Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

8. OLDAL P F . 2 3 ■ HIRDETÉS 2001. Július 31., kedd Képviselői válasz Tisztelt Sidló Úr! A Hírlap július 18-án a Pf. 23. ösz- szeállításban megjelent nyílt leve­lére válaszolva előre kell bocsáta- nom - mint ahogyan azt már a ko­rábbi, személyes találkozásunk­kor is megtettem -, semmilyen ki­fogásom nincs az Ön által képvi­selt, s az ominózus pályázaton győztesnek kihirdetett céggel szemben, s arra sincs okom, hogy kételkedjek az önök szakmai hoz­záértésében, becsületességében. Egyebek mellett éppen ezért tartóz­kodtam következetesen attól, hogy e tárgyban tett közgyűlési felszóla­lásaimban vagy nyilatkozataim­ban néven nevezzem a pályázó cé­gek bármelyikét is. Ha pedig odafigyelt az általam elmondottakra, akkor az Ön szá­mára is nyilvánvaló kell legyen: jómagam pusztán a pályázat elbí­rálásának körülményei után ér­deklődtem a jegyző úrnál. Tudo­másom szerint ugyanis - s erre épültek a felszólalásaim - az egri hegyközség a döntést követően fel­mondta a várossal kötött, s a kül­területi utak karbantartására vo­natkozó együttműködési megálla­podást a pályázat elbírálásának körülményeire való hivatkozással. Bízom benne, hogy Ön - ha mint írja is, furcsállja a kérdést - nem kívánja megkérdőjelezni egy ön- kormányzati képviselő abbéli szándékát, hogy tisztázza a városi pénzek felhasználásának körül­ményeivel kapcsolatos - s nem mellesleg több forrásból is alátá­masztott - aggályokat. Nyilván tudomására jutott az is, hogy a kérdéseimre adott jegy­zői tájékoztatót nem találtam ki­elégítőnek, abból ugyanis épp a leglényegesebb pontokra várt vá­laszok hiányoztak. így például az, amelyik az önök pályázatának ál­talam - s több szakember által is - nem kielégítőnek talált műszaki tartalmára vonatkozott. A sort még lehetne folytatni, ám nem teszem. Nem teszem, mert csupán a tisztánlátás iránti igényem motiválta a felszólaláso­mat, illetve az, hogy többet ne for­dulhasson elő hasonló eset. Soha nem volt ugyanakkor szándékom hátráltatni a munkálatokat, ezért magam, mint ahogyan a közgyű­lés előtt ki is jelentettem, egyelőre lezártnak tekintem az ügyet. Arra a megjegyzésére pedig, miszerint a bírálóbizottság hibá- zott-e avagy nem - fenntartva az önök hozzáértésébe vetett bizal­mamat -, úgy gondolom, csak a munkák végeztével, s a számla benyújtásakor lehet egyértelmű feleletet kapni. Ez talán válasz le­het az Ön „közgazdasági” fejte­getésére is, hiszen egy első pil­lantásra kedvezőbb árfekvésű­nek tűnő termék valójában csak akkor tekinthető olcsóbbnak, ha ugyanazzal a tartalommal bír, mint a drágább. Tisztelettel: Kühne Gábor fideszes képviselő Zöldszívesek Hagyománnyá vált, hogy nyáron környezet- és természetvédelmi táborban veszünk részt. Bükk­széken tavaly nagyon jól éreztük magunkat, így a nyári táborunk ismét ott volt. A gyerekek kiselő­adásokkal készültek: Bükkszék földrajzáról, a világhírű Salvus- vízről, az erdőről, növényeiről, állatairól. Ünneplőbe öltöztünk, és tábornyitás után zöldszívest avattunk Szuromi Sándomé sze­mélyében. A polgármesteri hiva­talban Zagyva Zoltán alpolgár­mester úr fogadott bennünket. Beszéltünk zöldszíves mozgal­munkról. Érdeklődtünk Bükk­szék nevezetességeiről és termé­szeti értékeiről. Másnap elmen­tünk a faluházba, mely valami­kor a Práff-család kúriája volt. A kézművesházban mindig fede­zünk fel valami érdekeset. László István és Misi az ostorpattogtatás művészetét próbálták ki mind­annyiunk örömére. Káló Vivien a szövőszéken szőtt pár sort. Szombaton vendégünk érkezett, dr. Estók Bertalan. Bemutattuk táborunkat. A gyerekek kiselő­adásait hallgatta meg. Témaként szerepelt a zöldszívesek környe­zet- és természetvédő tevékeny­sége. Dr. Estók Bertalan beszélt Bükkszékről és főleg a Salvus­vízről. Arról, hogy a gyógyvíz ivókútja milyen betegségekre jó. Elmentünk a XIII. században épült római katolikus templom­ba, amely egy domb tetején van. Innét gyönyörű a kilátás. A dél­utáni program mindig a strand volt. Lubickolás, úszkálás, játék. Este vetélkedők, focizás az üres parkolóban. Séta, telefonálás ha­za. Az éjszakai őrség izgalma még ma is téma. Az utolsó este karnevált rendeztünk. Móka és tánc. Vasárnap táborzárásra jöt­tek a szülők, rokonok, barátok. A sátrak lebontva, a csomagok be­pakolva. Még egy kis emlékezés. A családi program után mindenki indult haza. Köszönöm Rakusz Bernât úr segítségét, hogy az üdülő táborhelyünk lehetett. Az Életfa KÖSZ-nek, hogy sátrakkal segített. Dr. Estók Bertalannak az előadást és a baráti légkört. Kö­szönöm a táborvezetőségnek, a szülőknek, nagymamáknak a munkáját, akik fáradságot nem ismerve sütöttek-főztek, ügyel­tek, programjainkon segítőtárs­ként lelldismeretesen dolgoztak azért, hogy zöldszíves táborunk­ban a gyerekek nagyon jól érez­zék magukat. Daragó Istvánné táborvezető Bosszúságok az egri strandon Valójában már három éve halogatom ennek a cikk­nek az írását. De egyre csak reméltem, hogy az alábbiakban leírt jelenségeket csak észreveszik az ezekben intézkedni illetékesek. Sajnos, ez nem kö­vetkezett be, ellenkezőleg, a problémák évről évre visszatérnek. Gyermekkorom óta látogatom a strandot a nyár jelentős részében. Ezért - bizonyá­ra sok más egrihez hasonlóan - mindig örültem, ha valami szép új résszel gyarapodott a létesítmény. Ez így volt az előző években is. Különösen az új úszómedencét fogadtuk elismeréssel, de minden kis szobor, díszkút, új burkolat örömet okozott. Van viszont a szolgáltatásoknak és az üzemeltetés­nek néhány olyan vonása, amin már évek óta nem akarnak változtatni az ebben illetékesek, jóllehet, ezek rengeteg egrit és Egerbe látogatót bosszanta­nak. Maradjunk az új úszómedencénél! Itt, nagyon helyesen, szigorúbb szabályok vannak, mint más medencéknél. Úszni csak sapkában lehet! De hon­nan tudja ezt a kedves vendég? Évek óta csak ma­gyar feliratok vannak a medence körül, a pikto- gramok megfejtéséhez meg jó adag képzelőerő kell. A rajtkő felett vízbe ugró alak azt akarja jelen­teni, hogy „oldalról a medencébe ugrani tilos”, az úszó fej meg azt, hogy „csak úszósapkában szabad úszni”. Különösen az első években állandóan szólt az úszómesterek sípja, akik a lehető legmesszebb- ről, helyükről ritkán felállva, sokszor meglehetősen megalázó módon fütyülték ki a sapkát nem viselő­ket. Sok, igazán jobb sorsra érdemes vendég meg­szégyenülve szállt ki a vízből. A nagy szigor az elő­ző két évben általában csak a nyár elején tartott. Ahogy nőtt a vendégek száma, úgy lettek az úszó­mesterek egyre inkább az úszósapkák kölcsönzé­sével és eladásával elfoglalva. Idegen nyelvű tábla pedig a mai napig nincs! De nemcsak ott! Már a pénztáraknál sem! Ne­megyszer voltam tanúja, amint külföldiek próbál­ták megértetni magukat, de például a láthatóan is- koláskorúaktól diákigazolványt követelő pénztáros nyelvtudásából maximum annyira tellett, hogy „dokument!”. Vajon miért nem telik ennyi látogató mellett néhány idegen nyelvű táblára? Ez most kü­lönösen aktuálissá vált, mert most már második vagy harmadik éve valósággal elözönlik a strandot lengyel iskoláscsoportok. Miközben örülünk, hogy hirtelen ennyire népszerűek lettünk lengyel baráta­ink körében, az úszómesterek a megmondhatói, hogy nem kevés problémát okoznak a gyerekek az­zal, hogy mindenhonnan ugrálnak, a pályákra ke­resztben úsznak stb. Ettől több lengyel turistát csak Hajdúszoboszlón láttam tavaly nyáron. De úgy tűnt, hogy ott számoltak is a jövetelükkel. Szinte mindenütt három nyelven ki volt írva a tájékozta­tás: magyarul, németül és lengyelül. S a hangosbe­mondó is rendszeresen adott lengyel nyelvű tájé­koztatást a strand szabályairól. Mert csak akkor van alapunk számon kérni rajtuk dolgokat, ha előtte tá­jékoztatva lettek. (Természetesen leszámítva a min­denütt érvényes elemi magatartási szabályokat.) Ami a fentieken kívül talán legjobban irritálhat­ja az egrieket, az az, hogy a város lakói nincsenek preferálva. Bérlet ugyan van, de vagy csak olyan, hogy vagy egy adott hétre, akár esik, akár fúj, vagy egész évre, de olyan, mint például régen az a fajta tízes bérlet, amit akkor vehettek igénybe, amikor strandidő van, olyan nincs. S a bejáratok ügye is már évek óta bosszantja a környékbelieket! A Hadnagy úti kaput csak július­augusztusra nyitják meg. Legyen akármilyen jó idő júniusban vagy szeptemberben, a Hadnagy úti la­kótelepen lakók a szinte ajtajukban fekvő úszóme­dencét az Érsekkert hosszának négyszeres végigsé- tálásával élvezhetik csak. Azelőtt a lakótelepről és a Csákóból sokan fürdőköpenyben vagy fürdőruhá­ban sétáltak át a strandra egész idényben. Most, a két hónapot leszámítva, felöltözve kell elmenniük a túloldali bejáratig, s az öltözőkig, majd visszasé­tálni a lakásuk közelében lévő medencéig, majd megint vissza a város felőli öltözőig, s újra haza. így aztán sokan lemondanak a séta miatt a fürdés­ről. Pedig egyetlen pénztáros esetében is már napi 3-4 vendég beengedése rentábilissá tenné a dolgot szerintem. Vajon a minimálbérért alkalmazott egy vagy két dolgozó két hónappal tovább'tartó fogla­koztatása már veszteségessé tenné a strandot? S az se túl barátságos lépés a környékbeliekkel szemben, hogy mielőtt fél ötkor igénybe vehetnék a kedvezményes úszójegyet, négy órakor bezár a Hadnagy úti bejárat! Azt hiszem, a fent említett jelenségek nem nagy anyagi beruházást igénylő dolgok. Ellenkezőleg! A nagyobb odafigyelés, a vendégek jobb közérzete még hozhatna is a konyhára. Ezért nem látom okát, miért nem történik semmi változtatás ezeken a területeken évek óta? Abrakovits Endre (cím a szerkőben) Nyílt levél dr. Seress Gábornak Örömmel értesültünk arról, hogy ismét szerepet vállaltál - két hó­nap kihagyásával - Eger város sportéletében. Ezek szerint egészségi állapo­todban is jelentős javulás állt be, melyre hivatkozva nem vállaltál to­vább szerepet a sok sikert elért röp­labdacsapat vezetésében, nem be­szélve az erkölcsi és az egzisztenci­ális sérelmeidről, melyek szintén hozzájárultak a lemondásodhoz. Fentiek ellenére szeretnénk egy­két hiányosságodra felhívni a fi­gyelmed, hogy ezeket az új helyen ne kövesd el.- A klubot nem kell mindenáron ellehetetleníteni azért, mert már nem kívánsz annak irányításában részt venni.- a klubot nem kell többmilliós köztartozásba verni, hogy a továb­biakban képtelen legyen működni.- A szponzort nem kell áltatni azzal, hogy hozunk két játékost, és biztos bajnokok leszünk. Ez az áltatás kb. 11 milliójába került a szponzoroknak, mely most az új­rakezdéskor jó lett volna, nem len­ne köztartozás, ki lenne fizetve a röplabda szövetség büntetése. Nem beszélve arról, hogy az erősí­tésnek szánt játékosok alig játszot­tak. A sarokban, otthon is állhat­ták volna milliók kiadása nélkül. A harmadik játékos leigazolása két év alatt csak pénzt vitt, viszont nem kaptunk érte semmit.- A süllyedő hajóról a kapitány szokott utoljára távozni, előtte a legénység, most minden fordítva történt, a röplabdát szerető szur­kolók távoztak utoljára, mivel utolsó percig bíztak abban, hogy lesz folytatás, de ez a hátrahagyott örökséggel ebben a klubban már nem lehetséges. Nem lesz olyan ember, szponzor, aki elvállalná azt, hogy rendezi az előző vezetés adósságait.- Az előző időszakban a röplab­da támogatására megszerzett tá­mogatókat más helyre átcsábítani nem szép dolog, hiszen azokat a röplabdacsapat szerezte kiváló sze­replésével.- Tanulságként figyelmedben ajánljuk a SPORT PLUSZ 2001. júli­us 7-i számát, mely valósan leírja, hogy miért nincs röplabdacsapat Egerben. A sikert, melyet a csapat a Te ve­zetésed alatt ért el, elismerjük a to­vábbiakban is, de ez az új szerep- váltásod, illetve távozásod okának beharangozása a sikereket beár­nyékolja. Az új sportág vezetéséhez sok si­kert, erőt és egészséget kívánunk a továbbiakban, reméljük, hogy a ví­zilabda nem jut a röplabda sorsára. Üdvözlettel a Röplabda Baráti Kör nevében: Gáspárdy György majdnem a Röplabda Club ügyvezető elnöke Köszönet Köszönetünket és elismerésün­ket szeretnénk kifejezni dr. Nagy Imre polgármester úrnak és Vizi Gyula képviselő úrnak, hogy - ígéretükhöz híven - figyelembe véve Eger város szűkös anyagi helyzetét, Felnémeten a Hársfa és a Telepi út a városhoz méltó útburkolatot kapott, és így meg­oldódott a csapadékvíz-elvezetés is, ami sok problémát okozott az itt élőknek. További munkájuk­hoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. Erdélyi László Éger-Felnémet, Hársfa u. 16. Esztergomi kirándulás A csányi Idősek Otthonának ve­zetése kirándulást szervezett a lakók részére Esztergomba. A hatvani Volán különbusza reggel 9 óra előtt néhány perccel gör­dült az intézet főépülete elé. A sofőr ismerős volt, az otthon dol­gozójának édesapja. A falut el­hagyva az út csodálatos tájakon vezetett keresztül, kellemes em­lékeket ébresztve. Esztergomba érve gyönyörködtünk a dombon emelkedő épületóriásban, amit később közelről is megtekintet­tünk. A Bazilikát a csoport nagy része belülről is megtekintette, és többen a kincstár termeit is felkeresték. Ezt követően a Du- na-kanyar panorámájában gyö­nyörködtünk. A sok látnivaló után egy kicsit fáradtan indul­tunk haza. A visszaút szép tája­kon át vezetett, hisz kilométere­ken át a Duna kanyargott mellet­tünk. Az első megállónk Dömös volt, ahol hűsíthettük magunkat. Budapesten áthaladva megcso­dáltuk a sok nevezetes látniva­lót. Utunk befejezéseként már nagyon vártuk a Csintó csárda feltűnését, ahol előre megren­delt estebéddel vártak minket. Ezen kitérő után jó hangulatban érkeztünk haza. Feldíszített, zárt kapu várt bennünket, mint min­dig. A kirándulás problémamen­tesen véget ért, és most már vár­juk a következő programokat. Juhász Árpád Csány Kényelmesebb közlekedés Rendszeresen közlekedem az Agria Volán távolsági járatain. A nyári szünet beköszöntével egyik napról a másikra kényel­mesebbé vált az utazás. Az au­tóbuszok többsége tiszta, és végre ülőhely is akad. Feltűnő az is, hogy a sofőrök udvaria­sabbak, szolgálatkészebbek az idősebb utasokkal is. Végre azt kapja az utazó, ami évszakoktól függetlenül is járna neki. Jó len­ne ebből a nyári komfortból megőrizni valamicskét a didergősebb napokra is. (név és cím a szerkőben) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy EGED ISTVÁNNÉ sz. Korózs Mária életének 80. évében váratlanul elhunyt. Temetése a felnémeti temetőben 2001. augusztus 1-jén 16.30 órakor lesz. ° Lelki üdvéért a gyászmisét f a felnémeti templomban “ július 31-én 19 órakor mondatjuk. Szerető férje és a gyászoló család Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy dr. TÓTH JÁNOS 69. évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 2001. július 27-én helyeztük örök nyugalomra. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani, akik temetésén részt vettek, részvétükkel fájdalmunkat igyekeztek enyhíteni. Köszönünk minden együttérző megnyilatkozást, ami búcsúját kísérte. A gyászoló család ____________________________(41903) w F ájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy FÜREDI JÓZSEF (volt ércbányái dolgozó) súlyos betegség után 65 éves korában elhunyt. Temetése 2001. augusztus 2-án 15 órakor az egri Dónát temetőben lesz. A gyászoló család ______________________________________(41902) H álás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága halottunk RÁTKAI FERENC temetésén megjelentek és mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család (41864) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy türelemmel viselt hosszú betegség után 69 éves korában elhunyt HERCZEG ISTVÁNNÉ (Szabó Mária) a Bugát Pál Kórház dolgozója Temetése 2001. augusztus 3-án, pénteken 12 órakor a gyöngyösi Felsővárosi temetőben lesz. Engesztelő szentmise augusztus 4-én 7.30-kor a Szent Bertalan-templomban. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, nagyapánk BENCZE BÉLA (volt EVILL dolgozó) rövid szenvedés után 73 éves korában elhunyt. Temetése 2001. augusztus 1-jén 13 órakor az egri Lajosvárosi temetőben lesz. A gyászoló család _ (41900) „Már nincs holnap ennyi volt az élet sirassatok csendesen én a szívetekben élek ” Fájó szívvel tudatjuk, hogy CSANK JÓZSEF a MÁV ny. főellenőre 2001. július 28-án, életének 81. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2001. augusztus 1-jén 15 órakor lesz. Előtte lelki üdvéért a temető kápolnájában gyászmisét mondatunk. A gyászoló család (41932)

Next

/
Thumbnails
Contents