Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-05 / 104. szám

10. OLDAL HÖR I Z O N T 2001. Május 5., szombat Eladták a Varsa vendéglőt A Tisza-tavi település főutcáján évek óta üresen állt az egykor jobb napokat látott Varsa vendéglő. A felszámoló által nemrég értékesített ingatlan megmoz­gatta az „egykori” üzletrész-tulajdonosokat. Ezek után döntött úgy a jegyző: megtámadja az adásvételt. Sarud Az ügy 1994-ig nyúlik vissza, a volt tulaj­donos, a Füzesabony és Vidéke Áfész fel­számolásának kezdetéhez. A Varsa ven­déglő a tetszhalál állapotából nemrég szinte varázsütésre ébredt, ahogy híre ment az eladásának. Ekkor ugyanis nem várt reakcióként a következő történt:- A samdi áfész-tagok elkezdték a tag­ságukat igazoló üzletrész-értékpapírokat behordani az önkormányzathoz - mond­ja, és mutatja is a mintegy háromszáz da­rabot dr. Gulyás Ferenc, a település jegy­zője. Informátorunk állítja, hogy a vendéglőt a falu mindig is magáénak érezte, hiszen annak idején ezt a sarudi emberek a saját pénzükből hozták létre. A Varsa ugyanis a füzesabonyiakat megelőzően a Hangya Szövetkezeté volt.- Tudom, hogy ezt a szép, tagsági vi­szonyt igazoló értékpapírt a legszíveseb­ben azok asztalára csapnák le, akik fele­lősek az egykori áfész felbomlasztásában és a vagyon szétosztogatásában. Csak hát erre nincs módjuk. így jobb híján az ön- kormányzathoz hozzák be, mondván: próbáljunk meg valamit tenni az érde­kükben. A pert kezdeményező államigazgatási szakember talált jogcímet a törvényi beavat­kozáshoz.- Az önkormányzat a felszámolási eljárás­ban szeretett volna a Varsa vendéglő árverezé­sekor a résztvevők körében lenni Vagy meg­szereztük volna a tulajdonjogot, vagy olyasva­lakit - akár pályázót - támogattunk volna, aki a hasznosítási elképzeléseinket megvalá sítja Csakhogy nem is voU árverezés, jóllehet, a felszámolónak kötelessége lett volna az adós vagyontárgyait nyilvánosan, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni. Ezt pályázat formájában is meg lehet valósítani, de üt mindkettő elmaradt. A színfalak mögött történt a megegyezés egy magánszeméüyel - vál­lalja a kijelentés követ­kezményeit dr. Gulyás Ferenc. A vevő egy nem helybeli, de Sarudon üdülővel rendelkező ide­gen. Beszélgető partnerünk úgy tűnik tudja, milyen döntést vár a bíróságtól:- Kérem az adásvételi szerződés érvénytele­nítését. A polgári törvénykönyvben lévő fősza­bály szerint ugyanis semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek Álláspon­tom szerint a felszámolónak nem volt jogcíme az adásvételi szerződés megkötésére. Az ügyben eljáró felszámoló érdeklődé­sünkre elmondja:- Minden szabályszerűen történt. A jegy­zőnek különben sincs önkormányzati fel­hatalmazása. Kiss István polgármester az utóbbihoz annyit fűz hozzá, hogy a jegyző joghézagot fedezve fel és érezve a lakossági nyomást, fordult keresetével a füzesabonyi bíróság­hoz. A képviselő-testület erről az ügyről nem tárgyalt. Egy tévedésen alapuló moz­zanatra viszont felhívja a figyelmet:- Amikor a volt áfész-tagok megtudták, hogy elkelt a Varsa, azt hitték, hogy abból a pénzből nekik is jár. Ezért keresték fel annyian a hivatalt. Gulyás doktor arról is értesítette lapun­kat: a Füzesabonyi Földhivatal által kiállí­Áron alul? A jegyző úgy véli, hogy a 4,5 milliós vételár a Varsa vendég­lőért, a kétezer négyzetméteres faluközponti ingatlanért ke­vés. Mint hozzátette: évekkel előbb egy olasz érdeklődő öt­milliót kínált érte, de nem adták el. tott friss tulajdoni lapon a sarudi 475. hely­rajzi számú ingatlan (Varsa vendéglő) tu­lajdonosaként még a Füzesabony és Vidé­ke Áfész szerepel. Csupán a széljegy utal arra, hogy idén február 5-én új tulajdonbe­jegyzési kérelem érkezett. (BUDAVÁRI) Tizenhét dühös ember Tizenhét dühös ember - meg ki tudja, még mennyi. Ők azok, akik hiába vártak arra az autóbuszra, amely egy termékbemutató ígére­tével Aggtelekre szállította volna őket. Hatvan és körzete A lapunkat felkereső házaspár csoportja - a már említett tizen­hét utas - az újhatvani posta előtt várakozott a különjáratra. Miu­tán azonban a szállítóeszköz órák múltán sem érkezett meg, szerkesztőségünkbe jöttek elpa- naszolni sérelmüket. A körítés tulajdonképpen alig­ha nevezhető újszerűnek: vala­melyik forgalmazó cég a postalá­dákba helyezett nyomtatványon termékbemutatóra invitálja a megszólítottakat. Az eladni kívánt portékáról ekkor még többnyire nem derül ki, hogy mi fán terem; majd megtudja a célszemély, ha részt vesz az eseményen, amit le­hetőleg exkluzív környezetben, vagy a turisták számára csalogató- nak tűnő helyszínen - jelen eset­ben a cseppkövek birodalmában - rendeznek meg. Az előkészületek során a je­lentkezők válaszborítékot is kap­tak, amellyel vissza kellett igazol­niuk az utazási szándékot. Ren­delkezésükre bocsátottak egy kártyát is, amelyen közölték a menetrendet. Ennek tanúsága szerint a busz Csányból indult a kora reggeli órákban, s percre pontosan feltüntették, mikor és hol áll meg. Újhatvanba azonban vagy nem érkezett meg, vagy addigra megtelt, s „megfeledkeztek” ró­lunk - állítják a magukat rásze- dettnek tekintő panaszosok. Az ominózus kártyán szerepel egy utazási iroda neve, valamint egy ettől jól elkülönített telefon­szám is, amiről így nem derül ki egyértelműen, ki vagy mi hívható rajta. A körzetszám (96) arról ta­núskodik, hogy egy Győr-Sopron megyei állomásról van szó. Sokadik próbálkozásra sike­rült feltárcsáznunk a számot, s kiderült, hogy az a bilétán feltün­tetett utazási irodát takarja. Ér­deklődésünkre a vonal végén je­lentkező hölgy készségesnek aligha minősíthető módon közöl­te: őket is megkeresték az utasok, s végül sikerült rendezni a prob­lémát. Egyszerű műszaki hiba volt, fölösleges erről cikkezgetni, jelentette ki ingerülten, s mielőtt kifejtettem volna, hogy talán mégsem, letette a kagylót. _______________________________[T.O.) L akáshitel: szanálják a tartozást (Folytatás az 1. oldalról) Az árverezés költségei az államot terhelték, és az is előfordult, hogy az egész eljárás többe került, mint amennyit az adósság ért. A támoga­tandók körének kiterjesztésével el­kerülhető az adós családok kilakol­tatása, nem maradnak fedél nél­kül, és ingatlanuk tulajdonjogát sem veszítik el. Ebben a körben a támogatás az adósság fele, a szoci­álisan leginkább rászorulók eseté­ben a hátralék maximum 70 száza­léka lehet. Azoknak, akik 1989-1993 kö­zött vettek fel lakáshitelt az OTP- től, de a részleteket nem képesek fizetni, s akiknek 2000. december 31-én már lejárt és felmondott hite­kamattartozás átvállalására. Az ér­dekeltek maguk döntik el, hogy melyik kedvezményes konstrukci­ót kívánják igénybe venni. A szer­ződés felmondását követően kelet­kezett kamattartozást a támogatási alapból megtérítik, ha az adós ön­erőből vagy önkormányzaü segít­séggel a teljes tőketartozást ki­egyenlíti. Lehetséges olyan megol­dás is a kamattartozás átvállalásá­ra, hogy az adós a tőketartozás ne­gyedét egy összegben megfizeti, és a fennmaradó háromnegyed részt havi egyenlő részletekben egy év alatt rendezi. Szintén az erre létre­hozott keretből konszolidálják a hátralékos kamattartozását, amennyiben az érintett tőketarto­zását a jelenlegi 16 százalékos ka­Adósok és tartozások Országosan több tízezer család nem fizeti 1989 előtt felvett lakáshitelét. 15 ezer és 20 ezer közé tehető az érintettek szá­ma, az egy adósra jutó tartozás összege pedig 500 ezer és 600 ezer forint között van. A kezelendő hátralékot 3-4 milli­árd forintra becsülik. A kamattartozás a hátralék 40-50 szá­zalékára - 1.5-2 milliárd forintra - tehető. munkaképességét valamelyik szü­lő, esetleg rendszeres szociális se­gélyben, ápolási díjban részesül­nek. A támogatás olyan mértékű lehet, ami képessé teheü az érin­tettet a fennmaradó tőketartozás megfizetésére ötéves futamidő alatt, havonkénti ötezer forintos részletekben. Az a kör, amely ki­egészítő családi pótlékban része­sül, a kamattartozás átvállalásán túl gyermekenként 50 ezer forint kedvezményt kaphat, de ennek a támogatásnak a teljes összege nem haladhatja meg a fennálló tőketar­tozás felét, a maradék részt pedig itt is a jelenlegi 16 százalékos éves kamattal kell törleszteni. A bank és a szociális tárca egyaránt szá­mol azzal, hogy a tőketartozások rendezéséhez lehetőségeik, illetve döntéseik függvényében a helyi önkormányzatok is hozzájárulnak. Mint az OTP Bank Rt. egri igaz­gatóságának osztályvezetőjétől megtudtuk: Heves megyében mint­egy 2200 adóst érint a támogatási program. Ők azok - főként nehéz anyagi körülmények között, jöve­delempótló támogatásból és rok­kantjáradékból, nem ritkán a ci­gány kisebbség tagjaként létezők -, akik élhetnek az új lehetőséggel, s erről értesítést is kapnak. Nagyné Hegyi Csilla elmondta, hogy a hát­ralékosok többsége - mintegy 1700 esetben - az 1989 előtt felvett lakás­hitelek miatt került a mostani kör­be. Az adósok átlagos tartozása az 1989 előtti hitelfelvevők esetében mintegy félmillió forintot, az 1989 és 93 közötti felvevők esetében pe­dig 300-400 ezer forintot tesz ki. A hitelszámla-kezelési szakember szerint a kedvezményes lehetőség az érintettek anyagi helyzete miatt így is csak a fenti kör egy kisebb ré­sze, maximum pár száz adós szá­mára jelenthet megoldást, s a felté­telek vitát válthatnak ki azokból is, akik korábban lejárt és felmondott, ám újratárgyalt s jelenleg élő szer­ződéssel rendelkeznek. A támogatás iránti kérvénnyel az 1989 és 1993 közötti hitelek esetében május 31-ig, az 1989 előtti kölcsönöknél pedig július 30-ig kell a helyi önkormányzat­ok jegyzőihez fordulniuk az érin­tetteknek. A támogatási lehető­ségről valamennyi adós levélben kap értesítést. Ebből megtudhat­ják, hogy milyen papírokat kell beszerezniük, mellékelniük ké­relmükhöz. Az önkormányzatok ellenőrzik a benyújtott adatokat, majd felülvizsgálatra továbbítják azokat az OTP-hez - illetve a le­járt adósságokat a pénzintézettől megvásárló és a behajtást végző Faktoring Rt.-hez -, amely eljut­tatja a kérvényeket a végső dön­tést hozó mimsztériumhoz. A ter­vek szerint a kérelmezőket októ­ber 15-ig értesítik a döntésről. __________________________nyi B iztosítók: nagyobb a bevétel Az adatok azt mutatják, hogy bár az életbiztosítási szerződések száma - a kor­szerűtlennek számító CSÉB- biztosítások hatására - csökkent, a társaságok be­vételei mégsem csökkentek. A biztosítási szektor súlyának tavalyi növekedését jelzi, hogy a biztosítótársaságok díjbevétel­ének GDP-hez mért aránya az 1999. évi 2,6 százalékról 3 száza­lékra emelkedett 2000-ben -derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legutóbbi gyorsjelentéséből. A PSZÁF gyorsjelentése sze­rint az életbiztosítási szerződé­sek száma ugyan a ma már kor­szerűtlennek számító CSÉB-biz- tosítások csökkenésének hatásá­ra 1,3 százalékkal mérséklődött ugyan, ez azonban a díjbevéte­lekben nem okozott visszaesést. Sőt, az életági díjbevételek 48 százalékkal, 178,43 milliárd fo­rintra emelkedtek 2000-ben a biztosító cégeknél. A nem életági díjbevételek a biztosítótársasá­goknál 205,77 milliárd forintra nőttek az előző évi 177,27 milli­árd forintról. A biztosítótársasá­gok összes díjbevétele tavaly 384,2 milliárd forintra emelke­dett az 1999 végi 297,47 milliárd forintról. Ha a biztosítótársasá­gok mellett a biztosító egyesüle­tek adatait is beszámítjuk, akkor 2000-ben a teljes díjbevétel 388,46 milliárd forintra rúgott a biztosítási szektorban. A teljes kárkifizetés összege a gyorsjelentés alapján az ország­ban közel 150 milliárd forint volt, ami az előző évinél 11 százalék­kal magasabb. Ezen belül a biz­tosítótársaságok állták a kárkifi­zetések döntő részét, abszolút számokban 147,66 milliárd forin­tot. A biztosítótársaságok által ki­fizetett kárösszeg 1999-ben 133,19 milliárd forintra rúgott. A biztosítótársaságok által kifize­tett kárösszegből a nem életági üzletág kárkifizetése 109,14 milli­árd forintot tett ki, szemben az előző évi 111,54 milliárd forinttal. Az életági üzletágban a biztosító- társaságok kárkifizetése 38,5 mil­liárd forintot ért el, míg ez az ösz- szeg 1999-ben csupán 21,6 milli­árd forint volt. Az előzetes adatok alapján a biztosító cégek adózás előtti nyeresége nominálisan több mint kétszerese volt az 1999. évi szerény eredménynek, és 18,4 milliárd forintot tett ki. A biztosító cégek közül 12 társa­ság zárt nyereséggel, ezek ösz- szesített, adózás előtti profitja 23,1 milliárd forint volt, egy tár­saság nullszaldósan zárta az évet, míg kilenc veszteséges biztosító összesített vesztesége mintegy 4,7 milliárd forintot tett ki. ■ „A bajorimi”. Gyöngyösön a Pallas könyvesboltban dedikálta a róla szóló könyvet Bajor Imre, a népszerű humorista. A napok­ban piacra került könyvben - amelynek szerzője Ruttka Ildikó - számos történetet ismerhet meg a közönség a komikus min­dennapjairól, pályájának alakulásáról. A gyöngyösi programon, amelyet számottevő érdeklődés kísért, természetesen a könyv írója is részt vett. fotó: suha péter Konferencia a turizmusról: az idén is színes a kínálat Zánka, Eger Ifjúsági turizmus és természetjá­rás a harmadik évezred küszöbén címmel, s mintegy 150 fő részvé­telével országos szakmai konfe­renciát tartottak az elmúlt hét vé­gén Zánkán a különböző termé­szetvédelmi egyesületek, civil szervezetek, a turizmusban érde­kelt pedagógusok, cserkészek. A rendezvény házigazdája az Ifjú­sági és Sportminisztérium volt, de a Környezetvédelmi Miniszté­rium is képviseltette magát. Mint azt a Magyarországi Kár­pát Egyesület Egri Osztályának képviseletében a konferencián résztvevő Lukács Lászlótól meg­tudtuk, az előadások között szó esett egyebek mellett az ifjúsági turizmus helyzetéről, a tábor­szervezésekről, a szálláshelyek fejlesztésének lehetőségeiről, il­letve a különböző pályázati le­hetőségekről. A konferencián katasztrófavédelmi gyakorlatra is sor került: két helyszínen gyermekmentési, míg a harmadi­kon erdőtűz-oltási gyakorlatot tartottak. Mindezeken túl a ter­mészetvédők - a Föld napja al­kalmából - több köbméternyi szemetet is összeszedtek a Ba­konyban. Lukács László mindezeken túl szólt az egri természetjáró szakosztályok néhány idei, je­lentősebb túrájáról is. Ezek kö­zött van a június 1. és 4. közötti csíksomlyói búcsújárás, melyről bővebb információt tőle a 30/349-5682-es telefonszámon lehet kapni. Június 23-24-én ke­rül sor a várkúti szentivánéjre, illetve a Tortúra 65-re, majd jú­nius 30-án a 35, illetve - a Szlo­vákiát is érintő - 55 kilométeres karsztvidéki túrára, melyekről ugyancsak nála lehet érdeklőd­ni. Július 10-én indul az az ötna­pos autóbuszos túra, amely a Székelyföldre viszi az érdeklődő­ket (Köves Eszter: 20/397-337 vagy 36/316-047), míg július 24. és 28. között a Tátra 2001-re ke­rül sor a Magas-Tátrában (Köves Gyula: 20/326-4943 vagy 36/306-047). Az Eger Csillaga teljesítménytúrát idén szeptem­ber l-jére tervezik, erről szintén Lukács Lászlónál lehet majd ér­deklődni. (KG) lük mit, a bank és a szociális tárca szintén segíteni kíván. A 700-700 millió forinttal létrehozott támoga­tási alapból azok kaphatnak segít­séget, akik önmaguk is részt vállal­ná adósságuk rendezésében. A pénzintézet és a minisztérium többfajta lehetőséget dolgozott ki a mattal 10 éves futamidő alatt visz- szafizeti. A kamattartozás átvállalásán kí­vül azonban számíthatnak a szoci­ális tárca támogatására a tőketarto­zás kiegyenlítéséhez olyan csalá­dok is, amelyekben a hitelfelvételi knvptfípn mpphnlt vhpv phipcrítpttr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents