Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

HORIZONT - HIRDETÉS 7. OLDAL 2001. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Egy korszerűsítés kálváriája A tények elferdítése nem vezet célhoz Lapunkban több alkalommal is foglalkoztunk a Bartakovics utcában lévő Korona Szálló ügy­vezetője, illetve a környéken élő lakók közt kialakult nézetkülönbséggel. A szálloda veze­tője korszerűsíteni kíván, míg a lakók a meg­lévő zöldfelületet féltik. A legutóbbi önkor­mányzati ülésen újfent szóba került a téma. Eger Nem kis vita után végül úgy döntött a képviselők többsége, hogy harmincnapos közszemlére tételre alkalmasnak találja a rendezési terv módosítását, valamint elfogadja az épület homlokzati magassá­gának emeléséről szóló előterjesztést. Tudósításun­kat követően Micski Gábor, a szálloda vezetője ar­ra kérte szerkesztőségünket, kaphasson végre nyilvánosságot az ő véleménye is.- Az ominózus közgyűlési vita után úgy érzem, pontatlan információk, részigazságok terjednek a városban, ezeket szeretném tisztázni. 1998-ban kí­nálták fel megvásárlásra a Bartakovics u. 1. sz. épületet. Mielőtt megvettük volna, megkerestük a főépítészi irodát, ahol tájékozódtunk az építési le­hetőségekről. Akkor elmondták, hogy RRT- módosítást kérhetünk a sarki területre, de a beru­házásnál be kell tartanunk a kisvárosi előírások­nak megfelelő előírásokat. Kérelmünket azzal az indokkal utasították el, hogy csak abban az eset­ben kapunk módosításra engedélyt, ha tulajdo­nunkba kerül a mellettünk lévő ingatlan. Ez sike­rült, mivel Tóthpál Lajos felajánlotta a tulajdoná­ban lévő részt eladásra, és közösen kertes házat is néztünk számára. Ezt követően megkértük az elvi építési engedélyt a területre. Az 1890 táján épült komfort nélkiiti, vegyes tulajdonú, lebontásra ke­rülő 180 négyzetméternyi, 6-7 millió forímra be­csült ingatlanért a kft. 15 millió forintot ajánlott. Miután azonban az eladó tudomást szerzett a be­ruházás volumenéről, zsarolni próbálta a kft.-t, s tovább emelte a vételi árat. A szerződés meghiúsu­lása miatt az elvi engedélyt visszakértük. Dr. Löffler Erzsébet területi képviselő javaslatára eseti elbírálást kértünk. Tettük ezt azért is, mert az eltelt időszakban a tömb területén három eseti en­gedélyt adott ki a közgyűlés. Ám a mi kérésünket már nem tárgyalta a közgyűlés az utcában folyta­tott építkezések miatt. Ezt követően újból megke­restük a főépítészi irodát, ahol közölték, hogy ter­vezik a tömb rendezési tervének elkészítésé, de a pénzügyi részét a kft.-nek kellene finanszíroznia. Mivel a kérelmünk elindításától kezdve három eseti eltérés engedélyezése is megtörtént, kissé rossz szájízzel, de vállaltuk a jelentős pénzügyi terheket.- Az utcában élő lakók sem nézték jó szemmel a vállalkozás terjeszkedésé...- Az igazság az, hogy az utca két lakója valósá­gos rágalomhadjáratot kezdett a kft. ellen, és valót­lan állításokkal próbálta a többieket, valamint az önkormányzati képviselőket befolyásolni. A lakos­sági fórumon az is kiderült, hogy akik beleszólnak a tömb rendezésébe, azok azon kívül laknak, eme­letes épületekben, és az ingatlanjukon érvényben lévő építési homlokzati magasság 6,6 méter. Egyébként a tömbben lakók közül többen is örül­nének a lehetőségnek, mivel ők is építkeznének, így emelve ingatlanuk értékét. A településrendezők többször is jártak a hely­színen, alapos ellenőrzést és méréseket végeztek. Az országos szabvány egyébként 12,5 méter ma­gasságot engedélyez a kisvárosok területén, de a kft. kompromisszumként csökkentette az épület tervezett magasságát. Ezt követően az urbaniszti­kai bizottság is megtekintette a területet, és megál­lapították, hogy ahová a beruházást tervezik, ott az utca legmélyebb pontja a Bartakovics 1. sz. és a Tündérpart 7/a szám. A közbeeső épület jelenlegi homlokzati magassága hat méter, a mellette lévő Korona Szállóé 7,5 méter. Ezután került a javaslat két fordulón keresztül az urbanisztikai bizottság, majd a közgyűlés elé.- A közgyűlésen összefonódásról, pártállami eszközökről is szó esét.- A vádaskodóknak szeretném elmondani, hogy a kft. nem öncélú beruházást hajt végre, csu­pán szeretne talpon maradni, s dolgozóinak biztos megélhetést nyújtani. Az sem közömbös, hogy az általunk befizetett adóval az önkormányzat is gya­rapodik. Furcsállom, hogy a tömbön kívüli lakók akarják megmondani, hogy ki mit építhet tömbön belül. Az ismétlődő fenyegetések, rosszhiszemű, sértő levelek és telefonok egyébként sem viszik előre az ügyet. S még egy kérdés: ha elutasítják a rendezési tervet, vajon ki fogja finanszírozni a kö­vetkezőt? Bárhogy is van, bízom abban, hogy a meggyanúsított képviselők továbbra is vállalják és érvényre juttatják a szakmai szempontokat, ib. k.i Férfi „nővérek” ápolnak Jelenleg hatvan képzett dolgozó hiányzik A Markhot Ferenc megyei kór­ház stabil működéséhez 1093 nővéri állás rendeltetett, ám jelenleg a fekvő- és járóbeteg­ellátásból, a diagnosztikáról hatvanan hiányoznak erről a fontos munkaterületről - mondta Szloboda Imréné ápo­lási igazgató. Eger Mint a Magyar Rádió Krónika mű­sorának adott nyilatkozatban el­hangzott, a nővéri helyeken férfiak is dolgoznak, kiváltképpen az in­tenzív osztályon és a pszichiátri­án, itt nagyjából húszán, de ilyen beosztásban ténykedik még vala­mivel több, mint két tucat műtős­segéd is. Az évente 30-40 nyugdí­jazás, gyes és más okokból távozó nővérek utánpótlásának biztosítá­sára a város egészségügyi iskolája is hivatott. Ám ott az idén tizenhe­ten végeztek, jövőre pedig mind­össze tizenketten tesznek záró­vizsgát. Régi tapasztalat, hogy az újdonsült nővérek fele marad helyben, a többiek a nagyvárosok­ban keresnek boldogulást. Az nem jellemző például, hogy a multik nagyáruházaiba mennének el el­adónak. Ilyenkor nyáron, amikor a beteg is kevesebb, ideiglenesen bezárnak részlegeket, ez is enyhíti a nővérhiányt. Szloboda Imréné el­mondta továbbá, hogy új mód­szerrel is próbálkoznak: átvilágíta­nak munkahelyeket, és ahol lehet - például a járóbeteg-ellátásban, ahol leválaszthatók szakfeladatok egyes státusokról -, adminisztráto­rokat alkalmaznak a képzett nővé­rek helyett a kórházban. Aranydiplomás fotóművész Szentes, Eger A Magyar Fotóművészeti Alkotó- csoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) minden évben meg­rendezi országos tárlatát és nyári táborát. Ezúttal Szentes volt a há­zigazda. A XVIII. MAFOSZ Sza­lon tárlatra 160 szerző 720 képet küldött be. Az egriek közül Kállay László természetfotós két képét fogadta el a zsűri. A kiállítás megnyitóján a díja­kat és a diplomákat adták át. Az egri Molnár István Géza, a Hor­váth Zsigmond Lajos fotókör ve­zetője a MAFOSZ aranydiplomás fotóművésze lett. Kitüntették azokat is, akik több mint harminc éve segítik az amatőr fotómozgal­mat. Ez utóbbi tevékenysége elis­meréseként Molnár István Géza megkapta az Életmű-kitüntetést. „Aratott” a képviselő Nagyréde- Az egyik leginkább impresz- szionáló tapasztalatom az volt, hogy a kárpótlás után kialakult birtokszerkezet bizony jócskán változtatásra szorulna, mert a