Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

HU 2001. Május 30., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Tippeljünk! A Kisgazdapárt körüli botrányok legújabb fejleménye: a Torgyán kizárását jogerősen semmisnek mondó döntés bírósági végrehaj­tását kérték a peres felek. Két variáció lehetséges: be­megy a végrehajtó a Parlament­be, és a pártelnököt erőnek erejé­vel visszaülteti korábbi helyére. Avagy: a végrehajtó levelet fogal­maz a ház elnökének, aki a ha­sonló felszólításokra megfelelő immunitással rendelkezik. Ön, tisztelt Olvasó, melyikre tippel? ______________ISIKÉ) P OKORNI NAGYRÉDÉN. A Fidesz-MPP elnöke, Pokomi Zol­tán adja át június 1-jén a millen­niumi zászlót Nagyrédén. A ce­remónia este 6 órakor kezdődik. Másnap millenniumi napot tar­tanak a faluban, benne megyei díjugrató és díjlovagló kupával, melynek fővédnöke Horváth László, a RIB elnöke. BORVERSENY. Az egri Park Szállóban dr. Horuczi Csaba al­polgármester nyitja meg a ma délelőtt fél tízkor kezdődő Egri Borvidék borversenyt. Az ered­ményhirdetés 15 órakor lesz. FOGADÓÓRA. Május 31-én, csütörtökön 16 órától az egri vá­rosháza 2-es termében dr. Szigethy Anna, a 6-os választó- kerület képviselője, az egészség- ügyi és szociális bizottság elnö­ke tart fogadóórát. ORVOSKONGRESSZUS. Pén teken délelőtt fél tízkor kezdődik az egri Gárdonyi Géza Színház­ban a Gyermekgyógyászok Észak­kelet-magyarországi Kongresszu­sa. Az ülés témái között szerepel a gyermekkori szervátültetés, a csont- és ízületi betegségek, a csecsemőtáplálás, a védőoltások immunológiai vonatkozásai. PEDAGÓGUSNAP. A Művésze­tek Házában köszöntik az egri pedagógusokat június 1-jén, a 14 óra 30 perckor kezdődő városi ünnepségen. A rövid műsort kö­vetően dr. Nagy Imre polgármes­ter adja át az ilyenkor hagyomá­nyos kitüntetéseket, arany-, gyé­mánt- és vasdiplomákat. VÉRADÁS. A Magyar Vöröske­reszt Hevesi Területi Szervezete véradást tart június 1-jén délelőtt 9-12 óráig Kiskörén. A szervezők a mozi épületében várják a dono­rokat. Délután Tiszanánán, az ál­talános iskolában adhatnak vért az önkéntesek 13-tól 15 óráig. DIÁKSZÍNPAD. Wedekind A ta­vasz ébredése című drámáját mu­tatja be a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont Diákszínpada június 1-jén 17 órától Vértezel Va­lentin és Ivády Erika rendezésé­ben. Az előadás az intézmény Bartók téri létesítményében te- kinthető meg. _______________■ S enkinek nem kell a széna? (Folytatás az 1. oldalról) A polgárok - egy-két kivétellel - már csak esztétikai okok miatt is karbantartják házuk táját, s a hétvégi házak tulajdonosai is gondot fordítanak a fűnyírásra. Tamamérán első fordulóban megvitatott rendelettervezet van. Itt gondot főleg a külterüle­tek okoznak, hiszen az előző évek esős időszaka miatt több helyen nem vetettek, s a termőte­rület környékét is elhanyagol­ták. Előfordul, hogy a földek tu­lajdonváltásai miatt az új tulaj­donos ismeretlen, ilyenkor a gyomirtást az önkormányzat vé­gezteti el, a saját költségén.- Tavaly 15 felszólítást küld­tünk ki, és mindegyiknek lett fo­ganatja - közölte Kovács Györgyné jegyző. - Most adjuk be a pályázatunkat a Környezet- védelmi Minisztériumhoz, hi­szen szükség lenne egy nagy teljesítményű gépre, amely a külterületek gondozását ellátná. A belterületeken nincs nagyobb gond, igaz, az idős embereknek nehezebben megy a házuk kör­nyékének rendben tartása, mert egyre kevesebben tudnak ka­szálni, és napszámost is nehéz kapni. Kömlőn inkább egyes faluré­szeken nagyon rossz a helyzet.- A Tiszanánára vezető út mel­lett több házat is el kellett bonta­ni, az egykori kertjeiket felverte a gaz - mondta el Cseh József pol­gármester. - Nem jobb a helyzet a Malom-közben sem. Sokkal jobb helyzetről álmodunk, de tisztá­tőt, az utak, a középületek kör­nyékét, de nagy szomorúságunk, hogy manapság az emberek nem tudnak kaszálni. Kömlőn két olyan helyi munkás van, akiknek a kezében jól forog a kaszanyél. Meg is becsüljük őket. A faluban a napokban jelölik ki azokat az embereket, akik pontos felmérést végeznek egyes utcák ál­lapotáról. Akik elhanyagolják kertjeiket, az utak, a járdák kör­nyékét, azokat felszólítják, majd következik a bírság. Erre Cseh Jó­Maszkban, munkagéppel Bencze László tamamérai polgármester figyelmeztetett: na­gyon fontos, hogy idejében végezzenek el minden gyomirtó munkát, hiszen már jártak úgy, hogy a munkagép vezetőjének maszkban kellett felvonulnia, és a traktort is sárgára festette az allergén gyom pora, mire a munkának nekikezdtek. ban kell azzal lenni, hogy egyre kevesebben tartanak állatokat, így nincs is szükségük fűre. Egyes családoknak a kertjük művelése sem fontos, ott is megterem a gaz. Az önkormányzat állandóan ka­szákat, rendben tartatja a teme­zsef szerint szükség van, mert a jóérzésű embereknek bántja a szemét a sok gaz, arról nem is beszélve, hogy virágzás után az allergiás tünetek is megszaporodnak. SZÚROM I RITA Törneharcsa-nusztulás a Tiszán Decentralizált alapok: zöld út Az idei decentralizált pályázati keretek fel- használását biztosító pályázati kiírásról is döntött a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi, rendkívüli ülése. Heves megye Napirend előtt - a szakmai zsűri ajánlása alapján - 30, illetve 20 ezer forintos különdíjban részesí­tette Sós Tamás, a tanács elnöke a Hevesi Népmű­vészeti és Háziipari Szövetkezet Alkotóközösségét és Fehér Jánosáé egri viseletkészítő népi iparmű­vészt, akik eredményesen szerepeltek a Magyar Kézművességért Alapítvány és a Magyar Iparmű­vészeti Múzeum által szervezett hagyományos nemzetközi kézműves-kiállításon Budapesten. A grémium módosította a tanács idei költség- vetését, majd' 13 millió forinttal megemelve azt, amely így közel 50 millió forint lett. Jóváhagyta azt a négy módosítási kérelmet is, amelyek a testület korábbi döntéseit érintették, így azt is, amely a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület által Kerecsendre tervezett biotéglagyárat érinti. Az itteni munka indításá­val 14-15 roma család megélhetését lehetne biz­tosítani, ám a több forrásból összegyűlt 9,5 mil­lió forint mellé szükséges 30 százaléknyi önerő nem állt a pályázók rendelkezésére, ezért a ta­nács beleegyezett, hogy a beruházás 100 száza­lékos állami támogatással valósuljon meg. Az idei decentralizált pályázati keretek fel- használását biztosító pályázati kiírással kapcso­latban Sós a Hírlapnak elmondta, eredetileg márciusban szerették volna ezt a kérdést napi­rendre tűzni, de a kormány csak most pénteken döntött az ügyben. A három keretben idén ösz- szesen 577 millió áll rendelkezésre, de a tanács - az áthúzódó beruházások miatt - összesen 914 millió forint szétosztásáról döntött. Sós Tamás sajnálatosnak nevezte, hogy míg korábban a te­rületfejlesztési tanácsok által megítélt visszatérí­tendő támogatások a tanácsok költségvetésébe folytak vissza, addig ettől az évtől ezek a pénzek a központi költségvetést erősítik. Ez szerinte me­gyénkben mintegy 50 milliós mínuszt jelent. _______________________________________fcüiJ ! ________________________ S IKE SÁNDOR A Németh-Hom duó A Magyar Szocialista Párt a közvéleményre is kíváncsi - mondták a vezetői, amikor ke­resték miniszterelnök-jelöltjüket. Adaléknak figyelembe vehették a lapokban meghirdetett telefonos voksolást is, amelynek részeredményei elgondolkodta­tóak. Akad töprengenivalójuk másoknak is, hiszen akár megle­pőnek is mondható, hogy - az elmúlt heti összesítés szerint - a kormányfőjelöltségtől visszalépett Németh Miklós és a nyugdíjas exkormányfő, Horn Gyula több szavazatot gyűjtött be, mint a „versengésben" résztvevő további hat együttvéve. Tegyük hozzá: a lemaradt hatok között van Medgyessy Péter, Kovács László pártelnök, illetve a szocialisták négy „ nagyasszonya”: Szili Kata­lin, Lendvai Ildikó, Lampert Mónika és Kósáné Kovács Magda. Ők együtt sem tudták felvenni a versenyt a Németh-Hom duó­val szemben. Ha kicsit tágítjuk a kört és felidézünk egy másik felmérést, amely azt tudakolta a honi lakosságtól, hogy kiket tekint a leg­nagyobb magyarok közül valónak, rögvest Kádár János nevével találkozunk. Kádárral, aki előkelő helyet vívott ki magának a rangsorban, mert vélhetően némi nosztalgia támadt a tömegek­ben a létbiztonságot nyújtó korszak iránt. Nos, ha én pártvezér lennék, e tények összevetése után belém hasítana a felismerés, és azonmód átszabnám az általam irá­nyítottpárt arculatát. Az embereknek ugyanis nem politikai programokra, nem feldeomázott jelszavakra, és nem bármikor megszeghető ígéretekre van szükségük. Tíz emberek konkrétum­ra, valami kézzelfoghatóra vágynak: a legvidámabb barakk mi­nősítésre, Gorenje-beszerző bécsi utazásra, lakásra, állásra, ki­számítható törvényekre, pontosan körülhatárolt ellenségre, egy volt ávósra vagy kommunistára, egykori nyilasra, klerikális re­akciósra és hasonlókra. A konkrétságot, a kiszámíthatóságot számukra egy-egy „csúcsra járatott" személy, egy Kádár, egy Né­meth, egy Horn, más megközelítésben egy Torgyán, egy Csurka, egy Orbán testesítheti meg. A fenti felismerésnek persze vannak egyéb hozadékai is. A szocialisták például csak most sajnálhatják igazán az elveszte­getett hónapokat, azt az időt, ami alatt valakit maguk közül „jól megcsinálhattak” volna. Mire eljutottak addig a pontig, hogy kezdjék felépíteni miniszterelnök-jelöltjüket, a legnagyobb ellenfelük első embere már szép nyári olimpiát álmodik a töme­gek számára... Diszkriminatív pályázatok Budapest Mi az oka annak, hogy az utóbbi években elszaporodtak a diszkri­minatív elemeket tartalmazó pá­lyázati kiírások? - kérdezte teg­nap a Parlamentben a gyöngyösi származású dr. Fodor Gábor (SZDSZ) országgyűlési képviselő Orbán Viktor kormányfőtől. Fodor interpellációjában el­mondta: az említett pályázatok­ban az állam az adófizetők pén­zének elosztásakor valamilyen okból különbséget tesz teljesen azonos jogi státusú személyek, szervezetek között. Ezzel a lépés­sel értékítéletet is mond, hiszen kijelöli a számára értékes, vagyis a pályázásra alkalmas, és az ér­téktelen, pályázásra alkalmatlan szerveket. Ezt az utóbbi időben két pályázati kiírás is bizonyítja, amelyek az alkotmány értelmé­ben teljesen azonos jogokkal ren­delkező egyházak között tettek különbséget. A Szociális Minisz­térium az egyházi szociális intéz­mények rekonstrukciós pályáza­tánál csak a négy úgynevezett tör­téneti egyháznak adott esélyt a közpénzek elnyerésére, holott számos más kisebb egyház is sok szociális intézményt tart fenn. Hasonlóan diszkriminatív pá­lyázatot írt ki az Ifjúsági és Sport­minisztérium a fiatalok öntevé­kenységére építő országos projekt támogatására, ahol ugyancsak a történeti egyházak indulhatnak. Pedig jogilag ilyen kategória nem is létezik. Mi indokolja, hogy a szétosztható keretek szűkössége miatt az azonos jogokkal rendel­kező egyházak közötti különb­ségtétel alkalmazását tartják elfo­gadható megoldásnak? - vetette fel a honatya. Az interpellációra a miniszter- elnök helyett Várhegyi Attila vá­laszolt, aki cáfolta a diszkriminá­ciót. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának politikai államtitkára arra helyezte a hang­súlyt, hogy a jelenlegi kormány jóval többet fordít az egyházak - köztük a kisegyházak - támoga­tására, mint elődje. A választ Fodor Gábor elutasí­totta, az Országgyűlés többsége azonban igennel szavazott. _______________________("*w«l H árommegyés produkció: nyári Charlie nénje Eger Az Egri Nyári Játékok történeté­ben eddig egyedülálló kezdemé­nyezés nyomán három északke­let-magyarországi színház közös produkciójaként mutatják be a Charlie nénje című zenés vígjáté­kot a Líceum udvarán július 17-től.- Az előadást három nyári játé­kokat rendező társulat, az egri, a debreceni és a nyíregyházi hívta életre - tájékoztat Kelemen Csaba, a nyári játékok egyik szervezője. - A közönségnek igénye van a ze­nés vígjátékokra, s amióta 12 éve Egerben játszottuk M. Horváth Jó­zsef főszereplésével a Charlie nén- jét, azóta híre van ennek a produk­ciónak. A most bemutatandó da­rabban két egri színész - Zám Andrea és Vókó János - mellett há­rom nyíregyházi és három debre­ceni színművész is közreműkö­dik, továbbá a főszerepekben két fővárosi művész, VoühÁgi és Bod­rogi Gyula lesz látható. E nyári játékot a közönség előbb Debrecenben láthatja, majd. Egerben, Nyíregyházán és újra Debrecenben lépnek fel a művé­szek. A három megyeszékhelyen bemutatandó előadás költségve­tését szponzori - a cívisváros ese­tében önkormányzati - pénzekből fedezik. E regionális produkciót több okból is hagyományteremtőnek szánják: részint a hevesi megye- székhely nyári színházi bemuta­tóinak palettáját kívánják szélesí­teni, részint pedig a csatlakozó tár­sulatok esetében egy-egy önálló program létrehozásának költsége­it kívánják megosztani. ______________________ISZUROMI) Népdalünnep Eger „A dal a nemzeti élet része, nálunk nemzetfenntartó erő. " Eme kodá- lyi jelmondattal nyitották meg a Megyd Művelődési Központ szer­vezésében az Északkelet-magyar­országi Népművészeti Fesztivált. A közel ezer résztvevőt meg­mozgató eseményre a csoportok nem a minősítés elnyeréséért utaztak, hanem az együtt éneklés öröméért. A szervezők több új­donsággal is készültek: a nyitóna­pon a Minorita-tempbmban egy­házi énekek is felcsendültek, a Ba­zilika lépcsőin Vass Lajos emléké­re 600 tagú kórus előadásában mátrai és felvidéki népdalcsokrok hangzottak el Az Egerbe érkezett csopor­toknak más színes programot is kínáltak. Az egri, ostorosi és novaji népdalkörök, mint ven­déglátók, palócbálba invitálták a vendégeket. ____________i-romd _______ Tisza A Tisza középső szakaszán és a Ti sza-tavon egyre jelentősebb mérté kű törpeharcsa-pusztulás tapasz tolható - olvasható abban a tájé koztatóban, amelyet Bancsi István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igaz gatóság vízminőség-védelmi labo ratóriumának vezetője juttatott é szerkesztőségünkbe. A jelenség kapcsán a szakembei emlékeztet rá: az 1999-2000-e; rendkívüli árvíz óta kisebb-na- gyobb halpusztulás ' állandóar megfigyelhető. Előzménye, hogy ai árvizek a Tisza menti holtágak, morotvák, kubikgödrök legjellegze­tesebb halfajait - a törpeharcsát, az ezüstkárászt és a csukát - óriási mennyiségben sodorták vissza a korábbi cianid-szennyezés miatt megritkult halállományú Tiszába, Tisza-tóba. A szennyezésnek nincs utóhatá­sa, sőt a törpeharcsa-állomány - ki­váló életlehetőséget, remek szapo­rodási, táplálkozási feltételeket ta­lálva - robbanásszerűen meg­növekedett. Ám a természetben mindenkor megfigyelhető, hogy egy populáció túlszaporodását egy idő után annak szinte természet­szerűen bekövetkező összeomlása követi, hiszen vele együtt kóroko­zóinak, élősködőinek száma is megnövekszik, betegségei gyako­ribbakká válnak.- Erre volt már példa a Közép-Ti- szán: az 1960-as években alaposan elszaporodott törpeharcsák száma az 1970-es, 1980-as évekre minimá­lis mennyiségűre csökkent, majd az 1990-es évektől újm emelkedett. Fel­tételezhető, hogy most ismét a túl­szaporodott állomány természeti önszabályozásának lehetünk tanúi - véli a szakember.____________■

Next

/
Thumbnails
Contents