Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-26 / 173. szám
AGRÁRFÓRU M HIRDETÉS 7. OLDAL 2001. Július 26., csütörtök Vadászat és halászat Heves megyében Eredmények, nehézségek a két ágazat munkájában Heves megye területén jelenleg 54 vadászterület helyezkedik el. Ebből harminc vadászterületen egyesület, 17-en földtulajdonosi közösség és hét esetben gazdasági társaság gyakorolja a vadászati jogokat. Az ágazatból származó bevétel az elmúlt gazdálkodási évben valamivel meghaladta a 400 millió forintot, a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos kiadások csaknem elérték a 380 millió forintot. A bevételek jelentős része a bérvadászatból származik, mintegy 211 millió forint. Ebből 148 millió a külföldi vadásztatásból adódik, de örvendetesen emelkedik a hazai bérvadászat bevétele is. A vadhús értékesítésének árbevétele 96 millió forint volt az elmúlt évadban. A kiadások zömét a vadállomány minőségi és mennyiségi javítása érdekében folytatott vadgazdálkodási tevékenység (vadföldek művelése, takarmányok beszerzése, vadtelepítés stb.), valamint a vadállomány őrzési, gazdálkodási feladatainak jelentős részét ellátó szakszemélyzet munkabére teszi ki, 280 millió forint összegben. A 2000-2001. vadászati évben a megye vadászterületeire 6971 nagyvad jutott, ebből 1716 az úgynevezett trófeás vad, gím és dám szarvasbika, őzbak, muflon, kos és vaddisznó kan. Összehasonlítva az 1997. évi 6428 lőtt nagyvaddal, a vaddisznóteríték adatainak jelentős növekedése miatt csekély mértékű emelkedést tapasztaltunk. Az éves tervekkel összehasonlítva a kilövési tényszámokat, csaknem minden vadfaj esetében kisebb-nagyobb mértékű elmaradás mutatkozik, melynek egyetlen indoklásául a vadászat eredményességét hátrányosan befolyásoló esős, ködös, enyhe időjárást kell említeni. A nagyvadállomány minőségének egyéb legfőbb mutatója az éves trófeák aránya. Bár köztudott, hogy országos viszonylatban a genetikai és élőhelyi adottságok miatt a megyék második feléhez tartozó, de az elmúlt három év gímszarvas-, őz- és muflonadatait vizsgálva egyértelmű csökkenést mutat. Ez a tény, valamint a rendelkezésünkre álló életkor-adatok az említett vadfajok fi- atalodására utal. Az állomány javítása érdekében egyik fontos feladata lesz a vadászati hatóságnak rászorítani a vadgazdálkodókat a középkorú állomány visszafogottabb, s a fiatal egyedek szakszerű, fokozottabb apasztására. A nagyobb állomány létszáma - összehasonlítva a 2000. és a 2001. évi becslési adatokat - 22.457, ez 20.045-re csökkent az erőteljes vadászat eredményeként. A csökkentésre tudatosan, a mezőgazdasági és erdészeti vadkár mérséklése miatt volt szükség. Az apróvad, vagyis a fácán és a mezei nyúl tekintetében Heves megyében is érvényes az állomány- csökkenés országosan jellemző tendenciája. A 2000. és 2001. évi állománylétszám adatokat összevetve a mezei nyúl mintegy 28 ezerről 24 ezerre, s még szembetűnőbb a fácán több mint 35 ezer darabról 28 ezer darabra történt csökkenése. Az apróvad-állományban tapasztalt jelentős visz- szaesés az 1999-2000. évi rendkívüli időjárással magyarázható. Az őszi és tavaszi árvizek a törzsállományban, míg az aszályos forró tavasz és nyár a szaporulatokban okozott jelentős elhullást. Az állománycsökkenés megállítása és növekedési fázisba fordítása céljából a hatóság a vadgazdálkodókkal, a társhatóságokkal és az érdekvédelmi szervekkel együttműködve minden rendelkezésünkre álló lehetőséget igénybe vesz. Ezek között meg kell említeni, hogy a központi pénzügyi keretből pályázatok alapján minden esztendőben a saját erőt évenként mintegy 4-5 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az FVM, az élőhely fejlesztésére, valamint az ap- róvad állományának dúsítására vonatkozó célkitűzéseket. A természetvédelmi hatósággal együttműködve a nagymértékben elszaporodott, s ennek következtében az apróvadat erőteljesen pusztító dúvadállomány hatékonyabb apasztására került sor. Az éves tervek jóváhagyásánál is mérsékelte a hatóság a kilövési és befogási tervszámokat. Reméljük, hogy az intézkedéseknek és a vadászatra jogosultak kedvező hozzáállásának hamarosan meglesz az eredménye. Meg kell említeni, hogy a vadászat eredményességének javítása és a nagy terítékű vadászatok iránt jelentkező kereslet kielégítésére az eddig meglévő évben Szilvásvárad és Verpelét térségében megkezdte két, csaknem 1500 ha területű vadaskert kivitelezését. A vadgazdálkodóknak korábban és jelenleg is nagy gondot jelent a fegyverrel vagy hurokkal elkövetett orvvadászat. Tekintettel a cselekmény sajátos körülményeire, vagyis hogy a vadászatra általában tanúk nélkül, lakott területektől távol, éjszaka kerül sor, a tettenérés, valamint a bizonyítás rendkívüli nehézséget okoz. A tettenérés sokszor nem kis kockázattal jár, ezért az utóbbi időkben a vadászok gyakran veszik igénybe a rendőrség segítségét. A vadászat speciális körülményeire való tekintettel a rendőri szervek is igénylik a vadászok segítségét, ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a helyi kamarai szervekkel, s az orvvadászat visszaszorítására a közúti és más közbiztonsági ellenőrzésekor a vizsgáló szempontok között szerepel a jogtalanul vadászók kiszűrése. Sajnálatos, hogy a vador- zás büntetőjogi megítélése még mindig „bocsánatos bűn”-nek minősül, ugyanis a Btk. nem tartalmaz olyan törvényi tényállást, amely önmagában a vad jogosulatlan elejtését büntetendő cselekménnyé nyilvánítaná. A 2000. év halászati szempontból kedvezőtlenül indult, mivel a megyében áthaladó Tiszát és a Ti- sza-tavat súlyos környezetvédelmi szennyezés érte. A Tisza élővilágának megmentése érdekében megmozdult az egész ország. Hatóságunk a Tisza-Szamos kormány- biztosi iroda, valamint a területen található Bükki és Hortobágyi Nemzeti Park szakembereinek segítésével próbálta eredményesen mérsékelni a katasztrófát. A Tiszán és a Tisza-tavon letiltottunk minden horgászatot és halászatot. A megye többi taván rendben folytak a tavaszi halgazdálkodási munkálatok, a telepítéseken a felügyelőségünk is részt vett. Az 1997. évi XLI. törvény irányelvei alapján hatóságunk elindította a magyar állam halászati jogának pályáztatását. Ez mintegy kilenc tavat érintett, köztük a 12 ezer hektáros Tisza-tavat is. A kiírás alapján 15 pályázat érkezett, ezek mindegyike színvonalas, szakmailag kitűnő volt. Elbírálásunkról az országos szakmai bizottság döntött, s a nyertes pályázók 2001. január l-jével 15 év haszonbérletre vehették birtokba az állami vízfelületeket. 2001-ben hat pályázatot nyújtottak be állami támogatásra, melyek témája élőhelyfejlesztés és halkihelyezés volt, elbírálásuk most van folyamatban. A pályázatokat a halászati jog haszonbérletére vonatkozó pályázat nyertesei adták be, mivel a haszonbérlet megfelelő biztonságot jelent számukra. A halgazdálkodás FVM által történő támogatása a vállalkozói szférát is felrázta, ezt bizonyítja, hogy a tavasz folyamán öt új vízfelületre (bányató) nyújtottak be kérelmet, melyben halászati vízterületté való nyilvánítását kérték. Ezek a későbbiekben horgásztóként, ifjúsági parkként fognak működni. A megyében 25 horgászegyesület működik, munkájukat a Heves Megyei Horgászszövetség koordinálja. Többségük nem rendelkezik önálló vízterülettel, haszonbérlőként vagy más egyesületek tavain horgásznak. Jelenleg 34 tavat és patakot tartunk nyilván a megyében, de az autópálya építése folyamán a bányatavak száma szaporodik.Térségünkben jelenleg hat tavon folyik lehalászás. A lehalászott hal mennyisége mintegy 140 tonna, ebből 93 tonna nemes (étkezési hal). Az állami vízterületeken az öt évre szóló halászati üzemtervek alapján évenként 85 tonna halat telepítenek, ebből 75 tonna a nemes hal. A naplók alábbi adatai eredményes halgazdálkodási tevékenységről tesznek tanúbizonyságot: 104 tonna ponty, 11 tonna csuka, 8 tonna amúr, 7 tonna süllő, 3 tonna harcsa, 40 tonna egyéb hal. Összesen 173 tonna. A kifogott halmennyiség 9500 horgászra számítva mintegy húsz kilogramm fogási átlagot jelent személyenként. Ez a szép mennyiség azért is megnyugtató, mert a megye horgászvizeinek mintegy háromnegyedét a Tisza-tó teszi ki, ezért jogos az a következtetésünk, hogy a tó halállománya sikeresen regenerálódott. FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek Az OTP Bank a legjobb magyar pénzintézet Az összehasonlítás próbája A Global Finance, a rangos, mértékadó, nemzetközi gazdasági havilap 2001-ben is az OTP Bankot tartotta Magyarországon a legjobbnak, amikor májusi számában értékelte a feltörekvő piacok legjobb bankjait. Indoklásuk szerint a konzervatív banki stratégiával és az agresszív költségcsökkentéssel profitábilis maradt a pénzintézet. A neves szakfolyóirat sorrendben negyedszer helyezte a csúcsra a legnagyobb hazai bankot. Itthon továbbra is az OTP Bank a legismertebb pénzintézet - derül ki a GfK Hungary Piackutató Intézet 2001 első negyedévében végzett felméréséből. A megkérdezettek közül a legtöbben az OTP Bank ügyfelei, s növekedett a bankot népszerűnek találók aránya. Az ügyfelek szavaznak A megtakarítással rendelkezők döntő többsége, 68 százaléka forintbetétben tartja pénzét, míg 13 százalék életbiztosításban, 10 százalék értékpapírban, 9 százalék pedig önkéntes nyugdíjpénztár tagja. A fentieken túl többen említették a vizsgálat során a devizabetétet, az ingatlan- és a befektetési alapokat, mint megtakarítási formákat. Érdekes, hogy a lakosság ötödé készpénzben tartja a pénzét, bár arányuk az előző negyedévhez képest csökkent. Az első negyedévben a 15 éves és idősebb magyar lakosság 64 százalékának volt valamilyen banki kapcsolata. Az OTP Bank - mint legnagyobb magyarországi pénzintézet - a megkérdezettek 44, a bankkapcsolattal rendelkezők 68 százalékát tudhatja ügyfelének. Az elmúlt fél év alatt nem változott jelentősen a bankkapcsolattal rendelBANK kezők aránya és a bankok közti eloszlás aránya sem. A felmérésben résztvevők 60 százaléka fő pénzintézetnek az OTP Bankot jelölte meg, míg az OTP Bank ügyfelei közül 87 százalék ezt a pénzintézetet mondta fő pénzintézetének is. A legnagyobb hazai hitelintézet azok között is népszerű, akik más pénzintézetekkel is kapcsolatban állnak, mivel például a takarékszövetkezetek ügyfelei közül 18, a Postabank ügyfelei közül 21 százalék az OTP Bankot választotta fő pénzintézetnek. Szolgáltatási bőség A bankkapcsolattal rendelkezők többsége maradna a már kiválasztott banknál, míg a nem ügyfelek között az OTP Bank a legnépszerűbb 26 százalékkal. A válaszadók 76 százaléka az OTP Banknál vezeti számláját. A telefonos ügyintézést választók leginkább az OTP Banknál teszik ezt (62 százalék). Az interneten keresztül pénzügyek intézése még nem elterjedt Magyarországon, az összes megkérdezett 0,9, a banki ügyfelek 1,4 százaléka vette már igénybe. A válaszadók 69 százaléka szerint gazdaságilag stabil pénzintézet az OTP Bank, és sokféle szolgáltatást nyújt. Az egyik legnagyobb A Financial Times, a világ egyik legmértékadóbb lapja évente nyilvánosságra hozza a világ tőkepiaci érték szerint legnagyobb vállalkozásainak sorrendjét. A lap közli Kelet-Kö- zép-Európa húszas listáját is, amelyben négy magyar cég is szerepel. A rangsort a lengyel telefontársaság, a TPSA vezeti, megelőzve az orosz Lukoilt. Az OTP Bank előkelő, 14. helyezése már regionális jelentőségűvé emeli a legnagyobb hazai pénzintézetet. Emellett a Moody's, a világ egyik legjelentősebb hitelminősítő intézetének jelentése feltűnő, pozitív kivételként említi az OTP Bankot, amely nem külföldi stratégiai befektető segítségével, hanem önerőből tudta megőrizni domináns piaci helyzetét és erejét. A bank részvényeinek egy része külföldi kézben van ugyan, de a befektetők egyike sem stratégiai tulajdonos. Az OTP Bank a térség legerősebb bankja, és a Moody's a C mínusz hitelbesorolás javítása céljából vizsgálja a pénzügyi erőre adott osztályzatot. _________________________(PH) ' ' ....... —- 80% - 90% • 40%-os f # ff JP jr FIKCIÓS VfiSfiR R CSŐSZ TOTH KFT-NELI Eger, Állomás tér 5. Te!.: 36/414469 (Piért lerakat udvarában) Nyitva: tt-P: 9«M8“ Szó: 8»M2“
