Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

8. OLDAL P FI 2 3 ■ 2001. Június 22., péntek Amilyen az adjon isten... Mit mutat a kosár? Az egri Skoda-szalon vezetője, Gál Gábor példamutató kezde­ményezést mutatott be a közel­múltban, amikor meghívta Répáshutára, hétvégi házába va­lamennyi alkalmazottját egy bog­rácsos ebédre, amelyre mind a szalon, mind az autószerviz vala­mennyi dolgozója hivatalos volt, és kettő kivételével, akik nem jö­hettek el, valamennyien meg is jelentek. A Gál család apraja és nagyja már reggel 5 órától a kerti bogrács körül szorgoskodott, hogy azok a munkatársak, akik szorgalmas munkájukkal elősegítik a vállalat sikerét - beleértve a vagyonőrt, könyvelőt és autómosót is -, a ba­ráti összejövetelen még jobban összekovácsolódhassanak. A fi­nom ebéd, no meg az egri borok közreműködése meleg hangula­Nem kenyerem az irogatás, de amit velünk, kispályás labdarú­gókkal művelnek, az rákénysze- rft, hogy ezen újság hasábjain el-, mondjam a szomorú valóságot a szervezők tevékenységéről. Ami­kor elkezdődött az új szezon, ment a huzavona, hogy régi vagy új vezetés legyen. Örültünk, hogy majd így - miután verseny van itt is - jobb feltételek mellett játszha­tunk. Ám ehelyett ami itt folyik, az már nevetséges.- Az idén a pályák még egyet­lenegyszer sem voltak fellocsolva. Ha egy pici szél van, a labdát sem lehet látni, nem beszélve a belé­legzett portól, ami az igénybevétel miatt rendkívül egészségtelen. . - Előfordult, hogy a népkerti pálya fel sem volt festve.- Három esetben - amiről én tudok - nem volt meleg víz! ! ! A Heves Megyei Hírlap 2001. júni­us 7-i (csütörtöki) számának 8. ol­dalán (KJ) aláírásával „Vizsgáznak a vadászok” című írásban megje­lentekre vonatkozóan szeretném a témára vonatkozó jogszabályokat pontosan idézni, mivel a Prezenszki János kamarai elnök által adott nyilatkozat némiképp félrevezető, ami részéről az idevo­natkozó jogszabályok ismeretei­nek hiányára utal. Ugyanis az FVM-miniszter 11/2000. (III. 27.) rendeletével mó­dosította az 1996. évi LV. törvény korábbi 30/1997. (IV. 30.) végre­hajtási rendeletét, melynek 32. pa­ragrafusa azt a kötelező előírást tartalmazta, hogy a vadászjegyet a naptári évre, legkésőbb a tárgyév február 28-ig kellett kiállítani, illet­ve érvényesíteni. A 11/2000. (III. 27.) FVM-ren- delet 20. paragrafusa a fenti elő­tot teremtett, így az ebéd egészen az esti órákig elhúzódott, miköz­ben hol a madárcsicsergés, hol a vendégsereg dalolása tette színes­sé az együttlétet. - Gondolt-e a fő­szervező arra, hogy ez a kezde­ményezés folytatás után vágyik jövőre is? - kérdeztem másnap a házigazdától. - Ezek az emberek biztosak abban, hogy családom jövőre is mindent meg fog tenni azért, hogy meghálálhassa nekik szorgalmas és becsületes munká­jukat - hangzott a válasz. Itt a példa, hogy így is lehet dolgozni és a becsületes munkát megjutalmazni. Ehhez nem kell különösebb akadémiai felké­szültség, csak egy „kis” megér­tés, emberi megbecsülés és bátor előrelátás. Deme Dezső nyugd. egyetemi nyelvtanár- Olyan felháborító eset is elő­fordult a téli teremtornán, hogy az elmaradt mérkőzés újrajátszását az egyik csapattal tudatták, a má­sikká nem. Tíz felnőtt ember ide­jét merik elpocsékolni, és nem tu­dom elképzelni, hogy honnan ve­szik ehhez a bátorságot. Ha továbbra is így végzik - il­letve nem végzik - a munkáju­kat, akkor egyre kevesebben le­szünk, akik időnket és energián­kat arra fordítsuk, hogy az Önök trehányságán idegeskedjünk. A hétfői forduló után elhangzott olyan vélemény is, hogy ha ez a nevezési díj kevés, akkor kérje­nek többet, de legyenek szívesek biztosítani a sportoláshoz és a jó­kedvű kikapcsolódáshoz a meg­felelő feltételeket. Sporttársi üdvözlettel: Prokai István írást hatályon kívül helyezte. Úgy rendelkezett, hogy a vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket nem nap­tári évre, hanem vadászati évre - tehát március 1-jétől a következő év február 28-ig kell kiállítani, illet­ve érvényesíteni. Ugyanakkor hatályon kívül he­lyezte azt a kötelező előírást, hogy a vadászjegy érvényesítése, illetve kiállítása február 28-ig meg kell hogy történjen. Ennek alapján tehát a vadász­jegy egész évben folyamatosan ki­váltható, illetve érvényesíthető, de mindenkinek tudnia kell, hogy va­dászni csak érvényes vadászjegy birtokában lehet. Annak hiányá­ban mindennemű vadászati tevé­kenység szabálysértési vagy bün­tetőjogi következményekkel jár. Juhász József ny. erdőfelügyelő (cím a szerk.-ben) A Heves Megyei Hírlap május 28-i számában olvastam Szuromi Rita „Színvonaltalan” című frappáns írá­sát, ez döntötte el, hogy ismét tollat fogjak, ezután fogom hallatni a han­gom. Teljesen egy hullámhosszon értékeljük a körülöttünk történő dolgokat: már amit megtudunk. A többire nem jó gondolni sem. Gyakran lehet hallani, olvasni olyan megnyilatkozásokat, ami­ben arról tájékoztatnak (állampol­gárokat) bennünket, hogy az or­szág gazdasági helyzete javult, biz­tatóak az eredmények és jó úton haladunk. Ezt azonban mi még nem érzékeljük. A gondolkodó vá­lasztópolgár azonban felteszi ön­magában a kérdést: lehet számára olyan javulás, amit észre sem vesz? Akkor minő javulás az! ! ! Az­tán az majd rétegenként jelentke­zik. Várjunk szépen, türelmesen a sorsunkra? Annyi tapasztalattal a kisember is rendelkezik, hogy tud­ja: ő mindig a sor végén van! Különböző statisztikák láttak napvilágot, bizonygatva, milyen jó úton haladunk az Európai Unió fe­lé, és ebben benne van a gazdasá­gi mutató is, ami „reménykedésre” ad okot. Egy nagyon szép kifejezés is gyakran olvasható, mégpedig a fogyasztói kosár, amit szintén a KSH gyárt, de különböző kutatóin­tézetek is közzéteszik. Ezzel szemben mit észlel az ál­lampolgár? Az élet minden terüle­tén (különösen a szolgáltatás, élel­miszer, dohány, alkohol, benzin, ruházat-lábbeli) nap mint nap emelkedő árakkal találja szemben magát. Vannak, akik ki merik mondani, hogy még mindig jóval alatta va­gyunk az európai uniós áraknak, de az uniós jövedelmi viszonyokat bölcsen elhallgatják, mert lehet, hogy az... „akörül” mozog? Visszatérve a statisztikákhoz: nem szabad egyet sem készpénz­nek venni, mert azok minden eset­ben a mindenkor hatalmon lévők érdekeit figyelembe véve készül­nek! Sok-sok éves tapasztalat van mögöttem, s tudom, hogy ezek a „művek” mit takarnak. Éppen ezért lepődtem meg, amikor olvastam, hogy a nyugdíja­sok fogyasztási szokásait akarják feltérképezni, és ezt a műveletet a KSH-ra bízzák. Az itt szerzett adatokat kívánják a nyugdíjrendezésnél felhasználni. Nyomban jönnek a kérdések. Hogyan lehet azt számításba ven­ni, amikor a nyugdíjasok (különö­sen az egyedül élők közül) nagyon sokan:- csirkelábat, nyakat, legfeljebb far-hátat vesznek: fél kilót,- parizert 10-15 dkg-ot, esetleg kenyérszalonnát,- félbarna kenyeret, és abból ha van, szikkadt másnaposat, mert az ára az eredetinek a 60 százaléka,- 1,5 százalékos tejet reggelire és vacsorára valót,- sajnos olyat is hallani, hogy a kutyák részére forgalmazott csir­kelábat is veszik az idős emberek. Nem kutyának!!!- turkálókból szerzik be az alsó és felső ruhaneműket, lábbelit, zoknit, sapkát és egyebeket,- világítás 25 W-os égővel, mert takarékoskodni kell, hallani azt is, hogy ha nem kell olvasni vagy írni, megteszi a gyertya is,- visszafogott fűtés, plédbe te­kerve vagy nagykabátban üldögél­ni a tv-készülék előtt annyi ideig, hogy valamelyest tájékozódjon a külföldi és belföldi eseményekről,- a vízzel való takarékoskodás jegyében visszafogott tisztálkodás és mosás,- ragaszkodás a telefonhoz, hogy ne szakadjon meg a kapcso­lat a külvilággal (orvos, távolabbi rokonság, azaz távol élők). Nos, ezekből kerekedne ki az úgynevezett fogyasztói szokás? ...igény a későbbieket illetően? Még rágondolni is rossz! A döntéshozók ne feledjék: kö­telezettségük van a fehér hajú, haj­lott hátú, csoszogó öregekkel szemben is. S ez fontosabb, mint a tűzijáték, az országimázs, a Sán­dor palota, az olimpia, az államtit­károk és miniszterek jövése-mené- se, s holmi díszegyenruhák, zász­lók tömege. Még a jövő évi választásoknál is! Ugyanis: mi is ott leszünk! Enyedi László, Heves „Határtalan” pünkösdölés Az egri Tinódi Sebestyén Ének­zene Tagozatos Általános Isko­la iskolavezetése és nevelőtes­tülete megköszöni a Siegen vá­ros Egyesített Ifjúsági Zeneka­rának fogadásához, hangver­senyének rendezéséhez, a programok lebonyolításához nyújtott támogatását az alábbi intézményeknek, magánsze­mélyeknek: Ifjúsági és Sportmi­nisztérium Mobilitás Igazgató­sága, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Segítő Szűz Mária Főiskolai Leánykollégi­um, Tour-inform, IBUSZ, Juventus Panoráma Kft., Mina­ret hangszerbolt, Novák András úr, Egri Szimfonikus Zenekar, Farkas Ferenc Zeneiskola, Senátor-ház Cseh András és ne­je, HBH Bajor Sörház Csernik Gábor úr, Eger Vár Barátainak Köre Egyesület, Megyei Műve­lődési Központ, Bazilika Czakó István kanonok úr, Heves Me­gyei Vízmű Rt. Igazgatóság Bánhidi Péter igazgató úr, Mar­ján Cukrászda, dr. Lukács Ta­más és családja, Majoros Béla nemzetközi árufuvarozó, Ko­csis Mariann és Anita virágbolt­ja, a Tinódi Sebestyén Általá­nos Iskola szülői közössége és diákönkormányzata. ________■ K öszönet Köszönetünket fejezzük ki a mentőszolgálat, a Markhot Fe­renc Kórház traumatológiai am­bulanciájának, a radiológiai és az intenzív osztály azon dolgozói­nak, akik autóbalesetet szenve­dett kislányunk gyors és szaksze­rű ellátásával hozzájárultak gyógyulásához, valamint a köz­ponti aneszteziológiai és intenzív osztály főorvosának, dr. Magyar István, és dr. Szabó Katalin szak­orvosnak segítőkész munkájáért és megértő hozzáállásáért. H. Ágnes és szülei Gondos ápolás Köszönetemet fejezem ki azért a lelkiismeretes ápolásért, mely­ben a gyöngyösi kórház belosztályának főorvosa, orvo­sai, ápolói és dolgozói túlterhelt munkájuk mellett részesítettek. Pap Lajos, Gyöngyös Támogatók Az Egri Családsegítő Alapítvány ezúton mond köszönetét mind­azoknak, akik segítségükkel le­hetővé tették a gyermeknapi kerti parti rendezvényének meg­valósítását. A rendezvény főtá­mogatója: Egri Nők a Városért Alapítvány. További támogató­ink voltak: Ételt az Életért Ala­pítvány, Megyei Művelődési Központ, Civil Ház, SPAR Ma­gyarországi Kereskedelmi Kft., Családsegítő Intézet. ________■ Á lom marad az Álompart? A Tisza-tó nem a Balaton Lapjuk június 9-i számában írás jelent meg „Ala­kul az álomszép Álompart” címszó alatt, mely a Tisza-tó környezetének idegenforgalmi kihasznált­ságával és annak környezetvédelmi problémájával foglalkozik. A Tisza-tó jobb parti önkormányzatai­nak polgármesterei mondják el elképzelésüket a jelenlegi helyzet javítása okán. Megismerjük a po­roszlói, újlőrincfalvai, sarudi és tiszanánai polgár- mesterek elképzeléseit, ötleteit a térség környezeti állapotáról és annak jobbításáról. Dr. Tóth József tiszanánai polgármester ötlete­ként született meg az .Álompart” megvalósítása, az a nagy horderejű elképzelés, mely szerint az érintett önkormányzatok társulva kiépítenének két kilométerenként mobil vizesblokkot, WC-ket, és gondoskodnának a hulladék rendszeres elszállítá­sáról. Megtiltanák a „vadkempingezést”, és még sok-sok egyéb tilalmat vezetnének be. Mindezek nagyon szépen hangzanak, de meg­valósításukra kevés esély van. Miért?- A Tisza-tó egy természetes vízgyűjtő terület, mely árvizek idején hatalmas víztömeget fogad be, ezáltal a Felső-Tisza árvízvédelmében jelentős sze­repet játszik.- Az árvízvédelmi töltést kisajátítani (bérelni) il­lúzió, mivel azt csupán az arra létrehozott árvízvé­delmi szervek jogosultak használni.- A Tisza-tó idegenforgalmát többségében a horgászok adják, akiknek az .Álompart” a horgá­szatban jelentős akadályt jelentene azáltal, hogy az önkormányzatok jelentős sápot szednének azoktól a horgászoktól, akiknek a jelenlegi költsé­gek is megterhelőek anyagi helyzetük miatt.- A Tisza-tó jelenlegi állapotában is egyre kri­tikusabb helyzetben van a talaj feltöltődés követ­keztében. A fentebb felsoroltak mutatják azt, hogy az „Álompart” csupán álom marad. Nem tévesztendő össze a Balatonnal, már csak azért sem, mert a víz minősége nem hasonlít egymásra. A felsorolt községek szabad strandjait kell olyan állapotba hozni, mely vonzza a pihenni vágyókat. Azok a Tisza-tó menti települések (Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre), amelyeknek a szabad strandja magasabb szintű szolgáltatást biztosít, ma is sokkal látogatottabbak és kedveltebbek. Arra ugyan érdemes odafigyelni, hogy a kör­nyezet tisztább legyen. Az ide látogató horgászo­kat rá kell szorítani, hogy a horgászat során tart­sák meg a megfelelő higiéniát, de ez elsősorban a víz hasznosítójának legyen kötelessége. A „vadkempingezés” a horgászokra nem érvé­nyes, mert ők csupán úgy tudnak horgászni, ha a vízparton vannak. Ők a horgászathoz szükséges területi engedéllyel megváltották a jogot arra, hogy a vízparton lehessenek. Mivel a horgászat hobbi, amely anyagi előnyt nem biztosít, ezért nem lehet kedvtelésüket akadályozni. A horgászat - annak, aki szereti - a pihenést hozza, és ehhez a pihenés­hez joga van mindenkinek! Örömmel olvastam lapjuk aznapi számában Budavári Sándor újságírójuk jegyzetét ezzel a té­mával kapcsolatban, amely a valóságot tükrözi. Van az önkormányzatoknak elég feladatuk az .Álompart” nélkül is. Berecz Gábor, Sarud Idegeskedés a kispályán Vizsgáznak a vadászok. Köszönet a tanároknak Gyertyafényes vereség Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késés­sel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fo­galmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rö­vidítve és szerkesztett formában tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23, _____________■ T óth Gergely, a gyöngyösi Kálvária- parti Általános Iskola 5/c. osztályos tanulója 2001. május 25-27. között a Kaán Károly IX. országos termé­szet- és kömyezetismereti verseny döntőjén vett részt. A versenyt megelőzte a megyei döntőn való sikeres szereplés, ahol első helyezést ért el. Az országos döntő Mezőtúron, a Tessedik Sá­muel Főiskolán került megrende­zésre, a már említett időpontban. Főrendezői a Tessedik Sámuel Fő­iskola, a Környezetvédelmi Minisz­térium, valamint Mezőtúr Város Önkormányzata voltak. A versenyt dr. Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter nyitot­ta meg, amely után megkezdődött az elméleti és laboratóriumi gya­korlati forduló. A második napon terepgyakorlat volt, amelyet dr. Tóth Albert főisko­lai tanár vezetett. Útvonala: Mező­túr - Szenttamás - Szolnok ­Újszász - Martfű - Mezőhék - Me­zőtúr volt. A feladat lényege volt megfigyelni a kijelölt útvonal állat- és növényvilágát, természeti értéke­it, jeles épületeit, nevezetességeit. A harmadik napon a saját lakó­környezet természeti értékeinek bemutatásából kiselőadást kellett tartani. Tóth Gergely a gyöngyösi Sár-hegy bemutatását választotta, különös tekintettel a Szent Anna-tó környékére. Előadását saját készí­tésű diaképekkel illusztrálta. A versenyre posztert is kellett készíteni, amely a környezettel és az élővilággal volt kapcsolatos. Ezt a munkát a zsűri külön is díjazta. A versenyen - ebben a korcso­portban - 22 diák vett részt, az or­szág minden megyéjét, illetve a fő­várost képviselve. Á zsűri elnöke dr. Kárász Imre egyetemi tanár volt. Az összetett versenyben (elmé­let, labor, terepgyakorlat) Tóth Ger­gely a 3. helyezést érte el. A poszter kategóriában 2., a kiselőadásban pedig 5. helyezést kapott. A zsűri különdíjjal is jutalmazta összmun­káját. Külön elismerés illeti a Kálvária- parti Általános Iskolában oktató ta­nárok odaadó munkáját és Eged György igazgató úr támogatását. Felkészítő tanára Boda Andrásné volt, aki a háromnapos versenyen végig bátorította a tanulót. Kémiából köszönetét szeret­nénk mondani dr. Kenyér Béláné tanárnőnek, dr. Antal Árpádné földrajz-rajz szakos tanárnőnek, Hevesi Máriának, valamint az osz­tályfőnöknőnek, Oláh Erikának, akik ugyancsak segítették a felké­szülést. A tanári kar együttműködő munkája és a jó légkör nagyban se­gítette a gyermek eredményes sze­replését. Tóth Erzsébet, szülő (dm a szerk.-ben) A nagyrédei szurkolók és sport­vezetők nevében ragadtam meg a tollat azért, hogy reagáljunk a Heves Megyei Hírlapban tett nyi­latkozatodra. Az, hogy Nagyrédén van a megyében elő­ször játékra alkalmas villanyvilá­gítás (és ezt nem a falu engedé­lyezte játékra alkalmasnak), na­gyon sok munkájába és költségé­be került községünknek. Az ed­dig itt játszó csapatok vezetői, já­tékosai mind-mind nagy elisme­réssel fogadták. Szó szerint min­den csapat „felvillanyozottan lé­pett pályára”. így volt ez a fel- sőtárkányi csapat esetében is. Nagyon sok megyei, sőt volt NB- s játékosnak most adatik meg először, hogy pályafutása alatt esti mérkőzésen szerepeljen. Olyanokról is hallunk, hogy alig várják már a nagyrédei villanyfé­nyes meccset. Tudom, hogy Tárkányban is sok munkájába került a falunak az új pálya, de azért láthattad, hogy nem lehet egy lapon említeni a két létesít­ményt. Pláne akkor, ha jövőre hozzálátunk a tanuszodás sport- öltözővel egybekötött épülethez. Van rá ígéret! Csaba! Száz szónak is egy a vége! Egy kicsit rosszulesett, hogy pont Te, aki szimpatikusán nyilatkoztál a bajnokság elején arról, hogy a Nagyrédét az első háromba várod - látod, nem fe­lejtettük el -, pont Te szúrtál szinte szíven minden rédeit az­zal, hogy „gyertyafénynél” ka­pott ki csapatod. Mi továbbra is sok sikert kívá­nunk a bajnokság megnyerésé­hez, de ha ez pont a nagyrédei vereség miatt úszott el, akkor ígérjük, hogy az évzáró vacsorán gyújtunk egy szál gyertyát Neked és csapatodnak. Mészáros Dániel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents