Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-12 / 135. szám

8. OLDAL 2 3 2001. Június 12., kedd P Áldatlan útállapot Miközben az országról csak po­zitívumot lehet hallani, a ma­gyar gazdaság növekedésben van, mindenhol az általános fej­lődést látni, „Magyarország egy jó hely”, sőt a Jóisten kalpagján hazánk a bokréta, és maholnap nyári olimpiát is rendezünk, addig Heves megyében a Bél- apátfalva-Balaton megyehatár útszakasz, amerre rendszere­sen autózni kényszerülök, olyan hitvány, hogy az általam is átélt II. világháborús állapo­tokkal sem lehet összehasonlí­tani. Ez a 10 km-es útszakasz folt hátán folt, kátyúk és bukkanók lelőhelye: szétrázza, idő előtt elhasználja a drága pénzen, hi­telre vásárolt, „európai utakra” gyártott autót, az erőteljes me­chanikai hatás még a gumiab­roncsok szövetszerkezetét is nagymértékben károsítja. Le a kalappal Bükkszentmár-ton la­kossága előtt, ahol a községen áthaladó 400 méter útszakaszt gyönyörűen újraburkolták. Balaton próbálkozása is di­csérhető, ahol igazán szaksze­rűen foltozzák a falun belüli 3 km-es utat, de a tökéletes foltok között az út minősége erősen kérdőjeles. A leghitványabb a Balatontól a BAZ megyehatárig terjedő rö­vid, mintegy 2 km-es szakasz, amit nemrég kátyúztak ugyan, de ez csak alibi munka lehetett, az útviszonyokon semmit nem javított. Ez sem Isten háta mögötti vi­dék, errefelé is magyar polgá­rok élnek, őket is megilletné a jog a járható országúira. Megil­letné azokat is, akik Egercsehi és Bekölce között közlekednek, mert ezt az útszakaszt illetően sem különb a helyzet. Tisztelettel kérem, segítsen, aki tud. A bukkanóveszélyt jel­ző táblák kihelyezése és az időnkénti kátyúzás helyett terít­senek új aszfaltot erre a pár ki­lométerre (7,4 km), a mai tech­nológiával néhány napig tarta­na az egész, és nagyon sok em­ber közérzetén és pénzügyi helyzetén javítana. B.Z. (rím a szerkőben) Emlékezetes találkozó Száz együttes a színpadon Immár hetedik alkalommal rendezte meg Abasár önkor­mányzata és az Aba Sámuel történelmi daloskor Rámán Ár­pád tanár úr, kórusvezető kez­deményezésére és szervezésé­ben az Országos és Nemzetkö­zi Katonadal-fesztivált. A ran­gos rendezvény védnökei kö­zött dr. Szabó János honvédel­mi miniszter és Végh Ferenc tá­bornok mellett politikai és tár­sadalmi életünk jeles személyi­ségei megtalálhatók. Az országosan meghirdetett fesztiválon mintegy 100 együt­tes jelent meg, köztük felvidé­ki, erdélyi és délvidéki csopor­tok is. Községünk ezeréves törté­nelme, gyönyörű természeti környezete, nemkülönben az abasári bor jó hírneve - no per­sze elsősorban a fesztivál témá­ja - olyannyira vonzó erőként hatott, hogy 100 jelentkező cso­port után a szervező már nem tudott többet fogadni. A szombat reggeli tábori mi­sével kezdődő ünnepi megnyi­tó után este 8-ig tartottak a fel­lépések az általános iskola tor­nacsarnokában. Nekünk, a falu lakóinak megadatott a lehető­ség, hogy évek óta gyönyör­ködhetünk a hagyományőrző együttesek, népdalkörök, népi együttesek, citerazenekarok, táncegyüttesek, fúvószenekar­ok, szólisták művészi előadá­sában. Minden évben kapunk vala­mi újat is. Ez alkalommal sze­retném megemlíteni Bonyhád- ról a hagyományőrző bukovi­nai székely együttes Mádéfalvi veszedelemről szóló balladá­ját. Szuggesztív ősi nyelvjárás­ban finoman árnyalt előadás­módjukat a zsúfolásig megtelt terem hallgatósága könnyes szemmel, hálás vastapssal ju­talmazta. De nagy köszönettel tarto­zunk (a többi előadó csoport produkcióját nem kisebbre ér­tékelve) a zombai hagyomány- őrző bukovinai székelyek cso­portjának, akik Szent István ki­rályról szóló énekeiket csodála­tos archaikus szöveggel, ősi magyar dallamokkal előadva - szerintem - rátették a koronát erre a történelmi dalostalál­kozóra. Élményekben gazdag volt ez a két nap. Gyönyörködhettünk értékeinkben, megcsodálhat­tuk a magyar nép díszítőművé­szetének gazdagságát az együt­tesek színpompás öltözeteiben. Kár, hogy a média ezen az egész országra kiterjedő ren­dezvényen országos szinten nem volt jelen, de jövőre talán erre is lehetőség lesz. Minden­esetre a Hírlap totójátéka re­mek színfolt volt. Köszönet minden előadó­nak, szervezőnek, rendezőnek, aki valamiképp hozzájárult a fesztivál sikeréhez. Reméljük, jövőre is hasonló élményben lehet részünk. Sári Sinkalovics Sarolta tanár, Abasár Hol van itt a városi érdek? Ritkán van időm televíziót nézni. Az egri önkormányzati ülésekről szóló közvetítéseket az uszodai vi­ták óta rizikófaktor csökkentése céljából kerülöm. A május 17-i ülés azon napiren­di pontjának vitáját, melynek vé­gén egy budapesti közhasznú tár­saságnak ingyenesen juttatott 30-50 millió forintot érő telket a képviselő-testület öregek otthoná­nak felépítésére, véletlenül néztem végig. A vita színvonala hosszú évek óta nem változott. Sekélyes, alatto­mos személyeskedéseiddel tarkí­tott, kevés szakértelmet tükröző volt. Ez annál is inkább zavaró, mert a képviselők munkáját szak- bizottságok hivatottak segíteni, me­lyekben külső szakértők is közre­működnek. A szavazás végered­ményét három témakör megvitatá­sa befolyásolta, melyek között mó­dosító indítvány is volt. E három té­makör egyike sem volt szakmailag és tényszerűen megvitatott. 1. témakör: A Kht. csak azzal a feltétellel kaphassa meg a területet, ha a beruházást a Széchenyi-terv keretén belül valósítja meg. Tény: a Széchenyi-tervben jelenleg ilyen pályázati felhívás nincs. Tervezett a megjelentetése, de csak önkor­mányzatok és karitatív szervezetek részére. (Ezért volt helyes döntés a református egyháznak telket bizto­sítani hasonló céllal.) A közgyűlé­sen ezen kár volt vitázni. 2. témakör: A Kht. nonprofit szervezet, ezért nem nyereségori­entált. Tény: a két fogalom így nem kapcsolható, ezt közgazdász és jo­gász képviselőknek tudni kellett volna. A Kht. igenis nyereségorien­tált, csak a keletkező nyereséget osztalékként az alapítók nem vehe­tik fel. A nyereség kivételére rövid távon a magas bérek és jutalmak, illetve a magas egyéb költségek, hosszú távon a tevékenység felszá­molása, és a vagyon eladása szol­gálnak technikaként, beleértve az ingyen juttatott telket is. 3. témakör: a Kht. érdekelt a cél szerinti tevékenység hosszú távú fenntartásában, hiszen erre norma­tív állami támogatást kap. Tény: ha igényli. A támogatáshoz ugyanis szerződést kell kötnie a létszám legalább egy részére az önkor­mányzattal vagy egyéb szervezet­tel, altkor azonban be kell fogadnia azokat a személyeket, akiket a szerződő fél javasol válogatás nél­kül. Magyarországi gyakorlat, hogy a karitatív szervezetek, önkor­mányzatok ezt a szerződést meg­kötik, és a vagyonnal nem rendel­kező öregeket befogadják, míg a gazdasági társaságok nem kötnek szerződést, és a vagyonos, vagy külföldről hazatelepülő, magas nyugdíjjal rendelkező öregeket fo­gadják, igaz, nem tízágyas szobák­ban. (A református egyháznak ezért is helyes volt az ingyenes te­lekjuttatás.) Ezen a ponton még van korrek­ciós lehetősége az önkormányzat­nak, ha a telek-átadási szerződés­ben kiköti, hogy a létszám felére köteles a Kht. a normatív támoga­tást igénybe venni, és kijelölési jo­ga ezekre a helyekre az önkor­mányzatnak legyen. Végül a napirendi ponthoz lenne kérdésem, véleményem és szava­zatom is. Kérdésem: tisztelt képvi­selők, valóban csak a csütörtöki tv- szereplés miatt tetszenek havonta összejönni? Mert e napirendi pont alapján a 30-50 millió forintos váro­si vagyonvesztést és az Önök tiszte­letdíját számítva ez a tv-műsor szá­momra igen drágának tűnik. Véle­ményem: ha a javasolt kikötés nem kerül bele a szerződésbe, nem cso­dálkoznék, ha az alpolgármesterek vagy képviselők egyike-másika ha­marosan feltűnne ennek a Kht.-nek közelebbi vagy távolabbi vonzás- körzetében. Szavazatom: városi ér­dekek képviselete - képviselő-tes­tület = 0:1. Legalább az egyenlőség­re törekedni kellene. Tóth Elemér Eger, Szüret út 19. „A kilőtt kutyát nem jeleztem” Reagálás lapunk cikkére Június 2-án, szombaton a lap első oldalán megje­lent egy cikk. Témája egy mezőőr által lelőtt do- bermann és annak körülményei. Nevem az újság­írónő több esetben említi, közéleti beosztásom megjelölésével, úgy összefüggésekbe hozva az eseményekkel, ami nem fedi a valóságot. Végkö­vetkeztetése téves és igazságtalan. Nyomatékosan kérem a helyreigazítást és közlését az általam le­írt valós tényeknek. Az általam közölteket és an­nak valóságát tanúkkal tudom igazolni. Magán­emberként a hiteles történetet telefonon részlete­sen elmondtam az írónőnek. Hivatalosan nem nyilatkoztam, mert konkrétan ennek a kutyának lelövéséhez semmi közöm nem volt. Tények. Lakossági észrevételek után kötelessé­gem volt jelezni az illetékes osztály felé az alábbi panaszt: az általam és többek által látott és jelzett két kóbor kutya - egy sárga tigriscsíkos Stafford terrier harci kutya és egy hosszú szőrű, nagy tes­tű fekete korcs - veszélyezteti napok óta vissza­térően a telektulajdonosok testi épségét. Mindket­tőről a fajta és a küllem megjelölésével pontos le­írást adtam. Az osztályvezető bejelentésemet kö­vetően utasította a mezőőrt, mivel ehhez joga csak neki van, a helyszínen való intézkedésre. Ott a helyszínen találkoztam először vele. Elmondta, hogy erre a kóbor harci kutyára már mezőőr tár­sai többször lőttek. Megközelítése körülményes. Közös tulajdonoskeresés után, melyhez az erre ismerős hegyőr segítségét is kértem, megtudtuk, hogy tulajdonosa a Fertő-dűlőben rendelkezett te­lekkel, de már elhunyt. A szomszédos tanya tu­lajdonosa elmondta, hogy az ő bezárt kutyáit is inzultálja a kóbor állat. Több nap után a mezőőr, aki végre a dolgok végére szeretett volna járni, le­lőtt egy, a telkek közelében lévő, szabadjára enge­dett fekete dobermann kutyát. Ezt a kutyát NEM jeleztem sem a mezőőrnek, sem hivatali főnöké­nek. Ez a legnagyobb valótlanság az írásban, me­lyet kategorikusan visszautasítok. A cikk írója mindezt kiegészíti egy zárójeles kifejezéssel (vagy ehhez kísértetiesen hasonlót). Az általam jelzett két kutya küllemre, fajtára egészen más volt. Ez nem zárja ki viszont, hogy a mezőőr in­tézkedésében másként mérlegelt az új helyzet létrejöttével: látott, döntött, cselekedett, munka­köréhez tartozó egyéni felelősséggel. Idézet a me­zőőri szolgálat 2000. évi beszámolójából: „35 ku­tyát - kóbor állatként - riasztottak vagy lőttek le a határban, dúvadnak minősítve.” Ez minden esetben az emberi élet védelmében, saját döntés alapján történt. No comment. Császár Zoltán önkormányzati képviselő Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy amikor az üggyel kapcsolat­ban megkérdeztem Önt, elzárkózott az elől, hogy gondolatait megossza az olvasókkal. így - bár végkövetkeztetést nem vontam, s most sem vo­nok le - nem írhattam egyebet, mint hogy kíván­csi voltam az álláspontjára, de nem kívánta kom­mentálni az esetet. Egyetértek azzal, hogy az emberek védelmé­ben meg kell fékezni az élelemért sok minden­re kész, sorsukra hagyott kutyákat. De ehhez elegendő volna egy altatólövedék is, hogy le­gyen lehetőség tisztázni: végképp halálra ítélt, vagy valaki által visszavárt (egy idős ember ál­tal nagyon szeretett) jószág szaladgál a mezőn. Biztos vagyok abban, hogy ebben a kérdésben egyetértünk, és ennek a célnak az elérésében Ön is partner. Négyessy Zita Köszönet Köszönjük a Markhot Ferenc Kórház I. sz. belgyógyászati osz­tály főorvosának, dr. Fűtő Lász­lónak, dr. Bíró Ágnes adjunktus­nak és az osztály valamennyi dolgozójának segítőkész munká­ját és megértő hozzáállását, amellyel Bárdos Tibor férjem és édesapánk kezelésében közre­működtek. Bárdos család Bélapátfalva Figyelt a sofőr Szeretnék köszönetét mondani annak az autóbusz-vezetőnek, aki 2001. május 20-án a reggel 6.32 órakor az Északi-lakótelep MOL-kúttól induló 11-es járatot vezette. A mai rohanó világban ugyanis nagyon kevés az az em­ber, aki figyel a másikra, ez a so­főr pedig ezt tette, látta, hogy ro­hanok a buszhoz, és bár már in­dulnia kellett volna, nem zárta be az ajtót, hanem megvárt. Ezen múlt (vasárnap lévén ritkák a já­ratok), hogy sikerült elérnem a Budapestre induló vonatot, fon­tos országos értekezletre siettem. A Heves Megyei Diabetes Szövet­ség nevében: Keller Józsefné Tábori élmények A hevesi Kempelen Farkas Általá­nos Iskola alsós gyermekei több éve, így az idén is május végén tá­borozáson vettek részt Tamamérán. Tanulóink nagyon jól érezték magukat. Sok él­ménnyel, ismerettel és ajándék­kal érkeztek haza. Sikeres táboro­zásunkat elősegítették támogató­ink: iskolánk szülői munkakö­zössége, Generali Providencia KOLI Bt., Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat Heves, Budai Sándor alpolgármester, Csömör Ervin vállalkozó, Rédei Benedekné vál­lalkozó, Balász László HELIKON, Szabó Edina Szabó Pékség Tamaméra, Pintér Zsuzsanna Fo­to Maxima, Fejes Péterné, Tamási Lászlóné, Nagy Emőke, Kovácsné Jóvér Erzsébet, Tuza András, Kisné Novák Katalin, Kálmánná Forgács Anna szülők. Köszönettel: a tanáménik és a gyerekek Csányi idősek A Csányi Idősek Otthonában a negyedik alkalommal rendeztük meg a férfinapot, ahol a női la­kók kedves műsorral, az otthon vezetése pedig kis ajándékkal lepték meg a férfiakat. Ezután következett az anyák napját megelőző szombat, amikor a re­formátus gyülekezet tagjai kis műsorral kedveskedtek az ünne­peiteknek. Az iskola diákjai is köszöntötték a nagymamákat. Otthonunk lakói sikeresen sze­repeltek a bélapátfalvi népdalta­lálkozón is. Juhász Árpád Tizenöt éves osztálytalálkozó volt Párádon. Ezúton szeretnénk megköszönni a pará- di Túra Camping vezetőjének és személyzetének a remek vacsorát, Lizák Sándor ze­nész úrnak a fantasztikus hangulatteremtést. Külön köszönet a meglepetés vendég­nek, aki több mint húsz év után elfogadta a meghívást. Hölgyek, urak, öt év múlva együtt ugyanígy és ugyanitt. A fotót Csortos Szabolcs, a parádi általános iskola egy- kori 8/b osztályos tanulója küldte. ______________________ _________ _____ D iákgála Lőrinciben Várják a folytatást Április 28-án, szombaton a Hu­nyadi Mátyás Általános Iskola selypi tornacsarnoka zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, na­gyobb részben szülőkkel és nagyszülőkkel. Királyné Zólyo­mi Erzsébet igazgatónő üdvö­zölte a vendégeket, kiemelve, hogy a gyerekek produkciói - tekintettel a közelgő ünnepre - elsősorban az édesanyákat kö­szöntik. A 41 műsorszámot a műfajok sokszínűsége és a kidolgozás alapossága miatt nem éreztük unalmasnak. Szavalatok, népi gyermekjátékok, modern és néptánc, sőt táncparódia, tréfás jelenetek, dramatizált népme­sék, hangszeres muzsika, nép­dal és táncdal, bábjáték követ­ték egymást. Összesen 235 sze­replőnek tapsolhatott a hálás közönség. A szünetekben a te­rem falain és a falak melletti asztalokon a tanulók munkái­val ismerkedhettünk. Ezek az alkotások többségükben nem a tanórai munkát tükrözték, ha­nem a gyermekek szakköri vagy otthoni hasznos időtöltéséről adtak számot. Itt a műfajok sokszínűsége volt megkapó: LEGO-várak és jármüvek, sókerámia, gyurmafi­gurák, csuhébabák és egyéb bá­bok, busóálarcok, hímes tojások és hihetetlenül sokféle techniká­val készült képek. A gyerekek és a felnőttek lankadó figyelmüket a büfében frissíthették újabb él­mények befogadására. Nagysze­rű rendezvény volt. Várjuk a folytatást, ahogyan erre ígéretet kaptunk. Az igazgatónő beveze­tőjében a hagyományteremtés igényét említette. Bényei Tamás Április 28-án 45 éves általános iskolai találkozót szerveztek Felsőtárkányban. A volt osztálytársak remek hangulatban elevenítették fel az egykori diákévek emlékeit. A programot a helyi hagyományőrző együttes műsora tette még emlékezetesebbé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents