Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-07 / 105. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Május 7., hétfő Macedónia: hadiállapot előtt Szkopje A macedón kormányerők a la­kosság távozására adott határ­idő lejártával vasárnap délelőtt ismét ágyúzni kezdték a Kumanovó környéki falvakat, ahol albán gerillák vetették meg lábukat a héten. A nehéztüzér­ség valamivel 11 óra után kezd­te meg a térség lövetését Szkop­jétól mintegy harminc kilomé­terre északon, a koszovói határ közelében lévő térségben. Szrgjan Kerim macedón kül­ügyminiszter vasárnap üzenet­ben fordult az Európai Unió svéd elnökségéhez, és több tá­mogatást kért tőle. Valószínűleg tájékoztatta arról is, hogy kor­mánya a hadiállapot kihirdeté­sét fontolgatja. Az Unió külügy­miniszterei ezt nem helyeslik. Szkopjéban vasárnap újra megbeszélések kezdődtek a ve­zetésben arról, miként lehetne javítani az ország albán nem­zetiségű kisebbségének helyze­tén belpolitikai szempontból. Borisz Trajkovszki köztársasági elnök találkozott a parlamenti pártok vezetőivel, majd közölte, hogy megállapodtak a fő napi­rendi pontokban. E tanácskozá­sokat már korábban megkezd­ték, de az albán gerillák leg­utóbbi támadása miatt félbe­szakadtak. ■ A MAGYAR bírák európai jogi felkészítéséhez, az uniós csatla­kozással kapcsolatban az igaz­ságszolgáltatásra váró feladatok megoldásához kíván segítséget nyújtani az Európai Közössé­gek Bírósága, amelynek főtitká­ra, Roger Grass a hét végén há­romnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. A VISSZATÉRÉS BRIGÁDJAI nevű palesztin szervezet jelent­kezett vasárnap a Tel-Aviv egyik elővárosában aznap elkövetett pokolgépes merénylet végrehaj­tójaként. Az üzenet szerint ez a támadás, amelyben egy nő könnyebben megsérült, válasz volt „a cionista ellenség bombá­zásaira és gyilkosságaira". Agyonlőtték a Fatah egyik fegy­veresét vasárnap, amikor izraeli csapatok hatoltak be a paleszti­nok által ellenőrzött ciszjordá- niai Beit Dzsala térségébe. ROBBANÁS történt vasárnap hajnalban London északi ré­szén egy levélosztályozó postai központnál. A detonáció sze­mélyi sérüléssel járt. A brit fő­városnak ebben a körzetében április 14-én az Igazi IRA nevű északír szervezet hajtott végre robbantásos merényletet, amely anyagi károkat okozott. TÍZ MUNKÁST ölt meg és sok sebesülést okozott Ukrajnában, egy Donyeck melletti szén­bányában szombat éjjel be­következett föld alatti metán­robbanás. A robbanás a Kirov nevű bánya egy vágatán hasí­tott végig Makijivka városnál. A baleset idején százötvenen tartózkodtak a mélyben. FIDEL CASTRO hivatalos láto­gatásra Algériába érkezett. A kubai államfő - Algéria 1962- ben történt'függetlenné válása óta - hetedszer keresi fel az észak-afrikai országot. Algíri hi­vatalos közlés szerint Castro út­ja az algériai-kubai baráti kap­csolatok keretébe illeszkedik. A 74 éves kubai vezető algériai tárgyalásai után Iránba és Malajziába is ellátogat. IGOR IVANOV - a Szovjetunió felbomlása óta első orosz kül­ügyminiszterként - Líbiába uta­zott. Ivanov találkozik Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel. A megbeszélések témái között a kétoldalú viszony mellett sze­repel a Lockerbie-ügy, valamint a közel-keleti válság. ■ Egyezség az átmeneti határidőről Az Európai Unió külügyminiszterei különválasztják a témaköröket Nyköping - Bécs Megfigyelők szerint eredményes volt a vita az Európai Unió külügyminisztereinek kötetlen találkozóján a keleti bővítés utánra tervezett átmeneti határidőkkel kapcsolatban. Német kollégája, Joschka Fischer üdvözölte, hogy az Európai Unió nem „csomagtervben” gondolko­dik. Szerinte így semmi akadálya, hogy az Ausztria által is támogatott berlini tervet, a leendő kelet­európai tagok számára szabad munkavállalás­sal kapcsolatos hétéves átmeneti időszakot el­fogadtassák. Svéd dip­lomaták úgy számol­nak, hogy a külügymi­niszterek tanácsának május 14-i ülésén for­málisan is kialakul a kérdésben a közös vélemény, s így június kö­zepén Göteborgban az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján az egész fejezetet aláírhatják. A Der Standard című osztrák lap tudósítása szerint Gerhard Schröder német kancellár javasla­ta az Európai Bizottság átalakítá­sáról egyfajta európai kormány- nyá, nem talált kellő visszhangra az osztrák közvéleményben. A megkérdezettek 65 százaléka azon a nézeten van, hogy ez a megoldás nem megfelelő, és csak 23 százalék mondott a javaslatra igent. További tíz százalék bi­zonytalan volt a kérdés eldöntésé­ben, két százaléknak pedig egyál­talán nincs véleménye a dologról. A soros svéd elnökség által szer­vezett eszmecserén elhangzot­takról brüsszeli diplomaták úgy nyilatkoztak: a tagjelölt országok polgárainak szabad munkaerő­vándorlása és a regionális támo­gatások pénzügyi finanszírozása nem köthető össze. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy egyet­len tárgyalási fejezetet sem zár­nak le véglegesen mindaddig, amíg a teljes tárgyalások végére pontot nem tesznek. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter asszony az ülés után úgy vélekedett, hogy a hely­zet sokkal enyhébb, mint koráb­ban volt, és a folyamatok a megfe­lelő irányba mutatnak. Ettől füg­getlenül megjegyezte, hogy a re­gionális segélyeket és a felzárkóz­tatást segítő alapok felhasználá­sát a csatlakozási tárgyalások so­rán tisztázni kell. Méghozzá mi­nél előbb, mert Madrid ragaszko­dik ahhoz, hogy az új tagok felvé­tele után se essék el a mostani át­lagos gazdasági szinthez szabott juttatásoktól. Josep Pique spanyol külügymi­niszter kiemelte, reméli, hogy még a soros svéd elnökség idején sikerül egyezségre jutni a szolgál­tatások szabad áramlásáról is. Heves bírálat érte Schröder ví­zióját a dél-svédországi kisváros­ban megtartott külügyminiszteri megbeszéléseken is. Hubert Védrine, a francia diplomácia irá­nyítója azon a véleményen volt, hogy a javaslat ellentétes az Eu­rópai Unióban kialakult kon­szenzusos rendszer­rel. Országa és kormá­nya nevében a „leg­messzebbmenőkig” el­utasította a tervet Mogens Lykketoft dán külügyminiszter is, aki közölte: a kérdésről konzultált miniszter- elnökével, Poul Nyrup Rasmussennel. A dán kormányfő ugyanezt a nézetet fogja képviselni, amikor a jövő héten Berlinben az euró­pai szociáldemokraták találkozó­ja alkalmából személyesen is be­szélni fog Gerhard Schröderrel. A külügyminiszter mindezt kiegé­szítette azzal, hogy minden elő­remutató kezdeményezés csak az Unió javát szolgálja, de Kop­penhága szerint a berlini ötlet egyszerűen irreális. Megfigyelők ezzel kapcsolatban arra emlékez­tetnek, hogy tavaly szeptember­ben a dán lakosság népszavazá­son mondott nemet az euró- övezethez történő csatlakozásra, s az ország népessége „hagyomá­nyosan szkeptikus” az Európai Unió dolgaival kapcsolatban. ________________________[QY. Z.) A pápa történelmi lépése Keresztény-muszlim párbeszédet sürget II. János Pál Damaszkusz A Pál apostol útját követő zarándokúton levő II. János Pál pápa „történelmi lépést” tesz Joaquin Navarro-Valls vatikáni szó­vivő szerint azzal, hogy beteszi lábát az Omajjád mecsetbe. Navarro-Valls vasárnap, a pápa több tízezres tö­meg előtt bemutatott miséje után újságíróknak nyilatkozott, s azt mondta: történelmi gesztusról van szó, hiszen a kereszténység kétezer éve alatt Szent Péter trónján II. János Pál az első, aki látoga­tást tesz az iszlám vallás egy szent helyén, egy me­csetben. A szóvivő aláhúzta, hogy a mecsetlátoga­tás egyben jövőbe mutató, hiszen fontos lépés a keresztény és a muszlim világ párbeszédében. A szóvivő másrészről elmondta, hogy a pápa damaszkuszi útja során olyan etikai elvekre kí­vánja ráirányítani a nemzetközi közösség figyel­mét, mint a földterületek erőszakos úton való megszállásának tarthatatlansága, valamint a nemzetközi határozatok, az ENSZ-döntések és a genfi egyezmények tiszteletben tartása. A pápa szavai szerint vissza kell térni ezen elvek meg­tartásához. Több tízezer hívő, elsősorban a Szíriában élő keresztény kisebbség képviselői előtt mutatott be misét a szabad ég alatt vasárnap délelőtt Damasz- Szíriai keresztényeket áldoztatott a Szentatya kuszban II. János Pál pápa. A 17 milliós Szíriában fotó: EUBOPREss/EPA 2,4 millió a keresztények száma. _____________■ _____________________ ÁLLÁSPONT____________________ G YULAY ZOLTÁN Gyógyító szép szó Te, idefigyelj! - szólok oda két számítógépbillentyű-leütés között baráti kollégámnak, s folytatom: nem tűnt még föl neked, hogy az emberek egyre kevesebbet beszélgetnek, nem is tudják, hogyan szólítsák meg egymást? Nem arról van szó, hogy a mai fiatalok túlságosan zavarba jönnének, ha például a boltban a pult túloldalán állóval közölnének valamit, hiszen egyre általánosabb a tegeződés. Rendben van, fejlődik a köznapi nyelv, de valahogy kiveszett az éle­tünkből a régimódi, ráérős, jóízű beszélgetés. Ezt mutatja az a jelenség is, hogy a kereskedelmi televíziók csevegő műsoraiban is egyre inkább monológokat hallunk a párbeszéd helyett; hiába hangzik el egy kérdés, a válasz­ra tán csak a néző kíváncsi, ha kíváncsi egyáltalán. A csalá­dokban is egyre terjed a „hogy vagy?” - „köszönöm, és te?” módi: a szülők fáradtan roskadnak a fotelba, a gyerekek pe­dig intravénásán bekötve fogyasztják a szappanoperákat. Manapság a munkahelyükön is egyre zárkózottabbak az emberek: ha ketten mégis rendszeresen szóba állnak egy­mással, és olykor ráadásul jókat derülnek is, nem egyszer lepisszegik őket, hogy másokat zavarnak a munkában. A teljesítményorientált világban egyre gyanúsabb, ha valaki ráér arra, hogy meghallgassa a másikat. Abban a kisvárosban, amely a főváros agglomerációjához tartozik, s ahol magam is lakom, egy vállalkozó szellemű nő érdekes dolgot fundált ki: regenerálóházat rendezett be. Van benne kétszemélyes infraszauna, pezsgőfürdős kád, szolárium, masszázságy. No és pihenősarok, ahol a vendé­gek közben leülhetnek, s ha kedvük tartja, adomázhatnak. Vadidegen emberek - az első alkalommal. Aztán valahogy úgy hozza a sors, hogy egyre jobban érdeklődnek egymás gondolatai iránt, s miközben a test fizikailag felfrissül, a szellem, a lélek is új erőre kap. Gyógyító ereje van ugyanis a szép szónak. BALAI F, ISTVÁN Építsünk mag? A hivatalban lévő közlekedési miniszter azon vitatkozott a minap előző kormánybeli kollégájával, hogy előnyben kell-e részesíteni az autópálya-építések során a hazai tu­lajdonú vállalkozásokat. Könnyű volna a kérdésben a mostani kormány oldalára állni - mivel a hazai cégek felzárkóztatásának eszközét látja az autópálya-program­ban -, ha az idő már legalább részben igazolta volna az elképzelés megalapozott mivoltát. Tény azonban, hogy a jelenlegi kormány három esztendeje alatt a magyar társa­dalom nem vehetett még használatba egyetlen centimé­ter autópályát sem, s ahogyan a dolgok állnak, ebben a ciklusban már nem is fog. A hazai vállalkozások felzárkóztatásának eszméje szép, a dilemma mégis itt van előttünk. A közlekedési tárca ráadá­sul azt is kijelentette, hogy nem akar koncessziós formában autópályát építeni. Valószínűleg megvárja tehát, amíg 2003-ban lejár az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. joga az M5-ÖS Kiskunfélegyházától Szegedig terjedő továbbépíté­sére, s utána maga kezd hozzá a munkához. Arra ugyanis, hogy időközben valamilyen más megoldás szülessék - pél­dául: hogy az AKA építsen, de ne szedjen kapupénzt -, egyre kevesebb az esély. Ha a jelenlegi kormány nem változtatott volna elődei autó­pálya-politikáján, akkor az idén már Szegedig utazhatnánk az M5-ösön, hiszen az AKA elvégezte volna a munkát. Igaz viszont, hogy borsos ára lenne egy-egy útnak, s alighanem ez lenne Európa legdrágább autópályája. Valamit vala­miért, mondaná erre a befektető, s a maga szemszögéből igaza is volna. Arról sem tudok, hogy a szegedieket meg­kérdezte volna valaki: mit akartok? Autópályát, de gyorsan és pénzért, vagy matricáért ugyan, de csak 2006-ban? Ha a szívemre hallgatok, mégis a mostani kormányzatnak adok igazat, de tele vagyok kérdőjelekkel. Hisz mi mást tegyünk a nemzeti gazdaságpolitika húzóerejévé, ha nem az infrastrukturális beruházásokat? Csak haladjunk már előre! Botrány egy pornólap miatt Román politikusok melltartókat „babráltak” Két botrány is kerekedett a Hustler romániai megjelenése­kor. Larry Flynt pornólapja ezúttal sem hazudtolta meg hír­nevét: magas rangú tisztségviselők, újságírók, és egy fut- ballkirály volt a főszereplője az első szám megjelenésekor kerekedett kalamajkának. Bukarest A lap bemutatkozása alkalmával megrendezett ünnepség meg­hívottal között volt Eugen Mihaescu államfői tanácsos és Ion Antonescu művelődésügyi állam- títkár is. A Mediafax hírügynök­ség fotósa illetlen pózban örökí­tette meg a tisztségviselőket: az újságok címoldalon közölték a ké­pet, amelyen a tanácsos és az ál­lamtitkár sztriptíztáncosnők mell­tartóját babrálja. A fotó megjele­nése után Ion Antonescu benyúj­totta lemondását, amelyet azon­ban a kormányfő nem fogadott el. Az államfői tanácsos azonban nem nyugszik bele a történekbe. Hol azt állítja, hogy a fotó közlése sérti a magánélethez való jogát, hol azt hangoztatja, hogy a por­nójelenség tanulmányozása vé­gett vett részt a Hustler-bulin. Minden esetben hozzáfűzi vi­szont, hogy Adrian Sarbu sajtó­mágnás, a Mediafax tulajdonosa az ő lejáratására törekszik. Az második „meglepetést” egy álnéven írt interjú okozta: a Hustler első száma beszélgetést közölt Gica Hagi román futballki- rállyal, aki azonban tagadja, hogy valaha is szóba állt volna a kiad­vány munkatársaival, sőt megje­gyezte: eszébe nem jutott volna egy pornólapban megjelenni. A Hustler romániai igazgatója, Horia Tabacu hihető magyaráza­tot tálalt a történekre. Mint mond­ta, az ismert sportújságírót, Geor­ge Cartianut kérte fel az interjú el­készítésére, de mert Cartianut munkaszerződése egy másik új­sághoz köti, így nem írhatta alá az anyagot, ám a cikkért járó száz dollárt elfogadta. A sportújságíró azonban állította, hogy szó sem volt interjúról, Horia Tabacu mindössze arra kérte, hogy lapjá­ban részleteket közölhessen a fut- ballkirályról írt kötetéből. Adrian Nastase kormányfő be­jelentette, hogy kihasználja a bot­rányt a Hustler-szerű „szemetek” terjesztésének megakadályozásá­ra Romániában. simon humor VISSZATÉRT AZ ŰRTURISTA. Dennis Tito 60 éves amerikai milliomos vasárnap reggel szerencsésen földet ért Kazahsztán­ban. A saját költségén (20 millió dollárért) a nemzetközi űrállo­máson járt „hobbiűrhajóst” Nurszultan Nazarbajev kazah állam­fő Üdvözölte. FOTÓ: EUROPRESS/EPA

Next

/
Thumbnails
Contents