Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-11 / 160. szám

6. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Július 11., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 10.) Borsodchem 4900R 8 Egis 10 200 Ft 8 Matáv 800 Ft 8 Mól 4125 Ft 8 OTP 15 405 Ft •ö­Richter 16 000 Ft 8 TVK 3 615 Ft 8 Zalakerámia 2 020 Ft 8 BUX: 6672,27-1,72% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VIL 4-10-IG 6900 .........;............{ * .. ;...........; 6 8Ü0 *716,391 *789,15) J 6700 6600 2oí wüf 6500 1 1 \ t J í I i i 1 pont Szefda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd AZ MNfi HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 415,98 Cseh korona 7,44 Euró 251,95 Német márka 128,82 Osztrák schilling 18,31 Lengyel zloty 68,50 Svájci frank 165,29 Szlovák korona 5,93 USA-dollár 294,54 Hírek HÚSFELVÁSÁRLÁS. Az előre­jelzések szerint néhány napon belül tovább csökkennek pár fo­rinttal az élősertés-felvásárlási árak - közölte Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A szakember elmondta, hogy a múlt héten az Alföldön 374 forintot adtak a felvásárlók az élő sertések kilójáért, míg a Dunántúlon 371 forint 80 fillért. EU-CSATLAKOZÁS. Az euró pai uniós csatlakozást követő években várhatóan a GDP növekedéséhez közeli, vagy azt meghaladó mértékű lesz a bankszektor növekedése, ám a szervezetek jövedelmezősége valószínűleg csökkenni fog. Zsámboki Balázs, a Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénz­ügyi stabilitásról című tanulmá­nyában úgy véli: összességében az várható, hogy az egyre stabi­labbá váló magyar gazdaság, az alacsonyabb infláció és a mér­séklődő kamatok hozzájárul­nak majd a banki hitelexpanzi­óhoz. A hitelezésben várhatóan egyre nagyobb súlyt képvisel­nek a közepes- és kisvállalatok, valamint a lakosság. IPOSZ. A Magyar Nemzeü Banknak meg kellene gondolnia - nyüatkozta Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke kedden -, hogy a forint árfolyamának mozgását szűkebb sávban tartsa, avatkoz­zon be már korábban, mielőtt az elérné a 15 százalékos sáv­szélt. Az IPOSZ úgy látja, hogy erre messzemenően szükség lenne, mert a forint erősödése miatt a gazdaságot 40 milliárd forintos veszteség érte. KÖZBESZERZÉS. Az első fél évben összesen 296 milliárd forint értékű közbeszerzési el­járást folytattak le, ami 86 milli­árd forinttal, vagyis 40 száza­lékkal több, mint a múlt év azonos időszakában - közölte Berényi Lajos, a Közbeszerzé­sek Tanácsának elnöke. Az év első hat hónapjában az ajánlat­kérők 1779 közbeszerzési el­járást bonyolítottak le, 4 száza­lékkal többet, mint 2000 azo­nos időszakában. Berényi Lajos a közbeszerzési törvény 1999. évi módosítása eredményének tekinti, hogy a tárgyalásos el­járások aránya a tavaly első fél­évi 25,7 százalékkal szemben az idén 19,8 százalékra mérsék­lődött. ■ Magyar marhára vár Európa Egy, az 1600-as évekből származó forrás szerint Ve­lencében a magyar szürke- marha egyfontnyi húsáért 12 dénárt fizettek, amíg a hazai marhahúsért csak ennek a felét, hat dénárt adtak. A fajta egészséges húsa újból reneszánszát élhetné, hiszen a BSE- hisztéria alaposan vissza­vetette a marhahúsfogyasz­tást az egész világon. Eh­hez azonban a hazai állo­mányt a jelenlegi ötszörö­sére kellene fejleszteni. Hazánkban négyezer te­nyészállatot tartanak nyíl- A sziirkemarha a kiviteli tilalom ellenére keresett Európa-szerte FOTÓ: LANG RÓBERT ván a magyar szürkéből Ahhoz, hogy a húst folyamatosan piacra lehes­sen vinni és exportálni lehessen, legalább 20 ezer tehénre és annak szaporulatára lenne szükség. Dr. Bodó Imre, a Magyar Szürkemarha Tenyésztők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: a jelenleginél komolyabb állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a te­nyésztők sikere­A magyar szürkemarha Sokáig úgy tudtuk, hogy olyan ősi fajta, amelyet Árpád hozott magával a Kárpát-medencébe. A kutatások mai állása szerint azonban feltehetően a honfog­lalók állata és az akkor a terüle­ten talált szarvasmarha keresz­tezéséből származik a mai ma­gyar szürke, amely azonban így is a legősibb magyar fajta. A XIX. századig kizárólag ilyet tenyésztettek hazánkban, a XX. század közepére pedig majdnem eltűnt. Jelenleg azon dolgoznak a szakemberek, hogy egészséges húsát újból meg lehessen találni a piacon. sebb munkát vé­gezhessenek. Az egyetemi tanár szerint ez nem­csak a nemzet- gazdaság számá­ra lenne előnyös, hanem a fogyasz­tóknak is. A szür­kemarhát ugyan­is kizárólag ter­mészetes körül­mények között tartják. Az álla­tok egyáltalán nem fogyaszta­nak semmiféle mesterséges táp­lálékot, vagy tá­pot. Ettől húsa az A magyar szürkemarha-állomány összes szarvas- marháénál tisztább és egészségesebb. Az is bi­zonyított, hogy ez a fajta minden divatos marhakórságnak ellenáll és bár a száj- és kö­römfájást megkaphatja, ezt a betegséget is el­hullás nélkül és gyorsan vészeli át. A piacon az egyesület tapasztalata szerint egy­re nagyobb igény mutatkozik az egészséges hús iránt. Nem csak belföldön, külföldön is újra kez­dik felfedezni. Az igényes, fizetőképes réteg ugyanis egyre kényesebben válogatja meg, mi­lyen élelmiszert vásárol­jon, ők lehetnének ve­vők erre az igazi hun- garikumra. A szürkemarha húsá­nak népszerűsítését azonban hátráltatják a marhahús feldolgozását szigorító szabályok. A Balaton-parton például az elmúlt év kedvező ta­pasztalatai ellenére sem lehet szürkemarhahúst találni az éttermek étlap­jain. A kisvágóhidak ugyanis nem tudnak eleget tenni a megszigorított vágási szabályoknak, a nagyüzemek pedig nem vállalják egy-egy állat feldolgozását. Bodó Imre szerint mire az állo­mány eléri a kívánt nagyságot, megfelelő reklám­mal és termékekkel be kell vezetni a piacra. Ez egyébként az egyesület szerint nem csak gazda­sági érdek, kulturális felelősség is. A legősibb magyar fajta ugyanis csak akkor maradhat fenn, ha újra megérdemelt piaca lesz Európa-szerte. FÁBOS ERIKA 1940 82 ezer darab 1955 25 ezer darab 1960 16 ezer darab 1964 7 ezer darab 1965 1 ezer darab 1970 500 darab 1980 600 darab 1990 1200 darab 2000 4100 darab Forrás: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A bürokrácia alkonya Az elektronikus kormányzásé a jövő Budapest A kancelláriaminiszter teg­nap ismertette az Elektroni­kus Kormányzat programját. Stumpf István szerint az internet gazdasági tényezővé vált, ezért a versenyképesség fenntartásához hazánknak is alkalmazkodnia kell az in­formációs társadalom köve­telményeihez. A közigazgatás hagyományos in­tézményeinek működése mára elavult, a különböző hivatali rendszerek között lehetetlen az átjárás. Az ügyintézés feltétele az ügyfél személyes jelenléte, rá­adásul az intézmények nyitva­tartási ideje megegyezik az em­berek kilencven százalékának munkaidejével. A modern társa­dalom számára új alternatívát az Elektronikus Kormányzat Prog­ramja kínál. A kormány 2001- ben és 2002-ben összesen 12 milliárd forintot szán a közigaz­gatás informatikai fejlesztésére - mondta Stumpf István. A minisz­ter úgy gon­dolja, hogy az elektronikus ügyintézés be­vezetésével a polgárok is elégedettek lennének, hi­szen akár va­sárnap este karosszékükben ülve is kapcsolatba léphetnek a köz- igazgatási intézményekkel, az állam szempontjából pedig gyor­sabb és költséghatékonyabb len­ne ez a módszer. A politikus szerint az adózás, a gyes, a gyed, az ösztöndíj, a di­ákhitelek elektronizálása jelentő­sen megkönnyítené a közigazga­tás helyzetét. Szintén az elsők között kell sort kerítem munka- helykereséssel és az átképzéssel kapcsolatos ügyek elektronizálá­sára is. Stumpf István úgy véli, hogy bár az elektronizálás kétségtele­nül feleslegessé teszi néhány em­ber munkáját, ám nagy lesz a magasan képzett szakemberek iránti igény. farkas meunda Támogatás beruházásokhoz A múlt évben 200 címzett- és céltámogatásban részesített önkormányzati beruházást nem tudtak befejezni külön­féle okokból. A parlament e célra 3 milliárd 8 millió forintot szavazott meg, amelyet a belügyminiszter saját keretéből további 668 millió fo­rinttal toldott meg. Összesen 73 beruházásra érke­zett be támogatási igény, ezek kö­zül a tárcaközi bizottság 65 támo­gatást hagyott jóvá. Az összesen 3 milliárd 676 millió forint kiegészí­tő támogatás felhasználásával 38 milliárd 916 millió forint értékű önkormányzati beruházás való­sulhat meg. Ezzel a támogatással 45 szennyvízcsatorna, 10 szenny­víztisztító, 2 közös szennyvízcsa­torna és szennyvíztisztító, 6 okta­tási intézmény és 2 hulladéklera­kó beruházása valósulhat meg. Mivel egy-egy beruházás több település közös vállalkozásaként épül, így a mostani támogatással tulajdonképpen 170 önkormány­zat beruházása fejeződhet be. A tervek szerint a most támogatás­ban részesült beruházások 75 százaléka még az idén befeje­ződhet. (KOÓS) Borban még nincs igazság A borpincekönyv nyilvántartásának kilátásba helyezett egy­szerűsítésével elégedetlenek a bortermelők. Rossznak tart­ják azonban a jövedéki szabályozást és még mindig túl bo­nyolultnak a rájuk háruló adminisztrációt. Az ország egyes térségében demonstrációra készülnek. Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnö­ke pozitívnak értékelte a szőlő- pincekönyv megszüntetését, de mint mondta: ez messze nem ele­gendő azon intézkedések közül, amellyel a jövedéki törvényt bor­arcúvá kell tenni, tovább kell egy­szerűsíteni a borpincekönyvet is, letbevallást a következő szüretév előtt készítik el, és a kettő közötti különbözettél kell a termelőnek elszámolnia. Jövedéki adó nincs, csupán forgalmi adó van. Veres János a Balatonfelvidéki hegyközségi tanács elnöke sze­rint a mostani rendelettervezettel nem egyszerűsítettek, hanem in­Háttér: Borászközérzet KOMÁROMI FERENC a szölösgyöröki Szent Anna Borház vezetője:- Ha nem a szakmai ésszerűség érvényesül, s ha más meg­oldás nincs, akkor a gazdának ki kell vonulnia az utcára. Egy palack bort hat-hét helyen kell átvezetni, könyvelni. Az adót mindig is fizettük, és most sem emiatt akadékoskodunk. Egy­szerűen felháborító, ahogy a borral, a borászokkal bánnak. Nem könnyítettek a jogszabályon, hanem nehezítés is van benne. Úgy tudom, ilyesmire példa külföldön sem akad. CZIRÁKI IMRE, a bogiári hegyközségi tanács elnöke:- A pincekönyvre vonatkozó változtatások valóban sok szőlő- termelőt kedvezően érinthetnek, a szőlőszármazási bizonyít­vány nehezítésként értelmezhető. Ezt ugyanis elkészülte után öt évig meg kell őrizni. Az egyszerűsített adóraktárosok­kal kapcsolatban pedig nincs változás: nem vették figyelem­be a szakma érveit és javaslatait, így nem nevezhető könnyí­tésnek a módosítás. KONYÁRI JÁNOS, a bogiári St. Donatus Pincészet vezetője: Ez csak mondvacsinált változás. Az lenne könnyítés, ha a zárjegyrendszert más formában folytatnák tovább. A hegybírók helyzetét pedig egyenesen nehezíti ez a mó­dosítás. S bár néhány szőlőtermelőnek valóban kedvez az új jogszabály, a borászok adminisztrációs gondjait nem enyhítette. STRASSZER az elszámolások, ellenőrzések rendszerét és az európai uniós gyakorlathoz kellene hasonlóvá tenni a magyar jövedéki elszámo­lást. Ott ugyanis a szüret után ké­szítenek egy leltárt, megállapítják a készletet, és a következő kész­kább bonyolítottak a pincekönyv vezetésén. A szőlősgazdák képte­lenek lesznek ezeknek a követel­ményeknek eleget tenni, teljes lesz a káosz. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kidolgozott egy olyan pincekönyvet, amely meg­felelt volna az uniós el­várásoknak, a jövedéki- ségnek és csak mennyi­ségi elszámo­lásra lett vol­na kötelezett a gazda. A rendeletalko­tók ezt nem fogadták el. U r b á n András, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának főtitkára sze­rint a terve­zett rendelet- módosításba több fontos, a nemzeti tanács által szorgalma­zott változás nem került be. Az előze­tes egyezteté­seken példá­ul a HNT megállapodott az érin­tett tárcák szakértőivel abban, hogy a szőlőszállításokhoz nem kell borkísérő okmányt kiállítani, továbbá, hogy az egyszerűsített adóraktár veszteségnormákat szá­molhat el. A tárcaegyeztetés alatt lévő dokumentumban egyik ja­vaslatot sem vették figyelembe. Urbán elmondta: a nemzeti ta­nács bírja az agrártárca vezetői­nek ígéretét, miszerint szeptem­ber végéig közösen dolgoznak a jövedéki, a bor- és a hegyközségi törvény ésszerűsítésén. Ennek le­hetőségét a Pénzügyminisztérium szakértője sem zárta ki. Tállai András politikai államtitkár sze­rint a későbbiekben is mód van változtatásokra. ÚJVÁRI GIZELLA BOR ES EU A magyar borkivitel 45-50 százaléka az EU országokba irá­nyul, ezért is fontos a bormegállapodás, amely lehetővé teszi 415000 hektoliter bor vámmentes be­szállítását az uniós országokba. A ma­gyar borexport érté­ke a múlt évben 80 mió dollár volt. Ez visszaesés, mivel ko­rábban meghaladta a 100 millió doBárt. A mérséklődés oka, hogy csökkent a ma­gyar borok átlagára, erősödik a konku­rencia a harmadik világból. A magyar szőlő- és borterme­lés múlt évi árbevéte­le 40 milliárd forint Ez néhány százalé­kos jövedelempozi- ció-javulást jelent. A gépipar növelte exportját Euróbán számolva az első öt hónapban az export gyorsab­ban, 20,4, az import valami­vel lassabban, 19,8 százalék­kal nőtt - közölte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztéri­um helyettes államtitkára tegnap. A külkereskedelem hiánya 1,7 milliárd euró volt az első öt hónapban. Az ipari vámszabad területen előállított és exportált termé­kek az első öt hónapban az át­lagot meghaladóan, 25,3 száza­lékkal nőttek. Ennél kisebb mértékben, 16,8 százalékkal bővült az ipari vámszabad területek beho­zatala. Hegedűs Éva elmondta: a tíz legnagyobb exportőr az összes kivitel 35 százalékát ad­ta úgy, hogy kivitelük 27,3 szá­zalékkal, importjuk 3 százalék- ponttal kisebb mértékben emelkedett. Az árucsoportokat tekintve az exporton belül 60, Együttműködési megállapo­dást kötött a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány. A felek vállalják az iskola és a gazdaság kap­csolatának szorosabb kiépí­tését, a gyakorlati gazdasá­gi ismeretek terjesztése érde­kében. A megállapodás alapján a kama­ra felméri a vállalkozások által már nem használt, de még mű­ködőképes számítógépeket és segít az iskolákhoz eljuttatni. Jávorszky Iván, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy céljuk az üzleti élet gya­az importon belül 52 százalé­kos arányban részesednek a gépek és gépi berendezések. A fejlett országokba irányuló export 19, az import 17,8 száza­lékkal bővült. A kelet-közép- európai országokba irányuló export 30,8 százalékkal emel­kedett, az ezekből az országok­ból származó import 20,1 szá­zalékkal haladta meg a tavalyi első öt hónap adatait. Hegedűs Eva a gazdasági fo­lyamatokról szólva kiemelte: az első negyedévben a GDP 4,4 százalékkal nőtt, ami a régió­ban a legmagasabb. A tavalyi­nál kedvezőtlenebbül, de a várakozásnak megfelelően ala­kult a folyó fizetési mérleg má­jusban. Az előzetes adatok sze­rint ez év első öt hónapjának összesített hiánya 469 millió euró volt, mindössze 31 millió euróval nagyobb értéket muta­tott az előző év azonos idősza­kánál _______________ (KT) k orlati ismereteinek terjesztése az általános és középiskolai ta­nulók körében. Az alapítvány 1993 óta működik Magyarorszá­gon, azóta 25 ezer diák vett részt programjaikon. A Junior Achievement 1919-ben alakult az USA-ban és azóta 108 ország­ban működik nonprofit fran­chise rendszerben. Az ügyvezető igazgató el­mondta, hogy az iskolák ingyen kapcsolódhatnak be oktatási programjukba. Bihall Tamás, az MKIK illeté­kes az aláírást követően kiemel­te, a kamara képzési, szakkép­zési tervében kiemelten kezeli a gyakorlati oktatást. Gazdaság diákoknak

Next

/
Thumbnails
Contents