meglehetősen összetett viszonyok miatt gyakorta látni olyan táblá­kat, amelyek nincsenek kellőkép­pen megművelve. Mindenképpen kívánatos, hogy a földalapú támo­gatásokat a családi gazdaságokra életszerűen adják ki, illetve nem kerülhető meg a birtokrendezés annak érdekében, hogy az átlagos birtoknagyság az optimális felé közelítsen - összegezte aratási ha­társzemléje tapasztalatait dr. Mánya Kristóf fideszes ország- gyűlési képviselő. A honatya a nagyrédei közpon­tú falugazdász-körzetben tájéko­zódott a betakarítási munkák állá­sáról, a rédei és a gyöngyöspatai határt bejárva. Mint lapunknak el­mondta: nem érzékelte, hogy a bú­za értékesítésében nehézségek len­nének, a területre jellemző bogyós- gyümölcs-termesztést pedig „siker- történetként” aposztrofálta, ki­emelve a csöpögtetéses öntözés előnyeit. Ennek kapcsán a vendég­látó területi vezető falugazdász, Jobbágy József elmondta: jól lát­szik, hogy azokon a területeken ér­demes málna- és szedertermesz­téssel foglalkozni, ahol az öntözés megoldható. Ezzel együtt is a tava­lyinál valamivel gyengébb az idei termés, amiért a tavaszi fagykárok okolhatók. A szakember azt is hoz­zátette: a körzethez 67.300 hektár terület tartozik, ebből 30.400 hek­tár szántó, amiből 13.500 hektáron termesztenek őszi kalászos gabo­nát. Az őszi árpa betakarítása befe­jeződött, hektáronként négyton­nás termésátlagot értek el. Az őszi búza 40 százalékát aratták le, átla­gosan 3,8-4 tonnás termésáüagra számítanak.- A búza minősége sajnos több­ségében nem éri el az étkezési szin­tet, az eddig betakarított mennyi­ség csaknem fele takarmánybúzá­nak felel meg. Ezt a helyzetet ki­használva a felvásárlók „turkál­nak”, meglehetősen nyomott árat kínálnak a termésért - fűzte hozzá. Végezetül azt is elmondta: a 660 hektár káposztarepce aratását be­fejezték, 1,6 tonnás hektáronkénti átlaggal. A körzetben egyébként nyolcvan kombájn dolgozik az ara­táson, s egyelőre az időjárás kedve­ző volt, így szárítás nélkül sikerült megoldani a betakarítást. _________________________________IESP6I Szívügy a történelmi vár Elkészült a székesegyház vízelvezető rendszere A szemle. Nem látványos, de fontos munka volt fotó; perl marton Eger A megye és a város kezdeménye­zésére - az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal és a Kincstári Vagyo­ni Igazgatóság segítő közreműkö­désével - az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 42 millió forintos hozzájárulásával ké­szülhetett el az az összességében 62 milliós beruházás, melynek ré­vén sikerült megoldani a vár szé­kesegyház-romterületének víztele­nítését. A terület átadására tegnap, a közreműködő szervek és a kivi­telezést végző PEKJJ Kft. vezetői­nek jelenlétében került sor. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte, hogy az elmúlt négy esztendő alatt mintegy 130 müíió forintot sikerült a várra fordí­tani. Ezt az összeget egyebek mel­lett a Füles-bástya megerősítésére, a Rotunda rekonstrukciójára, a képtár épületének helyreállítására és egyes falszakaszok megerősíté­sére fordították. A munkálatok je­lentőségét alátámasztják azok a mérések, amelyek szerint a várfal egyes helyeken évente 30-40 centi­méterrel fogyott, s ezzel együtt pusztulófélben vannak az évszáza­dos értékek is. Sós Tamás szerint indokolt lenne, ha a vár külön so­ron szerepelhetne a központi költ­ségvetésben, emellett természete­sen a különböző pályázati lehető­ségeket is keresik. A regionális fejlesztési tanács képviseletében jelen lévő Juga György miskolci alpolgármester a testület szerepéről szólva kiemelte: az elmúlt két évben kevés látvá­nyos produktummal rukkoltak ki, ám az általuk végzett szakértői munka elengedhetetlen az EU-s pénzek fogadásához szükséges fel­tételek megteremtéséhez. Miként fogalmazott, sokan félelmüknek adtak hangot a tekintetben, hogy a három megyét - Hevest, Borsodot és Nógrádot - tömörítő tanácsot munkaképtelenné teszi a rivalizá­lás, ám ezek az aggodalmak alap­talannak bizonyultak. A vár és a mostanra elkészült beruházás pedig ékes bizonyítéka az ott folyó, kon­szenzuson alapuló munkának. Dr. Nagy Imre egri pol­gármester is a ta­nács integráló sze­repét dicsérte, mondván: a legna­gyobb sikere, hogy megteremtette a három megye hosszú távú együttműködésének alapjait. A be­ruházásról szólva kijelentette: az ugyan nem látványos, ám lehetővé tette a vár későbbi, s már valóban látványos rekonstrukcióját. A Kincstári Vagyoni Igazgató­ság részéről - az egyik házigazda szerepét betöltő Lugosi Dénes me­gyei kirendeltségvezető mellett - megjelent Ádám Judit beruházási főosztályvezető elmondta: or­szágszerte mintegy 270 ingatlan esetében működnek közre va­gyonkezelőként, mint a magyar állam képviselői. Veres Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazga­tóhelyettese szerint a vízelvezető­rendszer kialakítása mérföldkő­nek számít, ugyanis a rendszer- váltás óta egy összegben ennyi pénzt még nem fordítottak a vár helyreállítására. Mint elmondta, a későbbiekben például gyermek- csoportoknak szeretnének múze­umi foglalkoztató termet kialakíta­ni. Elhangzott az is, hogy a leg­szükségesebb munkálatokra 600 millió forintot kellene fordítani, de a további feladatok már milliárdos beruházást igényelnének. _________________________________(KÜHNE) A mi most megvalósult Tóth István a PEKU Kft. nevében elmond­ta: összesen 1100 méternyi vezetékrend­szert fektettek le, s a föld alatt lévő falakat mintegy 600 négyzetméternyi gumifóliával bontották be a legnagyobb veszélyt jelentő csapadékvíz elvezetésének megoldására. Most CSAK 1500 Ft és méllyé ajándékot is adunk! Fizessen elő legalább fél évre ! VASÁRNAPI JMÉST Papp Endre: A vendéglős és híres vendégei című kiadványunkkal Megrendelését .06-80-813-640« ingyenes telefonon várjuk hétfőtől péntekig 8-15 éráig PAI»P ENDRE A VENDÉGLŐS ÉS HÍRES VENDÉGEI _ S £ Ezúton értesítjük a rokonokat, barátokat, ismerősöket, hogy LANTHER PÁL ZOLTÁN 52 éves korában elhunyt. Temetése 2001. július 20-án 16 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család _____________________________(41158) „Számunkra Te sosem leszel halott Örökké élni fogsz, mint a csillagok. " Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DEMKÓ JÓZSEF nyomdász 41 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2001. július 24-én 16 órakor a novaji temetőben lesz. A gyászoló család Táviratcím: Demkó József, 3327 Novaj, Kossuth út 1. _____________________________________(40722) M ély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORTI BÉLÁNÉ szül. Vülk Ilona 71 éves korában meghalt. Drága halottam végakaratának megfelelően csendben eltemettem. Gyászoló unokája ______________________________________(41160) A Heves Megyei Földhivatal mély fájdalommal tudatja, hogy a Gyöngyösi Körzeti Földhivatal vezetője CSERNYIK JÓZSEF 2001. július 17-én 58 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2001. július 20-án 16 órakor lesz a gyöngyöstarjáni temetőben. A gyászoló család és a Heves Megyei Földhivatal dolgozói (41221)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents