Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
8. ÓDDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2001. Június 19., kedd Polgármester: Bíróné Bukta Krisztina Alpolgármester: Bukta Gábor Jegyző: Mészáros Katalin A képviselő-testület tagjai: Bukta József, Bukta Sándor, Jakab József, Kelemen Sándor, Németh Benedek, Veres Gábomé, dr. Zsiga László, Zsiga Béla. Birtokharcok után A település nevét első ízben 1261-ben említi az Egri Püspökség birtokairól szóló oklevél. Ebben IV. Béla elmondja, hogy a püspökség birtoka a béli nemesek földjétől a szemerei és ramosi nemesek területéig terjed. Az évszázadok alatt jellemző volt a település feletti birtokharc, amely csak 1814-ben rendeződött, akkor került a falu a Mocsáry-család kezelésébe. Ekkor már állott az egyemeletes Mocsáry- kastély. Mezőszemerén a 2001. évi népszámlálási adatok szerint 1295-en élnek. Intézmények A községben orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, óvoda, általános iskola és szociális otthon működik önkormányzati fenntartásban. Iskolaigazgató: Bartók István Vezető óvónő: Ficsór Kálmánné Háziorvos: dr. Legeza Tivadar Védőnő: Tóth Lajosné Szociális Otthon vezetője: Kriston Istvánné Első a muködokepesseg Mezőszemere a megye elmaradottabb települései közé tartozik, a munkanélküliség magasabb az átlagnál. Az önkormányzat az évek óta forráshiányos költségvetés miatt fő feladatának a működőképesség megőrzését tekinti, emellett mindent megtesz azért, hogy a fejlesztési lehetőségeket is megkeresse. A községben a rendszerváltás óta a telefon- és földgázhálózat is kiépült, az utak túlnyomó része makadámburkolatot kapott. Az önkormányzat Szihalom, Egerfarmos, Mezőtárkány és Dormánd községekkel közösen most a szennyvízhálózat megvalósítására pályázik, amely - ha elkészül - környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is jelentős előrelépést jelentene a falunak. A kommunális hulladék kezelése is problémát okoz, ezért zárt rendszerű hulladék- tároló építése érdekében csatlakoztunk a Tisza- tavi régió pályázatához. E két nagy szabású beruházás nemcsak a lakosság komfortérzetét fokozná, hanem elősegíthetné a falusi turizmus fejlődését is. így ami gazdasági oldalról hátrány a községnek (tudniillik kiesik a közúti és vasúti forgalomból), előny lehet turisztikai szempontból, hiszen közel van a Zsóry-fürdőhöz, és a Ti- sza-tó sincs messze. Természetesen gazdasági fejlődést is remélünk a beruházásoktól és az épülő M3-as autópálya közelségétől. Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy meglévő intézményeinket is szinten tartsuk, és a lehetőségekhez képest fejlesszük. Szerencsére az intézményvezetők és a dolgozók így gondolkoznak, ezért számos pályázaton nyert támogatás szolgálta mind az óvoda, az iskola és a szociális otthon gyarapodását. Az óvoda például így cserélte le, újította fel berendezései jó részét, az iskola a számítástechnikai állományát fejlesztette, és nyáron kerül kicserélésre pályázati pénzből a balesetveszélyessé vált homlokzati üvegfal. A lakosság mintegy harmada nyugdíjaskorú, így egyre fontosabb feladat lesz az idősgondozás. Elképzelés van a házi segítségnyújtás hálózattá fejlesztéséről. Jelenleg az idős rászorulóknak a hét közbeni és a hétvégi ebéd kihordását vállaljuk. Azonban mind többen igényelnének egyéb segítséget is (pl. bevásárlás, takarítás). Az önkormányzat saját fenntartásában működteti az időskorúak szociális otthonát. A megnövekedett igényeket figyelembe véve az önkormányzat a szociális otthon bővítését, korszerűsítését tervezi az idén, ezért a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz adtuk be a pályázatot, és a megyei Területfejlesztési Tanácstól is támogatást remélünk. Ebben az évben kapott egy-egy számítógépet a háziorvosi szolgálat és a védőnői szolgálat. A polgármesteri hivatal szinte ma is ugyanolyan, mint mikor több évtizede felépítették, elrendezése a mai igényekhez, feladatokhoz korszerűtlenné vált, állaga leromlott. A hivatal felújítását, belső átalakítását szintén az idén szeretné elkezdem pályázati támogatással az önkormányzat. Az intézmények mellett természetesen a faluképet is szeretnénk javítani. Ezért tavaly támogatással vásároltunk traktort, melyhez az idén vettünk egy fűkaszát, amelynek használatával kicsit rendezettebbé tehetjük a községet. A közeljövőben mindenképpen szükséges javítani a közbiztonságot, amiben fontos szerepet vállalhatna a polgárőrség, amely jelenleg sajnos nem működik. Ez azonban csak alulról építkezve, a lakosság igénye alapján, összefogással töltheti be szerepét. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Bevétel: 138 658 000 Ft Kiadás: 138 65B 000 Ft Egyéb kiadását, /—' fejlesztés / Állami \ 30311000 Ft / \ \ / Egyéb\ bevétel \ [■ \ Intézményi \ bevétel \76134000Ft ! 22% \ kiadását j m mm fiiA s' 106 832 000 R j \ 29% /17%\ J Támogatások. i \ /Sajátbevéfek / átadását 1% X' 77% / 1815000R Ebben az évben sikerült befejezni a közvüágí- tás korszerűsítését. A járdák és az utak állapota azonban még hagy kívánnivalót maga után. Ezek felújítását azonban célszerű a szennyvízberuházás utánra halasztani. A vízelvezető rendszerek is rekonstrukcióra szorulnak, ezt tapasztalhatta a község az 1999. évi belvízkárok bekövetkeztével. Természetesen ezenkívül még számos más feladat is van, ami megoldásra vár. Azonban üyen gazdasági helyzet mellett, amellyel az önkormányzat küzd, ezek több évre is munkát adnak a község vezetésének. A képviselő-testület folyamatosan próbálja napirenden tartani ezeket a feladatokat, és lehetőségeket, forrásokat keresni mihamarabbi megoldásukra. Lehet, hogy nem sikerült mindent elérni, amit terveztünk, sajnos sokszor ez nemcsak az önkormányzaton múlott. Azonban ami most még nem valósulhatott meg, arról sem tettünk le, töretlenül próbálkozunk, reméljük, kitartásunkat előbb- utóbb siker koronázza majd.________________■ A millenniumra A millennium évében 3 napos ünnepségsorozatot rendezett a település, melynek fő eseményeként Bukta Imre, a községben élő képzőművész Faültető című köztéri szobrát avathatták fel a központi parkban. A szobor elkészítéséhez a millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 6 millió forintos támogatást nyújtott. Büszkék rá, hogy a rendezvénysorozat színvonalasan és az ünnepséghez méltóan sikerült, ami nem csoda, hiszen a lakosság jó része jelentősen kivette benne a részét A helyi kötődésű Munkácsy-díjas, érdemes művész, Bukta Imre a „Faültetők” címet kapott ■ köztéri szobrával járult hozzá a szemerei millennium megünnepléséhez. ■ Tettre kész nevelők, fogékony tanulók A tantárgyi vetélkedők közül az irodalombarátok minden évben szerepelhetnek az Arany János vers- és prózamondó versenyen. Ennek mindig a könyvtár ad otthont. Az általános iskola a legnépesebb intézménye a falunak. Járnak ide a helybeli gyerekeken túl a szomszédos Egerfarmosról is. A tantestület - amelyet Bartók István irányít - a pályázatok naprakész figyelésével és készítésével igyekszik hozzájárulni az oktatás feltételeinek javításához. Frissiben két eredményt említ az igazgató:- A lépcsőház homlokzati, balesetveszélyes üvegfalának kicseréléséhez kaptunk jelentős összeget a megyei közoktatási alapítványtól. A Zsóry fürdőben szervezett nyári úszásoktatásunk is támogatást élvez. A sokrétű képzés bizonyságát erősíti a zeneiskolai tagozat. Az informatikai tudás megalapozásához 14 számítógép segít, azok tanórai és szakköri használata, az Internet-hozzáférés itt mindennapos. Az eltérő képességű gyerekekkel való foglalko- ' zásuk színvonalára jellemző, hogy minden ilyen tanulójuk továbbléphetett osztályából. Működik az iskolában az úgynevezett cigányprogram, mi több, vannak kitűnő bizonyítvánnyal büszkélkedő roma diákjaik. A sport terén sincs takargatnivalójuk, a körzetben a legjobbak közé számítanak a szemerei tanulók, elsősorban atlétikában. ■ Az „aranyos hagyományőrzők A Mezőszemerd Hagyományőrző Együttes 1976-ban alakult. A kórus vezetője Németh Benedekné. fez együttes célul tűzte ki Magyar- ország nagyobb tájegységei népdalkincsének összegyűjtését, csokorba kötését és megőrzését, természetesen nem elhanyagolva a helyi gyűjtésű népdalok megszerettetését. A kórus lelkes támogatója volt a közelmúltban elhunyt egri születésű Nagy Miklós főiskolai docens, népdalgyűjtő. Több Mezőszemerén gyűjtött népdal szerepel az 1978-ban kiadott Heves megyei népdalok című kiadványban, melyet Tory László gyűjtött össze. Az együttes több ízben elnyerte az arany fokozatú minősítést, legutóbb például Egerben a millenniumi Palócgála 2000 regionális népzenei találkozón. Tavaly augusztus 20-án a helyi millenniumi napok keretében - a Megyei Művelődési Központtal karöltve - házigazdái lehettek egy területi népzenei találkozónak. Rendőri jelenlét Május 1-jétől új „intézménnyel” bővült a község. Hosszú idő után sikerült rendőrfhozni a faluba. A körzeti megbízottaknak irodát biztosított az önkormányzat. A romló közbiztonsági helyzetet, a vagyon elleni bűncselelónények magas számát ismerve a Füzesabonyi Rendőrkapitányság és az önkormányzat már régóta kereste közösen a megoldást. A statisztikai adatok és a lakosság közérzete is jól alátámasztotta azt az elgondolást, hogy a körzeti megbízotti hivatal Mezőszemerére kerüljön. . A két, szolgálatot ellátó rendőr, Jancsó Zoltán és Varga Antal jól ismerik a körzetet, hiszen már régóta a területen dolgoznak. Jelentésük remélhetőleg nemcsak a bűncselekmények mielőbbi felderítésében, hanem a bűnmegelőzésben is szerepet játszik majd. Mezőszemere barokk katolikus templomát 1760-1766 között Fáy László földesúr építtette, a lebontott középkori templom alapjaira. Plébániává 1789-ben lett. Egy földrengés 1840-ben súlyosan megrongálta Isten házát, de orgonájával együtt helyreállították: A közeljövőben készül el a templomhoz tartozó parókia épülete, amely modern és esztéti- kus színfoltja lesz a községnek. __________ ■ M irike néni három nemzedéke A település millenniumi ünnepségén ő köthette fel a szalagot a kormány emlékzászlajára. Ő, aki három nemzedék tanítója, a falu aranydiplomás pedagógusa. Amikor Kelemen Máriához kerestük az utat, bátran biztattak: szólítsuk csak Mirike néninek, mindenki így hívja. A becézett névalak a közvetlenség tükre, s nem kellett csalódnunk, hiszen őszintén visszakérdezett:- Hát fontos maguknak, hogy engem mutassanak be? Merthogy nehezen állt kötélnek, ahogy azok szokták, akik dolgukat nem a rivaldafény miatt teszik. A tősgyökeres helybeli asszony nem tagadja meg önmagát, akkor sem, amikor pályaválasztásának indítékai felől kérdezzük:- Ha akarják tudni, én orvos szerettem volna lenni, de a háború után anyám egyedül maradt. A lehetőségeinkből a tanítóképzőre futotta... Meleg szívvel emlékezik az egri tanulmányok utáni első találkozására a szakmával:- Egy évre Hatvanba kerültem gyakorlatra. Osztályt sokáig nem kaptam, viszont addig rendre hospitáltam az idősebb pedagógusok óráin. Mondhatom, hogy ekkor tanultam a legtöbbet. A katedrán jól mutató fiatal tanítónőn egy katonatiszt szeme is megakadt. Szőnyi Gézával kötött házasságából három fiúgyermeke született, s 1953-ig a honvédség szabta helyőrségekben oktatott. Amikor végre maga kérhette Mezőszemerére helyezését, néhá- nyan figyelmeztetni próbálták. A rosszmájúakat azonban leszerelte:- Nem prófétának jövök én haza, hanem dolgozni! A munka és a községért való tenni akarás közel négy évtizeden át ugyanazt jelentette Miri néni számára. Három nemzedéket okíthatott, sőt 35 évig a könyvtárat is igazgatta.- Emlékszem - pillant vissza -, az elején 72 kötettel vettem át, s amikor átadtam, a gyűjtemény meghaladta a hétezret. Pedig szűkösen mérték a könyvekre valót, mégis... A hivatalos nyugdíjkorhatárt elérve még három évet „húzott rá” az iskolában. Aligha tehette Az aranydiplomás pedagógus volna ezt, ha nem szeretett tagja a tantestületnek. Az elismerésről neki csupán a legfontosabb jut eszébe:- A szülőkkel mindig kifogástalan viszonyban voltam. A tanítványaim szeretetét pedig manapság is érzem. Bizonyára nem tévedünk, ha úgy véljük: Miri nénit megbecsülés övezi szülőfalujában. Ezt még azelőtt érdemelte ki, hogy a napokban megkapta volna aranydiplomáját. Az „csak” egy okkal több arra, hogy tiszteljék életútját.
