Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-02 / 152. szám
2. OLDAL 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ V LAGTUKOR Hírek GEORGE BUSH amerikai elnök hazafias szólamokkal indokolta a közvélemény számára a hét végén a védelmi költségvetés tervezett emelését, de nem a rakétavédelmi programra szánt összeg jelentős emelésére helyezte a hangsúlyt, hanem a katonák életkörülményeinek javítására. JACQUES CHIRAC francia államfő szavai szerint a francia-orosz partnerség erősítése a célja vasárnap kezdődött háromnapos hivatalos orosz- országi látogatásának. A francia elnök vasárnap délelőtt érkezett Szentpétervárra, Vlagyimir Putyin orosz államfő szülővárosába. Hírügynökségi jelentések szerint a két államfő közös vacsorán vett részt, és magánjellegű megbeszéléseket folytatott az egykori orosz fővárosban. IZRAELI harci repülőgépek csapást mértek a szíriai légelhárítás egyik állására a libanoni Bekaa-völgyben: három szíriai és egy libanoni katonai megsebesült. A radikális síita Hezbollah szervezet válaszul a vitatott hovatartozású Sebaa- tanyákon gránátvetőkkel és rakétákkal lőtt izraeli állásokat. Az izraeli akció két nappal azután történt, hogy a Hezbollah rakétatámadása következtében megsérült egy izraeli katona a Sebaa-tanyákon. TÁVOZOTT az északír kormány éléről David Trimble első miniszter, az ulsteri Unionista Párt vezére, mert a kitűzött határidőre nem valósultak meg az Észak Írország tartós békéjét megalapozó nagypénteki egyezmény céljai. Trimble vasárnap személyesen jelentette be, hogy hatályba lépett az északír nemzetgyűlés elnökénél korábban letétbe helyezett lemondó levele, miután az ír Köztársasági Hadsereg a brit és az ír kormány által kitűzött határidőig, június végéig nem teljesítette kötelezettségvállalását a leszerelésére. A politikus elismerte: a lépéssel kockázatos stratégiát vállalt azért, hogy nyomást gyakoroljon az IRA-ra, de mint hangsúlyozta, nem kíván tovább segédkezni az északír békemegállapodás demokratikus alapelveinek aláásásához. A MACEDÓNIAI albán szaka- dár erők bevonultak négy Tetovo környéki faluba - jelentette vasárnap a szkopjei rádió. A fegyveresek Otunje, Varvara, Szetloe és Brezno települést vonták ellenőrzésük alá. A helybélieknek megparancsolták, hogy hagyják el otthonukat. AZ AUSZTRIÁBAN több hónappal ezelőtt lefoglalt magyar buszok esetében bírósági eljárásnak kell eldönteni, követtek- e el törvény- vagy szabálysértést, netán sértettek-e nemzetközi egyezményt az érdekelt utazási irodák. Az ítélet megszületéséig magyar szervek nem léphetnek közbe - mondta Hargitai József bécsi magyar főkonzul vasárnap. A magyar szervek a főkonzul szerint már csak azért sem tehetnek jelen pillanatban semmit, mert nem tudják pontosan, mi történt, mivel vádolják a lefoglalt buszok tulajdonosait, de azt sem, mennyire megalapozott az ellenük folyó eljárás. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Oroszország között márciusban kirobbant kémbotrány nyomán kiutasított amerikai diplomaták utolsó csoportjai is elhagyták Moszkvát néhány órával az előírt határidő lejárta, azaz július 1-jének a beköszönte előtt. Budapest után Bukarest jön Valótlan adatokat közölt a magyarokról a román államfő Ion Iliescu egy gazdasági fórum alkalmával sajtóértekezletet tartott, és ezen felvetette a státustörvény kérdését is. A vezető román politikus arra a kérdésre keresett választ, miért tanúsított olyannyira engedékeny magatartást az európai közösség a törvény iránt. Crans Montana A román államfő szerint ennek magyarázata abban keresendő, hogy a nemzetközi közvélemény eltorzított képet kapott Romániáról. Úgy tudja például, hogy Erdély magyar terület, amelyet a románok a nemzetközi „konjunktúrának”, Trianonnak köszönhetően foglaltak el. Ennek cáfolatára számokat is felhozott: kifejtette, hogy Románia 22 és fél millió lakosából 9 millió él a történelmi területeivel, a Bánsággal együtt számított Erdélyben, holott a valós szám 5-6 millió közé tehető. Még nagyobb különbséget állapított meg a román fővárosban élő magyar lakosság számát felbecsülve. Iliescu - semmibe véve a legutóbbi népszámlálás eredményét, valamint az utóbbi választások nyomán kapott adatokat - egyenesen 300 000 bukaresti magyarról beszélt, leszögezve: „Budapest után Bukarest a világ második legnagyobb magyar városa”. Ez mintegy tizenötszöröse a tényleges számnak. Azt elismerte, hogy két erdélyi megyében többséget alkot a magyarság, de hozzátette: azok nem a határ mentén, hanem az ország középpontjában terülnek el. SIMON HUNOR Milosevics készül a védekezésre Lord Owen volt brit külügyminiszter vasárnap határozottan cáfolta Szlobodan Milosevics ügyvédeinek állítását, miszerint a Nyugattal kötött titkos megállapodások a különféle balkáni béketárgyalások során segítették a Milosevics- rezsim uralmának fenntartását, s ezért a nyugati kormányokat terheli a felelősség a Balkán térségében az elmúlt egy évtized vérontásáért. London A The Sunday Telegraph című brit lap értesülése szerint Szlobodan Milosevics ügyvédei arra készülnek, hogy tanúként a hágai törvényszék elé idézzék a nemzetközi közösség békeközvetítőit a boszniai és a koszovói válság rendezésében, köztük három volt brit külügyminisztert, Lord Owent, Lord Carringtont és Lord Hurdöt, valamint az amerikai Richard Holbrooke-ot arra hivatkozván, hogy a nyugati kormányok a különféle béketárgyalásokon zöld jelzést adtak a jugoszláv elnök számos ellentmondásos akciójához, köztük az erőszak alkalmazásához. „Szlobodan Milosevics úgy érzi, hogy a NATO-államok a valódi bűnösök, és ez a védelem stratégiájának részét fogja képezni” - mondta a brit lapnak Branimir Gugl, Milosevics egyik ügyvédje. A védelem egyebek között azzal fog érveim, hogy brit külügyi illetékesek olyan béketárgyalásokban vettek részt, amelyek Milosevics hatalmának fenntartását célozták annak ellenére, hogy tudatában voltak a jugoszláv elnök tetteinek. Milosevics úgy érzi, nyugati tárgyalópartnerei elárulták őt. Minden bizonnyal a tárgyalások középpontjába kerül az a „jövedelmező üzlet”, amelyet Lord Hurd kötött a belgrádi hatóságokkal a szerb gazdaság refinanszírozására. Az egykori brit külügyminiszter, aki a boszniai polgárháború idején ellenezte a boszniai muzulmánokkal szembeni fegyverembargó feloldásának amerikai tervét, később az egyik legnagyobb brit bank, a NatWest befektetési szárnyának alelnöke- ként tető alá hozta a szerb távközlés privatizálását - emlékeztet a The Sunday Telegraph. Cár volt, kormányfő lesz II. Simeon volt bolgár cár, a június 17-i választások győztese az El Mundo című spanyol napilap vasárnapi számában úgy nyilatkozott, hogy sohasem fog pályázni az államfői tisztségre, ugyanakkor nincs más választása, mint a miniszterelnökség. Szófia „Van elnökünk, akit a nép nagyra értékel, olyan elnökünk, aki másodszor is megbízatást fog kapni - mondta Petar Sztojanovra utalva az exuralkodó. - Ezért részemről a lojalitás hiánya volna az intézmények iránt, az általam hirdetett elvek és főként a választók iránt, ha igényt tartanék az elnöki posztra. Sohasem leszek az.” Simeon - aki 1943-ban, hatévesen lett cár, három évvel később pedig a köztársaságot létrehozó népszavazással kiutasították az országból, de nem mondott le a trónról - mindamellett nem hárítja el annak lehetőségét, hogy a kormány feje legyen. „Nincs más választásom, mint elfogadni a miniszterelnökséget, ami valami szörnyű és nyomasztó dolog. De ha meg kell ezt tenni Bulgáriáért, akkor megteszem.” II. Simeon Nemzeti Mozgalma, amely 120 helyet szerzett a 240 tagú parlamentben, vagyis az abszolút többségnél eggyel kevesebb mandátuma van, pénteken kezdett tárgyalásokat koalíciós kormány megalakításáról. A két lehetséges koalíciós partner az eddig kormányzó jobbközép Demokratikus Erők Szövetsége, amely most 51 képviselői helyhez jutott, illetve a török kisebbség Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért nevű szervezete, amelynek 21 mandátuma van. Az új parlament jövő csütörtökön ül össze először, a kormány pedig várhatóan a hónap második felé- ben jön létre. _______________■ F egyverek közt a gazdaságról Példátlan biztonsági intézkedések a Világgazdasági Fórum alkalmából Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök és Soros György a fórumon fotó, europress/epa A jelentések szerint felfegyverzett rendőrök százainak asszisztálása mellett, de a tanácskozás helyszínének közelében rendzavarás nélkül vasárnap délután Salzburgban megkezdődhetett a Világgazdasági Fórum rendezésében a keddig tartó európai gazdasági csúcskonferencia. Salzburg Összesen több mint negyven ország vezető képviselői, köztük tucatnál is több államfő és kormányfő elsősorban az európai, ezen belül kiemelten a keleteurópai gazdaságok helyzetéről cserél eszmét, fejti ki gondola] különös tekintettel az EIJ várható bővítésére. A balkáni / helyzet is szerepel a tanácskozáson. , r' Az Európai Unió brüsszeli bizottságát Verheugen csatlakozási biztos képviseli. A hivatalos résztvevők száma mintegy 660 fő - jelentette az osztrák hírügynökség. A megnyitás előtt az osztrák rendőrségnek sikerült mintegy félezer tiltakozót megakadályozni, hogy a tanács- színhelyére jusson. A jelentések szerint Salzburg utcái vasárnap kihaltak. Rjç y j / ; fi 2011. ÁLLÁSPONT HELLER ÁGNES ' Tolerancia nélkül világvége A vallás esetében külön kell beszélni toleranciáról és külön ökumenéről. A tolerancia ugyanis annyit jelent, hogy én elviselem, ha mellettem a másik ember más vallást gyakorol. Az ökumenizmus azonban sokkal több, mint a tolerancia. Az ökumené nemcsak tolerálja, hogy más vallású vagyok, hanem megpróbálja megkeresni a közös vonásokat, a közös elkötelezettségeket a különböző vallások között. Az ökumenizmus azt célozza, hogy bár a különböző vallásoknak megvannak a saját abszolútumai, és az én vallásom abszolútuma az én abszolútumom, de azért mert az abszolútumunk más, mint a másik vallásé, nem mondjuk azt, hogy a másik vallás hazug vagy hamis vagy téves. Ehelyett, még akkor is, ha mi a saját vallásunknak el vagyunk kötelezve, inkább azt mondjuk: a mi vallásunk végső soron igaz, de a másiknak nemcsak joga, hanem indoka is van, hogy a sajátját tekintse abszolútumnak. Ezzel együtt pedig azt is elismerjük, hogy nagyon sok közös van a mi vallásunk és a másik vallás között. Például: minden monoteista vallásban közös a tízparancsolat. A zsidó nem hisz a szentháromságban és Krisztus isteni mivoltában. A keresztény nem fogadhatja meg azt, hogy a szombat szent nap, amelyet meg kell szentelni. Különböző keresztény vallások egy szín vagy két szín alatt áldoznak. Ezek mind nagyon fontosak az egyes vallások szempontjából, de nem fontos abból a szempontból, hogy találjanak találkozópontokat a vallások között. Ez vonatkozik azokra is, akik semmilyen valláshoz nem tartoznak. Nem az ateistákról beszélek, mert az is lehet jegy vallás. Inkább a szkeptikusokról, az agnosztikusokról. Ők és a vallásosak között is lehetnek közös erkölcsi elvek, közös politikai elvek, közös gondolatok. Ezeknek a keresése, ezeknek a megtalálása az ökumenizmus, és ezért hiszem azt, hogy az ökumené több a toleranciánál.. Valamiképp mindannyiszor erről a toleranciaigényről szóltak a somogyvámosi Krisna-völgyben tartott gondolatébresztő nyári szabadegyetemek is. Az idén épp az isteni és az emberi törvények összefüggésein keresztül. POPPER PÉTER Csendben ülni egy kicsit A vallás és a tolerancia az nem és, és nem vagy, hanem a vallásnak lényegét tekintve toleránsnak kell, kellene lennie. Nincs többről szó a különböző vallások között, mint hogy egy, csak egy transzcendencia van, amelyet más kultúrák más nyelvén más szempontok hangsúlyozásával mondanak el. A transzcendencia azonban ugyanaz. Ha egy hegyet a különböző oldaláról lefényképezek, akkor a képeken más és más lesz, de ettől még ugyanarról a hegyről szól mind. Tehát semmiféle intoleranciának nem csak hogy helye, de értelme sincs. Ez alapvetés, ám még sincs így a világban. Ha szigorú vagyok, akkor ezzel kapcsolatban azt mondom: ahol intolerancia van, az nem vallás, hanem fanatizmus. Hiszen az intolerancia a fanatizmus és a megszállottság jellemzője. Ha aranyos vagyok, akkor meg azt mondom: emberi természetünk esendő, és szívesen elégetjük a máglyán azt, aki nem ért egyet velünk. Manapság kudarcát látom a toleranciának. A toleránsságban ugyanis van egy alázatelem: én a másik emberről is feltételezem, hogy van benne valami szemernyi igazság, vagy megadom a lehetőséget neki, hogy úgy is lehessen gondolkozni, ahogy gondolkozik. Sajnos ez hiányzik. S hogy miként lehet valaki toleránsabb? Az ugyanaz, mintha azt kérdeznék, hogyan lehet valaki alázatosabb. Nem tudom. Talán, csak csendben kell ülni egy kicsit. S1VA RAMA SWAMI Szeretet és szolgálat Ahol igazi vallás létezik, ott nem lehet intolerancia. Több vallás is létezik: például zsidó, keresztény, buddhista. Ezek azonban hiába különbözőek, a lényege mindegyiknek ugyanaz. Aki ezt nem ismeri fel, az olyan, mintha az embereket a bőrük színe alapján ítélné meg. Hiába látja valaki egy ember bőrének a színét, ha nem látja a lelkét; ha nem látjuk, milyen művelt, hogy miként gondolkodik. Ha csak a külsőségeket nézzük, nem látunk semmit. Ha a vallásoknál is csak azt nézzük, melyik milyen országból származik, hogy melyiknek hány híve van, hogy más a rituálé, másképp hívják az istenüket, akkor intoleránsak lehetünk. De ha látjuk, hogy a lényege minden vallásnak ugyanaz: szeretni, szolgálni, ismerni az istent, akkor csak toleránsak lehetünk. Ha én intoleráns vagyok egy másik vallással szemben; akkor tulajdonképpen a saját vallásommal vagyok intoleráns. Akkor nem értem, hogy miről szól az én saját vallásom, csak a külsőségeit látom az én vallásomnak is. Csak úgy lehet egy társadalom toleráns, ha a tagjai nemcsak mondják, hogy vallásosak, hanem valóban azok is, és betartják a vallási törvényeiket. S ha a szent írásukban az van leírva, hogy ne ölj, akkor nem ölnek. Probléma ugyanis nem a vallásokkal van, hanem az egyénekkel, akik vallásosnak hívják magukat, de nem követik a saját vallásukat, és nem tisztelik a másikat. Minden egyház felelőssége, hogy ellenőrzi, tagjai betartják-e a vallás előírásait.
