Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-30 / 176. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. Július 30., hétfő ||K A Vereckei utca titka (Folytatás az 1. oldalról) Durai László, a polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési irodájá­nak főelőadója elmondja, hogy legutóbb reggelre a vízelvezetők bélelésére használt betonlapok­ból vittek el mintegy 30 darabot. A sötétedés után „dolgozó” tette­sek a már lefektetett lapokat fe­szítették fel, majd zsákmányuk­kal eltűntek a hatvani éjszaká­ban. Az eset érdekessége, hogy az útszéli házakban laknak embe­rek, és alighanem észlelniük is kellett az útrombolók ténykedé­sét, hiszen a lapokat csákánnyal feszítették fel és elszállításukhoz is legalább egy furgon kellett. Az eltulajdonítás sem történhetett pillanatok alatt, hiszen több tucat betonlappal nem lehet pillanatok alatt eltávozni a tett színhelyéről. Mindezek ellenére az utca lakói közül mégsem jelezte senki, hogy tanúja lett volna a tolvajlás- nak. A tettesek eddig több mint százezer forintos kárt okoztak az építtetőnek, és az építés is elhú­zódik, hiszen az eltulajdonított útépítési elemek pótlása időbe telik.- A környék lakóinak segítsége nélkül az efféle tolvajlások kivéd­hetetlenek, ezért elsősorban tőlük várunk segítséget, hiszen végső so­ron a saját utcájuk érdekéről van szó. Az ott élők minden bizonnyal segíthetnek kideríteni a rendőrség­nek, hogy kik a Vereckei utca titok­zatos éjszakai látogatói - jegyezte meg Durai László. _______<t. z. m.) B izonytalan szőlészek A jó termésért védeni kell az ültetvényeket Az eddigi szélsőséges nyári időjárás komoly gondokat okoz a szőlőtermelőknek is - hangsúlyozta dr. Misik Sándor, az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója. - A szüretig még hetek vannak hátra, így igyekeznek védeni a jó­nak ígérkező termést. Eger, Mátraalja A július hónap bizony meglehető­sen sok meglepetést hozott a me­zőgazdasági termelőknek. Ez ki­tűnt abból is, hogy szokatlanul sok volt a csapadék, és ha ki is sü­tött a nap, akkor is erőteljes pá­rásság alakult ki. Ez a peronosz- póra terjedésének kedvezett. így mindenütt fokozottan védik az ültetvényeket, mert ennek a haté­konysága nagyon fontos a termés szempontjából. A szakember mindemellett ar­ra is utalt a lapunknak adott tájé­koztatójában, hogy a szőlők eddig szépen fejlődtek, a védelmük je­lenleg fokozott gondosságot igé­nyel. Az már biztos, hogy növény- védelmi szempontból nagyon ne­héz az idei év, mert nem volt ko­molyabb téli fagy, emiatt a kór­okozók átteleltek. Ez pedig na­gyon sok veszélyt rejt magában. Dr. Misik Sándor véleménye szerint a sok eső után szárazabb, melegebb napokra lenne szükség ahhoz, hogy a felázott földek mi­előbb felszáradjanak és az aktuá­lis munkákat eredményesen vé­gezhessék az ültetvényeken. Ha tovább folytatódik az esőzés, ak­kor komoly gondok lehetnek me­gyénk borvidékein a szőlőkben. ________________________IM.K.I V isszafogják beruházásaikat A magyarországi energetikai piac bizonytalanságai miatt visszafog­ja beruházásait az amerikai AES Corporation, amely nagy beruhá­zások ígérete mellett szerzett ér­dekeltséget a tiszai erőműtársa­ságban. Allan B. Dyer, az AES Tisza Erőmű ügyvezető igazgatója el­mondta: ahhoz, hogy a tulajdo­nosok garanciát lássanak a beru­házások megtérülésére, vagy hosszú távú áramvásárlási szer­ződésekre, vagy az energetikai pi­ac megnyitására lenne szükség. A beruházások elmaradása mintegy 400 erőműi dolgozó és 1100 bá­nyász munkahelyét teszi bizony­talanná. Az amerikai befektető 1996- ban 135 millió dollárért jutott hozzá a Tiszai Erőmű Rt. mintegy 80 százalékos részvénycsomagjá­hoz. A privatizááós szerződés ré­szeként az AES vállalta, hogy fel­újítja a Tisza II. erőmű, blokkjait, amelyre 125 millió dollárt szánt. Az ÄPV Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. viszont azt vállalta, hogy „minden ésszerű erőfeszí­tést megtesz a két projekt megva­lósítása érdekében”, s az áramter­melő által előállított energiát az MVM hosszú távú, 20 évre szóló szerződés keretében fogja megvá­sárolni. A hosszú távú szerződé­sek azóta sem jöttek létre, mert az MVM Rt. attól tartott, hogy ez gaz­daságilag hátrányos lenne szá­mára és kompromisszumos meg­oldást javasolt. Megállapodni azonban nem sikerült, ezért az AES tavaly választott bírósághoz fordult, és mintegy 295 millió dol­lár kártérítésre tart igényt. A per még folyamatban van. ________■ V álasz a multiplexnek: revümozi (Folytatás az 1. oldalról) A színpad fényei, a világítástechnikában rejlő le­hetőségek, a hangtechnika megmutatták: a mozi, a tánc, a revü, a színház és a show nem is áll egy­mástól olyan messze, mi több, az Uránia Film­színház ezentúl alkalmas lesz arra is, hogy a mű­vészetek tárházának eme széles palettáját vállalja A vendégeket, akik amolyan, eddig csak a fővárosból ismert revükörnyezetben gyönyör­ködtek a látványban, dr. Nagy Imre, Eger polgármestere kö­szöntötte, aki szin­túgy megerősítette: moziba jöttünk, de színvonalas revüt lát­tunk. A város vezetője ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a mozi­nak továbbra is fel­adata a hagyományok őrzése, de válaszolni kell a multiplex kihí­vásaira is. S a válasz itt látható. A szakmai köszön­tőt Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitká­ra mondta. Mindenek­előtt méltatta azt a munkát, amit Kiss Lajos igaz­gató afféle végvári vitéz módjára az utóbbi hóna­pokban Egerben véghez vitt, majd pedig a ma­gyar film jelenét összegezte. Mint mondta, a millennium pénzt és alkalmat teremtett arra, hogy az anyagiak hiányában elhalt történelmi magyar filmek ismét teret és születési lehetőséget kapjanak, s ennek jó példája a most vetítendő Sacra Corona. Ugyanakkor érezhetően jelen van a filmszakmában egy erős, odafigyelésre érde­mes ifjú rendezőgárda, akiknek alkotásait a hé­ten - úgy is, mint első filmes, úgy is, mint díj­nyertes alkotások napja - láthatja a közönség. Ezt követően Kiss Lajos adta át a mozit, aki a meghatottan közölte: ez élete legszebb napja. A filmes szakembernek ugyanis régi álmát sike­rült megvalósítani, amely egyaránt őrzi és élet­ben tartja a hagyományos mozit - hiszen ezen épület falai között 1913 óta filmszínház üzemel -, s válasz a térhódító multiplexnek is.- Még emlékszem azokra a vetítésekre, ami­kor óvodásoknak, nyugdíjasoknak vittük el a film nézésének örömét - mondta az igazgató -, de tudom azt, hogy a multiplex térhódítása elől mi sem zárkózhatunk el. Ezért álmodtuk meg ezt a filmszínházat, amely több, mint mozi, ugyanakkor gazdaságilag még tartható, kezel­hető egység. Alkalmas filmvetítésre, konferencia rendezésére, táncfesztivál bemutatására, revü- műsorok megtartására és kiállítóteremnek is. A digitális technika - amely a hétfői előadásnap központi témája lesz - pedig a mozizás élvonalá­ba emeli a filmszínházat. A megnyitó után - ahonnan természetesen nem hiányozhatott Illés György filmoperatőr sem -, a magyar millennium történelmi játék­filmjét vetítették le, majd a résztvevőknek alkal­muk volt találkozni és beszélgetni Koltay Gábor rendezővel. Vasárnap francia filmgálát tartottak, hiszen a gallok hazájában zajló magyar napokon a hazai filmművészet is bemutatkozási lehetőséget ka­pott, így most egy napig a franciák alkotásait lát­hatta a közönség. Ma a digitális technika lehető­ségeiről szól Guy Morlin, az Európai Moziszövetség főtitkára, s a nyári egyetem hall­gatói megismerhetik az Uránia Filmszínház technikai újdonságait is. A holnapi nap pedig az első játékfilmes rendezőké. __________________________________I »ZU ROMI A z újjáformált Uránia Filmszínház XXI. századi nézőtere fotó: perl mártom Világjáró magyar nyergek (Folytatás az 1. oldalról) Az első a teljes kollekcióban a László Gyula leírása alapján ké­szült honfoglalás kori nyereg. Ennek a történetrajzi jelentősége felbecsülhetetlennek tekinthető. A következő darab a most egyre több helyen látható bemu­tatón egy XVI-XVII. száza­di főúri nyereg, bársony borítás­sal. Az időrendi sorrendben az 1764 mintájú Nádasdy huszár­nyereg következik, természete­sen ennek a díszítése, sallango­zása teljesen egyedi, ami arra a korra volt jellemző, amikor hasz­nálták. Az újabb produktumok, az úgynevezett ívelt kápás nyer­gek sorát a XIX. századi fara­gott paraszti nyereg zárja. A kollekció utolsó darabja az úgynevezett patrac, amelyet Cseszneg Ágnes készített. Ez egy egészen különleges alko­tás, amely nem egyéb, mint egy Aminek nincs párja A legérdekesebb nyeregnek - legalábbis a készítő ismeretei szerint - nincs párja. A XIV. századi nyerget a prágai Szent György szobor, illetve a Képes Krónika iniciáléi és egyéb le­írások alapján készítette el. ősi nyereg dúsan díszített „to­vábbélése”. Egyáltalán nem vázra épített. Az „országjárás” eddigi állo­másain mindenhol sikerrel sze­repelt a kiállítás és a bemutató, a szervezők és az alkotók - a nyergek készítői mellett, többek között, Tóth Géza fazekas, Szil­ágyi Dezső népi iparművész, Bí­ró László kézműves, kéreg- edény-készítő - bíznak abban, hogy az idei esztendő második felére tervezett külhoni bemu­tatkozások is ha­sonló tetszést aratnak. A tervek szerint ugyanis az Örökségünk művészeti bemu­tatót november­ben a szlovákiai Füleken, decemberben pedig az Erdélyben található Gyergyó- szentmiklóson láthatja majd a történelmi emlékek iránt érdek- lődő közönség. _____ isuhai H ídjavítás a pályaudvaron Eger A városi autóbusz-pályaudvar hídszerkezetén augusztus 2-án garanciális javítási munkálatok kezdődnek - tájékoztatta lapun­kat az Agria Volán Rt. Az előreláthatólag augusztus 12-ig tartó tevékenység ideje alatt lezárják a hídszerkezeten lévő kocsiállásokat, az onnan induló buszok más kocsiállásokra kerül­nek. A munkálatok idején a cég több dolgozója is forgalomirányí­tó és információs feladatot végez, de természetesen az utazókat magán a pályaudvaron és az is­mert, 36/517-777-es, valamint a 36/511-706-os telefonszámon is ellátják a kellő tájékoztatással. Az esetleges torlódásokért a cég előre is megértő türelmet kér. Egyházművészet Gyöngyös A Szent Miklós Magyar Ortodox Egyházközség templomában júli­us 30. és augusztus 5. között ren­dezik meg a magyar ortodox egy­házmegye ifjúsági táborát. Ehhez kapcsolódóan mától a Vachott Sándor út 12. szám alatti templomban egyházművészeti ki­állítást nyitnak meg, amely a tá­bor ideje alatt folyamatosan láto­gatható az érdeklődők számára. Jegyzőklub Sírok A község polgármesteri hivatalá­ban július 31-én, délelőtt 9 órakor Péervására és környéke önkor­mányzatainak jegyzői találkoz­nak a szokásos jegyzőklubban. Ezúttal a köztisztviselői törvény módosításáról, a megváltozott jogszabály gyakorlati végrehajtá­sáról lesz szó. A vendég dr. Horváth István, a Belügyminisztérium osztályveze­tő-helyettese lesz, aki válaszol a résztvevők kérdéseire. Halálra gázolta a kerékpárost Heves Halálos közlekedési baleset tör­tént a hét végén a város külterüle­tén - tájékoztatta a Hírlapot Tótpál Ágnes rendőr főhadnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. Szombatra virradóra egy sze­mélygépkocsi a város mellett elgá­zolt egy kerékpárost, aki életé ve­szítette. A rendőrségi vizsgálat még folyik az ügyben, egyelőre nem tudni, hogy az autós hajtott- e figyelmetlenül, vagy a biciklis vétett a biztonságos közlekedés szabályai ellen. _____________■ Ü nnepi zászlók, templomszentelés Egerbocs Zsúfolásig megtelt tegnap délután a község katolikus temploma a millenniumi emlékünnepség résztvevőivel. A kis településnek dr. Balás Ist­ván, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője hozta el a kor­mány ajándékát, az ezeréves álla­miságunkat és nemzeti összetarto­zásunkat szimbolizáló emlékzász­lót. A megye zászlaját Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke adta át Burgundi István polgár­mesternek. Az esemény fényét emelte, hogy erre az alkalomra újí­tották fel a templomot is, amelyet a jelképes ajándékokkal együtt dr. Seregély István egri érsek áldott meg és szentelt fel. A bensőséges hangulatú ünnep­séget a helyi hagyományőrzők és a zeneiskolások közreműködése színesítette. ■ Az ünnepi esemény meghitt pillanata_____________________________________________________fotó! ötvös imre Ú tlezárások, Heves megye Július 30. és augusztus 5. között több helyütt is forgalomkorláto­zásra számíthatnak a közlekedők. A részletekről a Heves Megyei Ál­lami Közútkezelő Közhasznú Tár­saság tájékoztatta lapunkat. Eszerint a 3-as számú, Buda­pest és Miskolc közötti főút horti átkelési szakaszán közműveze­ték-építés miatt 30 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebes­ség, s útszűkület, úton folyó mun­kák, előzni tilos jelzőtáblák érvé­nyesek. A 24-es számú, Gyön­gyöst, Parádot és Egert összekötő főúton, Parádfürdő belterületén útcsatlakozás, valamint várakozó­hely-kialakítási munkák miatt az úton folyó munkák és az útszűkü­let tábla érvényes. A Hatvant és Selypet összekötő alsóbbrendű úton Hatvan és Lő­rinci között a felületi bevonat épí­korlátozások tésének okán 40 kilométeres se­bességkorlátozásra, félpályás le zárásra, előzési tilalomra kell szá­mítani. A Tamaszentmiklós és Kömlő közötti szakaszon ugyan­csak a felületi bevonat készül, a félpályát itt is lezárták, megtiltot­ták az előzést és 40 kilométerben maximálták a sebességet. A 25-ös számú főút és a demjéni bekötőút kerecsendi ré­szén, s az utóbbi bekötőút demjéni átkelési szakaszán köz­művezeték-építés zajlik, útszűkü­letet és 30 kilométeres sebesség- korlátozást jelző táblák mellett. Ugyanez a helyzet a mátraszen- tistváni bekötőúton, Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánon, valamint a Gyöngyöst, Verpelétet és Egert összekötő út egerszalóki szaka­szán: itt is közművek épülnek. A fenti útszakaszokon fokozott fi- gyelemre van szükség. ________■

Next

/
Thumbnails
Contents