Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

I 2001. Augusztus 14., kedd HÖR ONT 7. OLDAL A kézművesség a nemzeti örökség egyik láncszeme A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, a Borsod és Nógrád megyei test­vérkamarák közreműködésével, augusztus 31-szeptember 2. között az Líceumban A kézmű­vesség múltja, jelene, jövője című kiállításra és nemzetközi konferenciára kerül sor. A három­napos program nemcsak a szakma jeles képviselőinek, hanem a városbelieknek és az ideláto­gatóknak is élményt és szórakozást jelenthet. Egér A kézművesség múltja, jelene és jövője A rendezvény újszerű kezdemé­nyezés, amely nemcsak hagyo­mányteremtő lehet, hanem mint visszatérő rendezvény, szolgál­hatja a határon innen és túl gaz­dasági és szakmai célkitűzéseink megvalósítását. Ezért szép és kö­vetésre méltó a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara e bemutat­kozása. A kamara a kisvállalko­zók sajátos szegmensének refe­renciái révén ösztönzi mind e mesterremekek előállítását, mind pedig azok széles körű fel- használását. A magyar gazdaság fejlődésé­ben az ezeréves kézművesség fon­tos szerepet töltött és tölt be ma is. A történettudomány tanköny­veiben a városok kialakulása, a kultúra fejlődése, az ipar első csí­ráinak leírása elképzelhetetlen a kézművesség szerepének elem­zése és méltatása nélkül. A magyar kézművesmunka év­ezredes remekműveinek váloga­tott darabjaival napjainkban a múzeumok látogatói ismerked­hetnek meg - legyenek ezek az egykori főúri udvartartás meg­maradt darabjai, vagy a régész kutatóárkából előkerült minden­napi tárgyak. A társadalom szin­te minden csoportja évszáza­dokon keresztül használta, fej­lesztette és megújította ezeket. A háztartások, az egykori hadsere­gek, udvartartások funkcionáli­san és esztétikailag is letisztult eszközei, az önellátás érdekében is igényesen megformált kézmű­ves alkotások az emberi lele­mény, az alkotó lét bizonyítékai. Sajnos, az ország történelme so­rán gyakran kárt szenvedtek a múlt emlékei. Mégis mindazok, akiknek módjuk van Budapes­ten, Esztergomban, Herenden, továbbá Hollóházán, Palóc- és Matyóföldön, Parádsasváron mú­zeumlátogatásra, meggyőződhet­nek arról, hogy az elődök évezre­des teljesítménye előtt hogyan tiszteleg a ma állampolgára. Ma­gyarországon és külföldön szá­mos emlék őrzi az egész Európát átfogó kereskedelmi kapcsolatok emlékét, az egykor világot járó kézművesmesterek és tanulók tapasztalatszerzésének írásos emlékeit. Kisvállalkozók milliós rétege A jelenlegi gazdasági szerkezet­ben kialakult a kisvállalkozók milliós nagyságrendű rétege. Ma már a legnagyobb cégek sem nél­külözhetik a kisvállalkozók be­szállításait. A nagy nemzetközi vállalatok igényei, követelmé­nyei pedig jótékony hatással van­nak a kisvállalkozások színvo­nalára, a beszállítások megnyit­ják az utat számukra a világpiac, az exportképes termékek felé. A versenyképesség erősödése a kisvállalkozók sikeres munkáján is múlik. Elsődleges feladatunk olyan környezet megteremtése, amelyben a vállalkozók jól tud­nak prosperálni. Természetesen ezen túlmenően a kormány és az érdekképviseleti szervek felada­ta, hogy támogassa is a szóban forgó réteget. Az erre vonatkozó program 3 alapvető pillérre tá­maszkodik. Cél, hogy a kis- és kö­zépvállalkozók lényegében olyan feltételek mellett juthassanak pénzhez, mint a nagyok. A máso­dik fontos tényező az átfogó in­formációbázis megteremtése, működtetése. A kisvállalkozók saját maguk menedzserei, ezért sok ismeretre van szükségük. A magyar kisvállalkozók sokkal jobban tudják, miként lehet egy terméket előállítani, mint azt, hogy hogyan lehet azzal a piacon sikert elérni. Ezért a harmadik feladat a speciális oktatás. A jövőt illetően optimisták le­hetünk. A tények általában azt igazolják, hogy 2001-ben a kis­vállalkozók jobb helyzetben van­nak, mint korábban. Egy polgári társadalom kialakításában nem lehet lebecsülni azt a réteget, amely a polgárok alapjának je­lentős részét képezi. Az állam és a társadalom általános társada­lomfilozófiai alapállásából adó­dóan nagyobb mértékben tá­maszkodik erre a rétegre, mint elődei, és segíti is az eredménye­sebb munkában. Semmi túlzás nincs abban, ha most, a magyar keresztény állam létrejöttének ezeréves évforduló­ján lejelentjük: a magyar kézmű­vességnek mindig is kiemelkedő szerepe volt a magyarság, a ma­gyar nemzet történelmében, sor­sának alakításában. őseink szinte művészi színvo­nalon űzték a fegyverkovácsoló, az íjgyártó, a szíjgyártó, a nemes­fémműves és még számos más mesterséget. Sokatmondó tény, hogy a kézművesek első civil szervezetei már az Árpád-házi királyok idején létrejönnek, ami­ben a magyar iparűzők magas szakmai színvonala, társadalmi szervezettsége mellett az idetele­pített külföldiek is fontos szere­pet játszanak. A képzés pillére a „legényvándorlás” Úgyszólván alig van Európának olyan régiója, ahonnan ne jöttek volna hozzánk a mesteremberek, akiktől ne tanultunk volna vala­mit, s mindezeken felül a céhek által szigorúan szabályozott szakmai képzés egyik pillérének számított a honi és külföldi „le­gényvándorlás”. De ami kevésbé ismert, nemcsak a mi „legénye­ink” jártak tanulni más országok­ba, hanem onnan is sokan jöttek hozzánk. Különösen a környező országokban számított jó ajánló­levélnek, ha valaki Magyarorszá­gon tökéletesítve tudását lett szakmája mestere. Hazánkban mindig igen közel állt egymáshoz - szinte egybefonódott - a művé­szi ipar és a kézműipar. Ha csak a közelmúltban rendezett kiállí­tások műtárgyaira, kézműves al­kotásaira gondolunk, a korabeli festett üvegpoharakra, porcelán­edényekre, vázákra, ötvösmun­kákra, faragott bútorokra, pom­pázatos ruhákra, megállapíthat­juk, hogy temérdek mestermun­ka képvisel magas művészi szín­vonalat. Külön is szólni érdemes arról a szerepről, amelyet a kézműve­sek általában a társadalom és a gazdaság fejlődésében, a kultúra, az irodalom, a művészetek ter­Házigazda lehet Eger Észak-Magyarország városairól, többek között Egerről és Miskolc­ról. A szinte vég nélkül sorolható példák közül csupán kettőt eme­lünk ki. 1760-ban az egykori Szent Flórián-kápolna aligha épülhetett volna fel, ha az építés költségeit a néhai Chribis Antal pékmester és budai polgár nem vállalja magára. Köztudott, hogy Petőfi Sándor 1844-ben Tóth Gás­pár szabómester támogatásával jelentette meg az első verseskö­tetét. De jól példázza a „kézművesrangot” az is, hogy a főurak által oly igen kedvelt port­réfestő, Barabás Miklós 1851-ben Farkas Mihály asztalos főcéh- mestert is megtisztelte ecsetjével. A kézművesek a székesfőváros­tól a legkisebb falvakig terjesztet­ték a kultúrát, a polgári szemléle­tet és életvitelt a különféle ipari egyletekben dalárdákban, olva­sókörökben, erősödő politikai, szakmai és érdekvédelmi szerve­zetekben. A közelmúlt századokban is a kézműipar mindig megőrizte he­lyét az európai élmezőnyben. Mi­nek köszönhetően? Leginkább annak, hogy a pénzt, a technikai elmaradottságot, sőt még az ide­gen elnyomó hatalom tudatos el- sorvasztási törekvését is képes volt ellensúlyozni szorgalom­mal, tudással, tehetséggel. S ez az, ami miatt a jövőtől, az euró­pai megmérettetéstől sem kell tartania. Létezzen vállalkozói kultúra A kamarák köztestületi és szol­gáltatói teendőit napjainkban az ezeknek megfelelő tagsági igény alapozza meg. Az első és talán legfontosabb a vállalkozói kultú­ra kibontakozása, amely magá­ban foglalja az ipargyakorlásra felkészülést, az alkalmasságot, a képzésre, továbbképzésre való nyitottságot, a szakma széles kö­rű ismeretét, a piacképességet, olyan szakértői gárda vagy me­nedzsment meglétét, amely al­kalmas a szükséges információk, előírások kezelésére is. A szak­makultúra legmagasabb szintjé­hez kapcsolódik a mester cím megszerzése, a szakmunkásta­nulók nevelése. A kézműves al­kotó elképzelhetetlen az innova­tív képesség, vagy sokszor a mű­vészi kivitelezéshez rokon meg­nyilvánulás nélkül. Nem létezik olyan ország a világon, amely működőképes lehetne az egyedi, a kis szériás termékek, a közüle­ti és a lakossági szolgáltatások nélkül. Ezeket pedig a legszéle­sebb körben Magyarországon is a kis- és középvállalkozói szek­tor, kiemelten a kézműves-társa­dalom látja el. A kamara fontos feladata a piacépítés, a piacvédelem, bele­értve a tradicionális kézműves- szakmák fennmaradásának elő­mozdítása, A 2002-es esztendőben a tervek szerint a program tovább bővül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével. „A kézmű­vesség 1000 éve a Kárpát medencében” el­nevezéssel nagyszabású országos és nem­zetközi rendezvénysorozatnak lehet Eger gaz­dája, Budapesttel karöltve. jesztésében és támogatásában töltöttek be. Magyarországon mindenekelőtt - szerénytelenség nélkül elmondhatjuk - a kézmű­vességnek köszönhetően jött létre főleg a városokban a modem pol­gárság. Ismeretes, hogy Budapest akkor vált világvárossá, amikor az építészetben még a kézműves­munka dominált. De ugyaneze­ket a példákat elmondhatnánk segítése. Olyan kap­csolatrend­szerek, auto­matizmusok kialakítását jelenti ez, amelyek az információ- áramlás, vétel és -visszacsatolás gyors, pontos megoldásával biztosítják az azt igénybevevők profitábilis működését, az üzleti kockázatok csökkentését. A piackonform működés megköveteli, hogy a kamarák sokat tegyenek a vállal­kozói, a PR-tevékenység kibonta­koztatása, a kiállításokon, vásá­rokon, börzéken stb. való részvé­tel szélesítése érdekében. Nem A Hevesi Háziipari Szövetkezetnek világszerte ismertek a termékei fotó. pilist elemér lebecsülendő a kamarák hatása etikai és jogszabályi lehetőségei útján, a tisztességes vállalkozói magatartás és fogyasztói érdek- védelem elérése céljából. Végül, de nem utolsósorban említést kell tenni a kamarák nemzetközi kapcsolatainak fon­tosságáról és bővítéséről. A ka­marák országos szinten, de a te­rületi kamaráknak is van nem­zetközi kapcsolatrendszerük. Ez a „hálózat” rendszeres informá­cióáramlást, piacszerzést, nem­zetközi kiállításokon, vásárokon való részvételt, üzletember-talál­kozókat, képzőhelyek létrehozá­sát és működését eredményezi. Az elkövetkezendő időben a nemzetközi kapcsolatokat külö­nösen az EU-csatlakozással ösz- szefüggő felzárkózási követelmé­nyek és lehetőségek kihasználá­sára kell fordítani a kézműves­társadalom érdekében. Észak-Magyarország gazdasága Észak-Magyarország hazánkban az egyik legváltozatosabb termé­szeti és kulturális értékekben, gazdag emberi erőforrásokban, de gazdasági mutatói és a népes­ség számára biztosított megélhe­tési és életkörülmények alapján egyik legelmaradottabb régió. A tartós, folyamatos megújulást és fejlett alkalmazkodóképességen alapuló fejlődés megalapozását tűzi ki átfogó célként az elkövet­kezendő években. A magyar gazdaság, ezen be­lül a kézmúvesszakma irányait és céljait az Európai Unió regio­nális politikájának alapjaival összhangban szeretnénk fejlesz­teni. A folyamatos megújulóképesség tényezőinek megerősítése és fejlődése esetén a régió egy új, a XXI. század érté­keinek megfelelő, a globalizáló­dó gazdaságba integrálódó, ugyanakkor regionális identitá­sát megőrző fejlődést biztosító pályára áll. A kb. 400 ezer aktív kereső értelmes munkájával lehe­tővé válik közelítően 1 millió la­kos és évente idelátogató 1,5 mil­lió turista számára a komfortos életfeltételek hosszú távon törté­nő biztosítása. Az általános cél eléréséhez leg­fontosabb stratégiai prioritások:- humán erőforrások fejlesz­tése, a megújulási képesség ja­vítása,- a régió gazdag adottságai hasznosításának egyik legfőbb akadálya a humán erőforrások kihasználatlansága, illetve alkal­mazkodó-, megújulóképességé­nek alacsony szintje. A kormány programjával össz­hangban a kamarák kiemelt fel­adatuknak tekintik:- kreatívan reagálni a környe­zetből jövő kihívásokra,- rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz,- a humán erőforrások minő­ségi fejlesztése,- növelni kívánjuk az európai integrációt erősítő szakismeret­tel rendelkező közép- és felsőfo­kú végzettségűek számát,- biztosítani szeretnénk, hogy a térségben befektetni kívánók megtalálják a számukra szüksé­ges szakképzettséggel bíró mun­kaerőt,- a gazdaság dinamizálódásá­nak, versenyképességének erő­sítése, a jelenlegi lemaradási fo­lyamat a gazdaság meglévő érté­keire és a meglévő és prognosz­tizálható keresletre épülő gazda­sági szerkezet, korszerű techno­lógiai háttér kialakításával, je­lentős külső tőkét igénylő dina­mizálásával állítható meg és ala­kítható át a megcélzott fejleszté­si folyamattá. A célok elérése érdekében el­engedhetetlen:- a régió tőkeellátottságának javítása a korszerű infrastruktu­rális háttér és a megfelelő foga­dóbázis megteremtésével,- a gazdaság szereplői közül az erős és fejlődőképes kis- és közepes vállalkozások szerepé­nek erősítése, ebben kiemelt sze­rep jut a vállalkozói környezet alakításának, az inkubációt szol­gáló üzleti szolgáltatásoknak, a támogatott tanácsadásnak,- a kis- és középvállalkozások megerősítéséhez a beszállítói kapcsolatok, integrációk, terme­lési kooperációk támogatása ki­emelt fontosságú,- az idegenforgalom fejlődése előtt a térségben nemzetközi szinten is biztató lehetőségek állnak. A vendégforgalom növe­kedését a hazai kereslet érezhe­tő élénkülése mellett is elsősor­ban a turisztikai termékfejlesz­tés, ehhez kapcsolódó fogadó kapacitások mennyiségi és fő­ként minőségi fejlesztése, a programok és programcsoma­gok kialakítása és a marketingte­vékenység javítása együttesen eredményezheti a kitűzött célt. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a sajátos értékekre, mint fejlesztési célokra, a gyógy- és termálturizmus, borturizmus, lovasturizmus és a gazdag mű­emléki és kulturális hagyomá­nyok hasznosítására és bemuta­tására. A feladatok sorában igen lé­nyeges a régió nemzetközi pozí­cióinak erősítése. A várhatóan néhány éven belül bekövetkező európai uniós csatlakozás kap­csán a régió további fejlődése ér­dekében hatékony, átfogó kam­pányba kell kezdeni. A régió földrajzi fekvése a kelet-nyugat irányú európai tranzitforgalom­ban kulcsszerephez juttatja a térségnek a Kárpátok Euro­Régióban való részvételét, meg­határozza, hogy a jelenlegi el­képzelések szerint Magyaror­szág lesz az egyetlen európai uniós tag a közvetlen szomszé­dok közül. A környezeti és kulturális érté­kek hasznosítása legalább eny- nyire nagy jelentőségű. A kör­nyezetvédelmi problémák tartó­san csak akkor számolhatók fel, ha a megoldások azok létrejötté­nek okaira irányulnak. Ezért a jövő legfontosabb feladata, hogy az erőforrásokat fenntartható módon használjuk, azaz úgy, hogy a használati mód ne veszé­lyeztesse a jövőbeni használati lehetőségeket. Kiemelt figyel­met igényel a régió nemzetközi összehasonlításában is jelentős biológiai sokfélesége, ami meg­őrzendő érték, a környezethasz­nálattal járó gazdasági és társa­dalmi tevékenységek hatásainak feltárása, mérséklése. Fejlesztendő üzleti szolgáltatások A kis- és közepes vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy formális úton juthassanak hozzá mindazokhoz az informá­ciókhoz (üzleti lehetőségek, be­fektetési lehetőségek, külső fi­nanszírozás, piacelemzések, ok­tatás, képzési lehetőségek, E- csatlakozással kapcsolatos in­formációk), melyeket eddig job­bára informális, gyakran ellen­őrizhetetlen forrásból voltak kénytelenek megszerezni. Ennek elérése érdekében a regionális információs hálózat létrehozá­sának befejezése szükséges, va­lamint létre kell hozni a régió egy portál típusú Internet hon­lapját, melyen folyamatosan fej­leszteni kell tartalmi szolgáltatá­sokat a kkv szektortól visszaér­kező információs igények figye­lembevételével. A vázolt középtávú célok megvalósítása szoros együttmű­ködést igényel a kormányzati szervek és a szakmai kamarák között. A kapcsolatteremtésnek és az együttműködésnek egyik ilyen megnyilvánulási formája lehet az augusztus végén, szep­tember elején megrendezendő „A kézművesség múltja, jelene és jövője” című szakmai prog­ram. A gazdasági célok elérésén túl szeretnénk, ha a háromna­pos rendezvényen minél több ha­zai és külföldi látogató győződne meg arról, hogy érdemes a régiót felkeresni, s a rendezvény meg­látogatásával meggyőződni ar­ról, hogy Észak-Magyarország az ország olyan különleges területe, ahol megtalálhatja mindazt, ami az ország más területén kü- lön-külön van jelen. HERMAN ISTVÁN _______________________ MISKOLC» LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents