Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-13 / 136. szám

2001. Június 13., szerda 5. OLDAL Udvarias forma Két rövidre nyírt hajú középisko­lás rohamozza meg a buszt. A jármű üres, a felszálló is kevés, így akár be is állhaínának a sor­ba, de a jelek szerint nem tudják megállni, hogy ne vívjanak kö­zelharcot a feljutásért. Idősebbe­ket félretolva furakodnak, csak akkor állnak meg, amikor egy csinos fiatal hölgy mellé érnek. Ott megtorpannak és maguk elé engedik a felszálló szőkeséget. Még mondja valaki, hogy a mai fiatalokban nincs udvarias­ság! Csak megfelelő forma kell, hogy ez kijöjjön belőlük. ________________________(TOMI Z ÁRÓHANGVERSENY. Ma este 6 órakor a hatvani Damjanich Já­nos Szakképzési Intézet aulájában tartják a helyi Kocsis Albert Zene­iskola ünnepélyes tanévzáró hangversenyét, amelyen a diákok mellett az oktatási intézmény ta­nárai is pódiumra lépnek. GYŰJTEMÉNYES TÁRLAT. A 30 éves hatvani Moldvay Győző Galéria gyűjteményéből nyílik tárlat június 15-én, pénteken délután 5 órakor. A kiállítás anyagát dr. Dömötör János mű­vészettörténész, a hódmezővá­sárhelyi Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Hat­vani Galéria művészeti tanács­adó testületének tagja ajánlja a publikumnak. GAJDOS-KLUB. Az egri Keresz­tény Ifjúsági Klub és Galéria szer­vezésében pénteken, június 15-én este 7 órakor a millenniumi mépzenei Gajdos-klub vendége dr. Halmos Béla, a népzene kuta­tója és előadója lesz. PROTESTÁNS ESTÉK. A hatva ni Ady Endre Könyvtárban meg­rendezésre kerülő Protestáns es­ték rendezvénysorozat keretében ma este 6 órától dr. Győri Gábor Egészség és hit címmel tart elő­adást. DROGPREVENCIÓ. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ál­tal szervezett drogprevenciós ki­állítás az egri Líceum (Eszterházy Károly Főiskola) aulájában június 17-ig tekinthető meg. BALÁZS PALI. Az ismert éne­kes arany- és platinalemezének dalaival lép fel a megyeszékhe­lyen június 18-án, hétfőn este 7 órakor a Megyei Művelődési Központban. JUNIÁLIS. A hatvani Kerekha­raszti Általános Művelődési Köz­pont június 16-án, szombaton dél­előtt 10 órától juniálist rendez. KIFOSZTOTT ORSZÁG. A gyöngyösi Kolping Házban júni­us 15-én, pénteken este 6 órától Franka Tibor A kifosztott ország címmel tart előadást, majd az újságíró új könyvét dedikálja. ■ Biztonságban Eger Megnyugtató érzés, hogy a levél­tári gyűjtemény ezentúl egy mo­dem, biztonságos környezetben kap helyet - mondta Bán Péter, a Heves Megyei Levéltár igazgatója tegnap azon az ünnepségen, me­lyen átadták az intézmény új raktárépületét. A rendezvényen Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kijelen­tette: ez az esemény azért is fon­tos, mert ráirányítja a figyelmet azokra, akik a levéltárban mun­kálkodnak. Az ott végzett felada­tuk mellett ugyanis számos érde­mük van, így például szűkebb hazánk millenniumi rendezvé­nyeinek sikeressége is nagymér­tékben nekik köszönhető. Az elnök kifejtette: az új épü­letszárnyra többek között azért volt szükség, mert az 1995-ös tör­vény kimondja, hogy minden MEGYE I KÖRKÉP Csak a remény maradt Megtorpanhat a régen várt szennyvízberuházás? PÉTERVÁSÁRA Több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy a város és a hozzá csatlakozó hét település ré­gi vágya, hogy megvalósuljon a térség számára nélkülözhetetlen szennyvízberuházás. A társu­ló önkormányzatok hosszú évek óta várják, hogy megkapják a 2 és fél milliárdos beruhá­zás megkezdéséhez szükséges céltámogatást. Az elmúlt évben örömmel nyugtázták, hogy a pénz lassanként gyarapodni kezdett, hiszen a Phare-alapból kétmillió eurót, a Környezetvé­delmi Célelőirányzatból pedig 467 millió forin­tot ítéltek a célra. A megyei területfejlesztési ta­nács 16 millió 300 ezer forinttal támogatta a cél megvalósulását. Az érintett községekben élők többsége ugyanakkor előteremtette a szükséges önerőt, s mára a szervezettség meghaladja a 67 száza­lékot. Miután a térség országgyűlési képviselő­je, Horváth László is mindvégig támogatásáról biztosította a gesztor szerepét betöltő Pétervásárát, abban a reményben nyújtották be pályázataikat a céltámogatásra, a címzett támogatásra, hogy idén végre belevághatnak a kivitelezésbe. A napokban azonban olyan hírek keltek szárnyra, hogy a céltámogatásból mégsem jut a társulásnak. Dr. Benkár József, Pétervására jegyzője úgy fogalmaz, hogy bár hivatalosan nem kaptak még értesítést az elutasításról, informális csa­tornákon keresztül már eljutott hozzájuk a hír, hogy a hiányzó 1,2 milliárd sorsa bizonytalan­ná vált. Az Eszak-magyarországi Regionális Ta­nács csupán a 16. helyre sorolta a péterkei szennyvízberuházás támogatását, ami lényegé­ben azt jelenti, hogy a szükséges pénznek csu­pán a töredékét kapnák meg idén. A májusban benyújtott céltámogatási pályázatra eddig még nem érkezett válasz. A jegyző elmondta még, hogy a rossz hírek ellenére az előkészítő munkát továbbra is foly­tatják, s az már bizonyos, hogy a szen­nyvíztisztítómű megépítésébe mindenképpen belekezdenek. A türelmesen várakozó lakosság és a három éve hitegetett önkormányzatok ab­ban bíznak, hogy a politikai döntéshozók is belátják: a térség fejlődését szolgáló infrastruk­turális beruházás létjogosultsága nem kérdő­jelezhető meg, s végül az ígéreteket valóra Váltják. (BARTA) Fantom mentőállomások vidéke (Folytatás az 1. oldalról) Mint Barta Norbert hangsú­lyozza, nem teljesen helyénva­ló, ha egy nyolc településből ál­ló kistérség 12 ezer lakójának mentőellátása azon múlik, hogy éppen ki a miniszter. A városi címre is pályázó térség­központ eddig is partner volt a helyi állomás létrehozatalában, hisz az előzetes egyeztetések során egy száz négyzetméteres ingatlant ajánlottak föl a men­tőszolgálat céljaira.- Az ország lakóinak rendkí­vül aggasztó egészségi állapota miatt módot kell teremteni arra, hogy minden polgárnak ne csak egyfoma joga, hanem lehetősé­ge is legyen az egészségügyi el­látáshoz - véli Barta Norbert. Az esélyegyenlőség biztosítása ér­dekében az önkormányzat meg­tette a maga lépéseit, a helyi megelőzési porgram keretében például saját erőből 30-40 mil­lió forintot áldozott egy kisebb helyi diagnosztikai labor kiala­kítására. Arra egyébként az országgyű­lési biztos egy korábbi eset kap­csán történt vizsgálata is rámu­tatott, hogy szükséges a mentő- szolgálat működési feltételeinek javítása. Többek között hiány van mentőállomásból, korszerű eszközökből, ezért a helyszínre érkezés 15 perces európai nor­mája tarthatatlan elvi követel­mény - olvasható a jelentésben. Heves megyében jelenleg nyolc mentőállomás működik, és még három létrehozását tart­ja indokoltnak az Országos Mentőszolgálat Heves Megyei Szervezete. Recskre, Bélapátfal­vára és Füzesabonyba ahhoz is szükségesek lennének az új ál­lomások, hogy a mentő ezekben a térségekben is tartani tudja a 15 perces helyszínre érkezést. Késve érkezés és ez okból bekö­vetkező számottevő egészség- károsodás miatt egyébként ed­dig panasz nem érkezett, eljárás nem indult a megyei mentőszer­vezet ellen. Bélapátfalván és Recsken a helyi önkormányzatok helyiség­gel is támogatták az állomások létrehozását. A korábbi tervek egy-két éves megvalósulással számoltak. Beindításuk - az Or­szágos Mentőszolgálatnak - fel­szereléssel, eszközökkel együtt állomásonként mintegy 40-60 millióba forintba kerülne. Barta Norbert szerint az új kocsik be­szerzésétől függően minden­képpen százmillió forint alatt maradna a kiadás. A működte­A körön kívül az önkormányzat által az állo­más céljaira fölajánlott épület közös szemléjére, ám ez elma­radt. A hét környező település földrajzi központjában fekvő községgel együtt mintegy 13 ezer embert érint a kérdés. Mint a recski önkormányzat vezetője hozzáteszi: üdülési szezonban a vidéken tartózkodókkal együtt legalább 15 ezer emberről van szó. A 15 perces elérésről pedig megemlíti: amikor egy szemé­lyes ügyben valóban nagyon kellett sietnie, akkor is 25 percet vett igénybe, amíg az egri kór­házba ért. Recsken az orvosi ügyelet dolgát is megnyugtatóan ren­dezni kívánják, s a mentőállo­más az egyik legfontosabb táv­lati cél. Az elmúlt időszakban nem történt a környéken olyan eset, amikor életek múltak vol­na a mentőállomás létén, ám ez Azt a helyi szakemberek is elismerik, hogy még mindig maradnak olyan területek (elsősorban a Mátrában, Vécs és Kisköre környékén), amelyek kívül esnek a 15 percen belüli elérhetőségi körön. téshez szükséges 10-15 fős szakemberlétszám pedig jófor­mán helyben van - mondja Bél­apátfalva polgármestere -, hi­szen eddig a térségből legalább ennyien jártak be dolgozni az egri mentőállomásra. így ők helyben kaphatnának munkát. Fekete József, Recsk polgár- mestere reméli, pusztán halasz­tásról van szó, s nem kell végleg lemondaniuk a mentőállomás­ról. Az egyeztetések szerint idén februárban került volna sor a szerencsének is köszönhető - utal rá Fekete József. Az elfogadott európai uniós irányelvek szerint minden rá­szoruló állampolgárnak a hívás­tól számított 15 percen belül magas szintű orvosi ellátást kell kapnia. Ez azt is jelenti, hogy vannak még „fehér foltok" me­gyében. Az önkormányzati együttműködéssel létesített mentőállomás forma egyébként Poroszló és Kompolt esetében már bevált. ikji _____________SIKE SÁNDOR_____________ F antombarmok és a Szaturnusz A kamerás ember egy határ menti települé­sen pásztáz készülékével. Mint az oknyomo­zó riporter szavaiból kitűnik, egy működő szarvasmarhatelepet kellene látnunk itt. (A vidéki néző gyermekkori élményeit idéző tehénbőgést vél hallani ilyenkor, és a frissen fejt meleg tej - más­hoz nem hasonlítható - illatát érzi a levegőben.) Helyette azon­ban csak lepusztult istállók látszanak a képernyőn. De semmi nosztalgia, semmi múltidézés: kétszázötven marha helyén a nagy üresség. Kiderül továbbá a riportból, hogy a sajókazai vállalkozónak hatvanmillió forintot ítéltek oda az Agrárinnováríós Kht. kime­ríthetetlen kasszájából a telep felújítására. A cégvezető időköz­ben „eltűnt”, marhák pedig az utóbbi években nem is voltak az istállókban. Egy közeli településről hasonló képeket közvetít a kamerás ember. Itt negyvenötmillió plusz áfa jutott fantombar­mokra. A nyolc éve kihalt telepen azonban csak egyetlen terme­tes házőrző eb hangoskodik, fogait vicsorgatva. Nem tudom, ki hogy van vele, de ilyen esetekben a gyomor hajlamos az enyhe összehúzódásra, s ha másnap Szabadi Béla tűnik fel a reggeli tévés vitaműsorban, sokan telefont ragad­nak. (Annál is inkább, mert - más jogcímeken ugyan - az emlí­tett marhatelepekre fordított összeg közel tizenötszörösét osztot­ták szét az Agrárinnováríós Kht.-nál.) Nem csoda, hogy egy-a hangjából ítélve idősebb - úr arról faggatta volna az ügyek fele­lősét, hogy nem készülődik-e lesülni a bőr az arcáról ebben a szituációban1 Hanem Szabadinak a szeme sem rebbent. Mint mondotta volt: ő napi 12-13 órákat dolgozott hivatalában, méghozzá feszí­tett tempóban. Olyan apróságokra, mint a legfőbb ügyész által is elővett kht.-s ügyek, hogyan is futotta volna erejéből1 Azt már mi tehetjük hozzá: ilyen körülmények közepette „ért­hető”, hogy három civil szervezet is ugyanazon a napon ugyan­arra kapott megbízást, egyenként 7 és fél millió forint plusz áfá­ért. Egyikük tanulmányában például szó van az érvágásról, a sajátvér-kezelésről, a piócázás hasznáról. Külön fejezet szól a hús megtagadásáról, a böjt hatalmáról, valamint a Szaturnusz és az évelő növények kapcsolatáról Hiába, így volt ez mindig bizonyos kht.-s vezetők leterheltsé­ge, a marhaistállók kiüresedése és az égitestek szerencsés együttállása esetén. Elhúzódó szőlőháború (Folytatás az 1. oldalról) Molnár József a gazdák állás­pontját ismertetve megjegyzi, hogy a földkiosztó bizottság a területtel együtt az ültetvényt is nekik adta, mivel az aranyko­rona-értékeket is így számol­ták. A szövetkezet viszont csak akkor lett volna hajlandó le­mondani a szőlőültetvényről, ha a gazdáktól megfelelő vételi összeget kap. Megegyezés híján a szövetke­zet és a tizenkét gazda közötti vi­tából per lett. Első fokon a Hatva­ni Városi Bíróság 1998 októberé­ben a gazdáknak adott igazat. Az indoklás szerint a „szőlő önálló művelési ág, melyet nem lehet ül­tetvényre és altalajra osztani, és az ingatlan-nyilvántartásba is ekként került bejegyzésre. ” A döntést a szövetkezet meg­fellebbezte, és a Heves Megyei Bí­róság 1999 februárjában megho­zott ítéletében immár úgy ren­delkezett, hogy a gazdákmk a területet a szövetkezet rendelke­zésére kell bocsátaniuk. A gaz­dák viszont nem fogadták el a másodfokú döntést, és a Legfel­sőbb Bírósághoz fordultak jogor­voslatért. A szövetkezet - a másodfokú döntést véve jogalapul - 1999 szeptemberében biztonsági őrökkel vetette körül a szőlőül­tetvényt, és a gazdák által meg­művelt területről le is szüretel- tette a szőlőt. Ennek a termés­nek az árát követelik most visz- sza a gazdák. Molnár József arra is kitér, hogy a már említett három év bérleti díjjal és a kamatokkal együtt mintegy hétmillió forintot szeretnének kapni a szövetkezet­től. Álláspontjuk szerint úgy kell tekinteni, mintha a szövetkezet három éven át tőlük bérelte vol­na a szőlővel beültetett öthektá­ros területet. Napokon belül el­készítik keresetüket, és el is jut­tatják azt a szövetkezethez. A gazdák szinte valamennyien kis­nyugdíjasok, így nem mondhat­nak le az elmaradt bevételeikről - jegyezte meg a termelők képvi­selője; ___________________(T.Z.M.) a gyűjtemény olyan iratot, amely maradandó történelmi értéket őriz, 15 év után be kell gyűjteni. Ehhez azonban megfelelő tárolási felté­telek szükségesek, amelynek az egri levéltár már régóta híján volt. Ez idáig mostoha körülmé­nyek között, a volt gyermekvá­rosban kellett raktározni az ira­tok egy részét. Az új, modem, száraz, tűzbiztos, illetve megfele­lő páratartalommal és hőmérsék­lettel rendelkező, kétszer 240 négyzetméteres területen már 2400 folyóméter irat helyezhető el. Eddig a hely felét töltötték fel, és a becslések szerint a másik ré­sze várhatóan még 6-7 évre ele­gendő. Végül kiderült: a 34 millió fo­rintos beruházásból 20 milliót a megyei önkormányzat biztosí­tott, míg 14 milliót a területfej­lesztési tanács adott a céljellegű decentralizált alapból. ieleki Az új raktárépületnek eddig csak a felét hasznosították Lenkeys sikerek Eger Jól szerepeltek a Lenkey általá­nos iskola diákjai a különböző országos tanulmányi vetélke­dőkön. A Bókay Árpád bioló­giaverseny döntőjében Szeniczey László 8. osztályos tanuló az 5. helyet szerezte meg. Felkészítő tanára Siposné Tóth Edit volt. A német nyelvi szaktantárgyi versenyen a szin­tén nyolcadikos Kovács István 12. lett az országos döntőben (felkészítő tanár: Hacsiné Barbócz Ildikó). A megyei ver­senyt megnyerő leány sakkcsa­pat (Tímár Luca, Várhegyi Vik­tória, László Szilvia) a diák sakkolimpia országos döntőjé­ben all. helyen zárta a vetélke­dést (felkészítő tanár: Palkovics István). Az oktatási intézmény tanulói ebben a tanévben is ta­lálkoztak a székelyudvarhelyi testvériskola diákjaival.______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents