Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-07 / 105. szám

6. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Május 7., hétfő BÁT-osszefoglalo Erősödött a forint A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek az alku­szok, a határidős pénzpiacon pedig 35,8 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egye­bek között a BÁT hét végi össze­foglalójából. A határidős gabonapiacon a múlt héten összesen 480 kont­raktus cserélt gazdát. A kukori­cajegyzések 90-1680 forinttal csökkentek. A takarmánykuko­rica júliusi elszámolóára 27800 forinton zárt. A búza három legközelebbi lejárata 200-700 forintot vesztett értékéből A ke­nyérgabonához - augusztusi szállításra - 24 400 forintért le­hetett hozzájutni. A takarmány- búza 21800 forintra gyengült a hét utolsó kereskedési napján. A takarmányárpát augusztusra 21500 forintért kínálták a bróke­rek, az olajnapraforgót októberi szállítással 57500 forinton je­gyezték. A szója ára 72600-ról 63 600 forintra csökkent. A rep­ce augusztusi elszámolóára 49 350 forinton állapodott meg. A határidős pénzpiacon a tőzsde fennállása óta a második legnagyobb devizaforgalmat re­gisztrálták pénteken: ezen az egyetlen napon 119 753 kontrak­tus forgott a parketten. A Ma­gyar Nemzeti Bank május 4-től +/- 15 százalékosra szélesítette a forint ingadozási sávját, amelynek hatására a hazai fize­tőeszköz a hét utolsó kereske­dési napján az árutőzsdén jegy­zett összes devizával szemben erősödött. Az amerikai dollár 1,28-1,84 forinttal lett olcsóbb, májusra 294 forintot ér. Az euró értéke 3,00-4,60 forinttal zu­hant, az európai fizetőeszköz piacán 261,80 forinton megnyílt a májusi lejárat. _________-ujq­N em készült vészforgatókönyv Újra előtérbe kerülhet a csúszó leértékelés felszámolása A kormány által most nyilvánosságra hozott középtávú gazdasági prognózishoz nem csa­toltak vészforgatókönyvet. A 2001-től 2004- ig felvázolt jövőkép optimista, hiszen 5-6 százalékos gazdasági növekedést, és ehhez hasonló nagyságú inflációt tervez. Ezzel szemben mind az Európai Unióban (2,5 szá­zalékos növekedés), mind az Egyesült Álla­mokban óvatos és inkább pesszimista előre­jelzések látnak napvilágot. Budapest Mérföldkőnek tekinthető a kormány által most készített középtávú gazdasági prognózis, mert rendkívül fontos időszakra, hazánk uniós csat­lakozásának periódusára vonatkozik. A 2001- től 2004-ig szóló program három célt tűzött ki: az 5-6 százalékos növekedés fenntartását, a ver­senyképesség növelését és az árstabilitást - mu­tatta be a kormány előrejelzését Varga Mihály pénzügyminiszter. A tervek megvalósítása re­mélhetőleg nem ütközik semmilyen külső aka­dályba, ezért nem volt szükség vészforgató­könyv készítésére. Az Egyesült Államok gazda­sági növekedésének lassulása, és az eurózóna pillanatnyi gyengélkedése feltehetően nem lesz befolyással a magyar GDP-re. Ellenpéldaként a tárca első embere megemlítette, hogy a bérek felzárkóztatásában jelentős előrelépést tettünk, s tavaly volt az első olyan évünk, amikor a jöve­delmi különbségek nem növekedtek, hanem éppen ellenkezőleg: csökkentek. A gazdasági növekedés 2004-ben 5,5-6 százalék lesz, s az infláció is 5-6 százalék körül alakul. A kormány bízik abban, hogy ezt mindenki érzi majd az életszínvonal emelkedésében - régiótól, ország­résztől függetlenül. A szociálpolitika változatla­nul nagy hangsúlyt helyez a gyermekes csalá­dok támogatására, és az ezzel összefüggő szja- kedvezmények növelésére. Az egészségügy át­fogó reformra szorul, amely a finanszírozás rendszerének továbbfejlesztését jelenti, többek között a fekvő- és járóbeteg-ellátás díjtételeinek arányosítását, a gyógyszerellátás terén pedig új rendszer kialakítását, 2002-től új orvosi ösztön­zők bevezetését. Járni Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke reálisnak tartja a kormány által megfogalmazott előrejelzést. Olyannak, amely­hez az MNB hozzá tudja igazítani a maga mone­táris politikáját. Alapvető célnak az eurózónához való mielőbbi csatlakozást tartja, azaz az euró bevezetését 2006-2007-ben. Ehhez persze szá­mos feltételnek kell megfelelnünk, többek kö­zött el kell érni az infláció 3 százalékra történő mérséklését. Megjegyezte, a forint árfolyamsáv­jának szélesítésére is az infláció visszaszorítása érdekében volt szükség. A váratlan bejelentés el­lenére hatása nem maradt el, hisz a kereskedés első óráiban 2,2 százalékot erősödött a forint a dollárhoz képest. Úgy véli, ezzel együtt a vállal­kozóknak nem kell tartaniuk exportterheik je­lentős növekedésétől. Amennyiben a pénzrom­lás mértéke 7 százalék alá süllyed, szóba jöhet a forint csúszó leértékelésének a felszámolása. En­nek megközelítő időpontját 2002 első felére tette a jegybankelnök. ________________ioerhyAhszky) A FOGYASZTÓI ÁRSZINT VÁLTOZÁSA (TÉNY ÉS PROGNÓZIS) VÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST, %-BAN Év Fogyasztási Élelmiszerek, Szolgáltatás, Fogyasztói árindex Iparcikkek szesz, dohány háztartási energia (CPI) 1995 24,8 28,2 31,6 28,2 1996 24,2 19,6 27,7 23,6 1997 15,1 17,8 21,8 18,3 1998 10,9 14,6 16,6 14,3 1999 12,3(10,8)* 5,0 13,4 10,0 2000 10,0 (6,2)* 9,7 9,6 9,8 2001 3,5-4,5 10,0-10,5 10,0-11,0 8-9 2002 2,5-3,0 7,0-8,0 8,5-9,5 6-7 2003 2,0-2,5 5,5-6,5 7,5-8,5 5-6 2004 1,0-1,5 9,0-10,0 5,0-5,5 5-6 •(Az iparcikkek áremelkedése az üzemanyagok nélkül) Kedvező barométerállás Brüsszel Az Európai Unió polgárai­nak többsége támogatja az Unió bővítését. Az egysé­ges valutát leginkább az an­golok, a dánok és a svédek ellenzik, derül ki egyebek között a félévente megjele­nő Eurobarométer leg­frissebb felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint az Európai Unió tagországaiban élő polgárok többsége az Unió bővítése mellett tette le a vok- sát. Az új tagok felvételét legin­kább Görögország, Olaszor­szág, Spanyolország, Dánia és Svédország, a legkevésbé a bri­tek, az osztrákok és a franciák támogatják. A megkérdezettek többsége kedvezően nyilatko­zott az európai uniós tagságról. A lakosság fele jó dolognak tart­ja, ellenkező véleményen csu­Lassulhat a Budapest A tejtermelés évek óta tartó növe­kedése az idén várhatóan lassul, a tavalyi mintegy 3,5 százalékos növekedéssel szemben az idén várhatóan alig éri el a 2 százalé­kot - közölte Berki Viktor, a Tej Terméktanács ügyvezető igazga­tója. A szakember elmondta: a kvóta jelenleg Magyarországon kétmilliárd liter, ennyit megter­melnek ebben az évben is. Szakértők becslése szerint a termelési költségek tavaly 15 szá­zalékkal emelkedtek, s a várako­zások szerint az idén is hasonló ütemben nőnek. A kiadások emelkedése a takarmány-, és üzemanyagár-drágulással, a szé­nahozamok csökkenésével ma­gyarázható. Az ügyvezető igaz­pán 14 százalékuk volt. A kuta­tók pozitívnak értékelték, hogy a korábbi felméréshez képest kedvezőbben nyilatkoztak a kérdésről Németországban, Ausztriában, Luxemburgban és Angliában. A polgároknak több mint a fe­le szimpatizál az egységes valuta bevezetésével, Svédországban, Finnországban és Angliában vi­szont a közvélemény többsége ellenzi az eurót. Az EU-ban élők optimisták a munkavállalási kilá­tásokat illetően. A lakosok har­minc százaléka - főként a finnek, a svédek és az írek körében - úgy gondolja, hogy 2001-ben ezen a téren javulni fog a helyzet, csu­pán 23 százalékuk vélekedett en­nek az ellenkezőjéről. Az Eurobarométer szerint az Unióban élő emberek többsége továbbra is egyetért a közös kül-, védelmi és biztonságpolitikával.- UG ­növekedés gató szerint ezért idén tovább ro­molhat a termelők jövedelempo­zíciója, ha költségeik növekedése meghaladja a 12 százalékos átadásiár-növekedést. Berki Viktor tájékoztatása sze­rint a termelők 2000-ben 65 fo­rintot kaptak egy liter extra mi­nőségű tejért, ma a 4,70 forintos támogatással ez az ár 72,70 fo­rint. Az ügyvezető igazgató sze­rint az ágazat fellendülése, a ter­melők és feldolgozók jövedelem- pozíciójának javulása az állami támogatás, a tejfogyasztás és -ter­melés hatékonyságának növelé­sével lenne elérhető. Jelenleg Magyarországon egy ember évente átlagosan 170 liter tejet fogyaszt, a terméktanács táv­lati célja, hogy ezt a mennyiséget 200 liter körülire emelje. ______■ Mi t szólna egy olyan ÉT AMELY CIB BEFEKTETÉSI ALAP-CSALÁD A CIB Alap-család segítségével Ön valóra válthatja elképzeléseit, pénzügyi céljait. Befektetési alapjaink nemcsak állampapír- és részvénybefektetéseket kínálnak, de segítenek a hazai és külföldi értékpapírok közötti kockázat megosztásában is. Fiókhálózatunkban vagy bankunk elektronikus csatornáin Ön ala­csony költséggel, gyorsan és kényelmesen fektetheti be megtakarításait egy saját, személyre szabott portfolióba - már az Interneten is. A CIB BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL OLVASSA EL A TÁJÉKOZTATÓKAT VAGY KÉRDEZZE PORTFOLIÓ-KEZELŐJÉT, ÜGYINTÉZŐJÉT! % CIB ALAPKEZELŐ www.cib.hu CIB^06«H22C 3300 Eger, Érsek u. 1., telefon: (36) 510-560 • 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1., telefon: (37) 505-010 Ezeréves a magyar pénzveres Millenniumi emlékérméket bocsátottak ki A Magyar Nemzeti Bank Ezeréves a magyar pénzverés elnevezéssel egy arany és egy ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki (3-4/2001. MK 46. MNB sz. hirdetmény). Az aranyérme 986 ezrelék finom­ságú, súlya 6,982 gramm, átmé­rője 22 mm, széle sima. Értékjel­zése 20 000 forint. Az ezüstérme 925 ezrelék fi­nomságú, súlya 31,46 gramm, át­mérője 38,61 mm, széle finom re­cés, a récékén az „1001-2001” év­számok és történelmi magyar pénzverő helységek - Budapest, Nagybánya, Körmöcbánya, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Fogaras, Kolozsvár, Munkács, Kassa - verdejelei láthatók. Ér­tékjelzése 3000 forint. Mind a két érme Kiss György tervező- művész munkája. Hírek Több adófeljelentés Az adóhatóságok közel 1100 büntető feljelentést tettek tavaly, ami 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal tavalyi évről készült jelentéséből. A fel­jelentések háromnegyed része csalás- és adócsalás volt, de nagyobb számban fordult elő okirat-hami­sítás, hitelezési csalás és rágalmazás is. Profitkilátások A forint árfolyamsávjának kiszélesítése a piac vára­kozásai szerint a magyar fizetőeszköz erősödését okozza, és ez jelentős mértékben megváltoztatja az egyes tőzsdei társaságok profitkilátásait - állítja a CIB Értékpapír Rt. elemzése. A forint felértékelődé­sének legnagyobb nyertese a Mól és Matáv, a vesz­tesek pedig elsősorban a jelentős exportot lebonyo­lító cégek. Ez utóbbiak közé jellemzően a gyógy­szergyárak és a gépipari cégek tartoznak, egyértel­mű vesztes a CIB elemzői szerint a Pick Szeged Rt. és a Danubius Rt. Külföldi tőke A magyar vállalati vagyon közel 40 százaléka kül­földi befektetők tulajdonában van, ennél is jelentő­sebb azonban a külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdasági teljesítményének aránya: 1999-ben a hozzáadott értéknek mintegy a fele, míg a beruhá­zásoknak 57 százaléka külföldi tőke közreműködé­sével valósult meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A külföldi működő tőke Magyarországon 1998-1999 című kiadványából kiderül: a határon túli tőkének meghatározó a hatása a külkereskedel­mi forgalomra is, hiszen 1999-ben az import 76 szá­zalékát, míg a kivitel 80 százalékát külföldi tőkével működő vállalkozások bonyolították le. Elhárult akadály Az utolsó akadály is elhárult a mikrohitelforrások egységesítése elől, ezzel az Országos Mikrohitel Alap (OMA) nagysága elérheti az önfenntartáshoz szükséges 12 milliárd forintot - közölte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) vasárnap. Eddig 16 helyi vállalkozói központ mintegy 1,5 mil­liárd forintot utalt át az Országos Mikrohitel Alap­ba. A kihelyezett hiteleket a törlesztés után fizetik be a helyi központok. Megállapodás A Matáv elnök-vezérigazgatója és a Magyar Posta el­nök-vezérigazgatója megállapodást írt alá a Tetra- szolgáltatással kapcsolatos együttműködésről. A két vállalat által kiadott közlemény szerint a felek ab­ban a reményben írták alá a megállapodást, hogy a kormány mielőbb meghozza a szolgáltatás beindítá­sával kapcsolatos döntését, s a Magyar Posta Rt.-t je­löli ki a készenléti Tetra szolgáltatójának. A megál­lapodás értelmében a Posta által létesítendő távköz­lési rendszer működtetéséhez jelentős részben a Matáv Csoport adja majd az infrastruktúrát. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents