Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

2001. Május 24., csütörtök 7. OLDAL HORIZONT Továbbra is nő a kibocsátott kártyák száma A hazai bankkártya-üzletágról elmondható, hogy bár foko­zatosan'csökkenő ütemben, de továbbra is nő a kibocsátott kártyák száma. Többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben napvilágot látott tanulmányából. Előkelő helyen A bankkártya-üzletágba Ma­gyarországgal azonos időben, a nyolcvanas évek végén, kilencve­nes évek elején bekapcsolódó kö- zép-kelet-európai országokban változó ütemben ugyan, de min­denütt dinamikusan nőtt a kibo­csátott kártyák száma, ennek megfelelően változik az ezer főre jutó kártyaszám. Hazánk a har­madik helyen áll a 2000. év végi adatok alapján. Szlovénfa, amely a második leg­gyorsabb növekedési ütemet mondhatja magáénak, továbbra is tartja vezető helyét. A leglátványo­sabb, 75%-os növekedés Csehor­szágban volt tapasztalható az el­múlt év során. Hazánkban 2%-kal emelkedett az ezer főre jutó Visa- és Europay-kártyák száma. A kibo­csátott kártyák darabszámát te­kintve első helyen álló Lengyelor­szágban viszont az elmúlt évhez képest csökkent az ezer főre jutó kártyaszám. A hazai bankkártya-üzletág jel­legzetessége, hogy bár 24 pénzin­tézet érdekelt a kibocsátói üzletág­ban, a piac erősen koncentrált, mind a kibocsátott kártyák számát tekintve, mind pedig a forgalom­ban való részesedésük alapján 87%-a mindössze öt lakossági bank kezében van. Az Europay és Visa védjeggyel ellátott kártyák számának évről év­re növekvő aránya (97% volt az el­múlt év végén) jól tükrözi, hogy hazánkban a kölcsönös kártyaelfo­gadás alapja e két nemzetközi véd­jegy. Jelen vannak még pár ezres darabszámmal az Amex és Diners kártyák, valamint egyre csökkenő mértékben a bankok saját védje­gyével ellátott, kizárólag a kibocsá­tó ATM és POS hálózatában hasz­nálható kártyák. A bankkártyák to­vábbra is jellemzően betéti (debit) kártyaként működnek (94%), azonban az elmúlt év folyamán majdnem a duplájára emelkedett és arányaiban elérte a 6%-ot a hi­tel- (credit) és a terhelési (charge) kártyák száma. Tovább nőtt és elérte a 93%-ot a az itthon és külföldön egyaránt használható bankkártyák aránya, a maradékkal csak országon belül lehet készpénzt felvenni és/vagy a kereskedői egységekben fizetni. A bankkártyával rendelkező ügyfelek készpénzhez jutási lehe­tőségei évről évre bővülnek, jelen­leg 2476 ATM, 3600 bankfióki és 4314 postahivatali POS berendezés áll a kártyabirtokosok rendelkezé­sére szerte az országban. A tavalyi év során viszonylag kismértékben emelkedett mind az ATM-ek (5%), mind pedig a POS berendezések (2%) száma. Növekvő forgalom A hazai elfogadói forgalom, va­gyis a magyar kibocsátású kártyák belföldi és a külföldiek magyaror­szági kártyahasználata az elmúlt évben 2.329 milliárd forintot tett ki, amely 27%-kal több, mint az előző évben volt. Gyakorlatilag tel­jes egészében (99,7%) elektroni­kus módon, vagyis ATM és POS berendezéseken történt a kártyael­fogadás. A 2.107 milliárd forintot kitevő készpénzfelvétel 67%-a ATM-en keresztül bonyolódott le, a maradék gyakorlatilag teljes egé­szében a pénzintézeti fiókokban és a postahivatalokban felszerelt POS berendezéseken. A kereske­delmi vásárlásoknál is az elektro­nikus kártyahasználat a jellemző, POS berendezésen bonyolódik a 107 milliárd forintot kitevő forga­lom 99%-a, a maradék pedig imprintereken. A teljes forgalom értékének 94%-a magyar kibocsátású kár­tyákkal lebo­lebonyolított a forgalom 98%-a belföldön realizálódott. Az előző évhez viszonyítva 32%-os az emelkedés. A magyar kártyabirtokosok kül­földi útjaik során 47 milliárd forint értékű valutát vettek fel, illetve köl­töttek áru és szolgáltatás ellenér­tékének a kifizetésére. Százból mindössze harminc alkalommal használták kártyáikat készpénz fel­2500 2000 s 1500 1000 500 nyolított műve­letekből adó­dott. A kártya- birtokosok ha­vonta két tranzakciót bo­nyolítanak le, átlag 21.417 fo­rint értékben. Száz művelet­ből 81 kész­pénzfelvétel, a többi áru vagy szolgáltatás el­lenértékének a kifizetése volt. A hazánkba lá­togató külföldiek 4,8 millió alka­lommal használták kártyáikat 1.46 milliárd forint értékben, amelynek 56%-a volt készpénzfelvétel, a töb­bi áru vagy szolgáltatás ellenérték­ének a kifizetése. A kártyahaszná­lat darabszámát tekintve száz al­kalomból 45 volt a készpénzfelvé­tel. Továbbra is fennáll tehát a kü­lönbség a hazai és külföldi kártya- birtokosok kártyahasználati szo­kásai között, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy külföldön a ma­gyar utazók is sűrűbben vásárol­nak bankkártyáikkal (százból csu­pán 30 a készpénzfelvétel), mint itthon. A magyar bankok által ki­bocsátott kártyákkal az elmúlt év folyamán 2.23 milliárd forint ér­tékben költöttek, illetve vettek fel készpénzt a kártyabirtokosok. A A MAGYARORSZAGI BANKKARTYA- FORGALOM 1996-2000 2330 1835 1107 678 1 í 1 283 I 1 .. t' | _LL í 1 t ...1 I I : 1996 1997 1998 1999 2000 „Boldog” átvilágítás: sok kifogás Heves megye 118 települése közül Eger, Adács, Bükkszék és Egerszalók után a kö­zelmúltban egy hónapon át Boldogon vég­zett átfogó ellenőrzést a megyei fogyasztó- védelem közösen az ÁNTSZ szakértőivel. Kevés a tájékoztatás, sok a kényszervállal­kozó, akik a mostani adminisztrációt is túl­zottnak tartják. Boldog A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelősége már a negyedik alkalom­mal, évente végzi el egy-egy település átfogó el­lenőrzését saját kezdeményezésére. Boldog köz­ség „átvilágításának”, ahol közel 3200 ember él, az volt a célja, hogy minél átfogóbb képet kapja­nak a településen működő kereskedelmi és szol­gáltató vállalkozásokról, és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésével biztosítsák a fogyasztói jogok érvényesülését. Az intézkedések elsődlegesen preventív, megelőző jellegűek voltak, nem a bün­tetésre, hanem figyelemfelhívásra és a jogkövető magatartás tudatosítására helyeztük a hangsúlyt- emelte ki Bisztriczki László igazgató. Mint a felügyelet vezetője megjegyezte: vizsgá­latukról tájékoztatták a polgármesteri hivatalt, megbeszélték az ellenőrzések menetét. Fölkérték a hivatalt, hogy a vállalkozókat tájékoztassák a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről, ugyanis nem volt szándékukban meglepetésszerűen felkeresni a kereskedelmi-vendéglátó egységeket. Az ellen­őrzésben az önkormányzat illetékese mellett köz­reműködött a hatvani ANTSZ felügyelője is. A fogyasztóvédők tájékozódtak arról, hogy a helyi szakemberek ez ideig a kereskedelmi és szolgál­tatóegységeket nem ellenőrizték, kereskedelmi szabálysértési eljá­rást nem folytattak le, panaszbeje­lentés a vásárlók részéről nem ér­kezett. A vizsgálat segítette a pol­gármesteri hivatal munkáját is, mivel a tervek szerint a település kereskedelmi ellátását és helyzetét ősszel tárgyalja majd a helyi testület. A kiadott működési engedélyek nyilvántartásá­ban Boldogon 39 üzlet volt feltüntetve, melyek mintegy háromnegyedét - 29-et - ellenőrizték, ezen túlmenően vizsgálták hat szolgátató, iparos- fodrász, kozmeükus, gépjárműjavító, gumisze­relő, mezőgazdasági gépjavító - tevékenységét is. A kifogások aránya igen magas volt (az egységek 88 százalékánál felmerült valamilyen rendellenes­ség) annak ellenére, hogy a vállalkozásoknak tu­domásuk volt a fogyasztóvédők folyamatos jelen­létéről és az ezzel járó kellemetlenségekről is. A leggyakoribb szabálytalanságok között találni az ártájékoztatások, a vendéglátásban pedig a hiteles mérőeszközök hiányát, utóbbiból következően három próbavásárlás során a fogyasztók megká­rosítását is tapasztalták. Néhány alkalommal elő­fordult, hogy a forgalmazott áruk eredetét a hely­színen nem tudták igazolni. Négy helyen elmu­lasztották a vásárlók könyvének hitelesítését, de a nyitvatartási idő sem minden esetben volt feltün­tetve. Az élelmiszer szaküzletekben előfordult elő­hűtött húsáru lefagyasztása, illetve lejárt minőségmegőrzési idejű vagy jelöletlen termék forgalmazása. A szolgáltatókat arra is figyelmez­tetni kellett, hogy a rezsióradíjakat áfával növelt áron kell feltüntetni. Az előfordult szabálytalanságok miatt 15 eset­ben határozati úton szabtak ki pénzbírságot, két alkalommal a figyelmeztetés lehetőségével éltek a felügyelők. Fogyasztóvédelmi bírsággá három vállalkozást büntettek súlyosabb vétségek miatt, az élelmiszer-forgalmazóknál pedig két esetben minőségvédelmi bírságot róttak ki. Az előzetesen kiszabott bírságok összege megközelítette a fél­millió forintot. Véglegesen megtiltottuk 36 ezer forint értékű termék forgalmazását, megfelelő jelölések hiánya miatt pedig 75 ezer forint értékű termék értékesí­tését feltételhez kötötték. Az összegzés szerint a településen a megyére jellemző kisebb, sokszor hanyagságból, figyelmet­lenségből származó szabálytalanságok fordulnak Bio-játék: Akadt, ahol a működési engedélytől eltérő üzleti tevékenysé­get folytattak: a húsüzletnek nem volt jogosítványa nagykeres­kedelmi értékesítésre, a mezőgazdasági szaküzletben pedig nem árusíthattak volna gyermekjátékokat. elő. Az alapvető fogyasztói jogok - mint például a tájékozódáshoz való jog - csorbát szenvednek, hiányos az árfeltüntetés, a címkézés, hiányzanak a használati-kezelési útmutatók. Érvényesül azonban a választáshoz és a biztonságos termék­hez, valamint a jogorvoslat lehetőségéhez való jog. Az EU-s követelményként is meghatározott fogyasztói jogok érvényesülése a vállalkozók, a helyi szakigazgatási és az ellenőrző szervek együttműködésével valósítható meg - szögezte le a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igaz­gatója. _________________________________(KJ) vé telére, amely egyébként ugyan­úgy, mint belföldön, külföldön is pénzbe kerül. A vásárlás általában ingyenes. Kevesebb visszaélés Egyre inkább érezhető azoknak az erőfeszítéseknek a hatása, ame­lyet a bankok annak érdekében tesznek, hogy visszaszorítsák a bankkártyás visszaélésekből eredő kár nagyságát. Többségük erre a te­rületre szakosodott szakemberek­ből álló csoportot foglalkoztat, be­vezették az ellenőrző (monitoring) rendszereket, amelyekkel kiszűrik a visszaélésgyanús tranzakciókat, és azonnal blokkolják azokat a kár­tyákat, amelyeket elveszettként vagy ellopottként jelentenek be bir­tokosaik. Nagyön fontos és pozitív eredmény, hogy a konkurencia- harc ellenére a visszaélések terén kialakult az együttműködés. Az el­múlt év során felmerült károkból keletkezett veszteség forgalomhoz mért aránya 0,01% volt 2000-ben, fele a megelőző évinek. A leírt veszteség több mint felét (60%) maguk a kibocsátó bankok visel­ték, közel egyötödét a kártyabirto­kosokra (8%), a maradékot pedig a külföldi és magyar elfogadó ban­kokra terhelték. Nem banki kártyák American Express-kártyák: a banki kibocsátású Amex-kártyák mellett ötezer darab devizaalapú kártya van forgalomban hazánk­ban, amelyekkel 5 milliárd forint ér­tékű forgalmat bonyolítottak le a kártyabirtokosok országon belül és kívül. A magyar és külföldi kártya- birtokosok az elmúlt év során 197 ezer alkalommal használták itthon kártyáikat, ennek mindössze egy­ötöde volt készpénzfelvétel, a többi áru vagy szolgáltatás ellenértékének kifizetése. A műveletek értéke 10,6 milliárd forint volt, amelynek 4%-át tette ki a felvett készpénz összege. Üzemanyagkártyák: az Agip, Aral, Esso, Mol, OMV, Shell és Total védjegyeivel ellátott 283 ezer üzemanyagkártyával 1304 hazai benzinkútnál lehet fizetni, ame­lyeknél 1496 POS berendezés és 798 imprinter üzemel. Az elmúlt év során ezeket a kutakat összesen 10,3 millió alkalommal használták az ügyfelek a hazai benzinkutak­nál üzemanyag-vásárlásra, 14 milli­árd forint értékben. Az Esso-, az OMV- és a Shell-kártyákat külföld­ön is használhatják birtokosaik. Lassuló növekedés A hazai bankkártya-üzletágról összességében elmondható, hogy bár fokozatosan csökkenő ütem­ben, de továbbra is nő a kibocsá­tott kártyák száma, a 2000. évben 16%-os volt az emelkedés. Ugyan­ez mondható el a forgalom alaku­lásáról is, 1999-hez képest 32% a növekedés mértéke. Bár az előző évhez képest közel a duplájára emelkedett a hitel- és terhelési kár­tyák száma, még mindig 94% a be­téti kártyák aránya. Fokozatosan lassul az ATM-ek telepítésének üteme is, amely arra utal, hogy azokat a helyeket, ahol jelenleg a berendezések nyeresé­gesen üzemeltethetők, már lefed­ték, ott pedig, ahol nem gazdasá­gos a pénzkiadó automaták mű­ködtetése, bankfióki és postahiva­tali POS berendezésekkel biztosít­ják a hozzáférést. Némileg csökkent az elmúlt év­ben a kereskedői elfogadóhelyek száma, ugyanis a biztonságra, a visszaélések korlátok közé szorítá­sára való törekvés, mint közös ér­dek, együttműködésre ösztönözte a bankokat. Ennek keretében igye­keznek kiszűrni a visszaélésben együttműködő kereskedőket, és óvatosabbak az új szerződések megkötésénél is. Részben a fent le­írtak, részben más, a visszaélések csökkentésére irányuló erőfeszíté­sek eredményeként pozitív változás tapasztalható a visszaélésekből ere­dő veszteségek összegének és for­galomhoz mért arányának alakulá­sában. A hitelintézetek aggályaival ellentétben pozitív hatása volt a 77/199. számú kormányrendelet felelősség-átvállalására vonatkozó cikkelyének is, ugyanis a bankok nagyobb figyelmet fordítanak lehet­séges ügyfeleik megbízhatóságá­nak előzetes vizsgálatára. Új kártya­termékek is megjelentek az elmúlt év során, mint például a virtuális kártya, amely az internetes vásárlá­sok fizetési ágának biztonságos le­bonyolítására szolgál. __________■ A HOL A LEGJOBB HELYEN VAN MINDAZ, AMI A LEGJOBB, HA A NETEN VA • webmegjelenés - az első saját hely a neten (Honlap vagy Honlap+) • webkereskedelem - az egyszerű­től a komplex megoldásokig (Webstand, Webbolt, egyedi e-commerce) • szerverbérlet - egy szerver, ná­lunk, csak Önnek (dedicated hosting) • szerverhely - az Ön szerverével, amelyet sajátunkként szeretünk (co-location) • egyszerűen, biztonságosan, professzionálisan, gazdasá­gosan www.axelero.hu , zöld szám: 06 80 42 00 42 Az Internetvállalat Eszköz vagyunk a mindennapokban megoldás mindenkiriPT >( axelero AZ AXELERO RT. A MATÂV CSOPORT TAGJA

Next

/
Thumbnails
Contents