Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-14 / 137. szám
6. OLDAL H O R I Z ONT 2001. Június 14., csütörtök Í1(£H AGRAR FORUM Szőlőtermelők, borászok és jogszabályok Kötelezettségek a vámhatóság felé Szőlőtermelő az a személy, aki 1500 négyzetméternél nagyobb szőlőterületet művel, és szőlőbor előállításával - kivéve az 54/B paragrafus (3) bekezdése szerinti adómentes mennyiségben való előállítást - nem foglalkozik. Szőlőtermését részben vagy teljes egészében értékesíti, vagy nem szőlőbor előállítására is felhasználja. E törvény alkalmazásában szőlőtermelőnek minősül továbbá az a személy is, aki - függetlenül az általa művelt szőlőterület nagyságától, termését - a csemegeszőlő kivételével - részben vagy teljes egészében értékesíti. Szőlőtermelő köteles bejelentkezni a vámhatósághoz. A bejelentkezésben megadott adatok változását köteles bejelenteni. Ha az adott nyilatkozatától eltérően a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, legkésőbb az adott év szeptember 30-ig, vagy a hegyközségi rendtartás szerint bejelentett szüret utolsó napjától számított 8 napon belül egyszerűsített adóraktári vagy bor-adóraktári engedély iránti kérelmet kell a vámhatósághoz benyújtania. A szőlőtermelő a bejelentkezésében megadott adatok változását a szőlőterület helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni. Az adatváltozást előírt formanyomtatványon kell teljesíteni. A szőlőtermelőnek a szőlő termése a helyi hegyközség - a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény hatálya alá nem tartozó szőlőterület esetén a helyi önkormányzat jegyzője - által igazolt mennyiségéről, annak értékesítéséről vagy nem szőlőbor előállításához való felhasználásáról gazdasági évenként - a vevőnkénti részletezésben - elszámolást kell készítenie. Azt pedig a vámhatósághoz legkésőbb a gazdasági évet követő december 15-éig benyújtania. Ezt minden évben teljesítenie kell az érintetteknek. A szőlőtermelőnek a hegyközség - a törvény hatálya alá nem tartozó terület esetén a helyi önkormányzat jegyzője - által hitelesített pincekönyvet kell eseményszerűen vezetnie. A szőlőtermelő és a felvásárló a szőlő-pincekönyvet a lakóhelyén, a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani. A szőlőtermelő a termését - külön jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve - borkísérő okmánnyal szállítja. Nem kell ezt kiállítania, ha a szőlőterületről 40 kilométeren belül, illetve a borvidéken belül szállít. A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül szállítható. Aki 1500 négyzetmétert meg nem haladó szőlőterületet művel, a szőlőjéből előállított borát 30 liternél nagyobb mennyiségben a lakóhelye szerint illetékes vámhivatalhoz - a szállítás napját megelőző öt napon belül - tett előzetes bejelentése alapján kiadott vámhivatali igazolással szállíthatja. A bejelentésben meg kell adni a szállításra kerülő mennyiséget, az induló és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát. Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha a természetes személy zárjeggyel ellátva palackos vagy kannás kiszerelésben szőlőbort szállít, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 90 litert. A természetes személy szőlőtermelő, egyszerűsített adóraktár-engedélyes vagy boradóraktár-engedélyes, az adómentes szőlőborát saját fogyasztásra zárjegy nélkül palackos vagy kannás nedűként a pincéjéből a lakóhelyére szállítja, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a harminc litert. A földmérési jelek védelmében Alapvető érdek ezek fenntartása földmérési jel bármely fokú Az ország területén, így Heves megyében is vízszintes, magassági és háromdimenziós alapponthálózatot létesítettek, mely a földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául szolgál. Felhasználásuk a legtöbb esetben nélkülözhetetlen a föld felszínével kapcsolatos műszaki feladatok elvégzéséhez. A vízszintes és a háromdimenziós alappontok a föld felszínén általában betonkővel vannak állandósítva, sok esetben ezeket trapéz alakú vasbeton lapok is védik. Ilyen alappont egyúttal a templomtornyok, gyárkémények többsége is. A magassági alappontok a természetben többnyire vasgombbal ellátott kővel, vagy épületben, hídban elhelyezett vascsappal vannak jelölve. Sok esetben az alappontok magántulajdonban lévő ingatlanokon helyezkednek el. Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak. Az alap- hálózati pontok esetében a tulajdonosi jogosultságokat az illetékes megyei földhivatal gyakorolja. Ezen alappontok által elfoglalt területekre a Magyar Államot határozatlan időre szóló használati jog illeti meg, melyet az illetékes megyei földhivatal gyakorol. A használati jog az ingatlan-nyilvántartásban, a tulajdoni lap III. részén van bejegyezve. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXV1. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának vagy használójának minden olyan tevékenységtől tartózkodnia kell, amely az ingatlanán lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. Kimondja továbbá, hogy az ingatlan tulajdonosa vagy használója a megrongálódását, elmozdítását vagy megsemmisülését köteles haladéktalanul bejelenteni az illetékes megyei földhivatalnak. Áthelyezésük, megszüntetésük, pótlásuk, helyreállításuk költségeit annak kell viselnie, akinek az áthelyezés az érdekében áll, illetve akit a pótlásra vagy helyreállításra köteleztek. Fentiek alapján felhívjuk az érintett ingatlantulajdonosok figyelmét az ingatlanjukon található alaphálózati pont védelmére, mivel rongálódásuk, elmozdulásuk, megsemmisülésük esetén költségtérítés címén a kár megfizetésére is kötelezhetők. Minden ingatlantulajdonosnak egyúttal alapvető érdeke ezeknek az alappontoknak a védelme, fennmaradásuk biztosítása, hiszen ingatlanjuk határának megállapításához, kijelöléséhez is a legtöbb esetben nélkülözhetetlenek. Járványveszély az őszi gabonákban Június első dekádjának csapadékos időjárása, párosulva az éjszakai hőmérsékletek csökkenésével, igen kedvező feltételeket teremtett a sárgarozsda nevű gomba felszaporodásához. A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vizsgálatai szerint a betegség levéltünetei a megye északi részén éppúgy megtalálhatók, mint az alföldi körzetekben. A betegségre jellemző, hogy a levelek érközeiben élénksárga csíkok öltésszerűen jelennek meg, amelyek később összemosódnak. Mindenképpen szükségesnek tartják az elkövetkezendő napokban, hogy a gazdák gyakori állományvizsgálatot végezzenek az őszi búzában és a többi kalászos gabonákban, mert a betegség igen gyorsan terjed. A kalászosokat és a szemeket támadja, melynek eredményeként kialakulnak az úgynevezett „paprikás kalászok”, és a szemek csökkent értékűvé válnak. Védekezni azonnal szükséges az első tünetek megjelenésekor. FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek Eximbank: jelentős növekedés Bővíti ügyfélkörét a bank MKB: szakmai körút szaktekintélyek részvételével A Magyar Export-Import Bank Rt. idén várhatóan 20-25 százalékkal növeli mérlegfőösszegét, és ezzel átlépi a 100 milliárd forintos határt - hangzott el az Eximnap 2001 című, az Eximbank, a Mehib Rt. és a Corvinus Rt. szolgáltatásait bemutató rendezvényen. Az Eximbank Rt. tavaly 85,18 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta az évet, szemben az 1999-es 64,6 milliárd forinttal. A sajtótájékoztatón többek között elhangzott az is, hogy az idén a második fél évben valószínűleg lehetővé válik a magyarországi beszállító cégek finanszírozása is, hiszen tevékenységük áttételesen a magyar kivitel bővülését segíti. A bank fő üzleti profilja továbbra is a kedvezményes kamatozású hitelek, illetve garanciák révén az export ösztönzése. ' _________■ K is- és középvállalati ügyfélkörének számottevő bővítését határozta el a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A pénzintézet - ötvenéves fennállása óta először - az igények ismeretében öt regionális központot érintő Road showra indul, hogy országos hírű szaktekintélyek - jelesül Arnold Mihály, Glattfelder Béla, Kupa Mihály, dr. Sárközy Tamás, Vértes András - bevonásával áttekintse és megválaszolja a szektort érintő kérdéseket, problémákat. A bank május végén kezdődött szakmai kőrútján a párbeszéd és eszmecsere lehetőségét kínálja a gyarapodó kis- és középvállalkozói köre számára. A menedzsment - a közelmúltban megvalósított fejlesztések alapján - jó lehetőséget lát arra, hogy a nagyvállalati ügyfélkör minőségi kiszolgálásában szerzett több évtizedes tapasztalatait a kis- és középvállalkozók javára hasznosítsa. Az MKB Miskolcon, Győrött, Sopronban és Tatabányán zajló konferencia-sorozatának tematikai felépítése azonos: felöleli a sikeres működéshez szükséges elméleti és gyakorlati kérdéseket. A résztvevők a jogi szabályozásról éppúgy tájékoztatást kapnak, mint a bank rájuk vonatkozó üzletpolitikájára, illetve az igényeikhez igazodó MKB termékekről és szolgáltatásokról. A közvetlen napi gyakorlat szempontjából ígérkezik hasznosnak egy-egy sikeres helyi cég vezetőjének beszámolója a vállalat és a bank együttműködéséről. A jelenlévők érdeklődésének kielégítését célozza az előadások helyszínére kitelepített bankfiók. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. hagyományos nagy- vállalati ügyfélkörének megőrzése és fejlesztése mellett a kis- és középvállalati ügyfélköre nagyarányú bővítését tűzte ki célul. Az úgynevezett KKV- üzletág már eddig is létezett a banknál, azonban a 2000-ben indult KKV-stratégia alapján most a bank kiemelt hangsúllyal kezeli ezt az ügyfélkört. Erre a bank vezetői azért látnak jó lehetőséget, mert az MKB hagyományos nagyvállalati partnerköre kiszolgálása során sok évtizedes tapasztalatokat szerzett minőségi ügyfél- kiszolgálás területén, amelyek a közelmúltban megvalósult fejlesztések hatására kiterjeszthetők a kis- és középvállalati körre is. A vállalati hitelezésben és projektfinanszírozásban is piacvezető pénzintézet kedvezményes, az egyes szakmai csoportokra szabott számlavezetési csomagokkal, gyorsított elbírálású hitelekkel kívánja biztosítani a vállalkozások szilárd banki hátterét. A kis- és közép- vállalkozások forrásigényeinek kielégítésére a bank az állami támogatásos konstrukciók széles választékát is kínálja. A tízezerhez közelítő KKV- ügyfélkör számára egyébként a bank ősztől gyors, kényelmes és kedvező kondíciójú elektronikus számlacsomaggal is piacra lép. Emellett az állami támogatásos konstrukciók széles választékát kínálja a bank a KKV-k forrásigényének kielégítésére. Az új stratégia és a fejlesztések eredményeként a bank mintegy 8000 meglévő KKV- ügyfele mellett tavaly további 1100 cég választotta az MKB-t. Az ügyfelek minőségi kiszolgálását az univerzális bankcsoport 14 budapesti és 15 vidéki fiókja biztosítja. ____________■ A megye gyermek néptáncegyüttesei közül a gyöngyöstarjáni Bacsó, a gyöngyösi Kisgöncöl és az egri MMK Eszterlánc néptáncegyüttese kapott arany minősítést a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban rendezett versenyen. A kompolti Kópé, az Üstökös, a gyöngyösi Tyúkverő, a kisnánai Dolina (képünkön) és az aldebrői Szemfiles együttes ezüst fokozatú oklevéllel térhetett haza a szombati megméretésről. ________ fotó; gál gábor Évi A nyár végén szüretelhet! 10% kamatot kap (EBKM 10,00%) lekötött pénzére, amennyiben Ön: *A kamat mértékére és a kamatszámítás módjára a bank mindenkor érvényes, magánügyfelekre vonatkozó kondíciós listája és üzletszabályzata az irányadó ________ » lakossági bankszámlát nyit nálunk 2001. június 6.-július 6. között, » számlanyitáskor 3 hónapos futamidőre min. egymillió Ft összeget helyez el, • havi rendszeres jövedelmét a megnyitott számlára utalja, mely jövedelem a HYPO-FLEX* folyószámla kiemelt kondícióival kamatozik, » számlanyitáskor telefonbank szerződést köt (bankunk a telefonbankon keresztül bonyolított belföldi átutalásainak - GIRO - költségeit a 3 hónapos futamidő alatt magára vállalja). HypoVereinsbank HyfoVereinsramk HUNGÁRIA RT. 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. • Tel.: (06-36) 510-450
