Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

2. OLDAL 2001. Augusztus 14., kedd VILÁG TÜKÖR Zavargások az emlékünnepségen Az egykori NDK bebörtönzöttei Gregor Gysi pártján kérik számon a múltat Incidenssel kezdődtek hétfőn azok az ünnepségek, amelyeken a várost hajdan kettéosztó fal építésének 40. évfordulójáról emlékeznek meg. Berlin A Bernauer úti emlékhelyen né­hány, magát a valahai keletnémet kommunista uralom áldozatának nevező polgár átmenetileg eltávo­lította a kommunista utódpárt, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) által elhelyezett koszorú­kat. Ez perlekedéshez vezetett a rendőrökkel, akik néhány tiltako­zót igazoltattak és elő is állítottak, A koszorúkat visszatették, egyet azonban egy hatvanas éveiben já­ró férfi, aki saját állítása szerint há­rom évet töltött az egykori Német Demokratikus Köztársaság börtö­nében, szétszaggatta, és egy köze­li építkezés helyszínére hajította. Az áldozatok szervezeteinek tagjai tüntettek a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) és a PDS - az egykori keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) örököse - közötti együtt­működés ellen is. Ugyancsak kí­nos közjáték zajlott le a berlini szenátus emlékülésén, ahol két til­takozó a NSZEP, a PDS és az SPD közötti kapcsolatra utaló transzpa­renst bontott ki. Wolfgang Thierse felsőházi el­nök beszéde után pedig egy 73 éves volt politikai fogoly kért szót, „visszatetszőnek” minősítve a PDS koszorúzását a falnál. Gregor Gysi, a PDS berlini polgármesterjelöltje a rádióban újólag elutasította, hogy pártja hivatalosan bocsána­tot kérjen a falépítésért. Gysi nép­szerűsége reális esélyt ad a PDS- nek arra, hogy az SPD-vel koalíció­ra lépve jogot nyerjen a Berlin kor­mányzásában való részvételre. Gerhard Schröder kancellár, aki az emlékhelyen a falépítést doku­Gerhard Schröder az emlékkiállítás megnyitóján totói europress/era mentáló, új kiállítást nyitott meg „Berlin, 1961. augusztus 13.” cím­mel, kijelentette:- Csak a történtekre való emlé­kezés tehet képessé bennünket annak együttes és pártállástól füg­getlen szavatolására, hogy ilyesmi soha meg ne ismétlődhessék. A fal 1989. november 9-ei leom­lása vezetett Németország 1990. október 3-ai újraegyesítéséhez. A fal fennállása idején 254 olyan ke­letnémetet lőttek agyon, aki meg­próbált áthágni rajta - emlékeztet­nek a hírügynökségek. Hírek A HORVÁT tűzoltók nagy erő­ket bevetve megfékezték hétfőn a dalmát tengerparton két napja tomboló tűzvészt, ötszáz tűzol­tónak a rendőrség és a katona­ság segítségével sikerült megállí­tania a szombat este Split köze­lében keletkezett erdőtűz továbbterjedését. A tűz a város külső kerületeit kezdte fenyeget­ni, és 1850 hektár erdő vált a martalékává. A LAKOSSÁG hétfőn minde­nütt eleget tett a palesztin veze­tés általános sztrájkra szólító fel­hívásának a Jordán nyugati part­vidékén, a Gáza-övezetben és Kelet-Jeruzsálemben. A váro­sokban zárva maradtak az üzle­tek és az irodák. Izraeli katonák hatoltak be hétfőn páncélosok­tól kísérve a palesztin autonó­mia területére. Ezen túlmenően - palesztin közlés szerint - lezárták Rafahnál a határt. BOTRÁNYOSNAK nevezte a hétfői román sajtó Ion Iliescu román államfőnek azt a bejelen­tését, hogy a legfelsőbb bírói ta­nácshoz továbbította a gyászos emlékű bukaresti „bányászjárá­sok” egykori vezére, Miron Cozma kegyelmi kérvényét. DONALD RUMSFELD ameri­kai védelmi miniszter közlése szerint az Egyesült Államok folytatja támadó fegyverzetének csökkentését, beleértve az MX- rakétákat és a tengeralattjárókat is. A Pentagon Moszkvában tartózkodó vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után nyilatkozva különösen nagy fontosságot tu­lajdonított a nyíltságnak a nuk­leáris leszerelés folyamatában. AZ OSZTRÁK kormány hétfői ülésén arról döntött, hogy jövő­re az ideihez képest valamelyest csökkenti, és összetételében je­lentős mértékben átalakítja a be­vándorlási kvótát, azaz az enge­délyezhető bevándorlások szá­mát, noha a gazdaság hosszabb ideje követeli a kvóták emelését a különösen néhány szakterüle­ten jelentkező munkaerőhiány csökkentése érdekében. LEZUHANT és teljesen kiégett egy kis sportrepülőgép hétfőn délelőtt Tirolban, Axams község területén: vélhetően két utasa volt, s mindkettő életét vesztet­te. A hatüléses, egymotoros gép Innsbruckból indult a németor­szági Hildesheimbe, amikor be­leütközött egy elektromos veze­tékbe. A balesetet szenvedett gép egy az Egyesült Államokban bejegyzett Cessna 210 volt, ezért feltételezik, hogy utasai is amerikaiak lehettek. ■ Talán fellélegezhet Macedónia Robertson és Solana jelenlétében írták alá a békemegállapodást A macedóniai szláv és albán politikai pártok képviselői hétfőn aláírták azt a békemegál­lapodást, amely elvben véget vet a hat hónap­ja tartó véres konfliktusnak, és lehetővé teszi az albán szakadár fegyveresek NATO-közre- műküdéssel történő lefegyverzését. Szkopje A Borisz Trajkovszki államfő rezidenciáján lezajlott aláírási ceremónián részt vett Lord Robertson NA- TO-főtitkár, Javier Solana, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője, a megállapodás létrejötté­ben segédkező Francois Léotard francia, valamint James Pardew amerikai megbízott. Robertson a macedón történelem kiemelkedő pillanatának ne­vezte az aláírást, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy bekapcsolódjon az európai történe­lem fő áramába. Magyarország a tervek szerint 30-40 fős, fegyver­telen kontingenssel venne részt abban a macedóni­ai műveletben, amelyet a NATO helyezett kilátásba az albán lázadók fegyvereinek begyűjtésére - kö­zölték brüsszeli források. A csoport nem is hivatá­sos katonákból, hanem polgári szakértőkből állna - bár lesznek velük katonák is -, akik a begyűjtött fegyverek megsemmisítésében vennének részt. Va­lószínűleg nem az első napokban, hanem valami­vel később csatlakoznának az atlanti szövetség 3500 fős kontingenséhez, mivel „aktiválásuk” 10-12 napot vesz igénybe. Kiküldésükre a kormány határozata alapján ke­rül sor, parlamenti jóváhagyásra - békefenntartó műveletről és nem harcoló alakulatról lévén szó - nem lesz szükség. Több más tagországgal együtt Magyarország a NATO felkérése alapján már korábban bejelentette részvételi szándékát a műveletben, és azt is közöl­te, milyen kontingenssel képviseltetné magát. Ma­gának a NATO-akciónak a megindításához három feltételnek kell teljesülnie: politikai megállapodás megkötése a macedón többség és az albán kisebb­ség képviselői között a rendezés mikéntjéről; felté­Kétezernél több albán menekült három nap alatt Koszovóba TOTÓ, EUROPRESS/EPA tel nélküli és meghatározatlan időre szóló tűzszü­net, amelyet mindkét fél tiszteletben tart; az albán fegyveresek beleegyezése fegyvereik leadásába. A brüsszeli források szerint azonban minden érintett félnek az az érdeke, hogy a megállapodás aláírása után minél előbb megkezdődjön a NATO- művelet. Ezért nem is valószínű szerintük, hogy ehhez ki kellene várni a megállapodás parlamenti jóváhagyásának - hivatalosan 45 napos - folyama­tát. Ha a parlamenti pártok vezetői igent mondanak a megállapodásra, s annak betartása garantáltnak tűnik, akkor a jogi procedúra ehhez képest másod­lagos, s nem lenne értelme csak emiatt 30-45 napot várni - fűzték hozzá. ■ Terrorizmus a kibernetikában Gyűlöletkeltő oldalak a számítógépes világhálón Oroszország felszólította a G8-ak genovai csúcstalálkozójá­nak részvevőit: foganatosítsanak hathatós rendszabályokat a számítógép-hálózatok védelmére, valamint a terrorizmus, a rasszizmus és az etnikai megkülönböztetés propagandája ellen. Moszkva Egyre több ország bűnüldöző szervei figyelik aggodalommal, hogy mind gyakrabban használ­ják fel szélsőséges csoportok és terroristaszervezetek az új infor­matikai technológiákat. A faji, a vallási megkülönböztetés és türel­metlenség hirdetői a számítógé­pes világhálón toborozzák, tájé­koztatják híveiket. A terroristák sokszor a hit védelmezőinek, a nemzeti felszabadítás harcosainak tüntetik föl magukat. A német rendőrség adatai sze­rint a szélsőséges tartalmú inter­netes oldalak mennyisége három év alatt megtízszereződött. Mihd nagyobb teret kapnak a fasiszta eszméket hirdető szövegek, video­játékok is. Nem maradnak el a külföldi szélsőségesektől az Oroszország­ban működő szeparatista és terro­ristacsoportok sem. A legaktívab­bak a csecsen harcosok, akik több tíz, saját maguk által szerkesztett vagy külföldről kapott honlapot használnak. Az iszlám kizáróla­gosságának propagandája össze­fonódik a féktelen oroszellenes- séggel. A honlapokat felhasznál­ják „tapasztalatcserére”, pszicho­lógiai háborúra, az orosz hadse­reg, a helyi hatalmi szervek és a „megbízhatatlan” lakosok elleni tevékenység megszervezésére. Felhívást tesznek közzé az orosz vezetők fizikai megsemmisítésé­re, és közük a vérdíj összegét is. Az ENSZ közgyűlése három ha­tározatot fogadott el eddig „az in­formatika és telekommunikáció eredményeiről és a nemzetközi biztonság összefüggéseiről”. A ta­valy jóváhagyott határozatban az ENSZ-tagországok aggodalmukat fejezték ki, hogy ezek az eszközök a nemzetközi biztonsággal össze nem egyeztethető célokra is fel- használhatók. Johannes Rau né­met elnök nemrég felkérte az internetes cégeket: ne engedjék, hogy a világhálót szélsőséges és gyűlöletkeltő információk továb­bítására használják. inovosztyii ___________________ÁLLÁSPONT_____________________ A NTAL JÁNOS A nagy átverés Aki látta a parlament tegnapi, rendkívüli ülésnapjának tele­víziós közvetítését, nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy itt valami nagy átverés történik. (Jobban érezték ezt va­lószínűleg az Országház azon dolgozói - a vlzhordó fiúk, az adminisztratív dolgozók és az ajtónállók csapata -, akiket visszarendelt nyári szabadságukról a gyűlésezők önkénye.) Átvertek bennünket, mert azt hittük, hogy a rendkívüli ülésnapon valami rendkívüli fog történni. Kiderül például, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Cosa Nostrával szövet­kezve fosztogatja az ország kavicsvagyonát, vagy hogy Sza­badi Béla külön miniszterelnöki ukázra utalt ki több tízmil­lió forintot a bicsérdisták imaházainak újjáépítésére. Persze semmi ilyesmi nem történt; az MSZP és az SZDSZ két erőt­len, napirend előtti szónoklatban csupán az eddig is elpuf- fogtatott vádakat visszhangozta - de hogy ezek a beszédek nem kerülnek be a retorikatankönyvek szöveggyűjtemé­nyébe, az már egyszer tuti. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek ugyan ezer és ezer alkal­ma, módja volna arra, hogy álláspontját nyilvánvalóvá tegye - akár bizalmatlansági indítványt is kezdeményezhetne a miniszterelnök ellen -, mégis a rendkívüü ülésnap összehí­vásának felettébb kockázatos módszerét választotta. A két el­lenzéki párt bevallottan is a kormányt szeretné ellenőrizni, és a tegnapi, rendkívüü ülésszakon is hosszan szólt ennek szükségszerűségéről. Nincs ebben semmi kivetnivaló. De hogy ehhez külön vizsgálóbizottságokat kellene létrehozni­uk, azt - az eddigi vizsgálóbizottságok működésének tapasz­talatai okán - nemcsak kormánypárti politikusok, hanem független szakemberek is tagadják. (Lehetne esetleg - mondják - a magyar független bíróságnál is próbálkozni...) Egyebek Iránt pedig osztom Varga István, az MDF frakció­vezető-helyettesének éppen a tegnapi, rendkívüü ülésen el­mondott szavait, amelyek szerint: „A rendkívüli ülésszak összehívásához rendkívüli indok kell.” BORDÁS SÁNDOR Erkölcsi kötelesség A jelenlegi szlovák kormány „bársonyosan” kezelte és keze­li a választópolgárokat érintő és érdeklő bűncselekményeket, mint például Michal Kováé fiának elrablását, nem is beszélve a bírósági korrupciókról, amelyekkel az ország arra a szintre jutott, ahol a pénz diktálja az igazságot. Nem hiszem, hogy a Magyar Koalíció Pártjának, mint a kormány tagjának, tovább kell asszisztálnia ezekhez a történésekhez, s az európai szin­tű magyar követelések teljes semmibe vételéhez. Ha a párt ki­lép a kormányból, azzal erősíti az emberekben az erkölcsi gondolkodást, hogy igenis vannak elvek és szabályok, ame­lyek szerint lehet és érdemes élni. De ha erre nem kerül sor, kialakulhat az emberekben a nézet, hogy minden eladható, minden megvehető, még a lelkünk és az érzelmeink is. Ezt pedig nem lenne helyes megvárni, és valljuk be őszintén, a Magyar Koalíció Pártja a kormányban a szlovákiai magyarságot illetően a kétnyelvű bizonyítványo­kon kívül jelentősebb eredményt nem ért el. Kari Popper irjat „Igen, szükségünk van reményre; remény nélkül élni, ez meghaladja erőnket. De nincs többre szüksé­günk, és nem is szabad többet kapnunk.” Talán nekünk, szlovákiai magyaroknak sem szabad a reménynél többet kap­nunk, mert könnyen elveszíthetjük azonosságtudatunkat. Emlékezzünk csak a '70-es és a ’80-as évek titói Jugoszláviá­jára, ahol magas volt a demokrácia szintje, de magas volt a magyarok asszimilációja is. Nézzük meg környezetünk egyes „menő” vállalkozóját és új­gazdagját. Többnyire azt látjuk, hogy komoly identitás- és személyiségtorzulásban szenvednek, s a hazugság náluk munkaeszköznek számít. Nemzeti identitás szempontjából pedig oda tartoznak, amiből hasznuk van. Örülök annak, hogy a szlovák politikai elit a magyaroknak csak reményt ad, mert így a szlovákiai magyarságot tanulás­ra, egységre, európai gondolkodásra serkenti. Az ilyen és ha­sonló magatartásnak köszönhetően vagyunk jelen 1100 éve a Kárpát-medencében. A szerző dunaszerdahelyi pszichológus BUSZBALESET. Egy olasz turistabusz szerencsétlenül járt hétfő reggel az ausztriai Karintia tartományban: a déli autópályán, Klagen­furt közelében nekirohant a Reigersdorf alagút bejárata melletti szik­lafalnak. A lengyel utasok közül húszán megsérültek, és a buszveze­tőt is kórházba kellett szállítani. Egy hónapon belül ez volt a harma- dik alagútbaleset Ausztriában. ________________fotó, europress/epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents