Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

HEVES 1' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Ügyeletes újságíró: Elek Eszter • Tel.: (36) 513-622, fax: (36) 513-605 www.hevesmegyeihirlap.hu Hirdetés tel.: (36) 513-628, fax: (36) 513-630 • Terjesztés tel.: (80) 513-646 2001. JÚLIUS 4., SZERDA | Ára: 56 Ft. Előfizetve: 39,50 Ft] XII ÉWOLYAM 154 SZÁM MAI SZÁMUNKBÓL MINIMÁL Az önfoglalkoztató kényszer- vállalkozók számára ma sem­milyen valós, reálisan elérhető támogatás nincs. Ráadásul, mint vállalkozó nem jogosult munkanélküli segélyre sem. Nesze neked szociális háló. Az új hatalom programjában a nagy társadalmi újraelosztó rendszerek reformja szerepelt. Az adórendszer átalakításával máig adósak maradtak. A szaktárca vezetője szerint eb­ben a ciklusban már nem is ke­rül sor erre. (4. oldal) ESZÜNK VAGY FÜTÜNK Július elsejétől átlagosan 12 százalékkal többet kell fizet­nünk a földgázért, s a patika­szerek támogatása is csök­ken. A bejelentett áremelé­sek valamennyi magyar csa­ládot érzékenyen érintik, kü­lönös tekintettel a kisnyug­díjasokra. A megyénkben élők is elkeseredetten fogad­ták a hírt. (5. oldal) JÖNNEK A KÜLFÖLDIEK A megye idegenforgalmi hely­zetét, a megyei önkormányzat előtt e téren álló idei teendő­ket, ezen belül is a fejlesztési és marketingfeladatokat taglal­ta az a beszámoló, melyet a kö­zelmúltban fogadott el a me­gyei közgyűlés. Ebből az is ki­derül, hogy a külföldiek me­gyénk iránti érdeklődése folya­matosan növekszik. (9. oldal) SALAMONI DÖNTÉSEK A Heves Megyei Labdarúgó Szö­vetség elnökségi ülésén döntöt­tek a 2001-2002-es bajnokság versenykiírásáról. (12. oldal) Nyári idegenforgalmi ellenőrzések Gyilkosság: tizenöt év A nyár sokak számára a pihenést jelenti, a fogyasztóvédelem és a társhatóságok szakembreinek azonban korántsem számít holtszezonnak. Július elsejétől indult a megyé­ben az idegenforgalmi főidény augusztus végéig tartó ellenőrzéssorozata, melyben a fogyasztóvédők mellett egyebek közt a tisztiorvosi szolgálat, az APEH és a vízirendészet is részt vesz. Részletek az 5. oldalon. fotó; pilist elemér Budapest, Hatvan Előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek a Heves Megyei Bíróság K. Andrást, akit az el­múlt év november 17-én kihir­detett ítéletében 15 év fegyház­büntetéssel sújtott, és a köz­ügyek gyakorlásától is eltiltotta 10 esztendőre. Az elsőfokú ver­dikt alapján a vádlottnak 629 ezer 182 forint bűnügyi költsé­get is meg kellett volna fizetnie. A döntést a vádlott és védője megfellebbezte. Az előre kitervelt- ség minősítő körülmény mellőzé­sét, illetőleg enyhítést kértek. A büntetőperben a Legfelsőbb Bíró­ság (LB) meghozta jogerős ítéle­tét, az iratokat pedig a napokban megküldte a megyei bíróságnak. Az LB az elsőfokon eljáró bíró­ság ítéletének a bűnügyi költsé­gekre és a bűnjelekre vonatkozó részét annyiban megváltoztatta, hogy a költségekből további 384 ezer forintot az állam visel. Elren­delte a bírói testület a bűnjelként szereplő 18 darab Browning lőszer elkobzását is. Más vonatkozásai­ban, így a 15 évi fegyházbüntetés­ről, valamint a közügyektől való eltiltásról rendelkező részt a leg­főbb bírói fórum helybenhagyta. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnep és pénzjutalom A legtöbb városban hiányzik a keret A napokban tartották éves ünnepségüket a települések köztisztviselői. Néhány he­lyen közös rendezvényre is futotta, de jelentősebbnek mondható pénzjutalmat csak a hatvani városháza egyes dolgozói vehettek át. Heves megye A polgármesteri hivatalok alkalma­zottai nehéz helyzetben vannak, ha a juttatásaikra terelődik a szó, hiszen - lévén költségvetési keret­ből gazdálkodó szervek dolgozói - fizetésük nem titok az állampol­gárok előtt. Az ezen felül kapott ös­szegek mértékét pedig a közvéle­mény fokozott érdeklődése kíséri. Lőrinciben az idén aligha kell a lakosság negatív kicsengésű észrevételeivel szembesülniük a tisztviselőknek, mivel - mint azt Tari Mihályné aljegyző elmondta - a képviselő-testület jutalomra egyetlen fillért sem szavazott meg. Erre nem is volt lehetősége, hiszen a költségvetés enélkül is forráshiányos. Füzesabonyban is hasonló a helyzet - tudtuk meg Gulyás László polgármestertől. A kü­lönbség „mindössze” annyi, hogy az utóbbi városban már 1997 óta nem adnak pluszjutta­tást. A városvezető szerint a 130 millió forintosra tervezett hiány miatt nemhogy jutalma­zásra nem telik, de éppen a na­pokban 2 százalékkal csökken­teniük kellett az intézmények költségvetését... (Folytatás a 4. oldalon) Segítség nélkül nem megy Sok település az önrészt sem tudja előteremteni Soha ennyi pályázati lehetőség nem állt még a települések rendelkezésére, mint most. A nye­rés tényleges eshetősége azonban kicsi, főként azon dél-hevesi községek esetében, akiknek nemhogy önerős fejlesztésre nem telik, de az önrész előteremtése is gondot okoz. A megye déli része gazdasági mutatóival, életszínvona­lával egyre jobban leszakad más térségektől. Dél-Heves A tizennyolc települést tömörítő térség felzárkózá­sának gyors és látványos esélyei mára csak papí­ron léteznek. A valóság inkább a lassú, de biztos életkörülmény- és esélyromlás irányába mutat.- Alig tudok olyan területet mondani, amely­nek ütemes fejlesztéséhez ne lenne szükségünk ki­emelt kormányzati segítségre - mondja Fehér Já­nos, Pély jegyzője. - A pályázod lehetőségek elmé­letben jelentenének segítséget, de a gyakorlatban csak felszíni orvoslása ez a problémáknak. Az An­tall-kormány idején született meg a kiemelt térség fogalma, ami számunkra hozhatott volna válto­zást, de ez nem került végrehajtásra. A Széche- nyi-terv adta lehetőségekkel kecsegtetnek mos­tanság, de az önerő biztosítása itt is kötelező, ezért sok településnek elérhetetlen. Ha a dél-he­vesi térség leszakadásának mértékét nézzük, biz­tos, hogy ez fekete pont lesz az ország szempont­jából az uniós csatlakozás után. A jegyző több példát is hoz: az uniós csatlako­zás után komoly környezetvédelmi előírásokat kell betartani. Pélyen ma még gond a szemetesku­kák megvásárlása, vagy a pollenek irtását végző, 500 ezer forintba kerülő kistraktor beszerzése. De - a többi településsel együtt - komoly szakemberhi­ány is van a térségben, mivel egy ide érkező peda­gógusnak nem tudnak olyan fizetést, szolgálati la­kást és életszínvonalat biztosítani, mint a városon tanító kollégájának. A jegyző szerint csak a nor­matív támogatási rendszer reformja hozhatna vál­tozást. (Folytatás a 9. oldalon) Őszi szüret Eger „Több évtizede lakunk a Szakipart utcában, de az utóbbi időben a lakásainkban már las­san éjszaka sem lehetünk nyu­godtan. Az Ámyékszalában lévő Egervin egész évben akkora zajt csinál, hogy egyszerűen nappal sem és éjszaka sem lehetünk la­kásunkban, csak becsukott ab­laknál. Aludni szeptembertől csak füldugóval lehetséges. (...) Több ígéret elhangzott már, hogy legalább az éjszakai nyugalmun­kat nem zavarják, még lehetsé­ges, hogy hangfalat építenek, de ebből sem lesz semmi” - egyebek mellett ez olvasható abban a le­vélben, amelyet az egri Szalapart útról Bőgős László küldött la­punkhoz maga és lakótársai ne­vében. Mellékelt egy, az Észak­magyarországi Környezetvédel­mi Felügyelőséghez intézett beje­füldugóval lentést is, amelynek több aláírója ugyancsak az Egervin említett üzemének elviselhetetlen zajos­ságát panaszolja. Az ügyben megkerestük Lengyel Miklóst, az Egervin Borgazdaság Rt. műszaki igazgatóját, aki elmon­dotta: valóban sok alkalommal hi­báztatták a környékbeliek a céget a zaj miatt, történtek is ezzel kapcso­latos mérések, amelyek eredmény­ként kiderült, hogy az értékek a ha­tárérték körüliek. Évekkel ezelőtt az üzem mellett felépítettek egy zajvédő falat, ám a panaszok nem szűntek meg. Szeretnének komp­romisszumos megoldást találni, ennek érdekében „tisztázó” meg­beszélést kezdeményeznek az érin­tett lakókkal és újra lesznek zajmé­rések is. A szüret viszont így is gon­dot jelenthet, akkor tényleg nagy a forgalom az ámyékszalai üzem­ben, amely egyébként egy pince- rendszerre épült rá. _________irmi D r. Petercsák Tivadar megyei múzeumigazgató a közelmúltban vette át a Török Köztársaság budapesti nagykövetségén Ahmet Topdagi katonai attasétól azt a két viseletkollekciót, amely a XVI-XVII. századi török tüzér és egy díszes janicsár öltözékét rep- rezentálja. A két ruházatot az augusztus 17-én nyíló kiállításon helyezik el az egri múzeum munkatársai, fotó; perl marton Sziréna „Elúszott” a ladik Egerben fényes nappal egy biz­tonsági zárral rögzített, fekete kerékpárt toltak el ismeretlen személyek mintegy 36 ezer fo­rintos kárt okozva a tulajdonos­nak. Nem sokkal később egy épület kerékpártárolójából tűnt el egy kétkerekű. Pórul járt az az egri lakos is, akinek hétvégi házából ellopták a fűnyírót, a mosógépet és a gáz­palackot. Egy szolnoki lakos azért tett feljelentést a rendőrségen, mert miközben gyanútlanul pihent az egri strandon, őrizetlenül ha­gyott táskájából elemelték a mo­biltelefonját. Egy füzesabonyi lakos a Laskó-pataknál hagyott ladikjait kereste hiába. A 160 ezer forint értékű vízi járművek nyomta- lananul eltűntek. Nagytályán egy 70 ezer forin- tos kapálógépet loptak el. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents