Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

8. OLDAL H R L A P A G A Z 2001. Július 28., szombat h m K A gyermekek legemberségesebb doktor bácsija Emlékezés a negyedszázada elhunyt dr. Sziklay Árpádra, az első egri szakorvosra Ma huszonöt esztendeje, hogy százak kísérték utolsó útjára az egri Hatvani temetőben dr. Sziklay Árpádot, az első egri gyer­mekszakorvost, aki sok nemzedékhez tartozó helyi polgárt gyó­gyított meg, hiszen munkásságával 1936-tól négy évtizeden át szolgálta a várost. Összeállításunkkal a legemberségesebb dok­tor bácsira emlékezünk. Más helységből Egerbe költözve tizen­évesen találkoztam először dr. Sziklay Árpáddal. Ő volt körzetünk gyermekor­vosa. Volt bennem drukk, főleg azok után, amiket hallottam róla.- Ha a szivaros orvoshoz mész - készí­tettek fel -, majd meglátod, az öreg csak­is két gyógyszert ír majd fel neked. Min­den bajra ugyanazt javasolja gyógyír­ként: Codein Acisal, Triaseptyl. Ha a tor­kod fáj, vagy köhögsz, akárha a füled zúg, de akkor is, ha történetesen a lábad­dal van valami gond. Mikor végre bejutottam a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőjébe, már rengeteg gyermek vizsgálatán túl volt. Morózus- nak tűnt. Mégis alaposan szemügyre vett. Előkerültek a szokásos orvosi esz­közök is, a fonendoszkóp, a torok meg­szemlélésére való kellemetlen spatula. Ám leginkább a szemével, a fülével vizs­latott. Miután befejezte, hosszasan sorol­ta a tennivalóimat, s egyáltalán nem a többiek által emlegetett két gyógyszert rótta a receptre, hanem azokat, amelyek aztán később meglehetősen gyorsan meg­hozták a gyógyulásomat. Attól kezdve nekem magyarázhatott bárki bármit róla, a kívülálló számára zordnak tetsző visel­kedéséről, én jól tudtam, az csak mese. Valójában a szakmáját kiválóan tudó, a gyermekeket az értük való haragjával is szerető orvos, pontosabban Ember volt... * A megyeszékhelyen, a Dr. Nagy János utca 10. számú ház falán márványtábla emlékezteti az arra járót: „E házban élt és dolgozott 1936-1976 között dr. Sziklay Ár­pád gyermekorvos, az egriek szeretett doktor bácsija". A táblát 1994-ben az Eg­ri Városszépítő Egyesület állíttatta. Arról, hogy ki is volt dr. Sziklay Árpád, a Dobó István Vármúzeum 1995-1996-os évkönyve különnyomatából kaphatunk választ. B. Papp Györgyi dolgozta fel külön kis füzetnyi írásban az első egri gyermekszakorvos életét és munkásságát. Szülei egyetlen gyermeke­ként Árpád 1903. január 12- én jött világra. A kisvárdai Besenyei reálgimnáziumban érettségizett. Kiváló tanulmá­nyai nyomán a budapesti Pázmány Péter Királyi Ma­gyar Tudományegyetem orvo­si karának lett a hallgatója. Már itt a gyermekgyógyászat érdekelte elsősorban, s a ta­nára, dr. Duzár József pro­fesszor vezette fővárosi Fehér Kereszt Gyermekkórház cse­csemő- és gyermekgyógyásza­ti osztályán igyekezett elsajá­títani leendő hivatása gyakor­lati fogásait. 1928. március 10-én avatták orvos-doktorrá. 1931 őszétől a pécsi Erzsé­bet Tudományegyetem gyer­mekklinikáján dolgozott. 1934-ben a szakorvosi vizs­gát is letette. így vált jogo­sulttá a „gyermekbetegségek szakorvosa" cím használatá­ra. Ez év augusztusában Egerbe költözött, hogy közel lehessen Kisvárdán élő szüle­ihez. A városban ő volt az első gyermek­szakorvos. A lakosság gyorsan befogadta, méltányolta kiváló szakmai tudását. Ezt jelzi, hogy szivaros alakja helyet kapott az Egri karikatúra-albumban. Az 1936-37-es tanévtől iskolaorvosi megbí­zást kapott, s a Dobó István Gimnázium tiszteletdíjas orvosa lett. Dolgozott az Ir- galmasok kórházában is. A „szivaros orvos”, az egri gyermekek Doktor bácsija Dr. Sziklay Árpád a királyi törvényszé­ki jegyző kezelőorvosának lányát, Bánhidy Éva Magdolnát 1938 januárjá­ban vette feleségül, s 1939 februárjában már a Dr. Nagy János út 10. szám alatti otthonukba érkezett az első kicsi, Éva. Még négy gyermekük született. A H. világháború idején őt is behívták katonai szolgálatra, a miskolci helyőrségi kórházba. 1942 decemberében, amikor a II. magyar hadsereg elfoglalta állásait a Donnál, őt is a frontra vezérel­ték. Mind a katonák, mind a tisztek nagyon kedvelték önzet­lenségéért, szellemességéért, s azért is, mert rengeteg élelmi­szert sikerült szereznie a nélkü-. löző bakáknak. A háború után, az egészségügy államosítását követően megszűnt a tankerületi orvosi hálózat, s ő körzeti iskolaorvosként dolgozha­tott tovább. Az új hatalomnak nem kellett a békebeli időkből származó szakorvos. Nem volt szükség a kitűnő diagnosztára, aki szinte ránézésre tudta, mi a bajok okozója. Ez sem gátolta meg abban, hogy hivatását lelkiis­meretesen gyakorolja. Körzeti orvos volt egészén 1974 júliusi nyugdíjazásáig. Két évre rá, július 28-án hunyt el. * Szakmai tudásáról, megítélé­séről álljon itt néhány jellemző vélemény! Sziklay Árpád fia, Ákos hozta be a Szarvaskőben élő Juhászáé Sike Zsuzsanna kézzel írott, 2001. június 1-jén lejegyzett sora­it, amelyek szerint a Doktor úr 43 éve megmentette a nővére életét. „Csilla születése után hal héttel vírusos bélhuruttal kerüh az egri kórházba” - olvasható az írásban. - „Két hetet töltött ott, semmi javu­lás nem történt, az orvosok le­mondtak róla. Csont-bőrre lefo- egyáltalán nem gyott, dolgozta fel az ételt a szervezete (...) Végül édesanyám és nagyma­mám saját felelősségük­re kihozták Csillát, s el­vitték Sziklay doktor­hoz. Kérték, mentse meg az életét. Alapo­san megvizsgálta, majd részletes leírást adott az otthoni kezelésre vonatkozóan. Pontosan meghatározta, hogy naponta hányszor és mit szabad adni neki. így elő­ször a hasmenés szűnt meg, majd fokoza­tosan elkezdődött a súlygyarapodás. Tíz hónapos korám érte utol súlyban a kortár­sait. Ezt a kort nem érte volna meg, és a mai napot sem Sziklay doktor úr szaktu­dása és áldozatos gyógyítása nélkül. ”. A Heves Megyei Hírlap 1994. január 8-9. számában Pataky Dezső újságíró a következő anekdotát jegyezte le a szivaros orvosról: „Legfőképpen a hallgatózás teszi feledhetetlenné számomra Sziklay Árpád doktor bácsit. Fiatalon elhunyt kollégám, rovattársam, jó barátom, a sajátos humo­rú Kátai Gábor mesélte, Sziklay bácsi volt csecsemőkori élete megmentője. Mikor hí­res-neves orvostársai a kisgyermek Gábor halálát várták, jött ő, s úgy vizsgálta meg, hogy fél kézzel felnyalábolta, füléhez tar­totta, mint a telefonkagylót. Ezt a mutat­ványát Gabriella lányommal is elkövette. Megmentette mindkettejük életét. ”. * Dr. Juhász Istvánná nyugalmazott vé­dőnő emlékeiben dr. Sziklay Árpád ma is a becsületesség, a lelkiismeretesség példá­jaként él. Egy esetet ekképp idéz fel vele kapcsolatban: „Mongolidióta gyermek született egy olyan családban, ahol már volt két egészséges, tíz év körüh lányka. Az apa az '56-os események miatt börtönben ült. Az anya örült a gyermeknek, mert fiú volt. A kis betegnek folyton visszatérő tü­dőgyulladása volt, ami az ilyen gyerekek­nél gyakori. Kértem a Doktor urat, ne adja be a penicühnt a kicsinek, csak az olcsóbb hígítót, látva a család szegénységét. Ő így válaszok: nézze, én az orvosi esküvel meg­fogadtam, hogy mindent megteszek an­nak érdekében, hogy a rám bízott beteget meg­gyógyítsam. Ezt be is tartom. Időskorában is rótta a kilométereket, naponta többször is meglátogatta a kis beteg páciensed, időt, fáradságot nem kímélve. Vele együtt talán ki is vesztek ezek a gyere­keket igen jól ismerő, szerető, s mindig a beteg érdekeit néző igazi doktor bácsik. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZ. Z. Ma 18 órakor Egerben, a Szent Bemát-templomban dr. Sziklay Árpád halálának 25. évfordulóján misét tartanak lelki üdvéért. Kertész utca, avagy a rock nyers és szókimondó Néhány lázadó kamasz összeállt, hogy megváltsa a vi­lágot. Zenekart alapítottak, s a kőkemény muzsika mellett polgárpukkasztó szövegekkel is igyekeznek ki­fejezni életérzéseiket. Egyik számukkal - éppen la­punk közvetítése nyomán - már-már szociológiai ta A Harmadik Út elnevezésű együt­tes a legutóbbi hatvani expón a P. Mobil előtt lépett pódiumra. Műso­ruk vége felé - mintegy ráadásként - eljátszották a Kertész utca című nótát is, amely korábbi koncertjei­ken már elnyerte a közönség tet­szését. Ennek egyik legvitathatatla­nabb jele, hogy a fiatalok a mai na­pig együtt énekelik a szöveget az előadókkal. Jóformán véget sem ért az emlí­tett buli, amikor már lehetett halla­ni különféle reakciókat az elhang­zottakkal kapcsolatosan. Állítólag - azért a kiemelés, mert az informá­ciók csak közvetve jutottak el a muzsikusokhoz - a rockkon­certekre nem járó, de az expón nagy számban jelen lévő helybeli­ek közül sokan hangot adtak egyet­értésüknek, ám voltak olyanok is, akik szerint semmi szükség az effé­le provokatív megnyilvánulásokra Akadt, aki úgy tapasztalta, a köze- ü Kertész utca lakói közül is többen sértőnek találták az egyes vers sza­kokat. Utóbbit érzékeltük mi is azt kö­vetően, hogy lapunkban beszámol­tunk a szám utóéletéről. Rég nem reagáltak annyian egy újságcikkre, mint a fentiekkel foglalkozó rövid írásra. Lehetséges, hogy azért, mert a szó elszáll... igazságából ki­indulva, a nyomtatott betű súlya ezúttal is dominánsabban érvénye­sült a hamar az éjszakába vesző, el­ső hallásra megjegyezhetetlen, sokszor nem is igazán érthető szö­vegfoszlányokhoz képest...? Végül is, a lényeget tekintve: mindegy. A Kertész utca révén a polgárpuk­kasztó fiatalok elérték a céljukat: tos ember”, s ezzel ugyanígy van a túlnyomó többség is. Amikor elol­vasta a Harmadik Út együttes dal­szövegét, maga is méltánytalannak érezte a megközelítést, de nem ne­heztel a gyerekekre.- Tetszik a szellemesnek tűnő prozódia, noha nyilvánvaló, hogy a benne foglaltak igazságtartalmát a szerző nem mérlegelte. Nekik még fogalmuk sem lehet arról, hogy az itt lakóknak mennyi kétkezi mun­kája fekszik ezekben az épületek­ben. A város más részein, a hegyal- ján vagy Újhatvanban is találhatók hasonló színvonalú építmények, nemcsak a Ker­„...Ez a világ másmilyen...” De valóban másmilyen? FOTÓ: T. O. szerzeményük amolyan kisvárosi botrányszámmá vált. •k Zs., aki némi gondolkodás után nem járult hozzá neve közreadásá­hoz, egy felháborodottságot tükrö­ző telefonhívást követően szemé­lyesen is felkereste szerkesztősé­günket. Elmondta, hogy régóta a Kertész utcában lakik, ezért igen­csak nehezményezi a zenekar „iro­nizálását”. Szerinte a lakóhelyén található házak egyáltalán nem olyanok, mint a szövegbeli bunke­rek; az pedig kinek fáj, hogy az ott élők igyekeznek a „nyírott sövény- nyél” meg a „szép autókkal” barát­ságosabbá, szebbé és kényelme­sebbé tenni életkörülményeiket? Erre sokkal inkább büszkének kel­lene lenni, semmint szégyellni - tet­te hozzá. Úgy vélekedett, utóbbira sokkal inkább azok szorítkozhat­nának, akik zsebre tett kézzel bá­mulják naphosszat, hogy mások nyírják a füvet.- A Kertész utcában lakóknak egy élet munkája fekszik az ingat­lanjaikban. Vállalkozóként állan­dóan dolgozom, lótok-futok egész nap, ezért kifejezetten irritáló, hogy egyesek lenéznek, mint hülye pol­gárt, aki törődik a környezetével, s erre neveti a gyermekeit is - véleke­dik Zs., aki azzal a városban általá­nosan elterjedt nézettel sem ért egyet, miszerint az itteni „elit” stá­tusszimbólumnak tekinti az itt tör­ténő „koncentrálódást”. Lehet, hogy régen így volt, de ma már tár- sadalmilag ugyanolyan vegyes ösz- szetételű a lakosság, mint a telepü­Sorházak a Belvárosban, errefelé a Pénz az úr, kisvárosi tekintélyét őrzi lankadatlanul. Kertész utca, Kertész utca, ez a világ másmilyen, Kertész utca, Kertész utca, ez a világ idegen. gü, ha valaki a Kertész utcában él. Az emberek többnyire sokat- mondóan egy­másra pillanta­nak a lakcím hal­latán, s nyíltan hangoztatott vé­lekedésüket oly­kor különféle jel­zőkkel is színesítik. Néha - mint az a kívülállóban is felmerülhet - már- már túlzottan általánosító módon, vagyis igazságtalanul. Szinyei András országgyűlési képviselő, korábban nyolc évig a város polgármestere, szintén a Ker­tész utcában teremtett otthont csa­ládjának. Mint mondja, akkor épít­kezett, amikor még nem volt „fon­Kertész utca (részlet) Sorházak a Belvárosban, olyanok, mint a bunkerek, nyírott sövény, szép autók, nagyon fontos emberek. Sorházak a Belvárosban, ismeretlen, szép világ, a legfontosabb parancsolat: építs egzisztenciát! tész utcában. Et­től függeüenül a „kritika” belefér a srácok ösztö­nös, polgárpuk­kasztó szemlé­letébe. Emiatt nem szabad megsértődni, vagy különöseb­ben foglalkozni vele - fejti ki ál­láspontját a honatya. Ha hűek kívá­nunk maradni az igazsághoz, el kell ismer­nünk, hogy a Kertész utca ma már tényleg nem az, ami volt. Igaz ez a régi és a közelebbi múltra nézve egyaránt. Valamikor vizes, lapos területe volt ez Hatvan­nak, s valóban nem vállalkoztak könnyű feladatra az itt építkezni szándékozók. Csapolni kellett, s mindjárt betonozni is, hogy a talaj terhelhetővé váljon. A Kádár-rend­szer szociális politikája találkozott a hazánkban akkor újszerűnek mondható szalagház-építési trend­del, ezért többen gondolták úgy, hogy itt és üy módon próbálják meg mindkettőből kihozni a maximu­mot. Ugyanakkor külön elemzést érdemelne, hogy az 1980-as évektől kezdődően miként alakult ki olyan­formán a lakosság társadalmi ösz- szetétele, hogy az időnként a végle­tekbe hajló állásfoglalásra késztesse az alacsonyabb egzisztenciával ren­delkező hatvaniakat. A fénykorban- egészen az 1990-es évek közepéig- valóban státusszimbólumot jelen­tett errefelé lakni, ám azóta elég lát­ványosak a változás jelei. Ma már - Budapesthez hasonló­an - sokan keresnek menedéket és nyugalmat a település peremén. Klasszikus zöldövezetről errefelé ta­lán még nem beszélhetünk, de tény, hogy a tehetősebb városlakók számára sokkal kedveltebb a csen­des, falusias környezet, mint a „nyírott sövények” ellenére is beton- dzsungelszerű Kertész utca Talán nem véletlen, hogy mostanság az utóbbiban egyre sűrűbben találha­tó értékesítendő ingatlan. *- Továbbra is játsszuk a számot- jelentik ki a Harmadik Út tagjai, akik szerint a Kertész utca mint dal, nem annyira a konkrét hely­színre utal, mint amennyire szim­bolikus jelentőségű. Sajátos város­néző túrának szánták, amit - látva a fokozott érdeklődést - lehet, hogy hamarosan folytatnak.- Ahogy más zenekaroknál, a Rózsadomb, a Tobacco Road vagy a Gammapotis esetében, a szöveg itt is igyekszik túlmutatni a földrajzi­lag behatárolható területeken - in­dokolják hozzáállásukat. - Arról végképp nem tehetünk, hogy a rock olyan, amilyen: szókimondó, nyers és őszinte. Vagy nem erről van szó...? __________ rr-o.i n ulmányba illő reakcióhullámot váltottak ki Hatvan ban: Kertész utca című szerzeményük rég tapasztall széles körű véleménynyilvánításra ragadtatta olvasó inkát, köztük is elsősorban az ominózus dalban emli tett településrészen élőket. • lés más részein- , állítja. Szerinte ■ ezt támasztja ■ alá az is, hogy errefelé mái 15-18 millió fa I rintért lehet la­kást venni. * - Nézze meg, I Pesten mü kap na ennyiért! - mondja. 1 * * j Tény, hogy Hatvanban kul I tikus jelentősé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents