Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

ÿïî K 81 2001. JOuus 21., SZOMBAT 5. OLDAL ...... M EGYEI KÖRKÉP A felvásárlók nem tolonganak (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy 250 hektár termését vetőmagnak tartják meg, az ezen felüli mennyiséget pedig eladják. Jelenleg a nagyfelvásárlók 2100-2200 forintot kí­nálnak a minőségi búza mázsájáért, míg a takar­mánybúza 1400-1500 forintot ér. Az elnök ezt ke­vésnek tartja, mert mint mondta, az elmúlt évben háromezer forintot is adtak a jó kenyérgabonáért. A felvásárlók a jelek szerint még nem tola­kodnak a búzáért. A szövetkezet elnöke úgy vé­li, mindez azzal magyarázható, hogy a kormány még nem döntött a gabona exportjának támoga­tásáról. A minisztériumtól azt a jelzést kapták, hogy meg kell várni a betakarítás végét, hogy el­dőljön, mennyi a hazai szükséglet és mennyi a kivihető mennyiség. A szövetkezetnek van elég tárolókapacitása, de az elnök nem szívesen tartja vissza a búzát, mivel korábban éppen a miniszter javaslatára tárolták a gabonát, ám hónapok múltán végül a nyári árnál ol­csóbban tudtak csak megszaba­dulni a terméstől.- A malmok általában már ősszel beszerzik a szükséges mennyiséget, mivel nem akar­nak nyersanyag nélkül maradni, így viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól jár az, aki kivár az értékesítéssel. A termelők azért sem szívesen várnak az ér­tékesítéssel, mivel sokan hitelt vettek fel, így te­remtették elő a művelés költségeit. Minél későb­bi a gabona értékesítése, annál később tudják visszafizetni a felvett összeget, s így a kamat- költségek is őket terhelik. A búza a Hatvan melletti szövetkezet legna­gyobb területen termesztett növénye. A megye nyugati részén jóval kevesebb szőlőt termeszte­nek, mint a szomszédos Mátraalján vagy az egri borvidéken, így ezen a területen a kalászosok képezik a gazdálkodók egyik fő bevételi forrását. Csorba Béla, a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke sem szívesen dönt a tárolás mellet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy véli, hogy semmi sem garantálja a búza felvásárlási árának későbbi emelkedését. A szövetkezeti 750 hektáros területből 482 hektá­ron termesztettek búzát. Az átlagtermés hektá­ronként négy tonna. A mostani nyomott árat a termelőkre nézve megalázóan alacsonynak tartja a szövetkezet el­nöke.- Egy hektár művelési költsége nyolcvanezer fo­rint körül van, tehát a mostani kétezer forintos felvásárlási árnál többet kellene kapniuk a terme­Nagy kérdés: kié lesz a haszon? A kenyér ára folyamatosan emelkedik, a búzát viszont a tava­lyinál olcsóbban vásárolják fel. így a haszon nem a termelőké lesz, hanem mások zsebelik be, miközben a gazdálkodók ki­adásai folyamatosan növekednek. löknek, hogy némi hasznot is el tudjanak köny­velni. Az lenne jó, ha a különböző támogatások nagyobb részét a termelők kapnák, mert a jelen­legi szubvencionálási forma nem a gazdákat segí­ti - jegyezte meg az elnök, majd hozzátette, hogy ha nem történik hathatós változás ezen a téren is, akkor egyre több termelő lesz kénytelen felhagy­ni a búzatermeléssel. tompa z. mihály Az önállóság első próbája Hagyomány, hogy a Vasút a Gyermekekért Alapítvány Óvodája minden évben több napig táboroztatja a gyerme­keket. A kicsik többségének ez az első, szülők nélküli útja, így nem csoda, hogy feszült várakozás előzi meg az indu­lást. Hatvan A korábbi évek és az idei tapasz­talatok jelzik, hogy az ovisok könnyedén veszik életük első tá- borozását, és végül élményekkel gazdagodva térnek haza. Bertók Gabriella vezető óvónő a négyna­pos táborozás programjáról el­mondta, hogy elsősorban termé­szetismereti tapasztalatok szer­zésére összpontosították, mert a városi óvodások közül jó néhá- nyan még nem láttak közelebb­ről erdőt, újdonságot jelentett számukra minden, ami „a fák kö­zött nő, vagy ott mozog”. A MÁV-ovisok évente a Hat­vantól északra mintegy 25 kilo­méterre található Szurdokpüspö­kiben, az Anna-ligetben ütik fel táborukat. A térség flórája és fau­nája gazdag, és a közelben egy barlang is található, így az ovisok a föld alá is lemerészkedhettek. Az erődben megfigyelték a kü­lönböző növényeket és a kisálla­tokat. Külön élményt jelentett a nagyobb vadon élő állatok láb­nyomának tanulmányozása is. Ezekről gipszmintát készítettek, hogy hazatérve szemléltetőbben mesélhessenek kisebb ovis társa­iknak a látottakról. A program­ban szerelt egy esti erdei séta is, hiszen naplemente után megvál­toznak a fák közötti neszek. Az erdő ilyenkor sejtelmesebb, ugyanakkor varázslatosabb is, s így a sötétedés utáni séta óriási élményt jelentett az óvodások­nak, akik ez idáig csak a szüleik által felolvasott mesékből vagy a különböző filmekből ismerhet­ték az esti erdőt. A MÁV-óvodában a nagycso­portosoknak évente ez az önálló­ság próbája. - A végzősök az idén is jól vizsgáztak - állapította meg Bertók Gabriella. rr. z. m.) Civilek a nemzeti értékekért Ápolják a határon túli magyarság kultúráját Vizes lecke Dekoratív hölgy napozik a strandi medence szélién. Tizenéves srácok figyelik a parton, majd rövid tana­kodás után az egyik feláll, és nagy csobbanással beleveti magát a medencébe. A felfröccsenő vízből jut a pici fürdőruhát viselő dekora­tív hölgyre is, aki nem sokat teke­tóriázik, hanem beugrik a meden­cébe, és víz alá nyomja a srácot.- Bocsánat, de nem akartalak lefröcskölni - nyögi levegő után kapkodva a srác. - És különben is, csak a fiúk szoktak víz alá nyom­kodni.- Most legalább megtanulod, hogy nem minden lány bamba - sziszegi a hölgy, aztán ismét le­nyomja a fiút, majd kimászik a medencéből, és visszafekszik a szélére. Többet senki sem zavarta. _____________________b?ü! EMLÉKZÁSZLÓ. Bekölcén dr. Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a millenniumi, míg Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke a me­gyei emlékzászlót adja át vasár­nap a helyi római katolikus temp­lomban. A zászlószentelést dr. Czakó István pápai prelátus végzi. MEDGYESSY-LÁTOGATÁS. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter július 23-án, hét­főn a megye több településére is ellátogat. Délelőtt találkozik dr. Seregély István egri érsekkel, majd az Egervin vendége lesz. Ezt köve­tően Gyöngyösorosziban előbb az önkormányzatnál tesz látogatást, majd felkeresi a Segítő Kezek Ala­pítvány székhelyét is. FELVÉTELI PONTHATÁROK. A főiskolai és egyetemi felvételik ponthatárait mától lapunk hon­lapján - www.hevesmegyei- hirlap.hu - olvashatják az érdek­lődők. VÁLTOZÓ ÜGYFÉLFOGADÁS. A Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság egri és gyöngyösi iro­dáiban az ügyfélfogadási idő júli­us 23-tól megváltozik. Ezt követő­en hétfőn 8-18 óráig, keddtől csü­törtökig 8-16 óráig, míg pénteken 8-14 óráig fogadják a lakosokat. A füzesabonyi, a hatvani, a hevesi és a lőrinci ügyfélfogadási idő­pontok nem változnak. KÉZMŰVESHÉT. A hatvani al­kotótábor július 23. és 28. között kézműves-hetet szervez a rózsaszentmártoni tájházban. Az érdeklődőknek naponta 9-17 óra között tartanak foglalkozásokat. NYERTESEK. A július 14-én kö­zölt rejtvényünk helyes megfejté­se: „Csupán azért, mert én vettem meg. ” A jó választ beküldők közül Rostás Lászlóné (Gyöngyös, Őrál­ló u. 29.) és Horváth Ferencné (Eger, Rákóczi u. 25., II./5.) könyvutalványt nyert. Gratulá­lunk! ■ Nagyréde Megtartotta alakuló ülését a Rákóczi Szövetség Nagyrédei Alapszervezete. A tizenkét tag­gal létrejött csoport szervezői azért döntöttek az országos szövetséghez történő csatlako­zás mellett, mert egyetértenek annak céljaival. Fontosnak ér­zik a magyar történelemtudat ébren tartását, nemzeti értéke­ink, szellemi örökségünk meg­óvását, gyarapítását és népsze­rűsítését - tudtuk meg a helyi szervezet elnökétől, Balázs Jó­zseftől. A csoport munkája során ki­emelt szerepet szán a határon túli magyarsággal folytatott kulturális kapcsolatok ápolásá­nak, csereprogramok szervezé­sének, amelyek közvetlen élmé­nyekkel gazdagíthatják a részt­vevőket, elsősorban a gyereke­ket. Az alakuló ülésen részt vett a szövetség országos elnö­ke, Halzl József is, aki termé­szetesen örömmel üdvözölte a helyi szervezet megalakulását. A frissen létrejött civil szerve­zet minden olyan csatlakozni szándékozó előtt nyitott, aki egyetért a célkitűzésekkel, s egyben hajlandó tenni a megva­lósításukért. m _________RÉMES MARCELL__________ Á ldott állapot Csendes volt sokáig ez a nevezetes megye, éppen itt az ideje, hogy végre történjen vala­mi. Hirdetés jelent meg az egyik országos por­nólap e havi számában, az Áldott állapotban című, bizonnyal kellően naturális „művészeimet” reklámozva. Mint a videokazet­ta borítójáról kiderüli, az alkotás egyik főszereplője egy Lőrinci­ben élő fiatalember, aki nemrég felkerüli a Magyar Szocialista Párt megyei választási listájára, ámbátor annak csak az utolsó, tizenötödik helyére. (A másik főszereplő az illető állapotos neje, de ez már csupán hab a tortán). Ahogy az ilyenkor szokás, a pártvezetés felszólította az érintettet, rögvest írásban lépjen visz- sza a jelöltségtől, a megyei elnökség talán már kézhez is vette a levelet, és a többi, és a többi... Most ez nem fontos. Hanem itt, Hevesben, valami van a levegőben. Édes, kábító illat. Bujaság és butaság. A kereszténydemokrata füzesabonyi expolgármester kamera előtti szexuális vitézkedéseire aligha kell bárkit is emlékeztetni. Ez bizony egy szép, maradandó sztori. Nem művelt ő semmi olyat, amit más ne művelne (na jó, talán egynémely dolog kivéte­lével), a probléma csak annyi, hogy mindezt videóm vette, holott tudnia kellett volna: ha csak egy apró részlet is nyilvánosságra ke­rül, polgármesterségének, közéleti karrierjének mindörökre vége. Hasonlóképpen tanulságos annak az egri, fertálymesteri tiszt­séget viselő, érseki sofőrnek az esete, aki pedofil fényképeit az egyik fővárosi fotószalonba adta be előhívatni és nagyíttalni. Mennyire sötét is a sötétkamra? Vagy az efféle szalonokban va­jon vak munkatársakat alkalmaznak? S akkor most itt van az Áldott állapotban. A filmet ugyebár kétségkívül akkor forgatták, amikor a főhősnek halvány fogalma sem volt arról, hogy ő majdan politizálni kíván, elébb helyi, s ha megadatik, akár országos szinten. Vagy abban bízott, hogy a posta a színes magazinokkal néhány hónapig elkerüli Heves me­gyét, s a redőnyt lehúzva a videotékások is önkéntes száműzetés­be vonulnak. Esetleg múló amnézia tört rá, éppen mikor a párt parlamenti választási listáját állították össze mára ügyesen lejá­ratott elvtársai. Finoman szólva, az ember ilyenkor hajlamos az arcát kicsit a tenyerébe temetni. Rabok mossák a falfirkát (Folytatás az 1. oldalról) Ezúttal a Városháza által indított graffiti-ellenes programhoz csat­lakozhattak, de más, a közterüle­tek tisztán tartásával, parkrende­zéssel, árvízvédelemmel kapcso­latos munkákat is vállalnak. A gondos mérlegeléssel - pél­dául az elkövetett bűncselekmé­nyek súlyára, a kiszabott bünte­tés idejére, a magaviseletre tekin­tettel -, bizottság által kiválasz­tott elítéltek munkája után havi bruttó 20 ezer forintot fizet az ön- kormányzat. Ennek nagyobb ré­szét saját céljaikra használhatják fel az érintett rabok, míg kisebb hányadát tartási költségekre, ál­lami befizetésre kell fordítani. Egyébként az elmúlt években a bv-intézetből különböző egri gazdálkodó cégeknél 7-8 elítélt már dolgozott, akkor még az eny­hébb jogi szabályozás miatt őr­zés nélkül. A tapasztalatok a pa­rancsnok szerint rendkívül ked­vezőek voltak. Gyula Zoltán beszélt arról is, hogy a város az idén összességé­ben mintegy 195 millió forintot fordít utak, járdák, parkolók kar­bantartására, felújítására, építé­sére. Az összegben a lakásprog­rammal kapcsolatos útépítési munkák költsége is benne foglal­tatik. A közeljövő fontos teendő­je lesz a körforgalom kiépítése a Szarvas téren, s az egerszalóki hőforráshoz vezető út létesítése. Mint elhangzott, az egri útháló­zat 10 százaléka kritikán aluli ál­lapotú. A pásztorvölgyi - lapunkban már több alkalommal ismertetett - kislakás-építési program kap­csán az alpolgármester elmond­ta: a héten konzultációt folytat­tak a nyertes pályázókkal. Az eredetileg 113 jelentkező közül 95-en bizonyultak alkalmasnak, ám a szám tovább csökkent, ami­kor a szerződéskötés konkrét fel­tételei is világossá váltak. A város az építési szándék komolyságá­nak garanciájaként a szerződés- kötéshez 200 ezer forintos befi­zetést kért. Végül 65-en leszer­ződtek, zajhk a lakóközösségek megalakítása, az ősszel a kivite­lezés is elkezdődhet. Kevesen vá­lasztották az önkormányzati tá­mogatással létesülő lakások alap­szintű - csak földszintes - kiépí­tését, a legtöbben már a tetőtér beépítését is igényelték. imp Kutatók a hullámtérben Egyre nehezebb az árvíz levezetése Tisza mente A problémák összefüggőek, ezért a nagybányai ciánszennyezés vizsgálata után kutatásainkat az idén kiterjesztjük a Tisza és Duna vízgyűjtőjének teljes magyaror­szági, szerbiai és romániai terüle­tére, valamint a Tisza hullámterére is - mondta tegnapi sajtótájékozta­tóján Dan Balteanu, a Román Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója. A tájékoztatót a nemzetközi ku­tatócsoport tagjaként a magyar, ro­mán és walesi földrajztudományi kutatóintézetek vezetői tartották, akik a nehézfémszennyezés mel­lett az árvízmentesítés és a vízgaz­dálkodás kérdéseit is áttekintették.- Eddigi kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a romániai Máramaros megyében a legrosz- szabb a víz minősége - hangsú­lyozta Mark Macklin walesi pro­fesszor.- A Tisza hullámterének magas­sága átlagosan 180-200 centimé­terrel emelkedett az elmúlt száz év alatt, a gátakat pedig 6-7 alkalom­mal kellett emelni - mondta Schweitzer Ferenc, az MTA Föld­rajztudományi Kutatóintézetének igazgatója, áld arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a gátmagasüások ellenére egyre kevesebb hely van a hullámtéri árvizek levezetésére, rá­adásul 1986 óta 30-60 centiméter­rel nőtt a hullámtéri iszap szintje. A probléma megoldását a . szakemberek abban látják, hogy a gátépítések mellett ahol csak le­het, a hullámtereket oly módon bővítsék, hogy a magas árterek természetes gátakként működje­nek. Ehhez 30-40 év kitartó mun­kájára és nem kevés pénzre van szükség. _________________■ K lasszikus dallamok. A javában zajló Gyöngyösi Nyár - Fő téri randevú részeként a németországi Andreas van Zoest és tanítvá­nyai adtak koncertet a szabadtéri színpadon. Szombaton este hat órától viszont a helyi Stúdió, vagy amit akartok Színtársulat Stúdiókabaré című show-műsorára várják az érdeklődőket. A programban zalaegerszegi és egri vendégművészek is közremű­ködnek. FOTÓ! SUHA PÉTER Nyelvi tábor gyerekeknek Eger Az idén második alkalommal ke­rült megrendezésre a Kid's Club nyelvi tábor a HBH Panzióban. Ez a klubforma a világ minden ré­szén működik, és már Magyaror­szágon is húsz város kapcsolódott be. A táborban negyven kisdiák gyakorolhatta az angol és a né­met nyelvet játékos formában. A délelőtti nyelvtanulást délután úszás, gyöngyfűzés, gipszfestés és sportolás váltotta fel. Egy üdítő túrázást is beiktattak a program­ba. A siroki várat mászták meg a gyerekek, majd a Kútvölgyben játszottak, angol és német dalo­kat énekeltek, és versenyeztek. Szerencsére az időjárás is ked­vezett számukra, így egy nagyon szép és tartalmas hetet tölthettek el itt a jelentkezők - tudtuk meg Szalókiné Harmati Judit szerve­zőtől. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents