az önkor­mányzatok a legtöbb települé­sen már meghozták határozata­ikat a tanévkezdési támogatás mértékéről. Ez községenként változó. Akadnak helyhatóság­ok, akik úgy döntöttek, hogy azok a családok is megkapják az egyszeri beiskolázási se­gélyt, akik nem részesülnek ki­egészítő családi pótlékban. Idén is lehet igényelni a rá­szorulóknak rendkívüli gyer­mekvédelmi támogatást, mely­nek egy részét természetben - általában tankönyv formájában - juttatnak el az igénylőknek. A nagycsaládosoknak alanyi jogon jár az ötvenszázalékos ét­kezési támogatás, a fogyatékos gyermekek pedig 30 százalékos hozzájárulásra számíthatnak. Ugyancsak kemény kiadá­sokra számíthatnak a felsőok­tatási inézmények nappali ta­gozatos hallgatói. A kevés kol­légiumi hely mi­att sokan albér­letet kénytele­nek fizetni, amelynek össze­ge városonként változik és függ a komfortfoko­zattól is. Az egyetemistáknak, főisko­lásoknak segítséget jelenthet az augusztus végétől igényelhető diákhitel. A nyomtatványok­hoz augusztus 27-től juthatnak hozzá az érintettek a postákon, amelyeket kitöltve szeptember 3-tól kezdődően lehet majd be- nyújtani. __________________■ „ A tanszervásár a nagy bevásárlóközpontokban már a nyár dere­kán megkezdődött, a papír-írószerboltokban pedig augusztus ele­jétől kínálják 10-20 százalékos engedménnyel a szükséges esz­közöket. Az általános iskolások füzetcsomagjaiért 1000-1300 fo­rintot kell fizetni, a középiskolások által használt nagyméretű spi­rálfüzetek ára darabonként 200-400 forintba kerül.” TOMPA Z. MIHÁLY Kicsik és nagyok Nem könnyű manapság a rendőrnek. Ün­nepkor sem könnyű, mert hát amíg a civil honpolgárok nagy része élvezi a szabadnap örömét és akár egy-két pohár hideg fröccsöt is legurít a torkán, addig a rend egyenruhás őrei nagy része bizony talpon van és száraz torokkal biztosítja a rendezvények zavarta­lan lebonyolítását. Ráadásul ilyenkor általában akad egy-két du­hajkodó magyar, aki a néhány korsó sör nyújtotta bátorításból megpróbál az ünnephez nem illő helyzetet előidézni. Hétköznap sem könnyű a rendőrnek, hiszen tíz évvel a rend­szerváltás után a hétköznapi ember mintha még mindig nem ér­zékelné kellőképpen, hogy ez a rendőrség már nem az a rendőr­ség. Továbbra is nagy sikert aratnak társaságban a rendőrviccek és senki sem jegyzi meg, hogy ma már más a helyzet. Ráadásul a rendőrségi célkeresztbe kerülő „a másik oldal" job­ban meg tudta lovagolni a szabadabbá váló társadalmi rendszer nyújtotta előnyöket. Elég néhány hiba és máris ügyvédek és ér­dekvédők hadával találja szemben magát a rendőr. A rendőrség vendégszeretetét hosszabb-rövidebb ideig élvezőknek gyakran jut akár több ügyvédre is, sőt: most arról is szólnak a hírek, hogy az elkapottak magánnyomozót fogadnak annak kiderítésére, mit hibáztak az ellenük intézkedő rendőrök. Persze ezt a csatát is meg lehetne nyerni, hogyha a honi rend­őröknek is lenne pénzük az elit jogtudorok félfogadására. Pénz dolgában viszont nem áll valami fényesen a Belügyminisztéri­um, hiszen alkalmazottai általában az alacsony fizetést teszik szóvá. Ezen kellene emelni, ha lenne mit osztogatni. Ráadásul a bepanaszolt rendőr sincs könnyű helyzetben, hi­szen vizsgálat indul ellene és az ilyesminek általában senki sem örül. A rendőr sem, részben azért mert általában senki sem dol­gozik hibátlanul, részben pedig azért, mert amíg vizsgálóéinak körülötte, addig lőttek a prémiumnak és az előléptetésnek. És az sem lehet kellemes, ha különböző bizottságok és ellenőrök elé ci­tálják az embert. Gyanítható, hogy mindezek után a rendőrök némelyike akár kísértésbe is eshet: jobb ha nem vesz észre mindent és csak azok ellen lép fel, akik később nem szaladnak fühöz-fához az intézke­dés, vagy a kiszabott bírság miatt. Mondani sem kell, hogy ez a legrosszabb. így a kisember azt érzékeli, hogy a rendőrség túlságosan is kemény, miközben ál­landóan a polgárbarátságát hangsúlyozza. A „menők”pedig elé­gedetten dörzsölgethetik a kezüket, hiszen sikerült betartaniuk a rend. őreinek. Ám az, hogy ez sikerül-e nekik, már nem csak a rendőrökön múlik. Széthúzzák a Sok településen (Folytatás az 1. oldalról) A szakember szerint nem lövik el meggondolatlanul minden „puskaporukat”. Az előre meg­tervezett koreográfia szerint a korábbi évekhez képest akad­nak változások. Több magas lö­vés lesz, és jobban széthúzzák a „tűzvonalát”, hogy ne csak a centrumból, a város közepéről, hanem távolabbról is élvezhető legyen a látvány. A mintegy 1200 robbanó, fénylő, tüzet há­nyó és füstölő szerkezet elpuf- fogtatása mintegy 800 ezer fo­rintjába - a korábbi esztendő­nél valamivel többe - kerül a helyi önkormányzatnak. Az Országimázsközpont mintegy 250 millióért rendelte meg a fő­városi tűzijátékot és a néhány kiválasztott helyszín - például Miskolc - égi parádéjáért is több tízmilliót fizet. A szakem­ber szerint ezek a számok kissé „tűzvonalát” lesz fényparádé sokkolóak, de cserébe a megye- székhelyen is ígér hasonlót. Sokkolónak nevezik ugyanis a tűzijáték végén a programzáró attrakciót, a slusszpoént, ami­kor is Egerben egyszerre 120-150 szerkezet lép majd mű­ködésbe, középmagasán rob­banva, szétszórva a tűzeső szikracsóváit. A lefelé „csörgő” görögtúz helyett, felfelé lövellő vulkánok lesznek, s figurális képként a Szaturnusz bolygó és a magyar trikolor legyező alakú szimbóluma jelenik meg. A produkció ideje alatt a tűzol­tók helyi ügyeletet látnak el. Mint megtudtuk: augusztus 20-a táján a megye szinte min­den településén rendeznek ki- sebb-nagyobb, a helyi kassza teherbírásához mért tűzijáté­kot. Ebből a szempontból pél­dául Hevesen és Pétervásárán is komolyabb látványra lehet szá­mítani. (KJ) Kirándulás a középkorban Megnyitották Az Egri Vár Története állandó kiállítást Eger Az Egri Vitézlő Oskola látványos haditorna-bemutatóval, a Musica Aulica együttes pedig lágy reneszánsz zeneszóval fo­gadta az egri vár gótikus palotá­jának emeletén az eseményre érkező vendégeket. Dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató hang­súlyozta: külön öröm, hogy az 50 millió forintért elkészített tár­lat megnyitását elvállalta dr. Szabó János honvédelmi minisz­ter, hiszen Eger várvédő hősei­nek tettével vívta ki legendáját a magyar történelemben. Ezt követően a honvédelmi miniszter emlékeztetett arra: az egri vár története összefonódott a hősiességgel, a kitartással, a nemzet összefogásának tényé­vel. Azt kívánta, ezek az értékek éljenek tovább minden nemze­dékben, hiszen a várvédők bebi­zonyították már egyszer a ma­gyar történelemben, milyen erős lehet egy nemzet, ha nem a szét­húzás jellemzi. Dr. Seregély Ist­ván egri érsek a történelmi múl­tunk vitathatatlan hőstetteinek jelentőségére hívta fel a figyel­met, s utalt arra, hogy Gárdonyi Géza regénye, az Egri Csillagok útmutatást adott az egriek pél­dáján keresztül a nemzetnek. Ha merjük és tudjuk vállalni ezeréves múltunkat - mondta a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke - lesz helyünk a harma­dik évezred Európájában és a vi­lág népei között. Az egri érsek köszöntője után Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsé­bet, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának főosztály­vezetője szólt, aki méltatta a tár­lat hitelességét, adatgazdagsá­gát, s külön megköszönte a két éven át ezen az állandó kiállítá­son dolgozó muzeológusok fára­dozásait. Gyakorló múzeumláto­gatóként - mondta - tudja, hogy ahol a muzeológusok munkája befejeződik, ott a látogatók szá­mára új korszak kezdődik. Ehhez kapcsolódott Sós Ta­más, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki kiemelte a vármúze­um dolgozói folyamatos tudo­mányos munkájának fontossá­gát. ígéretet tett arra is, hogy a nemzeti örökség részét képező egri vár rekonstrukcióját tovább­ra is, ahogy eddig is, napiren­den tartják. Ezután a látogatókat a nyolc­termes kiállításon a tárlat rende- zői kalauzolták végig. i-romii — Ma délelőtt 11 órakor avatják fel a hevesi városháza nagytermében az új házasságkötő termet. A berendezés a megalakulásá­nak 50. évfordulóját ünneplő Hevesi Háziipari Szövetkezet ajándéka. Az asszonyok az elmúlt fél évszázad lakástextíliáinak fel- használásával díszítették a termet. A népi bútorokat, amelyek motívumai az élethez, a házasságkötés szertartásához kötődnek, Dávid Sándor népi fafaragó készítette el. fotó; pilisy elemér

Next

/
Thumbnails
Contents