Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-03 / 153. szám

2001. Július 3., kedd 5. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Összevetés Kissé meghökkenek, amikor olvasom: Dubai több ezer ton­na havat importál, hogy - sá­tortető alatt - szánkó- és lesik- lópályát építsen. Sőt, már az ezerméteres terv kivitelezése foglalkoztatja őket. A dúsgaz­dag és tűzforró arab emírség tettrekészségét látva jegyzi meg kollégám:- Figyeld meg, ott hama­rabb rendeznek téli olimpiát, mint nálunk nyárit... m. s.) DIÁKSIKER. Szolnokon ren­dezték meg az országos Verse­ghy nyelvművelő versenyt, amelyen megyénkből a leg­jobban az egri dobósok szere­peltek. A 7-8. osztályosok me­zőnyében nyolcadik lett Szar­vas Attila, az 5-6. osztályosok között pedig tizenegyedik Pó­lyák Pálma. Az eredményesen szerepelt diákok könyvjutal­mat vehettek át. A tanulók fel­készítő tanára yolt Batári An­tal és Kálmán Ágnes. FOGADÓNAP. Szerdán 16 órakor Egerben a városháza 2- es termében Bányász Róbert, a 3-as választókerület önkor­mányzati képviselője, a pénz­ügyi és a gazdálkodási bizott­ság tagja tart fogadóórát. Csü­törtökön 15 órakor szintén Egerben a Mezőgazdasági Szakiskolában dr. Vasas Joac­him, a Munkáspárt önkor­mányzati képviselője várja fo­gadóórán a hozzá fordulókat. ARATÓFESZTIVÁL. Szom­baton Sarudon rendezik meg a jubileumi, tizedik aratófesz­tivált. A Tisza-tó partján lévő szabadtéri színpadon húsz hagyományőrző csoport fellé­pése színesíti a napot. Az ara­tók versenyére eddig 11 ban­dagazda nevezett, Erdőtelek­ről két csapat is. További ka­szások nevezését a Megyei Művelődési Központban (Eger, Knézich K. u. 8.) fo­gadják, hívható az 510-024-es telefonszám is. EXPEDÍCIÓ. Háromtagú az a magyar expedíció, amely Grönland szigetének két part­ja közötti 750 kilométeres tá­volságot 40 nap alatt kívánja megtenni, gyalog. A grönlandi „nyárban” kísérlezető csoport egyik tagja a Mezőszemerén megtelepedett Kollár Lajos. A már elkezdett erőpróba sikere nagyban függ az időjárás - fő­ként a szeles hóviharok - ala­kulásától. HELYESEN. A szombati szá­munkban megjelent Szőlőmű­veléshez új techmológia kell című reklámriport képaláírása helyesen: Abasáron is jéghá­lóval szeretné védeni szőlőolt­ványait a Pálinkás házaspár. Tolonganak a telkekért A közművesítés költsége lényegesen megemeli az árakat A közeli hőforrás idegenforgalmi hasznosítá­sának terve Egeszalók mellett a szomszédos település ingatlanpiacára is jótékonyan hat. Igaz, a telekvásárlók előbb építési tilalommal szembesülnek. ___________________Pemjém___________________ A z önkormányzat jól átgondolt elképzeléssel az igények elébe ment. Mint arról már beszámol­tunk, elkészült a község rendezési terve.- A szakzsűri jóváhagyta, a szakhatóságoktól kapott kifogásokat pedig a tervező figyelembe ve­szi, s így reményeink szerint még ebben a hónap­ban dönthet róla a miskolci Észak-magyarországi Főépítész Iroda. Ezután már csak a helyi képvise­lő-testületen múlik, s kezdődhet a telekosztás - vá­zolja a sorrendet Szén János polgármester. A pihenőövezet kialakítása érdekében a hőfor­ráshoz közeli birtoktesten 280 üdülőt lehet felpar­cellázni, egyenként 500 négyzetméteres nagyság­ban. A község állandó lakosainak száma a Dózsa utca folytatása­ként kimérhető száz darab, 900-1000 négyzetméteres házhe­lyek beépítőivei, azok családtag­jaival bővülhet. Nemrég 125 telekigénylőt tar­tottak nyilván a polgármesteri hi­vatalban, most a számuk már kétszáznál jár. Be­szélhetünk tolongásról is, de ezt a lelkesedést le­hűthetik a következő, előírásszerű kötelezettsé­gek:- Csak a közművesítés után lehet majd felhúzni a telkekre az üdülőt, ezért reálisan úgy gondolom, hogy a jelentkezők mintegy harminc százaléka le­morzsolódik - tekint előre a polgármester. Az eljá­rás amiatt kikerülhetetlen, mert csupán így lehet a ma még külterületeket belterületté nyilváníttatni. A vásárlók telekkönyvi bejegyzése megtörtén­het, de a parcellák most kalkulált 350 ezer forintos árához még hozzá kell tenni, és nem is keveset.- Kötelező lesz a víz-, a villany- és a szennyvíz­hálózat kiépítése a három új utcában. A közműfek­tetés mintegy három kilométer összhosszúságú szakaszt érint. Ezek bekerülési költsége a kivitele­zési előkalkulációkat figyelembe véve telkenként 350-400 ezer forinttal emeli meg a kiadásokat. A közműveket az önkormányzat építteti meg, s an­nak elkészültéig fennmarad az építési tilalom. Szén János szerint a közművesítés egy évig biz­tosan eltart. A termálvíz, a szép természeti környe­zet azonban sokak kitartását erősítheti. Különö­sen erős a borsodiak, az alföldiek és budapestiek, főváros környékiek érdeklődése Demjén iránt. A polgármesteri hivatalban változatlanul lajtsromba Csak második otthon? Az üdülők iránti fokozott érdeklődés után némiképp meglepő: a száz kialakítandó házhelyre eddig mindössze nyolc-tíz csa­lád pályázik. Úgy látszik a többség Demjént inkább második otthonának akarja. veszik a telekigénylőket, de egyben nyilatkozniuk kell arról is, hogy vállalják a közművesítéssel járó költségek befizetését. A parcellák különben ma­gántulajdonban vannak, a földek gazdáival tár­gyalhatnak majd a leendő üdülő- és házhelytulaj­donosok. (BUDAVÁRI) Eső, aszály: pusztuló tőkék (Folytatás az 1. oldalról)-Ennek oka a tőkéknek a metszés­kor történt folyamatos túlterhelése, valamint az elmúlt évek szélsősé­ges időjárása. Rüll Gusztáv szerint 1998 őszé­től 2000 tavaszáig túl sok csapadék hullott. Ennek káros hatására a szőlők talaja tömörödött és ez ked­vezőtlen állapotot teremtett. Az 1998-1999-es kemény hideg tél, va­lamint tavaly a rendkívüli aszály is felgyorsította borvidékeinken a szőlők állapotának romlását. A szakemberek szerint ez a betegség vegyszeres védekezéssel nem gyó- hataüan. Ezeket csak új telepítések- gyítható. Ezért arra intik a szőlőter- kel pótolhatják, amelyek igen költ- melőket, hogy metszéskor draszti- ségesek. Ezért fontos, hogy a ter- kusan fogják vissza a rügyterhelést melők fokozott szakértelemmel, az említett terü­leteken. A beteg, már elpusztult tőkekarokat tá­volítsák el és ahol lehet segít­sék elő új szőlő­törzsek nevelé­sét. Azokon az ültetvényeken, amelyeken a pusz- gondossággal kezeljék és óvják a tulás nyomait a teljes tőkéken ész- meglevő szőlőiket. lelték, a folyamat már visszafordít- _____________________imektuszi T OKEKAROK BORVIDÉKEINKEN Borvidék Terület/ha Szőlőfajták rizlingszilváni, tramini, Mátraaljai 1000 hárslevelű, furmint, olaszrizling Egri 50 cserszegi fűszeres, cabemet, kékfrankos Négy megyében oltanak Hatvan A városi képviselő-testület legutób­bi ülésén a nyugdíjba vonuló pa­rancsnok helyére Zólyomi Géza tűzoltó őrnagyot választotta. Az új parancsnok tegnap az állomány gyűlésén ismertette szakmai prog­ramját. A városi tűzoltóság 27 tele­pülést lát el és kivonulási területük átnyúlik Nógrád, Pest és Jász- Nagykun-Szolnok megyébe is. Az állomány létszáma 62 fő. Munká­jukkal a város és a megye is elége­dett. Mindezt az ülésen megjelent dr. Rab János ezredes, a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság veze­tőjeként és Vajda Pál alpolgármes­terként is nyomatékosította. Az új parancsnok az eljöven- dőkben nagy hangsúlyt kíván fek­tetni az állomány szakmai tovább­képzésére. Fontosnak tartják, hogy érintettek ismerjék és tartsák be a tűzvédelmet érintő szabályokat, mert tevékenységük egyik fő ele­me a megelőzés. Ezen a téren is eredményesek voltak, hiszen az el­múlt időszakban nagyobb tűzeset­hez nem kellett kivonulniuk. A Zagyva-parti város lánglovag­jai felügyeleti területéhez tartozik az M3-as autópálya Gödöllőtől Gyöngyös határáig terjedő szaka­sza, valamint az igen nagy forgal­mú 21-es és 32-es út is. Evek óta szorgalmazzák egy műszaki men­tőszer beszerzését. A megfelelően felszerelt gépkocsi lehetővé teszi a sebesültek gyors kiemelését a sé­rült gépjárművekből, s ez sok eset­ben életet menthet. A megyei pa­rancsnok elmondta: jelenleg az említett mentőszerre kürt tenderek elbírálása folyik, majd az ered­ményhirdetést követően kerül sor a pályázatok kiírására. Hatvan is beadhatja saját projektjét, melyet a megyei katasztrófavédelmi pa­rancsnokság és a városi önkor- mányzat is támogat majd, rr. z. m.) __ ______KOVÁCS JÁNOS___ E lvonási tünetek A kimutatások szerint hazánk lakossága a világ egyik legtöbb gyógyszert fogyasztó né­pessége közé tartozik, itt a legnagyobb a ragaszkodás a patikaszáekhez, s tömeges a gyógyszerfüggés. A mélyebb okok elemzése nélkül elmond­hatjuk, vélhetően van valami alapvető társadalom-lélektani in­díttatásunk is erre. A gyógyszer itt nem egyszerűen egészség- ügyi kérdés, több annál, népjóléti lélekmanikűr, gyermekded- ségünk szimbóluma. Szeretjük, ha foglalkoznak velünk, leg­alább egy receptírás idejéig, végre megkérdezik, hogy vagyunk, mi fáj, értünk fáradnak. És ez jólesik. Ráadásul nemcsak a függőséghez vagyunk hozzászokva, ha­nem úgy tűnik, sajnos a gyógyszeráremelésekhez is. Már szinte föl se vesszük, megszoktuk, fizetünk mint a mesebeli katona­tiszt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek többsége, még ha erejét meghaladó erőfeszítésébe kerül is, csak kiváltja a drága, ám a reménybeli gyógyulás ígéretét hordozó szereket is. Az elmúlt évtizedben a különböző egészségügyi kormányza­tok - forintos alapon - meg-megújuló rohamot vezettek a „le- szoktatás” érdekében. Mit mondjunk, nem mindig a legjobb módszerekkel és sikerrel. Nem számoltak az elvonási tünetek­kel. A társadalombiztosítás gyógyszerkasszájának növekvő hiá­nya, az egyensúlytermetés szándéka ezúttal is a rögtönítélő fis­kális eszközök gyakorlásához, egyenes úton a támogatások le­faragásához, átcsoportosításához és árréscsökkentéshez vezet­tek. Talán még némi tiszteletet is ébreszthetne az egészségügyi tárca vezetőjének karakánsága, amennyiben remélni lehetne tőle, hogy többfrontos harcától nem az egészségügy vérzik el. Reménykedjünk hát benne. Nekünk is úgy a jobb. Az új arcvo­nalak nyitottak, a bűnösök megneveztettek, az ágyszámcsatá- nak vége, viszont az orvosok az orvoslátogatók ármányos beetetésétől is hajtva, nem minden érdekeltség híján még min­dig számolatlanul írják fel a drágábbnál drágább medicinákat, nyakló nélkül alkalmazzák az antibiotikumokat. A birkatürel­mű és kimeríthetetlen pénztárcájú betegek mit tehetnének, ve­szik és nyelik a labdacsokat, pirulákat, mint kacsa a nokedlit. Megkezdődött a jól ismert bűnbakképzés is. Hisz a gyógy­szerészek is szemlátomást ész nélkül gazdagodnak, zsírosod­nak, még vidéken is márkás gépkocsikkal furikáznak, s teszik mindezt a más baján, kárán, ami ugye teljesen erkölcstelen dolog. Hát vegyenek vissza a mohóságukból kicsit, amíg szé­pen van mondva. Mint praxison kívüli, ám gyakorló patikába járó, úgy vé­lem, talán mégse csak a gyógyszerről, hanem a kábításról kel­lene inkább leszokni. S e kettő nem feltétlenül függ össze. Ha mást nem is, de erre legalább mérget vehetünk. Különben, úgy is annyit nyeltünk már. Kinevezték az igazgatót A két pályázó egyenlő szavazatot kapott PÉTERVÁSÁRA A Tamási Áron Általános Iskola igazgatói posztjára két pedagó­gus, az iskola korábbi igazgatója, Király Gábor, valamint a Mező- gazdasági Szakközépiskola taná­ra, Keszte Tibor nyújtott be pályá­zatot. A júniusi tantestületi vok­soláson 16:14 arányban az előző vezető kapott bizalmat. A soron következő képvise­lő-testületi ülésen a jelenlévő polgármesterek titkos szavazást kezdeményeztek az új igazgató megválasztásakor. A harminchét képviselő közül Király Gábomé, lévén az egyik jelölt felesége nem élt szavazati jogával. A voksolá­son drámai eredmény született, mivel mindkét pályázó 16:16 sza­vazatot kapott. Mivel egyikük sem szerezte meg a minősített többséget, dr. Benkár József, Pétervására kör­jegyzője végül az ide vonatkozó törvényhez alkalmazkodva azt javasolta, hogy egyéves időtar­tamra, 2002. június 30-ig Király Gábort nevezzék ki az intézmény élére. Ezt követően új pályázatot írnak ki. A jelenlévők többsége nem kis vita után elfogadta ezt a megoldást. A kialakult helyzetet rendkí­vüli tantestületi ülésen elemez­ték a fenntartó önkormányzatok képviselői és az intézmény dol­gozói. Végül arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vitás kér­déseket felfüggesztve a pedagó­giai munkára, és a jövendő tanév előkészítésére kell fordítani az energiát. Az egy év múlva esedé­kes választáson pedig újabb esély kínálkozik a megmérette­tésre. _________________________________OAHTA) V igasság: show és erő VÁMOSGYÖRK Idén az időjárás is kegyes volt szervezőkhöz, vendégekhez, s - talán a többéves sikeres hagyo­mány „beérett gyümölcseként” - az érdeklődésre sem lehetett pa­nasz a Vámosgyörki Vigasságok hét végi rendezvénysorozatán. A helyi újságok munkatársai és népművelők számára szervezett konferencián éppúgy népes hall­gatóság gyűlt össze, mint másnap a kiállítások megnyitóján, majd az egész nap tartó színpadi pro­dukciók idején. A közösségi házban megren­dezett sorozat egyben a Millen­niumi Év zárását is jelentette. A bemutatott tárlatok is az ünnep­hez kötődtek, hiszen Tamus An­tal bőrműves jóvoltából a ma­gyar nyergek fejlődését követhe­tik végig a látogatók, emellett Gyenge István tanár Magyar vá­rak, magyar tájak című tárlata is igazi csemegét jelentett a képek kedvelőinek. A délutáni programban az ORFK különleges kiképző cso­portjának bemutatója, majd színpadi show-műsor kínált lát­ványosságot. Zenés, táncos, ar­tista produkciók, divatbemuta­tók színesítették a kavalkádot, majd az elmaradhatatlan bál zár­ta a napot. Vasárnap ultiversenyre és főző­versenyre várták az érdeklődőket, s akik esetleg „lemaradtak” a szombati produkcióról, azok megcsodálhatták, hogy Nick Ár­pád erőművész miként húz el egy fogai között tartott kötéllel egy nyolctonnás teherautót, majd - amolyan levezető gyakorlatként - egy gyerekekkel zsúfolásig meg­töltött mikrobuszt. Lapunk kérdé­sére az erőművész elmondta: nem csupán a fogak erején múlik a siker, bár kétségtelen, hogy nem átlagos állkapoccsal bír. Meg persze termete sem szokványos. Adottságai - és majd' három évtizedes sportolói működése - következő jeles állomása lesz, amikor ősszel egy 45 tonnás re pülőgépet kísérel meg a fogaival elhúzni. Ha sikerül, akkor a Guinness-könyvbe is bekerül majd teljesítményével az erőmű­vész, aki - kanyarodjunk vissza a mába - a vámosgyörki szakács- verseny zsűrijében is szerepet kapott. A legjobb ultizók és a legízle- tesebb étkek készítőinek díjazá­sa után a Gyöngyösi Játékszín gondoskodott a közönség szóra­koztatásáról, a Charley nénje cí­mű vidám zenés darab bemuta­tásával. (SUHA) Kiállítások az egri Kálvin Házban. Dr. Ötvös László egyháztörténész, bibliakutató a Magyar biblia évszázadai címmel mutatja be értékes gyűjteményének szép darabjait, ugyanakkor Gulyásné Raksági Olga a Szentföld 2000 évét idézi a látogatók elé képes­lapokon. FOTÓ: PILISY ELEMÉR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents