Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-11 / 160. szám
4. OLDAL M E G Y E I KÖRKÉP 2001. JÚUUS 11., SZERDA » 11BSzelektív hulladékgyűjtés több száz lakásban Katonák, hastáncosok várfoglalója Évértékelő és a Végvári vigasságok beharangozó]a Elköltözik az adóosztály Hatvan (Folytatás az 1. oldalról) Az érintetteket először levélben keresték fel, majd a társasházakban élőket fórumra is összehívták, ahol közölték: mi lesz a teendőjük. A lakók többsége pozitívan fogadta a kezdeményezést, s vállalták, hogy ezentúl az arra kijelölt zöld kukába gyűjtik a papír- hulladékot. A társasházakból heti egy alkalommal, míg a családi házakból kéthetente egyszer viszik el a háztartásban keletkező vegyes papírhulladékot. A próbaakció egyelőre fél évig tart, s több mint 300 lakást érint. Ha a tapasztalatok kedvezőek, szeretnék még szélesebb körre kiterjeszteni a szelektív gyűjtést. Ez azért is időszerű, mert a január elsejétől életbe lépett Hulladékgazdálkodási törvény az ön- kormányzatoknak kötelezővé teszi a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztését. ELEK ESZTER Felújított útszakasz Kevés pénz jut a korszerűsítésre Idén félmilliárd forintot költenek útfelújításra - mondta Bundies Zoltán, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnöke. Ez nagyon kevés, ezért csak a legfontosabb munkákat igyekeznek elvégezni. Andornaktálya, Maklár Május végén kezdte a Strabag Rt. Andornaktálya végétől a makiári vasúti átjáróig terjedő négy kilométeres útszakasz felújítását. A korábban megsüly- lyedt, hullámos felület új aszfalt- réteget kapott. A munka 58 millió forintba kerül, jelenleg a műszaki átadása tart és a jövő héten teljes egészében birtokba vehetik a járművezetők. A Közútkezelő Kht. több kisebb útfelújítást is végez a megye más részein. így a Kömlő-Tamaszen- tmiklós közötti rész új burkolatot kap, a Hatvanból induló, a 21-es főúttal párhuzamos szakaszt is felújítják. A kht. ezek mellett pályázattal történő megbízással végzi a Heves- Tenk közötti, a nagyrédei bekötő út, továbbá a Márkáz belterületén áthaladó út, a recski átkelési szakasz felújítását, valamint a Hort- ecsédi csomópont jelzőlámpás kialakítását. Emellett idén a kápolnai Tama- és a petőfibányai Zagy- va-hidat is felújítják. _______im-ko F ejlesztik a közlekedést Hatvan A napokban a város főterén elkezdték annak a járdának az építését, amelyen a gyalogosforgalom kikerülheti a buszmegállóban tapasztalható tömeget. A tér másik részén, a tavaly elkészült járdához hasonlóan, ez a műtárgy is díszburkolatot kap. A költségeket - mintegy kétmillió forintot - az önkormányzat finanszírozza. Duray Lászlótól, a városháza főelőadójától megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban megtörtént a Bajcsy-Zsilinszky út műszaki átadása. A csaknem 30 mülió forintos beruházás során az úttestet kiszélesítették és felújították a burkolatot. Ezen a szakaszon a forgalom a jövőben is kétirányú lesz, de az 5 tonnásnál nehezebb járművek -így az autóbuszok is - csak egy irányban közlekedhetnek. Tavaly is hazánk leglátogatottabb vára volt az egri, 430 ezer turistával tartja az ország legnagyobb forgalmú történelmi emlékhelyének járó címet. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet kiállítóhelyein 536 ezren fordultak meg, ami úgyszintén kiváló. ____________ Heves megye A z elmúlt év eredményeit értékelte és az idei gazdag programokat ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Petercsák Tivadar, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. Mint elhangzott: jelentős előrelépést tettek a várrekonstrukciós munkákban, hiszen tavaly elkészült a Rotunda tetőszerkezete, s egy irodát megbíztak az egri vár középtávú állagmegóvási munkáinak tervkészítésével. Napokon belül hivatalosan is átadják a vízelvezető rendszert, ami megakadályozza a tufakő falak további vizesedését. Gazdag volt az elmúlt év kiállításokban is. A közönség láthatta a Heves megye első ezer évét bemutató tárlatot, Füzesabonyban állandó kiállítás nyílt, s a nyáron rendezték meg a XVII. Országos Akvarell-biennálét is, amelynek anyaga időközben eljutott Észtországba és Finnországba. A Hatvány Lajos Múzeum két önálló tárlattal is jelentkezett, a Tisztaság és rend, valamint a hatvani bronzkori kultúrát megelevenítő bemutatókkal. Folytatták a tudományos munkák kiadását és publikációját is. Új kötetekkel gyarapodott az Agria Évkönyv és a Mátra Múzeum Fólia sorozata, megjelent a régészeti kiadvány második kötete a népvándorlás kori leletanyagról, napvilágot látott Nagy Sándor tollából a Gárdonyi közelében című kötet és egy dokumentum a Grassalkovich család történetéről. Nagy jelentőségű a spanyol, holland és hazai projekt keretében készült Korai földművelők Európában című kutatóprogram és vándor- kiállítás, amelynek anyaga immár exkluzív kiadványban is olvasható. A régészeti kutatómunka az M3-as autópálya és a Mol-vezeték nyomvonalán, a visontai külszíni fejtés területén és a várban, a vízelvezetés által érintett területeken zajlott. A vármúzeum két tudományos konferenciát is rendezett tavaly: a Castrum Bene a középkori várakkal foglalkozott, míg ősszel Gárdonyi-kutatók tanácskoztak Egerben. Az idei eseményekről szólva az igazgató kiemelte: a legnagyobb feladat a tavaly januárban bezárt Az egri vár története című tárlat megnyitása, amit augusztus 17-re terveznek. Az a XXI. század követelményeinek megfelelő lesz, modern installációkkal, számítógépekkel, multimédia fel- használásával, fény- és hangeffektusokkal. A költsége eléri az 50 millió forintot. A vár területén több időszaki kiállítás is nyílik, jelenleg a teplicei múzeum szecessziós kerámiákat bemutató tárlata látható, az ősszel a linzi múzeum mutatkozik be. A külföldi cserekapcsolatok jegyében az egriek Ginsburgban és Kutna Horában vannak jelen egy- egy bemutatóval. Újabb változás, hogy az ősztől bezár a Dobó téri palóc kiállítás, s megújult formában a jövő tavasztól a Dobó utcában látható a tájegység gyűjteménye. Ezt követően Veres Gábor, a sajtókapcsolatok vezetője adott tájékoztatást a Végvári vigasságok programsoráról, amely a tavalyihoz hasonlóan 9 napos lesz július 21-29. között. A látogatóknak az idén több programcsomagot kínálnak: július 21-22-én hét csoport részvételével katonai hagyományőrző versenyt rendeznek, ahol az ügyességet éppúgy pontokkal jutalmazzák, mint a korhű megjelenést. Július 23-25. között naponta 16 órakor egy-egy műsorszám vezeti át a rendezvényt a hétvégi programkavalkádba, hétfőn lantmuzsikát, kedden bábelőadást, szerdán népvándorlás kori dalokat hallhatnak a várba látogatók. Július 26-án, csütörtökön indul a hagyományos végvári vigasság, amikor a bástyamászó és íjászverseny mellett haditorna, felvonulás és fegyverbemutató is lesz. A pénteki nap igazi kuriózum lesz, hiszen első alkalommal rendezik meg az egri hastáncfesztivált, amelynek külön érdekessége, hogy a műsorszámok nem ismétlődnek, minden produkció csak egyszer látható. A fellépők bemutatnak török hastáncot, zsidó fátyoltáncot, arab hastáncot, balkáni cigánytáncot és andalúz hastáncot. Szombaton és vasárnap a reneszánszkor hangulatában folytatódik a vigasság, amit török és magyar ételkóstoló, valamint kézmüvesvásár színesít. szuromi rita A napokban némileg átalakul a polgármesteri hivatal belső rendje. Az ÁNTSZ máshol való elhelyezése nyomán több helyiség felszabadult a városházán, s ezeket a pénzügyi iroda adóosztályának a munkatársai „foglalják el”. A költözés a napokban elkezdődött, így a köztisztviselők várhatóan a jövő héttől új helyen - az épület könyvtár felőli szárnyában - várják az ügyfeleket. ________■ N yári játszóház Mezőtárkány A héten a művelődési központ - pedagógusok közreműködésével - több programmal is színesebbé teszi az iskolások szünidejét. A már elkezdődött és szombaton ( véget érő játszóházban a gyerekek többek között kézimunkázhatnak, megismerhetik a gobelinkészítés alapjait. Tegnap zenedélelőttöt rendeztek, ma a tánc iránt fogékonyak kapnak kedvükre valót. Pénteken az origami-készítés műhelytitkaiba avatják be a résztvevőket, másnap pedig diszkóval zárul a tartalmas hét. A szervezett, kirándulással is tarkított lehetőség megteremtésében az önkormányzat, annak szociális bizottsága, a családsegítő szolgálat, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium vállalt nélkülözhetetlen szerepet. A játszóház költségeire pályázaton is nyert pénzt a település. ■ Megtévesztette, s elvette óráját Civilizációs áramhiány a (Folytatás az 1. oldalról) Végül a műszaki berendezéseket, hűtőket, lámpákat működésbe hozó feszültséggel 17.25- kor töltődött a körzet villamos hálózata. A polgármesteri hivatal nevében a jegyző nehezményezte az áramszünetekről történő kiértesítés gyakorlatát. A hivataluk az időben kapott jelzést a hangosbemondón keresztül továbbítja, de azt szerinte korántsem biztos, hogy mindenki hallja. Ezt a felelősséget - tudniillik, hogy mindenkit ők érjenek el az áramszolgáltató helyett - nem tudják vállalni. Dr. Gulyás Ferenc magánvéleménye:- Kánikula idején ebben az idegenforgalmi övezetben nem szabadna egész nap megfosztani az áramtól a lakosságot, az üzleti kört. A közelmúltban is többször volt a térségben áramkimaradás, de azok szakaszosak voltak. Vagyis még elviselhetők. Mondják, hogy kiengedtek a hűtők, a Tisza-parton nem volt kapható se kávé, se hideg üdítő, kiolvadt a jégkrémkészlet. Ebben a hőségben nem segített a takargatás. Aki pizzára, hamburgerre vágyott, csak a gasztrofol ételek hiányát konstatálhatta. Az Émász Rt. miskolci igazgatóságán a hozzánk befutott jelzésekkel Mészáros Sándort szembesítettük. A szakember köszönte a megkeresést és a következő érveit ajánlotta megfontolásra:- A középtávvezeték tervszerű karbantartására került sor, Tisza-tónál? amely a mindenkori .üzembiztonságot szolgálja. A nagyfogyasztókat kötelességszerűen kiértesítettük. A kisfogyasztók elérésének gyakorlata pedig az, hogy őket az önkormányzatokon, médiabeli hirdetéseken keresztül tájékoztatjuk. A lakosságtól türelmet, megértést kérünk, a vállalkozói érdekkörre viszont nem lehetünk tekintettel. Egyébként a konkrét esetben ütemezett munkáról volt szó. Mészáros Sándor a kárfelelősség és az esetleges feljelentések említésére csupán annyit mondott: ezt a jog mindenki számára biZtOSÍtja. {BUDAVÁRI) Nagy értékű karórát vett el egy fiatalembertől nappal a buszmegállóban egy férfi. A szellemi fogyatékos ifjú azt mondja, ijedtében adta át az órát. Hatvan A 20 éves fiatalember az újhatvani forgalmas Bajcsy-Zsilinszky úton, a buszmegállóban a déli órában egyedül várakozott. Odalépett hozzá egy 30 körüli férfi és beszélgetni kezdett vele. Pár mondat után egyre fenyegetőbben lépett fel, majd azt mondta az enyhén szellemi fogyatékos fiatalembernek, hogy csatolja le a karóráját és adja oda nelti, másnap majd visszakapja. Az ifjú - elmondása szerint - megijedt és átadta a mintegy húszezer forintot érő karórát, amellyel a fenyegetőző nem várta meg a busz érkezését, hanem gyalogosan távozott. Másnap a fiatalember édesanyjával visszament a megállóba, de az órát elvivő nem jött. Az ügyben a károsultak panasza alapján a hatvani kapitányság in- dított vizsgálatot. ________(t.z.m.) H ívják az áramvonalat Mészáros Sándor cáfolta, hogy bármikor is elérhetetlen lenne az Émász. Tájékozott kollégák várják a hívásokat az úgynevezett áramvonal végén: 06/40 282 828. Ezen a telefonszámon éjjel-nappal fogadják a bejelentéseket. Az elérhetőséget az áramszámlák számlalevelein is feltüntetik. Mi a nyaralás? Amikor felfüg- gesztetnek a régi gondok, hogy újak lépjenek a helyükbe. Mi legyen a kutyával, a gyerekkel, a nagymamával? Nyáron hivatalosan mindenki nyaral. Nyaral a pék, nyaral a vízvezeték-szerelő, nyaral a hivatalnok, nyaral a pedagógus, és nyaral a politikus is. És van, ki másképp nyaral, mint Balázska úr, aki kettő helyett három kisfröccsöt rendel a kocsma kétasztalnyi kerthelyiségében - indításként. Ő így nyaral. Kilép a megszokottból. Mert a nyaralás lényege: kilépni a régi kerékvágásból. Aminek a vége persze az, hogy egynémely nyaraló ott folytatja, ahol, amiért abbahagyta. Ez a sors. Nyáron nyaralni kötelező. A nyaralás pedig egy merő problémahalmaz. Hova és miből? Hogy csak a legkézenfekvőbb és leggyakoribb kérdéseket említsük. Nyáron látszólag csak a nyaralóhelyek kereskedői, vendéglátói Fél Hét Felüdülés nem nyaralnak. Szinte. A honpolgároknak ugyanis egy felmérés tanúsága szerint ma alig harmada tud csak elmenni valahová pár napra nyaralási célzattal. Tehát a kétharmad a munkahelyén - ha van még neki ilyen -, illetve otthon, a lakóhelyén tesz-vesz, üti el az időt valamivel. A nyaraláshoz a szabadidő mellett persze, pénz is kell, utazáshoz, szálláshoz, mégpedig nem kevés. Úgy is, mint a nyaralások tekintélyes részét kitevő, a fagyis, a főtt kukorica-, a lángos-, a palacsinta-, a sült hal- és kolbászárusok előtti végeérhetetlen sorállásokat tekintve. Pedig a nyaralás, mint olyan, nem régtől fogva adott, magától értetődő valami, alig 150 éve létezik, a polgárosodás terméke, a városiasodó kapitalista termelés „ajándéka”, polgárok passziója. Azóta él a nyaralás szokása, rítusai, kimódolt eszmerendszere, annak minden függelékével együtt. Előtte jobbára csak a főurak, tehetős nemesek utazgattak, vagy vonultak el hűsölni nyári lakba, hegyekbe, víz mellé, minden haszon vagy tevékeny elfoglaltság nélkül. Ők anélkül megengedhették maguknak, hogy valamiről is le kellett volna mondaniuk. A társadalom felfelé törekvő és felülről mintát választó alsóbb néposztályai a polgárokat próbálták utánozni. A földművesek, parasztok, akik sorsa jobban igazodik a természethez, az évszakok mindennapi ritmusához, régen, de ma se nagyon nyaralnak. A föld, az állatok folytonos jelenlétet követelnek, nehéz szabadulni mellőlük. Nem turisták, nem járják, mégis ők ismerik legjobban otthonunkat, a Földet. KOVÁCS JÁNOS Nagy Ernő képeiből nyílt kiállítás az egri Bródy Sándor Könyvtár aulájában. Az egri festőművész válogatott munkáit a hónap vé- géig láthatják az érdeklődők ____ _________________ _ fotó: pilisy elemér
