Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-31 / 126. szám

5. OLDAL I 2001. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Praktikus A kisvárosi általános iskola má­sodikosai nem tudták eldönteni, milyen ajándékkal kedveskedje­nek tanító nénijüknek, akitől a tanév végén meg kell válniuk. A dilemma rövidesen megol­dódott, mivel az egyikük anyuká­ja szemtanúja volt, amint a pe­dagógus a szaküzletben a bugyik között válogatott, majd rosszalló megjegyzést téve a magas árakra, vásárlás nélkül távozott. Nebulói pár nap elteltével fe­hérnemű-utalvánnyal lepték meg a nevelőt. _____________hő) K ÖZMEGHALLGATÁS. Ma 17 órakor közmeghallgatást tarta­nak Lőrinciben, a Mátravidéki Erőmű kultúrházában. Az ese­ményen szó lesz a településré­szen található tanyák és kertek rendezéséről, a közterület-fogla­lásról, s a városi szennyvízelve- zető-beruházásról is. TANÁCSADÁS. Ingyenes jogi tanácsadásra várja az érdeklődő­ket a Magyar Szocialista Párt jogi kabinetje. A szakemberek június 1-jén, pénteken 14-től 16 óráig Egerben, a Telekessy u. 2. szám alatti megyei pártirodán válaszol­nak a felmerülő kérdésekre. KONCERT. Érdekes hangver­seny tanúi lehetnek a zenebarát­ok holnap 18 órától a hatvani Ady Endre Könyvtárban. Küronya Veronika zongoramű­vész ütőhangszereket, Nagy Sándor Endre klarinétművész pedig reneszánsz és barokk blockflőtéket is megszólaltat. A szinte az egész második évezred zenéjét reprezentáló koncerten két különleges hangszer, a szél­harang és az indonéz dob, a darabukka is bemutatkozik. TERMÉSZETGYÓGYÁSZ. Az egri Közgazdasági Szakközépis­kolában (Klapka Gy. u. 7. szám) ma 18 órakor dr. Kassai Gabriel­la tart előadást az ízületi bántal- makról, az isiászról és a kösz- vényről. Az eseményről bővebb felvilágosítás a 36/364-341-es te­lefonszámon kérhető. KIÁLLÍTÁS. Holnap 17 óra 30 perckor nyílik meg a hatvani Grassalkovich Művelődési Köz­pontban a Kovács Éva képzőmű­vész olaj- és akvarellképeit be­mutató tárlat. Az alkotásokat Györki Árpád festőművész ajánlja a látogatók figyelmébe. DUNA TV. A Duna Televízió mai Kalendárium című műsorá­ban Rózsaszentmártonnal talál­kozhatnak a nézők. A Heves megyei település példát mutat­hat más, hasonló jellegű falunak is - állítják a szerkesztők. Az adásban vendégül látják Lévai Anikót, a miniszterelnök felesé­gét, s foglalkoznak az allergiával és a napkollektoros családi há­zakkal is. ■ Rendezhetünk-e olimpiát? A kormány szerint 2012-re a gazdaságunk képes lesz arra a teljesítményre, amit egy nyári olimpia rendezése megkö­vetel. Hat szakembert kértek fel megvalósíthatóságának elemzésére, s a tervek szerint a jövő évben hozzzálátnak a pályázat előkészítéséhez. Képesek leszünk-e a nyári játé­kok megrendezésére 11 év múlva? Kampányfogás vagy sem a bejelentés? Ezt kérdeztük a megyénkben élőktől. Szikói Miklós földmérő mér­nök:- Van realitá­sa a tervnek. Elgondolkodta­tó, hogy egye­sek már az első pillanatban is ellenzik az el­képzelést, pedig 11 év alatt igenis képesek vagyunk megvalósítani egy ilyen álmot. Az ország csak nyerhet vele. Új munkahelyek lé­tesülhetnek és dollármilliárdokat hozhat a hazának. Török István vállalkozó:- E bejelentésnek semmi köze a kampányhoz. Az olimpia rende­zése kizárólag gazdasági kér­dés. Az igaz, hogy rengeteg a teendő, de ha sikeres len­ne a pályáza­tunk, a bevé­tel sem ma­radna el. Min­denképpen pártolom az ötletet. Nagy Zoltán vállalkozó:- Tiszta kampányfogás. Ná­lunk nincs reális esélye a 2012­es rendezés­nek. Nem rendelkezünk olyan olimpi­ai múlttal, mint például Görögország. Az elképzelés rokonszen­-—-----—— vés, jól lehet t álalni, de megvalósítani aligha lehetséges. Hundt István nyugdíjas:- Maximálisan támogatom a tervet. Bár már most hal­latszik az el­lenzők káro- gása, az a vé­leményem, hogy egy ilyen célért képes lenne összefogni az ország. Ha az emberekben nincs remény arra, hogy tíz év múlva tényleg jobb lehet az életünk, s nagy dolgokba is be­levághatunk, akkor itt semmi nem fog változni. Fajtáné, Katalin vállalkozó: - Úgy ér­zem, erre az óriási fel­adatra nem vagyunk eléggé érettek és felkészül­tek. Sajnos, nagyon sok minden más­ra kellene a pénz. Szerencsés lenne, ha az átlagemberek is éreznének először valamit a gazdasági fellendülésből, s utá­na vágnánk bele ilyen nagysza­bású tervekbe. Marosvári János nyugdíjas:- Hogy akarunk mi olimpiát rendezni, ami­kor reggel óta járom a vá­rost, hogy egy nyomorult hollandért tudjak venni! Sehol nem le­het kapni. De félretéve a személyes gondomat, úgy gon­dolom, hogy a koldus ne álmo­dozzon fényes palotáról. Tíz év múlva is lehetetlennek tartom a nyári játékok megrendezését. __________________________________(BART*) B écem Rt.: cement után kőliszt Tavaly 1,3 milliárd forintos vesztesége volt a cégnek Lapunkban jó néhányszor foglalkoztunk már a település nemrég még legnagyobb termelőüzemének és dolgozóinak privatizá­ciójával, majd azt követően - a tavaly bekö­vetkezett események kapcsán - a cég és dol­gozóinak várható sorsával. Most újabb fej­leményről adhatunk számot olvasóinknak, hiszen tegnap került sor a részvénytársaság közgyűlésére. Bélapátfalva A Bélapátfalvi Cementipari Részvénytársaság (Bécem Rt.) tavaly keletkezett 1,3 milliárd forint nagyságú gazdálkodási veszteségét elkülönítik, mindemellett pedig - miután megszűnt a ce­menttermelés - megváltoztatják az elmúlt idők­ben meglehetősen sok vitát és vihart megélt gaz­dasági társaság nevét is. Minderről hozott dön­tést a Bécem Rt. legmagasabb fóruma, a közgyű­lés. A tanácskozást egyébként tegnap tartották meg a településen. Miként arról a Hírlapban korábban már több alkalommal is olvashattak: Bélapátfalván az el­múlt esztendő májusában, azaz éppen egy éve állították le a fő profilnak számító cementgyár­tást. Nos, szerdán egyebek mellett az azóta be­következett történéseket, a jelenleg is megfigyel­hető folyamatot volt hivatott elemezni a rész­vénytársaság idei évi rendes közgyűlése. A fóru­mon mindenekelőtt a jelenlévők arra a követ­keztetésre jutottak, hogy az a testület, amelynek feladata a cementgyártás befejezésével összefüg­gő teendők elvégzése volt, teljesítette hivatását. Miután már a továbbiakban nem szükséges a bi­zottság foglalkoztatása, ezért fölszámolták. A közgyűlés tagjai arra az elhatározásra jutot­tak továbbá, hogy a tavalyi 1,3 milliárdos veszte­séget elkülönítik, s új tevékenységi köréhez iga­zítva megváltoztatják a cég nevét. Az új elképze­lésnek megfelelően Bélapátfalván tovább folyik a kőbányászat és a kőliszt őrlése. A részvényesek ezen túl elfogadták az igazga­tóság jelentését a társaság 2000. évi üzleti tevé­kenységéről. Ebből kiviláglik, hogy a Bécem Rt. tavaly a bezárásig 314 ezer tonna cementet érté­kesített. Júniusban leállították a klinker- kemencéket, szeptemberben ráadásul a cement- őrlést is. A részvényesek azt is tudomásul vet­ték, amit a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentése tartalmazott a 2000. évi mérleg felül­vizsgálatáról. A közgyűlés elfogadta a mérleget és az eredménykimutatást, és döntött a számot­tevő veszteség elhatárolásáról, amely részben a végkielégítések, fölmondások költségéből jött össze, részben pedig a selejtezések, a cement- gyártás fölszámolásának költségeit jelenti. A legmagasabb fórum ezután jóváhagyta az idei évre szóló üzleti előirányzatokat. Ennek ke­retében tovább folyik Bélapátfalván a kőbányá­szat a részvénytársaság tulajdonosai által alapí­tott korlátolt felelősségű társaság keretében, emellett pedig a Bécem Rt. folytatja a kőlisztőr­lést és a vagyonkezelést. A részvényesek megváltoztatták a cégnevet Bélapátfalvi Cementipari (Bécem) Rt.-ről Bécem Kőlisztgyártó, Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt.-vé. Módosították a tevékenységi kört is. __________■ ___ RÉNES MARCELL ____ E llenvélemény Hat fideszes képviselő - Répássy Róbert, Rubovszky György, Vitányi István, Fazekas Sándor, Szabó Erika és Gyimesi József-ja­vaslatára az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden este elfogadtá a lex Répássyként elhíresült tör­vénymódosítást. Ennek értelmében a Polgári Törvénykönyv sze­mélyiségi jogokat védő rendelkezései közé új szabály kerül: a vá­laszadás jogának elnevezett intézmény. Akinek egy vélemény közlésével megsértik a személyiségi jogait, az bírósághoz is for­dulhat, hogy ellenvéleményét az adott média közölje. Már amennyiben mindez alkotmányosnak találtatik, a Fidesz-frak- ció, igen, a jóságos, a demokrácia leépítésének még a látszatát is elkerülni kívánó büszke képviselőcsoport ugyanis előzetes nor­makontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Lehet, hogy perre megyünk majd, én mindenesetre hiszem, hogy normakontroll ide vagy oda, akinek a fejében a vélemények cenzúrázásának ötlete csak egyszer is felvillan, az nem demokra­ta. Egy köztársaságban alkotmányos alapjog a véleménynyilvání­tás szabadsága (a lelkiismeret, a sajtó, a „beszéd” szabadságával együtt). Aki ezen szabadságjogok gyakorlása közben mások sze­mélyiségi jogait megsértette, az eddig is kiváló retorziókban része­sülhetett a Polgári, valamint a Büntető Törvénykönyv idevonatko­zó szakaszai alapján. Helyreigazításra, bocsánatkérésre, elégtétel adására lehetett a jogsértőt kötelezni, aztán fizethetett is, mint a katonatiszt, ha pedig pénze nem volt, üldögélhetett a hűvösön. Ezeket a szankciókat egészíti most ki a „válaszadás”, amit az ere­deti ötletgazda Pokol Bélát felidézve nyugodtan nevezhetünk véle­mény-helyreigazításnak is. A nehéz nemzettudat, a haza és a nép hatalmas szeretete, az húzhatja ily vékonyra, érzékenyre a jámbor politikuslelkeket. Hogy őket meg a barátaikat bírálni senki ne merészelje, különben futhat a bíróságra. Merthogy - tévedés ne essék - erről van szó. Aztán akkor mi lesz, ha egyszer csak az újságírók unják meg, hogy a Parlamentben - s az onnan hírt adó tévében, rádió­ban, újságokban - bizonyos, nemritkán foltos múltú urak na­ponta lebolsevikozzák őket1 Ezt a véleményt is helyre lehet majd igazítani? Kiállhat a pulpitusra az újságíró-szövetség elnöke, és elmondhatja, hogy maguk itten hülyeséget beszélnek? Be lehet perelni a gyalázkodó-uszító „kormányközeli” lapokat, meg a ki­rályi híradót, amiből maximum az időjárás-jelentés objektív? Hiszen a törvény az törvény. Mindenkinek az. Erdélyi, szlovák delegációk PÉTERVÁSÁRA Pénteken Erdélyből és Szlováki­ából érkezik két testvér-delegá­ció a városba. A Pál Sándor gyulakutai és a Feledy Zoltán fe­ledi polgármesterek vezetésével érkező küldöttségeket a város­házán fogadják a délelőtti órák­ban, majd a résztvevők a státus­törvényről szóló előadást hall­gatják meg a Mezőgazdasági Szakközépiskola dísztermében. Ezt követően délután részt vesznek az I. és II. világháború áldozatainak emlékére emelt emlékmű avatásán. A szombati napon az erdélyi vendégek programja egri város­nézéssel zárul. ■ Megkerült a sírrongáló Heves A héten több helybeli polgár je­lezte a rendőrkapitányságon, hogy az elmúlt napokban isme­retlenek megrongálták az önkor­mányzati, úgynevezett alsóvárosi temetőben nyugvó hozzátartozó­ik síremlékét. Eltulajdonították azokról a színesfémből készült vázákat. A forró nyomos felderí­tés alapján kiderült, hogy a bűn­tény elkövetésével H. Sándor büntetett előéletű helyi lakos gyanúsítható alaposan, akinél a rendőrök meg is találtak több el­lopott síredényt. A munkájukat segítette, hogy a tárgyakat az egyik hevesi felvásárló sem vette át, azok épségben maradtak. A férfi nem kívánt vallomást tenni arról, hogy mennyi sírem­léket rongált meg, honnan vitte el a vázákat. Ezért a Hevesi Rendőrkapitányság nyomozó osztályának munkatársai a la­kosság segítségére is számíta­nak. Kérik, akit a leírtakhoz ha­sonló kár ért az elmúlt időszak­ban, jelentkezzen a kapitánysá­gon, illetve hívja a 36/346-277- es számot. ■ Kapcsolat a környezettel Tulipán fa jelképezi a Zöld zónát Gyöngyös A városbeliek egyik kedvelt pihe­nőhelye a Bugát Pál téri park, ahol a mátraaljai tájon honos cserjék és fák teszik üdévé a kör­nyezetet. A hét közepén - a pado­kon üldögélő nyugdíjasok, s a ját­szadozó gyermekükre felügyelő kismamák érdeklődése közepette - egy vékonyka, de már az ég fe­lé nyújtózó tulipánfa került a földbe. A csemete a Westel Mobil Táv­közlési Rt. támogatásával indított országos faültetési akció kereté­ben kapott itt helyet.- Társaságunk nemcsak a mo­bilszolgáltatásban, hanem a kör­nyezet védelmében is felelőssé­get érez - mondta a frissen ásott gödörnél Harmat Tamás, az rt. társértékesítői kapcsolatokért fe­lelős igazgatóhelyettese. Mint ki­emelte: ez a fa - mint a Zöld zóna része - egyben a vidéken élő, il­letve a gyakran oda utazó partne­reik számára biztosított, s az egy­más közti kedvezményes kapcso­latok kialakításának lehetőségét is jelképezi. Másrészt pedig e táj­egység lakóinak közismert ter­mészetszeretetére emlékeztet. A város alpolgármestere, Barabásné Czövek Agnes - mi­közben felidézte az ősi mondást, hogy „ültess fát, emlékezni fog­nak rád” - követendő példaként említette a telefontársaság kezde­ményezését, amely színesebbé, változatosabbá tette a parkot, amelyben - ha csak néhány per­cig is elidőzve - megnyugszunk, feltöltődünk. Az esemény résztvevői ezt kö­vetően egy-egy lapát földet dob­tak a „Zöld zóna-fa” tövébe. __________________________H*í L egjobbak bor vidéki borversenye Idén már 72 termelő majd ' 400 borát zsűrizték (Folytatás az 1. oldalról) Köszöntőjében dr. Horuczi Csaba egri alpol­gármester hangsúlyozta: ez a verseny a borá­szoknak és a hegyközségeknek is lehetősé­get ad arra, hogy számot adjanak munkájuk­ról, s egyben első lépcső, amely - remélhető­leg - továbbvezet az országos és nemzetközi versenyekhez. Szerinte azért is fontos ez a vetélkedés, mert a borvidék egységes megje­lenését, összetartozását is sugallja. A borversenyen - melynek elnöki tisztét dr. Kállay Miklós, a Magyar Borakadémia el­nöke töltötte be - összesen 10 szakmai és egy társadalmi zsűri bírálta a bormintákat, s 9 kategóriában osztott ki díjakat. Ennek megfelelően a szakmai zsűri össze­sen 5 nagy arany-, 82 arany-, 190 ezüst- és 67 bronzérmet osztott ki, míg 34 bor végzett érem nélkül, 3-at pedig kizártak. Az új fehér­bor kategóriában a különdíjat az Egervin Rt. 2000-es Egri Szürkebarát-Leányka Selection bora érdemelte ki, az új vörös kategóriában a Juhászain Kft. 2000-es Egerszalóki Cuvée-je, a rosé kategóriában az FVM Szőlészeti Borásza­ti Kutatóintézetének 2000-es Merlot-Néró Roséja, a fehér óbor kategóriában Gál Tibor '99-es Egri Chardonnay-je, a vörös óbor kate­góriában a kutatóintézet '99-es Kőlyuk Cuvée- je, az Egri Bikavér kategóriában a Bakondi- pincészet '96-os Egri Bikavére, a muzeális fe­hérborok kategóriában az Egervin '79-es Egri Leánykája, a muzeális vörösborok kategóriá­ban az ugyancsak egervines '85-ös Egri Bika­vér, az Egri Leányka kategóriában a kutatóin­tézet '99-es Egri Leánykája, míg a Debrői Hárslevelű kategóriában a Varsányi-pincészet 2000-es Debrői Hárslevelűje érté el a legjobb eredményt. Az Egri Borbarátok Klubja által al­kotott társadalmi zsűri a Kőporos Borászat '99-es Cabernet Franc-Cabernet Sauvignon Cuvée borát találta a legjobbnak. A nevezet­tek a különdíjról szóló oÚevelet a július 5. és 8. között megrendezendő Egri Bikavér ünnepe Szent Donát napján rendezvénysorozat kere­tében vehetik át. (kühne) Ajándékozás Eger Az Életfa, Gyökerektől a Fényig Alapítvány Közhasznú Szervezet Budapesten működik, s 1998 óta 36 millió forinttal támogatta or­szágosan a gyógyintézményeket. Tegnap a Markhot Ferenc Kór­ház belgyógyászati osztályát lepték meg antidecubitus matra­cokkal (olyan eszközök, ame­lyek megelőzik a felfekvést), kompresszorokkal, televízióval, valamint a szondás tápláláshoz nélkülözhetetlen turmixgéppel, összességében félmillió forint értékben. Borovszky Emma, az alapít­vány sajtóreferense elmondta, hogy tegnap a szolnoki kórház és a berceli gondozóintézet is ka­pott tőlük ajándékot, s minden hónapban más-más kórházba látogatnak el. A támogatók jó­voltából sehová sem mennek üres kézzel. in. z.)

Next

/
Thumbnails
Contents