Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

4. OLDAL MEG Y E I K Ö R K É P 2001. Június 5., kedd « Mozgás a lelki békéért A testnevelés-oktatásban új alternatívának számít a Waldorf-iskolákban már al­kalmazott, Fritz graf von Bothmer által kidolgozott mozgástechnika. Gyöngyös A Bothmer-gimnasztika gyakorla­tai európai kutatásokon alapulnak, és alkalmazkodnak a gyermekek életkorából adódó testi-lelki sajá­tosságokhoz, követik, segítik és erősítik mozgás fejlődésüket. A mozgásfajták között nincs erőpró­ba, csak játékos gimnasztika. Ép­pen ezért a pedagógusok az órá­kon nem a fizikai formát tanítják, hanem a gyerekeket a fantáziájuk segítségével „viszik közelebb” a gyakorlatokhoz. Fontos szerepet kap a képzelőerő, ami segíti az ap­róságokat az őket körülvevő világ megismerésében. A Magyarországon 1995 óta al­kalmazott gimnasztikát a városban működő Vidor Általános Iskola pe­dagógusai ismertették meg a szü­lőkkel. Jelenleg még nagyon keve­sen ismerik az új mozgáskultúrát, ezért a vártnál jóval kevesebb ér­deklődő vett részt a tornán.- A kimondottan felnőttek szá­mára összeállított feladatok rend­szeres gyakorlása magabiztossá, határozottá teszi az embert. Nem­csak testtel rendelkező lények va­gyunk. Ahhoz, hogy egészségesen tudjuk érzékelni fizikai valóságun­kat, meg kell tanulnunk uralkodni saját mozgásunkon és egész valón­kon. Sok olyan öntudatlan mozgá­sunk van, amit csak a Bothmer- gimnasztika segítségével vagyunk képesek megmagyarázni - mondta Simon Zsolt József oktató. A mozgáselemzést és -fejlesz­tést segítő módszerek az ember és a világ kapcsolatának mélyebb megértését szolgálják. A térdina­mikai elveket ma már nemcsak az oktatásban, hanem a drámában, a sportok tanítása során, a gyógype­dagógiában, az orvosi munkában, a mozgásterápiában és a csoportfej­lesztésben is hasznosítják. J.M. Másfél milliárd forintot várnak a közmunkára (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt a megyei önkormányzat egészségügyi és szociális irodájá­nak munkatársától, Kármán Krisz­tinától megtudtuk, nálunk három település - Párád, Bátor és Tiszanána - mellett több intéz­mény is részt vesz a pályázaton, így a Máltai Szeretetszolgálat, a 2000 Biztonság és Komfort Kht„ a Caritas Hungarica Alapítvány, a Hevesi Gondozási Központ, a Bél­apátfalvi Idősek és Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, az Andomaktályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitááós Intézete, továbbá a parádfürdői, a vámos­györki, a mátraházai és a hatvani Szent Kamii Idősek Otthona Ezek az intézmények a pályázati ön­részből is kiveszik részüket, s az említett - a Heves Megyei Munka­ügyi Központ által kiközvetített - 39 személy is hozzájuk kerülne. Kármán Krisztina szerint a program része az is, hogy a részt­vevők legalább 15 százalékának szakirányú képzésben is részesül­niük kell, oktatásukat az egri Kos­suth Zsuzsa Szakközépiskola és Gimnázium vállalta. Az itt tanulók államilag elismert szociális gondo­zókká és ápolókká válnak a kurzus végén. A tárca várhatóan június 15- ig dönt a pályázatokról. ikühnei A kisvasút napján. A bájos felsőtárkányi vicinális a hazai keskeny sínpárú forgalom felét bonyolítja a Szalajka-völgyi és a Mátrai kisvasutakkal együtt. Jung László, az Egererdő Rt. vezérigazgatója a hét végén elmondta: az évi 60 milliós veszteség el­lenére biztosítják a színvonalas üzemelést. Az ünneplők - miután megtekintették az egykori személy- és teherszállító járműveket - különjárattal utaztak a Stimecz- házhoz. A sínpálya mellett „Előzd meg a kisvasutat!” címmel futást, gyalogtúrát és kerékpárversenyt rendeztek. _______ fotó, pilisy elemér M illenniumi zászlókat szenteltek (Folytatás az 1. oldalról) De hálával tartozunk felmenőink­nek is, akikben volt erő és akarat a pusztítások után is, s felépítették házukat, megfogták az eke szarvát, és szebb jövőt álmodtak gyermeke­iknek. Verpelétről 1252-ből szár­maznak az első írásos emlékek. Mindig voltak emberek, akik az el­néptelenedett településre visszajöt­tek, s újra kezdték. Magyarország kihívások előtt áll - hangsúlyozta a miniszter -, s rajtunk múlik, hogy élünk-e a kínálkozó lehetőségekkel. Varga Mihály a következő sza­vakkal adta át Erdélyi István polgár­mesternek a lobogót:- Őrizzék meg a zászlót. Kifejezi a nemzeti összetartozást, a közös gondolkodást. S ezer év múlva a le­származottaik büszkén gondolhas­sanak vissza önökre. A polgármester átvette az érté­kes ajándékot, s miközben meglen­gette, megkondult és hosszasan zú­gott a templom harangja. Az áhítat percei után Nagy Sándomé zászlóanya, a takarék- szövetkezet nyugdíjasa felkötötte a kormányzati lobogóra a szalagot, majd Sós Tamás, a megyei közgyű­lés elnöke átadta a megye asztali zászlaját. Elmondta, hogy ez a tele­pülés a megye partneri együttmű­ködésének jelképe. * Tamamérán a pünkösdi ünnepi szentmisével, az ezeréves államiság jelképeinek átadásával és megszen­telésével kezdődött a millenniumi nap. A kormány ajándékát, a jubi­leumi zászlót Csépe Béla, a Minisz­terelnöki Hivatal főtanácsosa adta át. Ünnepi köszöntőjében megem­lékezett a magyar történelem dicső pillanatairól, az államalapítástól egészen az 1956-os eseményekig, miután ez a zászló ezer évünk dicső pillanataira hivatott emlékeztetni. A magyarság jelenkori eseményei közül a státusztörvényt emelte ki, munkáiból. Bemutatkozott az is­kola kézműves szakköre, a nyug­díjasklub, továbbá Vona Ferencné, aki gyógyszerészként csodálatos tájképeket fest, Képes Andrásáé, aki viráglenyomatokból készít kü­lönleges technikájú képeslapokat, Örömmel vették birtokukba az új játszóteret a tarnamérai gyerekek fotó, ötvös amely a megváltoztathatatlan ál­lamhatárok mellett a magyarságot hivatott összefogni, a jövő feladatai közt pedig a nemzeti tudat ápolá­sát és az önbizalom, a hit erősítését fogalmazta meg célként. A megyezászlót dr. Jakab Ist­ván, a közgyűlés alelnöke hozta el. A jelképeket Bencze László polgár- mester köszönte meg, majd a mil­lenniumi szalagot a nyugdíjas nép­tanító, Páti Sándomé, Eta néni kö­tötte fel a zászlórúdra. Ezután az ál­talános iskolában több kiállítás nyílt az itt élő tehetséges emberek valamint Mucsi István, aki tele­fonkártya-gyűjtő. Az érdeklődők megtekinthették Szabó Gyufa pék­mester termékeit, s erre az alka­lomra hazahívták Berecz Alexand­rát is, aki innen indult el, s az idén végez díszlet- és jelmeztervező szakon, ezúttal díszletterveit és maszkjait mutatta be szülőfalujá­ban. Ezt követően átadták a legki­sebbeknek azt a fából készült ját­szóudvart, amelyet pályázati pénzből és a jótékonysági bál be­vételéből építettek fel az iskola ud­varán. A napot szabadtéri prog­ram zárta. •k Bükkszéken pünkösd vasár­napján zsúfolásig megtelt hívek­kel és ünneplőkkel a helyi katoli­kus templom. A kormány nevé­ben dr. Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtit­kára hozta el a millenniumi em­lékzászlót a községnek. A vendégeket - köztük Sós Ta­mást, a megyei közgyűlés elnö­két, valamint Kovács Endrét, a me­gyei közigazgatási hivatal főosz­tályvezetőjét - népviseletbe öltö­zött fiatalok fogadták és kísérték a templomba, ahol először dr. Bu­dai Zoltán szólt az ünneplőkhöz. Beszédében a szónok felelevení­tette történelmünk sorsfordulóit, emlékeztetve arra, hogy hazánk a hit és az összetartás eredménye­ként maradhatott meg önálló ál­lamként Európa szívében. A hófehér selyemzászlót Zagyva József, a község alpolgármestere vette át azzal az ígérettel, hogy mél­tóképpen megőrzik azt az utókor­nak. Ezt követően Sós Tamás nap­jaink kihívásairól, s a helybéliek előtt álló reményteljesebb jövőről szólt. A megye zászlajának átadása után Kovács Győző plébános áldotta meg és szentelte fel a lobogókat, melyekre dr. Harcsa Árpádné zász­lóanya kötötte fel a szalagot. A bensőséges ünnepséget az óvodások és a helyi általános isko­lások színvonalas műsora tette emlékezetesebbé. A millenniumi emléknapot - amely egybeesett a hagyományos búcsúval - szent­mise tette ünnepélyesebbé. __________________________(N. Z. - SZ. R. - B. K-l E melkedtek a személyi jövedelmek Az adóhatósághoz 71 ezer 44 önadózó ma- Az APEH szerint a jövedelemről szóló adatok­gánszemélytől érkezett bevallás, számuk az előző évhez képest öt százalékkal emelke­dett - tudtuk meg az APEH Heves Megyei Igazgatóságától. Heves megye Ezzel együtt azonban nőtt a hibásan kitöltött sze- mélyijövedelemadó-bevallások száma is. Az adat­lapok olyan hibákat tartalmaznak, amelyeknek a javításához az adózók közreműködése szüksé­ges. Ilyen a televízió üzemeltetéséről szóló nyilat­kozat, illetve a nyugdíjpénztár adószámának a hi­ánya. Visszaigényelt adó esetén számos alkalom­mal elmaradt a köztartozásról szóló nyilatkozat, de volt olyan tartalmi hiba is, ami jelentősen be­folyásolja az adó összegét. De érkezett aláírás nélküli bevallás is, ezeket addig nem dolgozzák fel, amíg az adózó azokat nem hitelesítette. A be­vallások közül 30 ezer 401 visszaigénylést tartal­mazott: az adózók összesen 578 millió 327 ezer forint kiutalásáról rendelkeztek. Mint az összeg­zésből kiderült: az egy főre jutó visszaigénylés 19 ezer 23 forint. A befizetési kötelezettség tekinteté­ben hatszázalékos növekedés van. Míg 1999-ben az egy főre jutó befizetendő adó összege 58 ezer 574 forint volt, addig tavaly átlagosan 62 ezer 266 forintot vallottak be. ból kiderül, hogy az összes jövedelem meghaladja az 51 milliárd forintot. Az egy főre jutó átlagos jö­vedelem így 774 ezer forint volt, s ez az inflációt meghaladó, 15 százalékos növekedést jelent a ko­rábbi évhez viszonyítva. Kisebb arányban, 13 százalékkal növekedett a bérből származó jövedel­mek öszszege, ez 619 ezerről 702 ezer forintra ug­rott. A megyei átlaghoz viszonyítva az egri illető­ségű adózók jövedelme tavaly 28 százalékkal volt magasabb, ami átlag 992 ezer forintot jelent. Az őstermelők bevallási kötelezettség alá eső bevételeit, jövedelmi adatait elemezve elmondha­tó, hogy mind összességében, mind átlagában je­lentős az emelkedés. Tavaly az őstermelésből szár­mazó összes bevétel 7730 személyre 7 millió 495 ezer forint volt, s ez 31 százalékkal nagyobb az előző évinél. Csekélyebb növekedés mutatható ki a bevételből számított jövedelmek esetében. 1999-ben az egy főre jutó őstermelésből szárma­zó átlagos jövedelem 141 ezer 106 forint volt, amely 2000-ben 170 ezer 406 forintra emelkedett. A legnagyobb jövedelmet bevalló magánszemély tavaly 163 millió 202 ezer forint után fizetett adót, míg 1999-ben a legnagyobb megyei bevallott jö­vedelem 151 millió 768 ezer forint volt. A toplista tizedik helyére 43 millió 814 ezer forinttal, míg az çlôzô évben 32 millió 467 ezer forinttal lehetett bejutni.________________________________■ A lottó számai és nyereményei A Szerencsejáték Rt. tájékoztatá­sa szerint a 22. játékhéten a ki­sorsolt nyertes lottószámok az 5/90-es lottón a következők: 22, 23, 51, 78, 89. A Jokerszám: 260141. A 6/45-ös lottó nyerőszámai: 12, 17, 21, 24, 31, 32. A pótszám: 23. Az ötöslottón telitalálatos szelvény nem volt, a 4 találatos szelvények száma 24 darab, nyereményük egyenként 1.108.730 forint. A 3 találatos szelvények nyereménye egyen­ként 12.691 forint, a 2 találato- sok szelvények nyereménye egyenként 765 forint. Joker teli­találatos szelvény nem volt. A hatoslottón 6, illetve 5 + 1 találatos szelvény nem volt. Az 5 találatos szelvények nyeremé­nye egyenként 144.987 forint, a 4 találatos szelvények nyeremé­nye egyenként 2.724 forint, a 3 találatos szelvények nyeremé- nye egyenként 558 forint. ■ Harangszentelés Füzesabony Vasárnap a helyi reformátusok ün­nepi alkalom részesei lehetettek. A Szihalmi úton lévő templom to­vább gazdagodott, a tornyába vég­re harang került. A gyülekezet tagjai hálaadó imával köszöntötték az udvaron kiállított harangot. A nemzetiszínű szalaggal átkötött, 77 kilogram­mos bronz öntvényt Szécsényi György esperes szentelte fel. A szertartáson jelen volt Gulyás László, a város polgármestere is. Ezt követően a templomban is­tentiszteletre került sor. Az Őrbot- tyánban öntött harangot - amely a gyülekezet tagjainak adakozásá­ból és az önkormányzat támogatá­sával készülhetett el - szakembe­rek emelték a templomtoronyba. A négy és fél méter magasban fel­függesztett harangot elektronikus vezényléssel lehet működésbe hozni. ■ A Szihalmi úton lévő református templom tornyában vasárnap megszólalhatott az új harang _______fotói budavári Sándor M egoldják a hulladéktárolást Tiszafüred A 33-as út mellett, a Szolnok me­gyei várostól hat kilométerre már jól látszanak a létesítendő regioná­lis hulladéktároló körvonalai. Az uniós csatlakozást támogató, s a környezetvédelmi pályázatra for­dítható pénzből megvalósuló beru­házás újabb állomásához érkezett:- Már csak a konzorciumi szer­ződések aláírása van soron, ame­lyeket május 31-ig fogadnak el - tudtuk meg Kremzer Imrétől, a fü­zesabonyi polgármesteri hivatal irodavezetőjétől. A város térségéből Besenyőte­lek, Dormánd, Egerfarmos, Mező- szemere, Mezőtárkány, Szihalom, Poroszló, Sarud és Ujlőrincfalva önkormányzata jelezte csaüakozá- si szándékát.- A tervek szerint 2004-ben kez­dené meg az oda szállítandó hulla­dék fogadását az új tároló, amely négy szomszédos megye 45 telepü­lésének a gondját lesz hivatott meg­oldani. A regionális telep mellett négy átrakó, tömörítő állomás is kiszolgálja majd az igényeket - tet­te hozzá Kremzer Imre. A szemételhelyezés kérdésé­ben az említett települések már máshol is próbálkoztak. A jászsá­gi és a mezőkövesdi próbálkozás után a mindenütt égető gondra a tiszafüredi kínál megnyugtató megoldást. A pályázatot Brüsszel elfogadta, s a Környezetvédelmi Minisztérium által készített for­gatókönyv részleteit pontosítják most az EU-igények szerint. Far­kas József szihalmi polgármester azonban csalódásának adott han­got, mert hiányolta a részletes műszaki tervet. A „vázlat” alap­ján még nem látható, hogy hol alakítanak ki átrakóállomást. Utóbbi egyikét Szihalmon feltéte­lezték. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents