Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-08 / 132. szám

mmm 2001. Június 8., péntek 5. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Kisiklott az együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) A lőrinci jegyző, Fónagy László szerint a fentiek alapján úgy tűnhet, mintha városa és az említett kisebb települések lennének a beruházás fő ke­rékkötői, holott - nyomatékosította - erről szó sincs. Sőt éppen hogy Lőrinci, Apc és Zagyva- szántó polgármesterei kezdeményezték a Hat­vannal való együttműködést, mégpedig 1000-1200 köbméteres kapacitásigénnyel.- Hatvan vezetője elvileg és műszakilag lehet­ségesnek minősítette az ötlet megvalósítását, ám ezt követően az ottani testület fél éven keresztül nem hozott olyan határozatot, amelyben együtt­működési hajlandóságát kifejezte volna. Mégis később a hatvani alpolgármester úr ezt követelte a kezdeményező településektől, mégpedig visz- szavonhatatlan jelleggel - mutatott rá Fónagy László. A jegyző szerint érdekes a visszavonhatatlan­ság kérdése, mivel a kezdeményező települések folyamatosan írásban kérték Hatvan vezetőségé­től, hogy a testületi döntések előtt szakmai kérdé­sekben egyeztessenek, ám a címzettek ezt vagy el­utasították, vagy nem reagáltak a levelekre. An­Tervek és indokok nak a felvetésnek sem adtak helyt, miszerint a lakossági támogatottság ismeretében el lehetne állni a szerződéstől. Márpedig Fónagy László szerint ez azért is kiemelten fontos lett volna, mert rákötöttség hiányában az állami támogatás egy részét vissza kell fizetni. A lőrinci hivatal vezetője a kapacitásról szól­va elmondta: ennek mértékét sem véletlenül említették már a tárgyalások elején. A hatvani elképzelések szerint napi 4900 köbméter áll rendelkezésre. Az első fordulóban ez még ele­gendőnek tűnt, ám azóta kiderült, hogy a kon­zervgyár mégsem szűnik meg - ez mintegy ezer köbméter kapacitás-lekötést jelent -, továbbá Ecséd és Szűcsi is csatlakozott a beruházáshoz, csaknem ötezer lakosával. Ezzel együtt az emlí­tett terhelhetőség már kevés, mert amennyiben Hatvan a teljes ellátottság mellett 500 köbméter tartalékot képez, a további öt település 16 ezer la­kosának mindössze 900 köbméter maradna. Fó­nagy László szerint ezzel még a kötelező rákö­tés sem biztosítható, ezért a javaslatot nem tud­ták elfogadni. Ehelyett vagy új elosztást indítvá­nyoznak, vagy a kapacitás növelését, aminek a költségeit arányosan viselnék. A jegyző szerint a hatvaniak által többször meghivatkozott együttműködési megállapodás nem a települési önkormányzatok, hanem ezek közössége és a kistérségi társulás között jött vol­na létre, ám a közreműködők többször jelezték, hogy a dokumentum tartalmilag zavaros, illetve számos kifogásolt tételt tartalmaz. Kérték, hogy először az együttműködő települések testületéi között jöjjön létre megállapodás - ehhez hiány­zott a hatvani képviselők dönté­se -, amely részletesen tartal­mazza az együttműködés feltét­eleit és kijelöli a gesztort. Mind­ezek ellenére a hatvani vezető­ség - kommentár nélkül - a min­denki által kifogásolt tervezetet küldte szét.- A lőrinci testület a fentiek dacára is kifejezte szándékát a közös beruházásra - mondotta Fónagy László. - Megbízást ad­tunk a tanulmányterv elkészítésére, és vállaltuk a költségek lakosságarányos viselését is. Értet­lenkedve értesültünk a hatvani döntésről, amely elutasítja az együttműködést. Ennek ellenére vá­rosunk, valamint Apc és Zagyvaszántó a jövő­ben is az összefogásban látja a lehetőséget, és Ecséd vezetői is jelezték, hogy a számukra megfe­lelő megoldás esetén társulnának. Mi bízunk az együttműködni valóban akarók elszántságában»-) A megvalósíthatósági terv elkészítésével kapcsolatosan Hat­van vezetése végig azt hangsúlyozta, hogy a város kész, en­gedélyezett anyaggal rendelkezik, ezért bizonyos költségek (2,5-3 millió forint) viselésétől elzárkózott. Indokaik azonban nem megalapozottak, mert a többi település is rendelkezik a tanulmánytervekkel. Közös beruházás esetén azonban ezek csak részben fogadhatók el, mivel kell egy összedolgozott terv is, több alternatívával. Emberségben legyünk gazdagok 1 fogyasztás. Es ennek a hímek akar örülhet­nénk is, ha e megállapítás igazát mi magunk is alátámaszthat­nánk, de legalábbis ha saját bőrünkön tapasztalnánk. Az ada­tok szerint azonban a háztartások kiadásain belül a legnagyobb összeget továbbra is az élelmezés és a lakásfenntartás tette ki. Arról tehát továbbra sincs szó, hogy az átlag magyarjával töb­bet engedhet meg magának, mint az előző évben. Az idén is be kell érnünk azzal, hogy a tél beálltával fűtött otthonban ehetjük meg a párizsit és a paprikás kmmplit. A kimutatás szerint egyébként művelődésre, szórakozásra is három százalékkal töb­bet költöttünk, mint tavaly, ami megint csak örvendetes lehet(ne), ha például a közelgő könyvhét alkalmával lelkiisme- ret-furdalás nélkül vehetnénk meg végre magunknak a kívánt kiadványokat. Erre azonban a többségünknek ugyanúgy nem lesz lehetősége, mint a múlt évben. Természetes, hogy mindezek után az ember óhatatlanul ösz- szeveti a KSH adatait a makrogazdasági mutatókkal, és azon töri a fejét: miért van az, hogy a rakétamód szárnyaló gazdaság életszínvonalra gyakorolt hatásából a többség gyakorlatilag még ma sem érez semmit? Vajon meddig kell arra vámbnk, hogy a példaként sokat em­legetett dolgozó szülők és tanuló gyermekeik - akiket állítólag ki­emelten támogat a kormány - egyszer a nyár beköszöntével való­di családi nyaralást merjenek maguknak tervezni? Azzal a tu­dattal, hogy egy tíznapos, együtt töltött vakáció kiadásai miatt nem kell megszigorító intézkedéseket hozni a család költségve­tésében. Megérjük-e valaha, hogy a turkálókat, ócska minőséget kínáló üzleteket elkerülve minőségi lábbelit, ruházatot vehetünk a gyermekünknek, netán magunknak? De elég, ha csak azt kér­dezem meg: megengedhet-e magának valaha egy átlagos család mindenféle lemondás nélkül egy-egy hétvégi éttermi ebédet? Kötve hiszem, hogy ezek a kérdések csupán engem foglalkoz­tatnak. Ha mégis, akkor feltehetően én ismerem rosszul a ma­gyar valóságot. De az is lehet, hogy az elmúlt évek során romlott a látásom, és szemüveget kéne már hordanom. Mondjuk rózsa­színűt. Mi lesz veled, Salvus? BARTA KATALIN Szemüveget tessék A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésének adatai szerint az elmúlt év ha­sonló időszakához képest nőtt a lakossági A legbiztosabb Egy ország tudja, hogy a pártel­nök életére törnek, mégsem kér védelmet. Ha én lennék a belügy­miniszter, tennék egy ajánlatot: cseréljen helyet azzal a mihaszna Magda Marinkóval. Momentán ő foglalja el Ma­gyarország legvédettebb helyét. ________________________________ IB.S.I S ZOMBATON. Anyagtorlódás miatt mai lapszámunkból kima­radt az Eger és körzete összeállí­tás. Az oldalt szombati számunk­ban közöljük. MILLENNIUMI ÜNNEP. Mak­iáron vasárnap kerül sor a mil­lenniumi zászlóátadási ese­ményre és az ünnepi programok­ra. A település zeneszóra ébred, 8 órától a Templom téren maz- sorettbemutató lesz, a művelő­dési házban a Vidróczki néptánc­együttes lép fel. A szentmise 10.30-tól kezdődik a templom­ban, ahol a kormány emlékzász­laját dr. Szabó János honvédelmi miniszter adja át. EURÓPAI TANTEREM. Ma 10 órakor Apcon rendhagyó megnyi­tó helye lesz az Apáczai Csere Já­nos Általános Iskola. A megyei önkormányzat Európai Informá­ciós Pontja közreműködésével Európai tanterem néven ünnepi műsort rendeznek a helyi oktatá­si intézmény névadójának tiszte­letére. A fellépők között található az Apci Népdalkor is. FALUGYŰLÉS. Pálosvörösmar- ton ma este 6 órakor falugyűlésre kerül sor. A lakosság beszámolót hallgat meg, s a további felada­tokra is elhangzanak javaslatok. DEDIKÁLÁS. Dr. Magyar Ele­mér egri ügyvéd a megyeszékhe­lyen, az ünnepi könyvhét alkal­mából ma délután 3 órakor a Magvető könyvesbolt sátránál dedikálja Kezdő bűnözők kézi­könyve című művét. IRODALMI EST. Hatvanban az Ady Endre Városi Könyvtárban a könyvhét programja keretében ma 17 órától Mezey Katalin költő találkozik az olvasókkal. Ekkor kerül sor az ünnepi versmondó verseny eredményhirdetésére is. TÁNCEST. A Gárdonyi Géza Színházban tartja szombaton 19 órától évadzáró táncestjét a Pódi­um Tánc- és Balettiskola, vala­mint az Egri Fesztivál Balett. KÖNYVBEMUTATÓ. Ma 17 óra­kor Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban dr. Marti­novicsáé Kutas Ilona tanár, „nyelvgyűjtögető” művével is­merkedhetnek meg a könyvba­rátok. A Báró Podmaniczky Pál és a norvég biblia 77 nyelvű elbe­szélés-gyűjteményt dr. Lisz- tóczky Péter irodalomtörténész ajánlja az olvasók figyelmébe. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Sokan és sokszor kongattak már vészharangot a könyv fölött - mondta Sós Tamás -, ám mi, akik itt vagyunk, bizonysága vagyunk annak, hogy a könyvre szükség van. Nem igaz az, hogy Gutenberg öröksége semmi más, mint infor­máció - folytatta a megyei közgyű­lés elnöke -, mert a könyv ettől több: művészet. Tudják ezt azok, akik éjszakákat áldoznak az olva­sás élményének, vállalva a másna­pi fáradtságot, kialvatlanságot, s akik közül most is sokan eljöttek a könyv ünnepét köszönteni. Ezután az ünnepi rendezvény látogatóit Tüskés Tibori ró köszön­tötte.- Az élő magyar irodalom üd­vözletét hoztam el Önöknek - mondta, majd arra emlékeztetett, hogy az Olvasás évének hagyomá­nya eredetileg Angliában született meg. Ott még a posta is támogatta a könyvkultúrát annak érdekében, hogy a levélírási, borítékcímzési szokások javuljanak. - A könyvhét 1927 óta az élő irodalom ünnepe is - folytatta az író -, s azóta tudato­san is szembesülünk a könyv két, semmivel nem pótolható ajándé­kával. Azzal, ahogy a könyv képes megsokszorozni életünket térben és időben, s ahogy képes az embe­ri élet pár évtizedét mélyíteni, gaz­dagítani. A jövőben minőségi em­berekre lesz szükség. Olyan alko­tókra, dolgozókra, társadalmunk olyan szereplőire, akik embersé­gükben gazdagok. Keressünk eh­hez olvasnivalót, s hiszem, hogy találni is fogunk - zárta szavait a József Attila- és Arany János-díjas író, kritikus, aki ezt követően a megyei könyvtárban találkozott az olvasókkal. A könyvhéten résztvevő hat könyvkiadó között volt a Gonda könyvesbolt is. Vezetője, Gonda Zsigmond érdeklődésünkre el­mondta: az idén egyetlen egri író- embernek sem jelent meg könyve az Ünnepi könyvhétre, de a helyi szerzők művei iránt így is nagyobb érdeklődés várható. Átütő sikere­ket évek óta nem jegyeznek fel az egri könyvkereskedők, mivel a ki­adók és a szerzők óvatosak, így in­kább vállalják a többszöri után­nyomást, semmint a túlzott pél­dányszám kiadását. Talán ennek is tulajdonítható, hogy Závada Pál könyve, a Jadviga párnája immár tizenkét kiadást élt meg. A Félpénzes könyvesbolt sátrá­nál - ahol szombaton 10 órakor dr. Garamvölgyi László is dedikálja a Hogyan halt meg József Attila? cí­mű kötetét - úgy látják, hogy évek óta lassú, de folyamatos csökkenés tapasztalható a vásárlói kedvben. Sikereket szintén nem mertek elő­re jósolni - bár a természettudo­mányi, nyelvi és útikönyvek iránt nagyobb érdeklődés várható, mint a szépirodalmiak esetében -, ma­napság ugyanis 40-50 eladott pél­dány is kiemelkedőnek számít az ünnepi forgatagban. iszuromh Egyelőre kétséges, hogy a helybeliek kezébe kerülhet- e a neves gyógyvíz, a Salvus kitermelésének a joga. A korábbi „nekibuzdulás” még nem hozott eredményt. Bükkszék Mint azt lapunkban az áprilisi la­kossági fórum kapcsán már hírül adtuk, a község önkormányzata és a helybeliek nagy része szeret­né, ha a falué lenne a híres Salvus-víz kitermelésének joga, az ugyanis jelenleg egy vállalko­zót illet. A mai tulajdonos, Kiinger János pilisszentiváni vál­lalkozó 1996-ban vette meg a for­rást. A szerződés anno a Vízkuta­tó és -fúró Vállalat (Vikuv) és Kiinger cége, a Salvus Kft. között köttetett, s akkor még részben tu­lajdonos volt a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete is. A Salvus- kútnak a Vikuv először csak ke­zelője, majd tulajdonosa volt - e változás körülményei máig sem tisztázottak. A kutat 1995-ben 63 millió fo­rintért a helyi önkormányzatnak is felajánlották, ám pénz híján le kellett mondaniuk róla. 1998­ban - még az előző képviselő- testületnek - a bányász szakszer­vezet kínálta eladásra a saját ré­szét, de ekkor sem élt a lehető­séggel a település, így a vállalko­zó lett a forrás egyedüli gazdája. Az ő cége palackozza a Salvus- vizet, de nem helyben, hanem Esztergomban. Utóbbi körül­mény kapcsán felvetődött, hogy ez az állapot törvénysértő, egy 1999-es kormányrendelet szerint ugyanis természetes ásványvi­zet, forrásvizet csak a lelőhelyen szabad palackozni. A víz a for­rástól zárt csőrendszeren keresz­tül juthat a palackozóig. Az emlí­tett fórumon elhangzott az is, hogy mintegy 50 millió forint nettó haszna van évente a Salvus-víz forgalmazásának. Az 1998-ban megválasztott új képviselő-testület megalakulása óta foglalkozik a kút ügyével, s segítséget ígért a körzet fideszes honatyája, Horváth László is. Tar­jányi Lászlóné körjegyzőtől ellen­ben tegnap azt tudtuk meg, hogy egyelőre semmiféle eredményre nem jutottak a gyógyvíz ügyében. Horváth Lászlót parlamenti elfog­laltságai miatt napok óta nem si­került elérnünk. irmi Kertész utca: új burkolat Ma műszaki átadás a gyaloghídon A megyeszékhely úthálóza­tának jelentős szakasza az észak-déli tengelyen a Ker­tész utca, ahol naponta tíz­ezer jármű halad át. így a forgalma csaknem azonos a 25-ös útéval. Burkolata rossz állapotban van, felújí­tásra szorul. Eger A munkálatok már tavaly elkez­dődtek, amikor a Homok utcától a vasúti átjáróig terjedő szakasz új burkolatot kapott. Tegnap folytatódott a munka, amely a Homok utcától a város felé, a Hadnagy utcáig levő szakaszt érinti. A szakemberek fontosnak tartják, hogy mielőbb jó közle­kedési viszonyokat teremtsenek ezen a forgalmas úton. Vígh Henriktől, a polgármesteri hiva­tal főmérnöki irodája közlekedé­si csoportvezetőjétől megtud­tuk, hogy a kivitelezést az Egri Útépítő Rt. végzi, amely pályázat útján négy évre nyerte el a me­gyeszékhelyi utak karbantartá­sát, illetve felújítását. A két hétig tartó munka csaknem kilencmil­lió forintba kerül. Egyébként a közelben más fontos tevékenységet is folytat­nak. Ma lesz a műszaki átadása annak a gyalogos összekötő híd­nak, amelyet az Eger-patak fö­lött, a Homok utca végén, a Bor­nemissza Gergely Szakképzési Intézetnél a Károlyi Mihály útig létesítettek. Emellett támfalat is építettek a pataknál. Az említett fejlesztéseket az el­múlt év őszén kezdték el, és álla­mi pénzből 50 millió forintot for­dítottak rá. A létesítmények az ár- vízmegelőzést szolgálják, im. m Nemcsak nézték. Volt, akire ráillett a szépen varrott ruha FOTÓ: PILISY ELEMÉR Horgolt remekek, kivarrt díszpárnák Kál A Nefelejcs nyugdíjasklub tagjai­nak aktivitását bizonyítandó, teg­nap kiállítás nyílt a helyi művelő­dési házban. Magyar József klub­vezető ajánlotta a megjelentek fi­gyelmébe a tárlaton látható kézi­munkákat és a helytörténeti gyűj­tőmunkával összeállított népi ház­tartási eszközöket. A horgolt térítők, kivarrt dísz­párnák mellett a vasárnapig látha­tó kiállításon szemügyre vehető például rokka, mozsár, különböző korsó, köcsög, de fejőszék és az egykor kedvelt, divatos öntöttvas sparhelt egy példánya is. A nyugdíjasklub csaknem nyolcvantagú, a kiállítás törzs­anyagát az asszonyok kézimunka­remekei teszik ki. Bemutatkoztak ugyanitt még kosárfonó tudásuk termékeivel egy helyi vállalkozás ügyes kezű mesterei is.________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents