Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

m 2001. Július 16., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Tábla A forgalmas út melletti fogadó falán hatalmas betűk hirdetik: Nonstop nyitva, 0-24 óráig. A megfáradt, szomjas autós figyel­mét még véletlenül sem kerül­hetné el a harsány felirat. Ehhez képest a kapun elhe­lyezett tábla jóval szerényebb: Zárva. ___________________fói O RVOSI ELŐADÁS. Július 17- én, kedden 17 órától nagy érdek­lődésre számot tartó orvosi elő­adásra várják az érdeklődőket Egerben, a Hotel Flóra első eme­leti termében. A búzacsíra, az al­ga és a méhpempő méregtelenítő és immunrendszert erősítő hatá­sáról dr. Nagy Mihály tájékoztat­ja a megjelenteket, majd - a Voll- féle akupunktúrás teszt segítsé­gével - lehetőség nyílik állapotfel­mérésre is. HANGVERSENY. Karitatív ko­molyzenei hangversenyt rendez Egerben a Heves Megyei Önkor­mányzat Speciális Gyermekottho­na és az Adventista Fejlesztési Se- gélyáapítvány (ADRA). A váosi zeneiskola dísztermében július 18-án, szerdán 18 órakor kezdődő koncerten az Ostholsteini Güáris- kola növendékei lépnek fel, s a szervezők a bevételt a gyermek- otthon javára ajánlják fel. UTAZÓ CSILLAGOK. Négy elő adásban mutatták be Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csilla­gok című musicájét az elmúlt hét végén Nyíregyházán. A látvá­nyos produkció - amely bővelke­dik tömegeket mozgató csataje­lenetekben és pirotechnikai effektekben - országjárása ezzel még nem ért véget. Tervezik ugyanis, hogy a Mandala Dal­színház társulata hazánk más nagyvárosaiban is közönség elé áll a darabbá. KISTÉRSÉG. A környezetvéde­lem legfontosabb kérdéseiről és az ehhez kapcsolódó projektekről tanácskoznak 18-án, szerdán dél­előtt 9 órától Pétervásárán a térség településeinek polgármesterei. VÉRADÁS. Július 17-én, kedden délelőtt véradásra várja a Vöröske­reszt hatvani szervezete a selypi üzemek dolgozóit és a helybeli ál- lampolgáokat. Az önkéntes do­norok délelőtt 9-től 12 órág a kul- túrházban tarthatják a karjukat a tűáá. A Villa Negra nem szükséglakás A képviselő szót emelt a kiköltöztetettek életkörülményei miatt is (Folytatás az 1. oldalról) Temesvári József polgármester szerint azonban mindez legfel­jebb Kómár József magánvéle­ménye lehet. A községházát az első fokú építési hatóság kötelez­te a bontásra, éppen az életve­szély megszüntetésének az in­dokával, s a hivatal három cég­től kért árajánlatot a munkára. A megbízást a legkedvezőbb ajánlatot tévő kapta - nyoma- A kény szeringat lan tékosította a te­lepülés első em­bere. A kont­rasztként emlí­tett kántorlakás­ról elmondta, hogy valóban életveszélyesnek nyilvánították azt is, ám azt az épületet azért nem kellett ro­hamtempóban „eltakarítani”, mivel nem kellett a kitelepített lakók visszaköltözésétől tartani. Az ingatlan idő közben vissza­került az egyház tulajdonába, így az önkormányzatra ezzel kapcsolatosan nem hárulnak te­endők - fűzte hozzá. Kómár József a kiköltöztetet­tek egy részének az életkörülmé­nyei miatt is szót emelt. A hatta­gú családot az illetékesek a falu központjában lévő, összkomfor­A nyugdíjas nőnek kiutalt épületet a helyiek nemes egyszerű­séggel Villa Negraként emlegetik, amely - Kómár József kép­viselő szerint - még disznóólnak is alkalmatlan. Nincs víz, az ajtófélfák hiányoznak, és a fűtés sem megoldott. tos bérleményben helyezték el - már csak ezért sem kellett volna tartani a visszaköltözésüktől, jegyezte meg -, viszont az egyik idős nőnek csak a falu szélén ta­láltak helyet. Temesvári József is elismeri, hogy a körülmények nem minősíthetők optimális­nak, de mint mondotta, a Villa Negra csak ideiglenes megoldást jelent, mivel a községnek több szabad bérlakása nincs. Keresik a módját, hogy még a rossz idő beállta előtt megoldják a nyugdí­jas nő megnyugtató elhelyezését, ennek érdekében már az egyik hatvani szociális intézménnyel is felvették a kap­csolatot. Igaz, az érintett nem szí­vesen menne el a gyerekkora óta lakóhelyéül szolgáló településről, de leg­utóbb már azt mondta, fontolóra veszi a lehetőséget - tájékoztatta lapunkat a polgármester, u. o.i Összeírták a gazdálkodókat A szakemberek felkeresik az érintett ültetvényeket is Törvény írja elő, hogy az országban június 1. és október 15. között teljes körű szőlő- és gyümölcsösültetvény-összeírást kell végre­hajtani, amelynek célja az uniós szabványú statisztikai regiszter kidolgozása. Ehhez párosul a magyar agrárgazdaság irányítói­nak és a szakmai köröknek az adatigénye. Heves megye A Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatóságán megtudtuk: a kétfázisú felmé­rés félidejében - az ültetvényhasználók össze­írását követően - készült gyorsmérleg szerint szőkébb hazánkban több, mint 14 ezer háztar­tás müvei szőlőt, illetve gondoz gyümölcsöst. Az ültetvényeket fenntartó gazdaságok - beté­ti társaság, korlátolt felelősségű társaság stb. - száma viszont nem éri el a százat. Június első hetében a Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatósága tíz munka­társának irányításával 210 számlálóbiztos jár­ta végig a megye településeit. A kérdőíven az ültetvényhasználó gazdaságok, háztartások cí­mét és az ültetvények földrajzi elhelyezkedését, területét és telepítésének évét kellett feltüntet­niük. A kiegészítő kérdések a termés felhasz­nálására, hasznosítására irányultak, így példá­ul arra, hogy milyen a saját fogyasztás aránya vagy a borkészítés mértéke. A felmérés lakossági fogadtatása jónak mondható, habár többen érdeklődtek: miért van erre szükség, miután a hegyközségek, illet­ve a pénzügyőrök már rendelkeznek ezekkel az adatokkal. Ennek következtében néhány eset­ben előfordult, hogy a megkérdezettek nem szolgáltattak adatot. Ez - a népszámláláshoz hasonlóan - szintén törvénysértésnek minő­sült, mivel az összeírást törvény írja elő, így a kért adatok megtagadása szabálysértési eljá­rást von maga után. Az adatok elsődleges feldolgozásából - tud­tuk meg a KSH illetékeseitől -, helyrajzi szá­mos lista készül, amelynek alapján a szőlész­kertész szakemberek az összeírás második üte­mében magát az ültevényeket keresik fel, kül- és belterületen egyaránt. A kérdőíven az EU- normáknak megfelelően az ültetvények azo­nosító adatait, jellemzőit - mint például telepí­tési idő, fekvés, fajtaösszetétel -, valamint ál­lapotát jegyzik fel. A KSH az adatfelvételben elsősorban a hegyközségek szakembereire és a falugazdászokra számít. __________________________________________________ISZUBOMI) Ifjú „honvédek” a Balatonnál A katasztrófavédelemtől a járőrversenyig MOSOLY-PROJEKT. A Szociál­demokrata Ifjúsági Mozgalom az EU által is támogatott nemzetközi programot bonyolít le a napok­ban. A Mosoly-projekt elnevezésű rendezvény keretében francia, svéd és ukrán vendégeket fogad­nak. A program egy részét mától csütörtökig Egerben, Szilvásvára­don és Aggteleken bonyolítják le, s a szakmai rendezvények jelen­tős hányadának is a hevesi me­gyeszékhely ad otthont. ______■ Eg er, Balatonlelle Az idén sorrendben immár ötö­dik alkalommal rendezett hon­védelmi tábort a Honvéd Kultu­rális Egyesület a magyar tenger partján. A Dobó István Várka­pitány Honvéd Kulturális Egye­sület szervezésében a megye- székhelyről tizenkilenc kisdiák vett részt a kéthetes progra­mon, s töltött eseménydús na­pokat székesfehérvári és buda­pesti általános iskolásokkal közösen. A nyaralás szinte minden pillanatára jutott vala­mi érdekesség: lenyűgöző lát­nivalót jelentett a katasztrófa- védelmi-tüzoltóbemutató, a ha­gyományőrző, illetve a BM- nap, a honvédelmi program, a járőrverseny, s számos további izgalmas foglalkozás, sportve­télkedő. De rendeztek Ki mit tud?-ot, s egyéb ismeretfejlesz­tő játékot is. Természetesen az elmarad­hatatlan strandolásból is kivet­ték a részüket a gyerekek, akik­nek nyaralását könnyűzenei koncert és tábortűz zárta. A program támogatója a Honvéd Kulturális Egyesület, a HM Hon­véd Kulturális Kht., a Honvédel­mi Minisztérium volt, s a siker­ben komoly érdemeket szerez­tek a táborvezetők: Oláh László őrnagy és Gondi Miklós őrnagy. TARI OTTÓ______________ R émálom Az alábbi történetnek a valósággal való összecsengése kizárólag a véletlen müve. Olyannyira kitaláció az egész, hogy az - figyelembe véve a köztisztviselők újabban közpénzekkel is kellőképpen alátámasztott legfontosabb is­mérveit, úgymint humanitás és szakértelem - már-már a fan­tazmagória határát súrolja. Lássuk hát a mesét: az egyik polgármesteri hivatal legma­gasabb beosztású hivatalnoka megorrolt egy hírlapíróra. Az ok kézenfekvő volt: a zsurnaliszta olyasmit vetett papírra, ami nem nyerte el a - beosztottai körében egyébként finoman fogalmazva karrieristának tartott - tisztviselő tetszését. Szak­mai kifogásokat ugyan nem fogalmazott meg az általa sérel­mezett cikkel kapcsolatosan - amelyben természetesen az ő véleménye is szerepelt (talán éppen az volt a baj, hogy az utóbbi tényállításainak homlokegyenest ellentmondó véleke­désekkel együtt?) -, hanem mindjárt a retorzió egyik legke­ményebb eszközével élt: ő bizony többé nem nyilatkozik a nevezett firkásznak. Ha fokozni szeretném a drámai feszült­séget, itt vélhetően egy nyomatékosító mozzanatot szúrnék közbe. Például, hogy a kijelentésnél egy országgyűlési képvi­selő is jelen volt, akiben azonnal megrendülhetett a sajtó hi­telébe vetett bizalom maradéka. Toliforgatónk eltántorgott, majd - miután képessé vált rá - töprengeni kezdett. Ki lesz ezután a közvéleményt a köz­ügyekről tájékoztató autentikus forrása? Hiszen a szóban for­gó hivatalban éppen a közelmúltban nyert teret a szigor: csak az mondhatja meg a nyilvánosságnak, hogy mi van, akit ez­zel felruháztak. Csakis az adott területek legfőbb irányítói, irodák, osztályok meg a hasonló egységek tótumfaktumai, na és persze a politikusok. Az ismertetettek tükrében még szerencse, hogy az utóbbiak is, hiszen rájuk mindig számít­hat az ember, a választások előtt meg pláne, és szerencsére amúgy is igen kevés közöttük az olyan, aki ne értene min­denhez. Az agyszülemény ezzel le is zárulhatna, ha nem vágyakoz­nánk a happy endre. Sajnos azonban, ilyen nincs. Akad vi­szont egy, még a fentinél is súlyosabb szankció, amelyhez hasonlót viszont - ellentétben az eddigiekkel - korábban már produkált az élet: évekkel korábban ugyanis az egyik nagyon is hús-vér polgármester - miután kivívta a nemtetszését egy róla szóló kritikus hangvételű írás - megtiltotta, hogy a cik­ket elkövető krónikást az előszobájában kávéval kínálják. A feleségem szerint ekkor kellett volna elkezdeni a leszokást. És én hülye, nem vettem tudomást az elvonási tünetekről. Katonamamákat keresnek Köszönetét mond nekik a honvédség Évek óta szép hagyomány, hogy a honvédelmi miniszter, il­letve a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök az Anyák napja alkalmából köszönetét mond, s ajándékkal kedveskedik azoknak az édesanyáknak, akiknek öt vagy annál több gyermekük teljesített sorkatonai szolgálatot. Heves megye így történt ez az idén is, s ter­veik szerint a következő esz­tendőben is szeretnék elisme­résben részesíteni az érintett édesanyákat. Ezért már mojt keresik azokat a „katonama­mákat”, akik megfelelnek a ju­talmazás feltételeinek. Vagyis, hogy öt vagy annál több fiuk legalább két hónapig tartó sor­katonai szolgálati idejük alatt becsülettel álltak helyt. Ennél rövidebb időt csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a sorkatonai szolgálat félbesza­kítására „honvédelmi kötele­zettség teljesítésével összefüg­gő” baleset, vagy betegség mi­att került sor. Az elismerésre - a területi­leg illetékes önkormányzat egyetértésével - a Heves Me­gyei Hadkiegészítő Parancs­nokság terjeszti fel az édes­anyákat. A parancsnokság ve­zetése ezért kéri mindazokat - polgármestereket, családtago­kat, barátokat, szomszédokat -, akik környezetükben ismer­nek ilyen sokgyermekes ma­mákat, illetve példamutatóan szolgáló katonafiúkat, juttas­sák el nevüket és címüket Gás­pár Attila századosnak a had­kiegészítő parancsnokságra. Polgárőrre, rendőrökre támadtak a fiatalok (Folytatás az 1. oldalról) Azok viszont menekülőre fog­ták, s az egyik mellékutcába szaladtak, hogy mielőbb egér- utat nyerhessenek. A törzsőr­mester egy személygépkocsi ve­zetőjétől kért segítséget, majd utánuk indult, s be is érte őket. A fiatalok ekkor már nemcsak átkozták őt, hanem rá is támad­tak: többször megütötték, majd rugdosták. Nem járt jobban az oda érkező, egyébként szolgála­tát teljesítő rendőr sem, akinek kérdezni sem volt ideje, mert megrúgták, belelökték az árok­ba. A dühöngő ifjakat végül a többi kék egyenruhás akadá­lyozta meg abban, hogy még jobban elfajuljon az eset. Öt erőszakoskodót - a kom­lói fk. K. A.-t, az alig felnőtt ko­rú R. A.-t, továbbá a dormándi M. L.-t, valamint két lányt, a szintén dormándi P. K.-t és a be­senyőtelki ß. B. H.-t - előállí­tottak a füzesabonyi kapitány­ságra. Ott mindjárt meg is kezdték a kihallgatásukat. Hatodik tár­suk, P. I. akkor ugyan elszelelt, de szombaton délelőtt őt is el­fogták a lakásán. A fiatalok beismerték tettü­ket, s azt azzal indokolták, hogy a polgárőr „nem fért el mellettük és arrogánsán szólt rájuk”. A rendőrség mindannyi- ukat bűnügyi őrizetbe vette, s velük szemben a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon közfel­adatot ellátó, illetve hivatalos személy elleni erőszak bűntett­ének alapos gyanúja miatt foly- tatják a büntetőeljárást, i-iayi Az apróságok igyekeznek követni a Mester utasításait fotó, t. o Karatésok a kultúrházban Lőrinci A környék hetven shotokanos fia­talja népesítette be a napokban a selypi kultúrház udvarát, hogy Dénes János első dános mester irányítása mellett sajátítsák el a sportág ismereteit. A résztvevők övvizsgát is tettek, így adva szá­mot előmenetelükről. A fentiek is jelzik, hogy új szemlélet van kialakulóban a tele­pülésen a létesítmények hasznosí­tását illetően. A karatés tábort im­már második alkalommal rendez­ték meg, de - mint Laskai István, a városi kulturális intézmény ve­zetője elmondta - bővíteni szeret­nék a foglalkozások körét, ekkép­pen gondoskodva a kulturált kör­nyezet kihasználtságáról. A feltételek a shotokanosok szerint is ideálisak, ezért jövőre is szívesen eljönnek a táboro­zásra. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents