Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-12 / 161. szám
NIK HI “WH - Július 12., csütörtök P F 2 3. 9. OLDAL Csak egy pár gondolat Pénz áll a házhoz? Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani a Heves Megyei Hírlap 2001. július 7-i számában „A rendszerváltás sosem késő” beszélgetés Franka Tibor újságíróval című riport közzétételéért, amelyhez csupán egy pár gondolatot szeretnék fűzni. Franka Tibor sommásan megállapítja, „és az alja került hatalom-' ra”. Nos, ez az „alja”, a lakosság három nagy rétegéből került ki, mégpedig a munkásságból, a parasztságból és az akkor még kevés számú értelmiségiekből. Ezek szerint, az ország akkori lakosságát mind az „alja” nép alkotta. Az az „alja" nép, amelyik a II. világháborút követően három év alatt újjáépítette a porban hevert országot. Amely „alja” nép ingyen biztosította a Franka úr és a hozzá hasonlóan gondolkodók iskoláztatását, foglalkoztatását. Az az „alja” nép megteremtette a szociális bizottságot, a gazdaságot pedig azelőtt soha nem tapasztalt fejlődési pályára állította, annak ellenére, hogy a szovjet hatalomnak ez nem tetszett. .Jelentős részük még most is a Parlamentben ül” - mondja Franka úr. Igen. Ha 1990-től a munkásság és a parasztság jeles képviselői alkották volna a képviselők többségét, nem történhetett volna meg mindaz, ami ellen ágál. „A nép pedig nem jött rá, hogy palira veszik, ezért nem a saját butaságát szidja, hanem a kormányokét.” Franka úr a magyar népet butának minősíti és az egész népet teszi felelőssé. Csakhogy nem a nép hozza a Parlamentben a törvényeket, hanem a kormány előterjesztésének megfelelően az országgyűlési képviselők. „Az Európa Unió nem jelent megoldást, hiszen az ember még a szomszédján sem minden esetben segít, nemhogy a más országokban élőkön.” Később a következőket nyilatkozza: „Diplomáciai és gazdasági úton kell megtennünk mindent, hogy a jelenlegi határainkon túli magyarok itthon érezzék magukat.” Enyhén szólva is a két nyilatkozat ellentmond egymásnak. „Konkrét programmal álltam az emberek elé, amelynek az alapja a magántulajdon védelme.” A riport felvezetésében a következőket nyilatkozza: „Érdemtelen, senkiházi nációk megkapták az ország kétharmadát, és még ők hangoztatják, hogy vissza akarjuk venni, amiről egyébként nem is mondunk le.” Ez annyit jelent, hogy az ország egyharmad résznyi magántulajdonát fogják védeni. A nincsteleneket, a kisemmizetteket, a bérből és a fizetésből élőket nem. „A cigányság kötelező munka- vállalásának elősegítése.” Ez úgy hangzik, mintha a cigányság nem akarna dolgozni, nem akarná az ország építéséből kivenni a részét. Franka úr informálódhatott volna a munkaügyi központok kirendeltségein, ahol elmondták volna neki, hogy a különböző cégek naponta odatelefonálnak azt kérve, csak cigányokat ne küldjenek hozzájuk. Egyébként meg a jövedelempótló és a szociális segély mellett feketén dolgoztatják a cigányokat. Különben, a kötelező munkavállalás ma is él, mert ha a felajánlott munkát - ami általában közmunka - valaki nem fogadja el, attól megvonják a szociális juttatást. „Hitet tettem a főállású anyaság mellett, azon családok kivételével, akik nem tudják eltartani magukat.” Ez nagyon frappáns megfogalmazás. Ez kb. egymillió családot érint, akik Franka úr hitvallása szerint nem fogják megkapni a főállású anyaság státuszát. Mert kb. ma ennyi család nem tudja eltartani magát. A legvégén még odanyilatkozza, amivel teljes mértékben egyetértek: „Előbb-utóbb mindenki megérti majd a törekvéseinket.” Nyilatkozata közepette a következőket mondja: „Ami a MIÉP megítélését illeti, itthon egyre kevesebben dőlnek be annak a rágalomnak, hogy fasiszta, soviniszta, és antiszemita párt vagyunk.” Én, mint római katolikus keresztény, nem mondhatok ítéletet. Ezt a kedves olvasóra bízom. Azt a napot viszont nagyon várom, amikor e tenyérnyi hazánk az Unió tagja lesz, mert akkor büszkén azt fogom mondani, hogy magyar cigány származású, európai, világpolgár vagyok. PusomaJenő fekete magyar (cím a szerkőben) „Aranyos” klub Június végén a hatvani Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíjasklub 21 tagú énekkara a Szolnokon rendezett II. országos népzenei versenyen vett részt. Ezt a minősítő versenyt háromévenként rendezik meg és szakértő zsűri bírálja el az elhangzott produkciókat. 1998-ban ez a hagyományőrző csoport megalakulásának második évében már elérte az arany minősítést, és most 2001-ben ismét megerősítettük első helyezésünket, azaz arany oklevelet kaptunk. Ezenkívül a kilenc versenyző csoport közül megnyertük még a szolnoki Vasutas Művelődési Ház által adományozott egyik különdíjat is. Ugyanazon a napon szintén Szolnokon került megrendezésre a X. jubileumi kárpát-medencei szépkorúak szavalóversenye, melyen Kovács Kálmánné, Zsóka 162 versenyző közül második ezüst helyezést ért el. Jó egészséget és további sikereket kívánok az örökifjú dalos kedvű vasutas nyugdíjasoknak. Pallag Attiláné klubtag Az áramszolgáltatók egyesülete és az önkormányzatok országos szövetsége között kompromisz- szumos megállapodás várható a póznadíjak ügyében. Hurrá! A megyeházán rendezett tanácskozáson hangzott el, hogy ez kedvező az érintett önkormányzatok részére - több pénzhez juttatják a járandóságukat jogosan követelő településeket. Gondolkozzunk csak egy kicsit! Az áramszolgáltatók valószínűleg megunták, hogy a bírósághoz járjanak, jobb a békés megegyezés, kifizetik a milliárdokra rúgó követeléseket és ezt a költséget beépítik az önköltségbe, az áramba. Ennek jogosultságát senki sem vitathatja, tiszta sor. Nem kell jogtudósnak lenni ahhoz, hogy a vitathatatlanul jogos cselekedet milyen hatásokat vált ki és hogy ki jár jól és ki rosszul. Az önkormányzatok pénzhez juthatnak és enyhíthetik az alulfinanszírozás miatt keletkezett súlyos gondjaikat. A póznadíj megfizetése (egyszeri vagy évi?) viszont láncreakciót indít el. Az áramdíj emelése nemcsak a kis- és nagyfogyasztók költségeit növelik, hanem magának az államnak, a jól járt önkormányzatok fenntartási költségeit is növelik (intézmények, közvilágítás, díszvilágítás áramfogyasztása). A termelő és szolgáltató vállalatok önköltsége is növekszik, amit az áraikba beépítenek. Az adókból fenntartott intézmények és szervek sem nyelik le a költségnövekedést, azaz újabb bevételnövelésre kényszerülnek. Valami nagy hiba történt, okait célszerű vizsgálni. Az áramszolgáltató hálózatok nagyrészt állami beruházási pénzből, másrészt lakossági hozzájárulásból épültek és állami tulajdonná váltak. Az állam ezt a tulajdont eladta (hogy jó áron, vagy nem az titok). Ha most jogos a póznadíj, milyen volt az adásvételi szerződés jogi szempontból? Eladták, vagy nem? Ha eladták és az oszlophely nem képezett állami tulajdonjogot, akkor az eladónak kell a tulajdonost kártalanítani, vagy a szerződésbe bevenni. A póznadíjnak az áramszolgáltatóval történő megfizettetése az áramdíj felemelése - annak következményei semmiképpen nem segítik az infláció lassítását, a lakosság terheinek a csökkentését. Ha jól megnézzük az árnövekedéssel kapcsolatos áfa-növekedést, a lakosság rosszul, az állam jól jár. Nem ritkán hallottuk, hogy a kormány olcsóbb államot, olcsóbb államigazgatást, infláció- csökkentést ígért. Ezért tűnik igen furcsának, hogy a lakosság életkörülményeinek javítására hivatott szervek ülésein örömit- tasan megtapsolják a lakosság terheit növelő kompromisszumot. Jó lenne már tisztázni, hogy mi mikor jogos! A jogban járatlan állampolgár szerint jogos az, ami újabb terheket nem jelent, hanem az életminőséget javítja. Deli István (cím a szerk.-ben) Az igazi bűnösöket büntessék! A graffiti tőlem is távol áll, s mikor e jelenséget észleltük az aluljárónál, pont azok a hatóságok, amelyek most erőfeszítéseket tettek a srácok begyűjtése érdekében, megmosolyogva közölték velünk, hogy engedéllyel folytatják a tevékenységet. Értetlenül, de természetesen fogadtuk aztán az új alkotásokat, mint az önkifejezés, a lázadás új formáját, hiszen az elmúlt években bőven volt és van részünk elviselni a kis hazánkat elárasztó valóságos szeméthegyeket, szennyet, bűnözést, korrupciót. Miután a bűnüldöző szerveink megalázó módon lefülelték a srácokat, elvetemült bűnözőnek kijáró módszerekkel sokkolva vallatták őket. Előfordult pl., hogy egy kiskorút vittek be kihallgatásra, s az anya kérését, hogy szeretné bekísérni fiát, megtagadták. A hatóságoknak joga és kötelessége a hasonló szituációknak elejét vagy véget vetni, megfelelő eszközökkel és módszerekkel, de ugyanolyan kötelessége átgondoltan kiadni a hasonló engedélyeket, mert ellenkező esetben ők is ugyanolyan hibásak, mint a károkozók. Az Egri Rendőrkapitányság akciója országos hírnévnek örvendhet, de jobban örülnénk, ha Csipkerózsika- álmukból felébredve az országunkban elhatalmasodó valóságos, helyrehozhatatlan károkat okozó bűncselekményekben is érdemben fellépnének, mert azon túl, hogy az eseményeket a média közzéteszi, semmi sem történik. Országosan ostorozzák ezeket a károkozókat, de nem tudom milyen büntetésre számíthatnak egy olyan országban, ahol milliárdos csalásokat tussolnak el, egy anyagyilkosságért 4-5 évet mérnek, s ittasan, halált okozó testi sértésért, okirathamisításért másfél év felfüggesztettet kapott egy popsztár. Nem szívesen látom ezeket a falfirkákat, s örülni fogok, ha végérvényesen eltűnnek az életünkből, de mégis bocsássák meg, hogy részvéttel egy pár szót szólhattam az alkotók védelmében. Kristály Mária (cím a szerk.-ben) Kitelepítésünk 50. évfordulóján Segítettek életben maradni 1951. július 13-án, pénteken szüleimmel váratlanul kitelepítettek. Minket, budaiakat a józsefvárosi pályaudvaron vagoníroztak be. Többünket az Eger melletti Makiár kényszerlakóhelyre vittek. Szüleimmel a felvégi régi Baranyai házba kerültünk, ahol még két családdal költöztettek össze. A falusiak nagy sajnálattal, együttérzéssel és szeretettel fogadtak minket, terményekkel láttak el. Kényszermunkára a füzesabonyi állami erdőgazdaság facsemetekertjébe jártunk. Hajnalban indultunk, 10 órát dolgoztunk és este 7 km-t gyalogoltunk haza. A minimálbér alatt kerestünk és télen, amikor a fagy miatt szünetelt a munka, jövedelem nélkül hagytak, a falusiak hordtak össze élelmiszert, hogy főzni tudjunk. A régi nyirkos házban pedig egy életre megfáztunk. Engem, mint frissen érettségizettet, a falusi értelmiség karolt fel. Megengedték, hogy egy kicsit zongorázzak náluk - mert tudták, hogy zenei pályára készültem -, gyermekeiket taníttatták velem. A templomban is gyakoroltam és az énekkarnak segítettem a betanulásban. Végül is 1953-ban az egri érsek bérmált a faluban, szép zenei fogadtatásunkat megdicsérte. Nemsokára a falurádió bemondta, hogy augusztusban elhagyhatjuk kényszerlakhelyünket. Családom Győrbe költözhetett, mert nagyapám aláírta a befogadó nyilatkozatot, ami annak feltétele volt. Szeptembertől ismét tanulhattam a győri zenetanárképzőben, rendkívüli ösztöndíjjal, vagy segéllyel. Hangszer nélkül kezdtem el új életemet, ami végül mégis diplomához vezetett. Hátrányos megkülönböztetésem egész életemet végigkísérte. A megemlékezéshez hozzátartozna a kényszerlakóhely és a kényszermunkahely felkeresése. A segítő jó embereknek pedig hálás köszönet, hogy segítettek életben maradni. Dobler Magda bölcsész és teológus (cím a szerk.-ben) Tilalom helyett közös gondolkodást Kiss Zoltán budapesti horgász levélben fejtette ki véleményét a Tisza-tó halászati hasznosítási jogával és a tározó körüli partokon a sátorozás betiltásával kapcsolatosan. Halászaü joggal kapcsolatos véleménye nem fedi a valóságot, mivel az FVM Országos Halászati Bizottsága csak javaslatot tevő szerv az állami halászati jogok haszonbérletére vonatkozóan. Ismertté vált, hogy a bizottság négy tagja a közhasznú társaságot, míg további három tagja a MOHOSZ-t javasolta halászati hasznosítónak. A bizottság két tagja (a KÖM képviselője és maga a tiszai kormány- biztos, Gönczy János) tartózkodott az állásfoglalástól. Ez tehát nem döntés a Tisza-tóról, hanem javaslat az FVM miniszter felé, aki a döntést a társminiszterekkel (KÖM és KöViM) együtt hozza majd meg. A Tisza-tavi sátorozási lehetőség valóban a horgászturizmus egyik alapköve. Egy elkészített szociográfiai felmérés szerint a horgászok legnagyobb aránya választja a vízparti sátorozást kirándulásaik alkalmával. A Tisza- tó jobb parti teljes sátorozási tilalma máris jelentősen visszavetette az ide látogató horgászok számát. Az itteni települések alapindítékai valósak: a többnapos sátorozás utáni környezeti állapot megelőzése, és a legális partmenti kempingek igénybevételének előmozdítása. A jelenlegi halászati jog hasznosító MOHOSZ és szervezetei is évek óta már milliós nagyságrendben fordít anyagi eszközöket a vízparti szemét összegyűjtésére, elhelyezésére. Ez azonban nem lehet egy-egy hasznosító, érdekelt feladata, mivel horgászni, üdülni csoportosan érkeznek, így a hátrahagyott szemét jelentős részben nem csak a horgászok, hanem az üdülők, baráti társaságok után marad a helyszínen. A sátorozás egyértelmű tilalma sem lehet megoldás, mivel ha a tó jobb oldalán található hat településből csak négy rendelkezik egy vagy két kempinggel, és a teljes kemping férőhely kapacitás hozzávetőlegesen összesen 1500 fő lehet, akkor könnyen megállapítható, hogy az a horgászfőszezonban ide látogató, aki a vízparti környezethez és eszközei vagyonbiztonságához ragaszkodik, rossz helyzetbe került. Könnyen előfordul, hogy a halbő Tisza-tó helyett más vizet választ, ahol a vízparti sátorozás kérdése meg van oldva. A mindenkori halászati jog haszonbérlőjének és a települések önkormányzatainak közösen kell keresniük a lehetséges megoldásokat. Zentai József Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke ELOFIZETESERE Neve:. Címe: * Fenti címre megrendelem a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, 280 Ft havi díj megfizetésével. Kérjük, hogy a megrendelőlapot borítékban szíveskedjen beküldeni a kiadó címére: 3301 Eger Pf. 23 (Barkóczy u. 7.) Előfizetési szándékát jelezheti kézbesítőinknek, s illetve a 06-80-513-646-os ingyenes telefonszámon is. t ALBASTART FELSOOKTATAS Felsőfokú OKJ képzések 2001. szeptember 1-jétől érettségizetteknek. Nappali tagozat 23 év korhatárig, teljesen térítésmentesen. Levelező tagozat korhatár nélkül, 30 ezer Ft/félév térítéssel. Idegenvezető-hostess Irodavezető Komplex külker-vámképzés Mérlegképes könyvelő (Nyelvvizsga-felkészítővel) (Nyelvvizsga-felkészítővel) (Egy év alatt két szakma) (Vállalkozási szak) Jelentkezés: ALBASTART Péter Rózsa S/.K1 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. tel.: 22/348-095, 320-669 (40704) Felnémetre és Eger más területeire kéxbesitőt keresünk a Heves Megyei Hírlap terjesztésére Érdeklődni a 36/413-233/250-es és a 06-30/21H-0191-es telefonszámokon lehet. (40720) Egerben, a Makiári út 111. szám alatt épülő társasházban lakások vételi joga leköthető (Igényelhető szoc.pol-támogatás, AFA-visszaigénylés, önkormányzat első lakáshoz jutók támogatása, hosszú távú kedvezményes hitelek.) Érdeklődni lehet: FORMÁL BT. Jókai u. 7. Tel: 36/415-669 Most CSAK 1500 Ft ajándékot is adunk! Fizessen elő legalább fél évre VASÁRNAPI Megrendelését .06-80-513-645«. ingyenes telefonon várjuk hétfőtől péntekig 8-15 éráig PAPP ENDRE A VENDÉGLŐS ÉS HÍRES VENDÉGEI
