Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-27 / 148. szám

m 2001. Június 27., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Távol a zsebszerződésektől TOMPA 2. MIHÁLY __________ V akációveszélyek Kitört a nagy vakáció. A szabaddá vált diá­kok közül aki tehette, már valamelyik üdü­lőhely felé vette az irányt, ám legtöbbjük egyelőre otthon van még. A szülői szabad­ság amúgy is véges, a vállalatok nem nézik jó szemmel, ha va­laki a nyári hónapokban két hétnél többet szán pihenésre. így hát a közös családi nyaralás is csak ilyen hosszúságú periódus­ra korlátozódhat. Persze, a diákok számára ott lennének még a különböző tá­borok, ám csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy az amúgy a gyermekek által kedvelt pihenési formára befizessenek. A táborozásnak általában több tízezer forint az ára, s így az ef­féle pluszkiadásokra csak kevés famíliának futja, főként, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy-egy családnál két-három gyerme­ket kellene nyaraltatni. A diákok nagy többsége a vakáció java részét otthon kénysze­rül tölteni. A nap nagy részében szülői felügyelet nélkül, mivel reggel a gyermekek általában még alszanak, amikor a szülők munkába indulnak, vagy ha már ébren is vannak, akkor a nap­kezdeti készülődést jellemző rohanásban legfeljebb némi elköl­tendő vakációs zsebpénzt és általános tanácsot (Vigyázzatok ma­gatokra!) kapnak. Kevés családban szakítanak időt este vagy reggel a napi vakációs időtöltés megbeszélésére. így aztán na­gyon sok gyerek a nap nagyobbik részében azt csinál, amit akar. Mindennek sokszor tragikus következményei is vannak, mert a statisztikák szerint a szünidőben történik a legtöbb baleset. Tudjuk, jó tanácsokkal és figyelmeztetésekkel aligha lehet ezen a szomorú tényen változtatni, az iskolai béklyóktól meg­szabadult nebulóknak valamilyen formában el kell foglalniuk magukat. Megoldást hozhatna, ha az iskolák megfelelő vakáci­ós programokat ajánlanának, mert ha nem tanulásról van szó, akkor a diákok szívesen térnek be szünidőben is az alma mater- ba. Ám a vakációs programokhoz is pénz kellene, és pedagógus. A tanároktól nem várható el, hogy fizetség nélkül feláldozzák szünidei pihenőnapjaikat, megfelelő anyagi fedezet híján a diá­kokat vonzó programokat is lehetetlen kitalálni. Az iskolák többsége viszont nagyon is szűkre szabott éves költségvetésből gazdálkodik, így gondolni sem mernek a nyári gyermekfoglal­koztatásra. A fenntartó önkormányzatok sem büszkélkedhetnek megnyugtató pénzügyi helyzettel, így az iskolák onnan sem vár­hatnak nyári programtámogatást. Mindezek után úgy tűnik, hogy egyelőre aligha színesedhet a vakációzó gyermekeknek kínált programok sora. Marad tehát a találomra kiválasztott szabad időtöltés és a remény, hogy ez a két hónap nem szül balesettel járó szeleburdiságot. Diplomások lesznek Anyósballon A hőlégballonnal való utazást is ki lehet próbálni a hatvani Ex­pón. Persze, térítés ellenében. Egy középkorú férfi egy személy­re kér előjegyzést.- Csak a nagyobbik gyermeke­det mered feíküldeni? - kérdezi ismerőse.- Az anyósomra fizetek be. Hátha ott fenn úgy megrémül, hogy néhány napig egy hang sem jön ki a torkán.______trog FO GADÓÓRA. Godó Lajos or­szággyűlési képviselő június 28- án a hevesi polgármesteri hiva­talban 9 és 12 óra között fogadó­órát tart. PÁLYÁZATOK. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Ifjúsági Tanács által ebben az évben kiírt pályázatok eredményeit a www.mobilitas.hu honlapon te­kinthetik meg a pályázók. A pro­jektek felől személyesen Miskol­con is érdeklődhetnek az ITC- székházban (Mindszent tér 1.), valamint a 46/506-347-es és a 46/506-348-as telefonszámokon. KÖNYVBEMUTATÓ. U. Szege­di Árpád képzőművész 50 haiku, 50 pasztell című könyvé­nek bemutatójára június 28-án 10 órakor kerül sor Hatvanban, az S-ös iskolában, az Expo előrendezvényeként. A kiad­ványt dr. Feledy Balázs művé­szettörténész mutatja be Ócsai Judit közreműködésével. NÖVÉNYVÉDELEM. A vad gesztenyefákat megtámadó aknázómoly, valamint levélbar- nulás ellen végeznek növényvé­delmi munkálatokat ma este 8 órától Egerben az Érsekkertben, az Ady Endre, a Szvorényi és a Petőfi utcában, valamint a város más területein is, ahol geszte­nyefák találhatók. RENDKÍVÜLI ÜLÉS. Füzes­abony képviselő-testülete csü­törtökön 14 órától rendkívüli ülést tart, melyen többek között a költségvetési rendelet módosí­tása és az úthálózattal kapcsola­tos testületi határozat megvál­toztatása kerül megvitatásra. KORONA ÉS PALÁST. A hat vani Grassalkovich Művelődési Központ Hatvány Ferenc-termé- ben június 28-án este 6 órakor Losonci Miklós művészettörté­nész nyitja meg a Renée Művé­szeti Társaság kiállítását. STRAUSS-EST. Július elsején immár nyolcadszor kerül meg­rendezésre a Strauss-est az egri kis Dobó téren. Az este 7 órakor kezdődő koncerten az Egri Szimfonikus Zenekar lép fel, Szabó Sipos Máté vezényletével. Az eseményről a 320-466-os, il­letve a 313-971-es és 311-005-ös egri telefonszámokon lehet ér­deklődni. ■ (Folytatás az 1. oldalról) A közelmúltban lezárt EU-s tárgya­lássorozat „A tőke és a munkaerő szabad áramlása” fejezetében rög­zítették, hogy tekintettel a honi és a nyugat-európai földárak között meglévő 10-20-szoros árkülönbség­re, illetve a spekulációs célú földszer­zés elkerülésére, a csatlakozástól számított hét évig nem lesz módjuk a külföldieknek termőföld vásárlá­sára. A hazai gazdák elővásárlási jo­ga elvileg azokra a külföldiekre is vonatkozik, akik három éve hely­ben élnek és termelni akarnak. Az 1994-ben megjelent, s azóta többször módosított jogszabály ki­mondja, hogy földet Magyarorszá­gon lényegében csak belföldi ma­gánszemély tulajdonolhat, s maxi­mum 300 hektár összterületű, vagy legfeljebb 6000 aranykorona értékű termőföld lehet egy ember tulajdo­nában. A hatályos jogszabály tiltja jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok földtulajdon­szerzését. Hasonló a külföldi ma­gán- és jogi személyek megítélése. A legkevesebb nagy területtel ép­pen a földből élők, a parasztok ren­delkeznek. Általános felháborodást Parádfürdő A megyei közgyűlés elnökének, Sós Tamásnak a kezdeményezé­sére a minap hat tárca képviselői találkoztak a Parádfürdői Szociá­lis Otthonban. Mint azt Kun Zol­tántól, a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal Területfejlesz­tési Igazgatóságának a vezetőjé­től megtudtuk, a megbeszélésen elsősorban távlati fejlesztési kér­désekről esett szó. keltett évekig a tehetősebb hazai polgárok nevében eljáró ügyvédek, ügyvédbojtárok megjelenése a földárveréseken. Sokszor egyma- guk képesek lettek volna az egy- egy falu határában elterülő összes földet, erdőt felvásárolni. A Heves Megyei Agrárkamara tit­kárának nincs tudomása arról, hogy a megyében külföldiek zseb- szerződéssel földet szereztek vol­na. Szabó József szerint a nyugati határtól mért távolságunk, illetve a helyi földek minősége alapvetően befolyásolja a külföldiek érdeklő­dését, s ezt jelzi, hogy egy-két mu­tatóban lévő külhoni érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozáson kívül mások nem is vetették meg lábukat Zsebszerződők A szakember szerint ugyanis a jelenlegi szociális otthon épü­lete gazdaságosan nem alakítha­tó át a szakmai követelmények­nek megfelelően, ezért annak ki­váltására Párádon - az önkor­mányzattal együttműködve - új szociális otthon létesítését terve­zik. Az ezt a funkciót ellátó mos­tani épületet pedig a gazdasági szférának szeretnék átadni, azon belül is elsősorban idegenforgal­mi célú hasznosítás jöhet szóba. » è ­vetkezeti, szarvasmarha-telepeket, istállókat, tehenészeteket vásárolt meg.- Az egri borvidéken pedig olasz tulajdonú vállalkozásnak van szőlészete-borászata. Szabó József szerint - mivel a megye jó része szőlőtermő terület - a két borvidék földjeinek tulajdon­lását az erre vonatkozó jogszabály­ok alapján az érintett hegyközsé­gek is jól nyomon tudják kísérni. A Hatvan környéki zöldségtermelő övezet és a dél-hevesi alföldi részek pedig még nem elég vonzóak és ér­tékesek ahhoz, hogy komoly csábí­tóerőt jelentsenek az igencsak be­ruházás-igényes területen a külföl­diek számára. Az agrárkamara szakembere nem rejti véka alá, A területfejlesztési igazgató elmondása szerint a vállalkozói tőke érdeklődése, illetve a jelen­leg már meglévő és a szociális ágazatban is megvalósítandó „kastélykiváltási program" adta az ötletet arra, hogy a Parádfürdői Szociális Otthon ki­váltását célzó új intézmény meg­valósítására - a címzett támoga­tás mellett - talán van más, gyor­sabb megoldási alternatíva is. Benépesültek a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karának tantermei és folyo­sói. Több mint félezer vég­zős kezdte meg záróvizsgá­it. A hallgatók csütörtökig adnak számot szakmai fel- készültségükről. Gyöngyös A tavalyival csaknem azonos szá­mú hallgató tesz záróvizsgát - tud­tuk meg tegnap az intézményben. Összesen 559 nappali, levelező és távoktatási tagozatos megmérette­tésére kerül sor a következő na­pokban. Tizenhét bizottság előtt vizsgáznak, melyek elnökei között található dr. Sipos Aladár, dr. Dimény Imre, dr. Láng István és dr. Tomcsányi Pál akadémikus, dr. Németi László, dr. hőkös László, dr. Bélyácz Iván, dr. Szűcs István, az MTA doktora, illetve dr. Bőd Péter Ákos egyetemi tanár is. A leendő szakemberek a gazdál­kodási szakon idegenforgalmi, marketing-menedzseri és pénz­ügyi, a gazdasági mérnöki szakon pénzügyi, kereskedelmi és vállal­kozói szakirányon tanult ismerete­ikről tesznek tanúbizonyságot. A mezőgazdasági mérnök szakosok az állattenyésztő, illetve mezőgaz­dasági menedzser, továbbá kerté­szeti és növényvédelmi szakirány­nak megfelelő képzésük során szerzett tapasztalataikat bizonyít­ják a bizottságok előtt. Az ünnepélyes diplomaosztásra június 30-án 10 órakor a főiskolai kar aulájában kerül sor, ahol a gaz­dálkodási és gazdasági mérnöki szakon nappali tagozaton végzett hallgatóknak nyújtja át az okleve­let dr. Wachtier István professzor, megbízott főigazgató. Délután egy órakor a nappali tagozaton tanult mezőgazdasági mérnökök kapják meg diplomájukat. Júüus 1-jén 10 órától a távoktatási tagozatra járt újdiplomásokat köszöntik, m. kq l-HE) A védnök kötődése a faluhoz Dr. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára erős szálakkal kötődik a telepü­léshez. Nem véletlenül vállalt védnökséget a millenniumi szökőkút megépítése felett. Ezért a köszönet nem hétköznapi formájával tiszteli meg őt Seress József helytörténész. Kál A pénteken délután 5 órakor kezdődő millenniu­mi ünnepség díszvendége Orbán Viktor miniszter- elnök lesz. A kormány emlékzászlójának átadása után felavatják a millennium tiszteletére a Fő té­ren emelt Széchényi-szökőkutat. Az utóbbi terv valóra váltása érdekében a helyi gyökerekkel bíró dr. Őry Csaba saját adományával is segítséget nyújtott. Az államtitkár számára - egyfajta köszönetként - sajátos ajándék átnyújtá- sára készül Seress József. A helytörténész, aki a te­lepülés történetét feldolgozó monográfia második részéhez adott hiánypótló forrást, ezúttal is csa­ládfa-kutatói tapasztalatát mozgósította.- Az államtitkár úr tud a készülő munkám­ról, mert találkoztam vele a Parlamentben - idé­zi a rövid, de jó hangulatú beszélgetést a kutató. - Szükségem volt kiegészítő adatra, s ezért ő tele­fonon mindjárt hívta az édesanyját. Igényemet a következő szavakkal vezette be: „Itt van egy szimpatikus fiatalember, aki a családfánkat sze­retné összeállítani... ” S a helytörténész a miskolci szálról megkapta a várt felvilágosítást. Az államtitkár anyai ágának feltérképezése gyakorlatilag megtörtént. Az ötlet felvetődéséről jegyzi meg Seress József:- A szökőkút kapcsán az államtitkár és an­nak a kivitelezéséért felelős Zele Sándor között rögvest szembetűnt a rokoni összefüggés, a Szatlóczki mamák miatt. Ezen a nyomon elin­dulva kiderült, hogy dr. Őry Csaba ősei anyai ágon már az 1770-es években Kálban laktak. Mi több, rokonságban vannak az 1748-as bete­lepítés első nemzetségeivel, a Tompákkal, Kele­menekkel, Kozmákkal, Seressekkel, Várkonyiakkal... Az alapos feltárás egyik érdekessége, hogy az államtitkár dédnagyapja, Szatlóczky István volt a községbeli Hangya Szövetkezet megala­pítója _________________ (BUDAVÁRI) A zsebszerződések egyik legkedveltebb formái a trükkös ha­szonbérleti szerződések, amelyek záradéka elővásárlási jo­got, vagy például 99 évre szóló bérletet köt ki. ezen a földön. A fehér hollónak számító gazdálkodók között emlíü azt az angol vállalkozót, akinek az agrár kft.-je főként Kisköre, Heves és Füzesabony környéki egykori és igen lerobbant állapotban lévő szö­hogy a megye északi részén, a Mát­ra északi lejtőjén, a Bükkalján, Pétervására környékén kifejezetten jót tenne a vidéknek a külföldi gaz­dálkodók megjelenése, de hát egy­előre erről szó sincs. ikji Új szociális otthont terveznek Állampolgári esküt tettek Eger A Szózat hangjaira tettek állam- polgári esküt tegnap négyen a Vá­rosházán. Az Ukrajnából és Ro­mániából érkezetteknek a köztár­sasági elnök írta alá a honosító ok­iratot, s a város polgármestere, dr. Nagy Imre előtt ünnepélyesen is kinyilvánították: ezentúl Magyar- országot tekintik hazájuknak. Hárman egyébként korábban már voltak magyar állampolgár­ok, de a történelem egy időre el­szakította őket hazájuktól. Mint kiderült, a hivatalos ceremónia előtt több követelménynek kel­lett megfelelniük. A magyar nem­zetiségű, bevándorlási engedél­lyel rendelkező áttelepülteknek egy évet kell várniuk, s ezt követő­en kell vizsgát tenniük alkotmá­nyos ismeretekből. Amennyiben más nemzetiségű polgárról van szó, nyolc év a várakozási idő, ami három esztendőre csökken, ha az illetőnek Magyarországon gyermeke születik. Grünfelder János Nagyvárad­ról érkezett hazánkba több évvel ezelőtt. Mint mondta, azért jött el, mert itt jobb az életszínvonal, kedveli az itt élő embereket, s már a párját is megtalálta. Szilágyi Elvira nagyszülei és édesanyja korábban Nagyatád­ról települtek ki Erdélybe. Fiai azonban Magyarországra köl­töztek, így 1997-ben, nyugdíja­zása után Elvira néni is átköltö­zött a lányával. Azóta vár az ál­lampolgárságra, s nagyon örül neki, hogy végre megint ma­gyarnak mondhatja magát. A polgármester reményét fe­jezte ki, hogy mindannyian megtalálják számításukat és boldogságukat ebben a város­ban, ahol tárt karokkal fogad- ják őket. ________________(elek) D r. Nagy Imre reményét fejezte ki, hogy valamennyien megtalálják itt a számításaikat Partnereket keres az Élpak Rt. Pécs Ma kezdődik és vasárnap zárul Pécsett a már hagyományos nemzetközi ipari és fogyasztási cikkek vására, amelyen immár ötödik alkalommal vesz részt a gyöngyösi Élpak Rt. Mint Pergéné Kiss Edina, a rész­vénytársaság marketing-mene­dzsere érdeklődésünkre elmond­ta: az üzleti kapcsolatok kiépíté­se szempontjából fontosnak tart­ják ezt a határ menti bemutatko­zást, amelytől újabb külföldi és hazai partnereket remélnek. A patinás dunántúli vásáron a mátraaljai cég palack­ozógépeket és gyógyvizeket ál­lít ki. Az utóbbiak közül a Hu­nyadi János-, a parádi, a Ferencz József- és a Mira vizet. Az Élpak augusztusban Debre­cenben a Farmer Expón is be­mutatkozik. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents