Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-11 / 134. szám

4. OLDAL MEGYEI K Ö R K É P 2001. Június 11., hétfő Érettségi találkozó Eger Ötvenöt éves érettségi találkozó­ra gyűltek össze szombaton a megyeszékhelyen azok az öreg­diákok, akik 1946-ban a ciszter­ciek Szent Bemát Gimnáziumá­ban, a mai Gárdonyi Géza Cisz- ter Gimnáziumban végeztek. Mielőtt a résztvevők ismét beültek az iskolapadokba, részt vettek a Szent Bemát-templom- ban tartott szentmisén, melyet dr. Kerekes Károly zirci apát, Keszthelyi Ferenc váci és dr. Ko­vács Endre egri püspökök ce­lebráltak. A szentmise után rendhagyó osztályfőnöki órán emlékeztek a résztvevők iskolá- jukra, s a diákévekre.______ ■ Hol halt meg Petőfi Sándor? A kérdésre tizenkét esztendeje keresik a választ, s mindmáig nem tisztázódott az ügy. Első­sorban azért nem, mivel a bar- guzini expedíció, illetve a MEGAMORV Petőfi Bizottság tagjai számára nem engedélye­zik a kontrollált Kerepesi te­metőbeli sírfelbontást, s a megfelelő DNS-vizsgálatok el­végzését. így aztán nem csoda, hogy a probléma a múlt szá­zadvég társadalmi, politikai és tudományos krimijévé vált, mely természetesen átnyúlik a jelenbe is. Minderről június 13-án, szerdán, délután háromnegyed négy órától beszél majd - az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében - a Budapesten élő Kéri Edit író, színésznő, aki kétszer is járt Szibériában, s részt vállalt a kutatásokból, illetve azok pub­likálásából is. A vendéggel - a megyeszék­hely Mezőgazdasági Szakkö­zép- és Szakiskolájának ebéd­lőjében (Mátyás király út 52.) az a Pécsi István újságíró készít nyilvános riportot, aki szintén a sírbontó gárdához tartozott. A rendezvényre, amelyen az egyesületiek térítés nélkül ve­hetnek részt, új belépőket is várnak. ■ Holnap ismét véradás lesz Hatvan A holnapi nap folyamán - azaz június 12-én, kedden - ismét véradásra várják azokat az ön­kéntes donorokat az Albert Schweitzer Kórház faházában, akik ezúttal is segíteni szeret­nének rászoruló embertársai­kon. Az önzetlen véradók - köztük lesznek a kórház dol­gozói, valamint a helybeli ál­lampolgárok is - délelőtt 9 órá­tól 13 óráig tarthatják karjukat a tű alá. ■ Testük egy könnycseppé vált Eger- A borzalmakat sohasem lehet elfelejteni - egyebek mellett ezt hangsúlyozta a megyeszékhelyen megrendezett vasárnapi Holoca- ust-gyászünnepségen a kevés túl­élők egyike, Bauer Tibomé. Az egri zsidó temetőben tartott meg­emlékezésen Radnóti Zoltán rab­bi kiemelte, nehéz megszólalni egy túlélő után, hiszen ma is sír az élve maradottak és a később születettek lelke. Szomorú volt a világ arca ötvenhét esztendővel ezelőtt. 1944-ben június 27-én fe­jezték be a magyar vidék zsidósá­gának deportálását. Az esztelen terror áldozataivá váltak virágzó közösségek, az emberi alakot öl­tött gyűlölet 45 nap alatt vagonba terelt, a biztos halálba kergetett 335 ezer embert. Napi tízenöt- ezer élet, ennyi tervezett jövő, széjjeltépett álom. Még egy sír­hely sem maradt utánuk, csak szimbolikus kövek. Nem illettek bele egy őrült kitalált világképé­be. Magyarország szerencsétlen­sége, hogy közel volt egy olyan ideológiához, amely önmagát nemzetek felettinek tartotta. Azért történt annyi borzalom, mert egy ember azt hitte, hogy különb a többieknél. Senkinek sincs joga ezt gondolni magáról. A rabbi elmondta: Egerből és környékéről mintegy kétezer embert hurcoltak el. 1941-ben a város lakóinak körülbelül hat százaléka volt zsidó vallású, de ötvenhét éve a városlakók elfe­lejtették évszázadok óta itt élő társaikat. Közülük 215 zsidó tért vissza Egerbe, amely elő­zőleg kivetette őket magából. Radnóti Zoltán beszélt arról is, hogy nem véletlenül sorolta a számokat, hiszen vannak, akik azokat egészen a nulláig csök­kentenék. - A dolgunk az, hogy váljunk emlékezőkből emlé­keztetőké, mert sajnos egyre többen kezdik elfelejteni, mi is történt itt - mondotta a gyász­ünnepség szónoka. ______________________IRENES) „ Szőnyegbombázott mezőgazdaság” Hatvan A mai Magyarországon öt gyermekből egy a nyol­cadik osztály elvégzése után nem folytathatja ta­nulmányait, s ha ez így marad, akkor az Európai Unióhoz való csatlakozást követően nem lehetünk versenyképesek a nyugati képzett munkaerővel szemben - mondta Szekeres Imre, a Parlament költségvetési bizottságának elnöke vasárnap Hat­vanban az MSZP által szervezett juniálison. A honatya a párt elképzeléseit ismertetve többek kö­zött hangsúlyozta: jelentősen fejleszteni kell az oktatást, lehetőséget teremtve valamennyi magyar fiatalnak az idegen nyelvek és a számítógépes is­meretek elsajátításához. Ugyancsak javítani kell a foglalkoztatottságot is, hiszen jelenleg az aktív magyar lakosságnak a 40 százaléka munkanélkü­li. Arra is lehetőséget kell teremteni, hogy az utóbb években „szőnyegbombázást szenvedett mezőgazdaság’’ ismét megindulhasson a fejlődés útján, annál is inkább, mivel jelenleg az állami költségvetésből 310 milliárdot fordítanak a nem működő agrárium életben tartására. Sós Tamás, az MSZP megyei elnökeként nyo­matékosította: az elmúlt időszak politikai történé­sei bebizonyították, hogy a MSZP a vidék pártjává is tudott válni. Heves megyében a nagyobb váro­sok szocialista vezetéssel értek el sikereket. Az el- jövendőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek az ope­ratív területfejlesztési programok kidolgozására, hiszen csakis azok a kezdeményezések számít­hatnak pályázati támogatásra, amelyek térségi projektek részeit képezik. Az MSZP álláspontja szerint átfogó reformokra van szükség az oktatás, az egészségügy és a térségi infrastruktúra kiépíté­sét előirányzó tervek kidolgozása terén. A Csuvikovszky Lajos városi pártelnök által ve­zetett politikai fórumon Érsek Zsolt, a térség MSZP-s országgyűlési képviselőjeként hangsú­lyozta, hogy az elmúlt évek alatt Hatvanban szoci­alista városvezetéssel valósult meg a régió legna­gyobb, több mint ezer új munkahelyet teremtő ipa­ri parkja. Az eljövendőkben el kell érni, hogy el­készüljön a kormányzat által évek óta beígért el­kerülő út, amelynek fontosságát a jászsági képvi­selőként ténykedő Szekeres is hangsúlyzta, hi­szen így Szolnok megyéből is könnyebben megkö­zelíthetővé válna az M3-as autópálya, s ez újabb befektetőket csábítana a Hatvantól délre található régióba is. __________________________u. z. m.) A z óvoda marad, a falu megy? (Folytatás az 1. oldalról) A késő estébe nyúló fórumon a vörösmartiak a településrész elsor­vasztásával, hátrányos megkülön­böztetésével vádolták az önkor­mányzatot, mondván: nem végez fejlesztéseket, a befizetett adók tö­redékét sem fordítja Vörösmartra. Felháborodtak azon, hogy az abasári önkormányzat el kívánja adni az óvoda és a művelődési ház épületét. Ezt cáfolta Czáka Andrásáé alpolgármester, kije­lentve, hogy az értékesítésről egy­előre nem született képviselő-tes­tületi határozat. Hozzátette: ala­pos megfontolást igényel a külön­válást illető döntés, ám ha a vörösmartiak mindenképpen ezt akarják, ám legyen, bár ő inkább a további közös munka mellett foglalna állást. Az óvoda alapítvá­nyi működtetését viszont támoga­tandónak ítélte. Dr. Szűrszabó Gusztáv önkor­mányzati képviselő azt hangsú­lyozta: abban kétségkívül vétett a falu vezetése, hogy nem informálta kellőképpen a lakosokat, így a kü­lönválást szorgalmazók nem is tudják, hogy milyen erőfeszítések árán sikerül, a csőd szélén gazdál­kodva működtetni a falut. Folya­matosan fizetési nehézségekkel küzdenek, tízmilliós nagyságren­dű számlákat kell rendezniük. Mindezek ismeretében más meg­világításba kerül, hogy miért is van szükség például az óvoda be­zárására, (Ami a vörösmartiak szerint évi 3 millió forint megtaka­rítást jelentene - a szerk.), vagy a rossz állapotú épületek eladására. A fórum után arról kérdeztük Boldog Károlyt, a leválást előké­szítő bizottság újraválasztott el­nökét, miként látják biztosított­nak a 750 lelkes Pálosvörösmart önálló működését.- Előzetes felméréseink alap­ján a falu várható bevételei ele­gendőek az önálló élethez. Ter­mészetesen a népszavazásig alapos és konkrét számításokat kell végeznünk, hogy a lakók az eredmény ismeretében dönt­hessenek. Szeretnénk, ha Abasár végre partnerként visel­kedne, hiszen tárgyalnunk kell sok egyéb mellett a vagyon megosztásáról is.- Vélhetően a - ma még egy - falu adósságai is megoszlaná- nak a szétválással. Ezzel szá­moltak?- Hajlandóak vagyunk átvál­lalni ezen terhek egy részét is, ám kizárólag azokat, amelyek objektív okokból keletkeztek. A rossz gazdálkodás eredménye­ként felhalmozódott tartozáso­kat nem a majdani önálló Pálosvörösmartnak kell megfi­zetnie. ISUHA) Medgyessy a jelölt (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményen a küldöttek a vá­lasztási program fő irányairól is szavaztak. Medgyessy megvá­lasztását követően Sós Tamás Heves megyei pártelnök lapunk érdeklődésére elmondta: a ren­dezvény a várakozásoknak megfelelően az egység kong­resszusa volt, s ezzel az MSZP­nek jók az esélyei a győzelem­re, a kormány leváltására. Sós szerint lezárulnak az utóbbi hónapokra jellemző, párton be­lüli személyeskedő viták. Medgyessy Péter profi politi­kus, integráló személyiség, aki a nemzeti középre koncentrál, széles társadalmi bázisra kí­vánja építeni a következő kor- mányt, irmi Réz Lóránt orgonaestjének tapsolhatott a nagy számú érdeklődő az egri Ciszterek templomában. A műsorban közreműködött Koródi Anikó, valamint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Liturgikus Kórusa. fotó: pilisy elemér Környezetvédők látogatása Eger Az Életfa Környezetvédő Szövet­ség meghívására látogattak a na­pokban a megyeszékhelyre az Országos Környezetvédelmi Ta­nács tagjai. A kormány tanács­adó szerveként működő testüle­tet dr. Nagy Imre polgármester és Bárdos Ferenc az Életfa ügyveze­tője köszöntötte az Egri Civil Házban. A polgármester beszélt a város környezetvédelmi problémáiról, a belváros közlekedéséről, a már egyre fontosabb elkerülő út építé­séről. Mint azt a szakemberek kérdésére elmondta, a város 14 környező kistelepüléssel közösen már készíti a környezetvédelmi programot, s a szelektív hulladék- gyűjtés irányába is történtek már lépések. A tanács belepillanthatott az Életfa munkájába, s mint azt Haraszthy László a testület el­nöke elmondta: Egerből a bor­sodi Gömörszőlősre indultak tovább, ahol megismerkedtek az energiatakarékos és környe­zetkímélő módon működő kis település életével, valamint a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődé­sért programban végzett mun- kájával. ____________(ELEK) C seresznyés SZOMOLYA A tervek szerint bevezetik a te­lepülésen az ország-világra szó­ló „cseresznyenapot”. Amikor megérik a híres szomolyai feke­te cseresznye, a barlanglakásos táj ház kemencéiben sütött fi­nomságokkal várják majd az idelátogatókat, s hagyományőr­ző együttesekkel szórakoztat­ják a vendégsereget. Első ízben a millennium kap­csán tartottak ilyen jellegű ün­nepséget, amelyre meghívták zászlóátadás vasárnap a kormány képviselő­jét. Tállai András, a Pénzügy­minisztérium politikai államtit­kára fogadta el a kedves invitá­lást, aki természetesen nem jött üres kézzel. Elhozta a szomolyaiaknak a kormány ajándékát, a millenniumi zász­lót. A szentmisét követően a te­lepülés címerének és zászlajá­nak avatása is megtörtént. Az ünnepség után megkóstol­hatták a szomolyai nagykalácsot, a túrós „kőtt rétest” és a fekete cseresznyés rétest. ■ Áldás a zászlóra Maklár A településen sportvedélkedők ve­zették be szombaton a millenniu­mi ünnepséget. Vasárnap követke­zett a búcsú, méghozzá sokszínű programokkal. Zenés ébresztőre kelhetett a lakosság, később az eg­ri mazsorettek bemutatóját élvez­hették, a művelődési ház színpa­dán pedig a Vidróczki együttes adott ízelítőt a nívós néptáncból. A katolikus templom volt a teg­napi millenniumi megemlékezés központja. A szentmise előtt mű­sorszámok foglalták keretbe a po­litikus vendégek szereplését. A nap szónokai közül elsőként dr. Szabó János honvédelmi minisz­ter lépett a mikrofonhoz. Az ezer­éves történelmünk kapcsán Géza fejedelem és Szent István állam- alapító érdemeire emlékeztetett. Kérte a jelenlévőket, hogy a ma emberét is az a cselekvésvágy és alkotókedv vezérelje, amivel az őseink megalapozták a magyarság fennmaradását. A minisztertől a kormány emlékzászlaját Ujj István polgármester vette át, arra szalagot Hortobágyi Tamásné zászlóanya kötött. A megyezászlót Halász Károly, a megyei közgyűlés alelnöke hoz­ta el Makiárra. Az átadás előtt em­lékeztetett a falu hányatott sorsára, amely a kezdetektől mintegy tíz al­kalommal pusztult el, néptelene- dett el, de az mindannyiszor újra benépesült. A millennium tiszteletére ka­pott zászlókat - a két vallású tele­pülést megjelenítve ­Hortobágyi Tamás bencés per­jel szentelte meg és Pocsai Julian­na református lelkész áldotta meg. A szentmise után katonás dí- szelgés zárta az ünnepséget. Az egri felderítők alegysége tisztelgett dr. Szabó János honvédelmi mi­niszter és a felsorakozott vendé- gek előtt. __________(b. s.) A zászlóra a makiáriak nevében Hortobágyi Tamásné kötött szalagot, fotó: gál gábor Forgalomkorlátozás Heves megye Szűkebb hazánk területén má­tól június 17-ig a következő he­lyeken kell forgalomkorlátozás­ra számítani. A 3. számú fő­úton, Hort átkelési szakaszán közművezeték-építés miatt 30 kilométeres sebességkorláto­zás, útszűkület, úton folyó munkák, előzni tilos jelzőtáb­lák érvényesek. A 24. számú Gyöngyös-Parád- egri főúton, Parádfürdő belterü­letén útcsatlakozás, valamint várakozóhely-kialakítási mun­kák miatt úton folyó munkák, útszűkület jelzőtáblák vannak érvényben. Az Éger-füzesabonyi összekötő úton a Rima-patak hiújánál aszfaltozást végeznek, ezért 30 kilométeres sebesség- korlátozás, úton folyó munkák, félpályás lezárás, előzni tilos táblákra kell számítani. A 33. számú Füzesabony- debreceni főúton, a poroszlói átkelési szakaszon jelzőlámpás forgalomirányítás mellett 30 ki­lométeres sebességkorlátozás, útszűkület, valamint a Poroszló-Borsodivánka össze­kötő út Poroszló átkelési szaka­szán, továbbá a kerecsendi át­kelési szakaszon, Mátraszentlászló és Mátraszentistván átkelési sza­kaszán, valamint a Gyöngyös- Verpelét-egri összekötő úton Egerszalókon közművezeték építése miatt 30 kilométeres se­bességkorlátozás, útszűkület van érvényben. A Kerecsend-Demjén, vala­mint Demjén-Egerszalók kö­zötti szakaszon postakábelt építenek. Emiatt 40 kilométe­res sebességkorlátozás, úton folyó munkák jelzőtáblák ér­vényesek _________________a

Next

/
Thumbnails
Contents