Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-22 / 118. szám
2001. Május 22., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Lelki béke Egy amerikai kutatócsoport szerint az Oscar-díjasok négy évvel élik túl azokat, akik nem részesültek a hőn áhított kitüntetésben. A díj elnyerése a belső béke és beteljesülés érzését kelti a kitüntetettekben. Legtöbbünk belső békéjéhez már az is hozzájárulna, ha csak töredékét keresnénk annak az összegnek, amit ők egy-egy filmmel keresnek. ieu-ki FOGADÓÓRA. Május 23-án, délelőtt 9 órától 12 óráig dr. Nagy Imre, Eger polgármestere a hivatalában várja a város lakóit személyes gondjaikkal, észrevételeikkel. INDIAI MAHARADZSA. Az Univerzum-klub és az Életház közös szervezésében ma 18 órától az egri Megyei Művelődési Központban Ananta Praszád Bhaktivédánta Szadhu Maha- rádzs, egy indiai maharadzsa-dinasztia sarja tart előadást Múlt és jelen egy indiai maharadzsa szemével címmel. KÁVÉHÁZI ESTÉK. Május 24-én 17 órától a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinóban A nyelv és a nemzet címmel tart előadást dr. Sereg József a Kaszinó kávéházi esték sorozat részeként. GAJDOS-KLUB. Az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában május 25-én 19 órától millenniumi népzenei Gajdos-klubot tartanak, melynek vendége ezúttal Sebő Ferenc lesz. Elfoglalták a Dobó-laktanyát Közel ötszáz diák „rohamozta meg” tegnap a Dobó István Laktanyát. A helyőrség mégsem forgott veszélyben, mert a látogatók nem fegyverrel, hanem kíváncsiságukkal ostromolták a katonákat. Eger A honvédelem napja tiszteletére szélesre tárták május 21-én a laktanya kapuját. Az alakulótéren tereptarka egyenruhás eligazítok várták a diákokat a bemutatóhelyeken, ahol harci eszközökben a felderítő zászlóalj és az elektronikai harcszázad minden fontos kelléke megtekintésre várt. Csak egy dolog volt tiltva: haza nem vihető semmi! A diszkós ritmusú háttérzene mellett a tábori konyha ajándéka, a tea és a zsíros kenyér pluszban gondoskodott a jó hangulatról. A fiúk és lányok egyaránt bemásztak a kiállított három BTR 80-as valamelyikébe, vonzó volt a 30 milliméteres gépágyúval és géppuskával felszerelt páncélozott harcjármű. Volt, aki - a tájékoztató után - a gépkarabélyt vette kézbe, mi több, abban tárat cserélt. A „laktanyafoglalók” közül három iskolás véleményét is kikértük: ők hogyan látják az ünnepnap jelentőségét. Portig Péter (Deák Ferenc Katolikus Általános Iskola): - Úgy gondolom, jó érzés szolgálni a hazát jelentette ki különösebb pátosz nélkül. Alighanem természetes reakcióját osztotta meg velünk, hiszen amikor azt kérdeztük, hogy ki szeretne katona lenni, ő jelentkezett a leghamarabb. Amit még hozzátett a gondolatához: - A katonák megbízhatók, jól képzettek és bátrak. A nyílt nap sajátos hasznára egy leányzó világított rá igazán szemléletesen. Amit mondott, abban a modem kor élményanyaga és a valóság találkozott. Lukács Zsófia (Deák Ferenc Általános Iskola): - Számítógépes játékok során már vételeztem hadieszközöket az orosz bázisról is, de most végre megfoghattam a kézifegyvereket - fogalmazott jókedvűen a friss élmény hatása alatt. A honvédők iránti megbecsülését így foglalta össze: - Minden tiszteletem azoké, akik a hazáért az életüket kockáztatják. Kissé meglepő volt számunkra, ahogy a találomra kiválasztott következő beszélgetőpartnerünk már politikai síkon értelmezte a látottakat. Fidler Gábor (ETF 2-es Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium): - Jó ez a szövetség, jó, hogy Magyarország a NATO tagja. A béke és a biztonság a legfontosabb, s ha az veszélybe kerül, akkor a nemzetek tudnak egymáson segíteni. A látogatók közben megtapsolták a helyőrségi zenekar gyep- show-ját, és azután legfeljebb az ijedősebbek fogták be a fülüket a rögtönzött vaktöltényes harcászatnál. A közelharc-bemutató legalább olyan tetszést aratott, mint Maksa Zoltán humorista műsora vagy a rockegyüttesek fellépése. A helyőrség- parancsnok Vízi Sándor alezredes elégedetten vont mérleget: - Az érdeklődés arra kötelez bennünket, hogy hagyományt teremtsünk a rendezvényből. Be tudtunk mutatkozni a városnak, és a pályára irányítást is jól szolgáltuk. (BUDAVÁRI) KÖNYVBEMUTATÓ. A Száz Magyar Falu Könyvestára sorozat legújabb darabjaként megjelent Gyöngyöspata monográfiája, melyet Horváth László muzeológus történész írt. A könyvet május 23- án, délután fél ötkor a Mátra Múzeum Múzeumbaráti Körének soron következő rendezvényén ismerheti meg a közönség. Május 27-én 9 órától pedig a gyöngyöspatai Művelődési Házban tartanak ünnepélyes könyvbemutatót, ahol a szerző dedikálja is alkotását. SZOBORAVATÁS. A hevesi szü letésű, Kossuth- és Munkácsy-dí- jas szobrászművész, Kő Pál legújabb alkotását, a Szent Istvánról készült szobrot május 2&án avatják fel a fővárosi Gellérthegyen. VÁNDORKIÁLLÍTÁS. A magyar államiság 1000 éve a hírközlés történetében című vándorkiállítás tegnap Mezőkövesdről érkezett a gyöngyösi főiskola aulájába. A tárlat május 25-éig látható az intézmény nyitvatartási ideje alatt. TERMÉKBEMUTATÓ. Holnap délelőtt 9 órától Husqvama és Jonsered termékbemutatót rendeznek Egerben, a Mátyás király út és a Sas út kereszteződésénél található SPAR Áruház parkolójában. A Bárány tényleg nem eladó Eger Amint azt annak idején lapunkban is hírül adtuk, a Bárány-uszoda és környékének hasznosítása érdekében hirdetett tervezési ötletpályázatra nyolc pályázó kapott meghívást, s a megadott határidőre hárman nyújtották be az anyagot. Az első helyezett Hoór Kálmán Motívum Építész Irodája lett. Ahogyan Gyula Zoltán alpolgármestertől megtudtuk, a közgyűlés jóváhagyta a tervpályázat zsűrijének döntését. Ennek alapján a befektetői tender fő szempontjai közül az első, hogy a terület beépítése után illeszkedjen a településszerkezethez. Egy úgymond „funkcionális szövetre” van szükség, amely az uszodától a gyógyfürdőn keresztül az orvosi szolgáltatásokon át a szállodákig, a vendéglátásig vezet. Az uszoda medencéjének méretei nem csökkenthetők, forrásra települt kialakítását is meg kell őrizni. A cél az, hogy a sajnos eléggé leromlott állapotú Bárány-uszoda rekonstrukciója történjen meg, de úgy, hogy közben a tulajdonjog a város kezében marad. A Bárány önálló működtetéséhez körülbelül 120 személyes öltözőt kell építeni, a szükséges kiegészítő helyiségekkel. Műszaki megoldást kell találni a Bárány-uszoda és az új Bitskey Aladár Uszoda összekapcsolására is. A tervpályázattal érintett telkek együttes kikiáltási ára, valamint a Bárány medencéjének és kiszolgáló létesítményeinek rekonstrukciója 200 millió forint. A beruházó a rekonstrukció után köteles a Bitskeyvel együttműködve a Bárány úszófelületének, illetve az időkeretének 25 százalékát térítésmentesen biztosítani. Az egri ön- kormányzat a Bárány ingatlanát és medencéjét az Egri Uszoda Kft.-be apportálja, a pályázó (a beruházó) használati jogával terhelten. A beruházó a vízhasználatért minimum tízmillió forintot fizet évente. Ide tartozik az is, hogy a tervek szerint a Bárány-uszoda és a környék hasznosításából befolyt bevételből harmincmillió forintot elkülönítenek a termálfürdő (a strand) ötvenméteres úszómedencéjének lefedésére. Gyula Zoltán úgy véli, két hónapon belül kiírható a beruházói pályázat. Az üggyel kapcsolatban nemrég adtuk közre Eger volt polgármestere, dr. Ringelhann György díszpolgár levelét, aki ebben azt hangsúlyozta: a Bárány-uszoda nem eladó. Az írásra reagálva Kai- már Péter egri MSZP-elnök, a tervpályázatokat elbíráló bizottság tagja elmondta: amikor a város kiírta az ötletpályázatot, rendkívül igényesen meghatározta annak a kritériumait, hogy az építészeti megoldás a Bárány megőrzését, s a városi vendégkör és a gyógyszálló vendégeinek kiszolgálását egyaránt biztosítsa. A nyertes pályamű ezt magas szinten hozta, ezért is győzött egyhangúlag. A volt polgármester saját egykori koncepcióját is ejti, és utódjának vélt, nem valós szándékokat tulajdonít. Habis László tanácsnok (lokálpatrióta), a bírálóbizottság másik laikus - nem építész - tagja kifejtette, hogy nézete szerint az eladás nem pártpolitikai kérdés. A strandon kialakított medencének nem sportcélokat kellene szolgálnia, a fedett uszodánál viszont alapvető a sport. így elképzelhető lehet a Bárány-uszoda rekreációs hasznosítása. A három létesítménnyel az érdekek harmonizálhatók. _______________________________________________________________(RÉMES) S IKE SÁNDOR Amit Isten egybeköt... Kongresszusára -és az általa elkezdett jövőre - készülve a Fidesz Magyar Polgári Párt újabb tanúságtételét adta annak, hogy széles bázisú alkotóműhelyében milyen demokratikus, már-már idilli viszonyok is uralkodhatnak. A fantázia házon belüli szabad szárnyalásának, majd programszerű, kifelé is történő testet öltésének illusztrálására keresve sem találhatnánk jobb példát, mint az egyházi esküvő állami szentesítésének tervét. Magam az egész folyamatot a következőképpen képzelem: ül Répássy Róbert (vagy valaki más) a hitvesi ágyon, és az öt-hat évvel korábbi esküvői tortúráján mereng. Merő rohanás volt a paptól az anyakönyvvezetőig, a fényképésztől a menyecsketánchoz a szitát kölcsönadó szomszédig. „Ez így nem mehet tovább!” - csap a homlokára Répássy Róbert (vagy valaki más) -, „legyen elég egyetlen ceremónia, mégpedig ha magyar és istenfélő az ember, akkor az egyházi”. Szakítsuk most meg a fantáziálást egy pillanatra, és közelítsük meg a dolgokat egy másik irányból! Idestova negyedszázada, amikor születendő gyermekem nevén törtem a fejemet, mondta egy nagyon kedves ismerősöm: mielőtt döntettél, a névhez tedd hozzá a bácsit vagy a nénit, a gyermekek előbb-utóbb felnőnek ugyanis. Lehet, hogy ma tetszik neked mondjuk a Sejla név, de gondold meg, hogyan hangzik majd Sejla néniként. Egyszóval légy tekintettel a „kimeneti oldalra” is! Az egyház előtt tett esküvést is célszerű lenne megvizsgálni a „kimenet", az esetleges válás szemszögéből. Mi tehető itt hozzá a kezdetek boldogító igenjéhez? Például az, hogy aki katolikusként vette fel a házasság szentségét (minő boldog perspektíva!), örök életében benne is marad. Másik variáció: polgári bíróságra tartozzon az elválasztás továbbra is, hiszen a vagyon szétosztásának vitáiban valakinek illik majd rendet tennie. Mint hangsúlyoztuk volt, ezek a válaszok csak az egyik lehetséges kimenet változatai. További „bemenetek” feltételezésével a skála tetszőlegesen szélesíthető. Mondjuk a moszlim házasodik, s mert gazdag ember, mindjárt három asszonyt is tart. Az állam volt olyan szíves, hogy szentesítette kötelékeit, ne lepődjön meg ugyanezen állam, ha később parázna asszonyok megkövezése felől kap híreket. Esetleg a hitves elégetéséről férje ravatalán, mint azt egy másik vallás tanrendszere megköveteli. Nem tagadom: létezik olyan olvasata is a tervezetnek, hogy csak a keresztény, elsősorban pedig a katolikus esküvőkről lenne szó. Ha így van, a problémák száma jelentősen redukálható, az ötlet pedig beleilleszkedik a Fidesz nagy nyomulásának folyamatába. A baj csak az, hogy ebbe a szerepjátékba újabban az Istent is belerángatják. Aranyérmes egri bikavér Siker a borrendek országos versenyén Nagy érdeklődés kíséretében, 27 borrend részvételével egy Ceglédhez közeli kis községben rendezték meg a szakma első fesztiválját. Két nap alatt több mint 30 ezren voltak kíváncsiak a kísérő rendezvényekre is, a lovasok, a kézművesek és a szakácsok parádés bemutatóira. Ceglédbercel^Heves megye A nemes versenyen ott voltak az egri borvidéket reprezentáló Vinum Agriense Borrend és a mátraaljai borvidéket képviselő Glória Sublimis Borrend képviselői is. Öt szakmai bizottság 160 bormintát vizsgált meg. Ezek egyike a hazai zászlós borok zsűrije, melynek elnöke Pelle Béla, a Vinum Agriense Borrend nagymestere volt. Mint a Hírlapnak elmondta, a termelők, a kereskedők és forgalmazók három kategóriában neveztek nemes italaikkal. Az elsőben a hazai zászlós borokkal, a másodikban a borrendek által nevezett italokkal, a harmadikban pedig önállóan képviselt borokkal vették részt a nemes versenyen. Emellett címke- és palack-szépségversenyt is tartottak. A színvonalas rendezvényen a borversenyt az érvényes szabályzatnak megfelelően tartották, amelyen több Heves megyében termelt bor is szép sikert aratott. A Zászlós borok kategóriájában az Egervin Rt. 1993-as egri bikavérjé aranyérmet nyert. Emellett több termelő borát érmekkel ismerte el a zsűri. _________________________(ELK.) Szórakoztató Adáshiba a színpadon Eger Egykor hétfőnként nem sugárzott a televízió. Ez volt az olvasás, színházba járás napja. Ma már a televízió éjjel-nappal bömböl - ha mi is úgy akarjuk. Kevés az adáshiba és kevesebbet olvasunk. De az emberekben megmaradt az igény, ezért született meg tizenéves fiatalok közreműködésével az Adáshiba amatőr művészeti csoport a Megyei Művelődési Központban. A társulat nem csak a színházat szerető ifjakért létezik, hanem a városért, amely lassan tíz éve kénytelen nélkülözni egy hasonló csoportot, és létezik azokért, akik szívesebben ülnek a színházban, mint a tévé előtt. Létezik. Vasárnap óta ennek a szónak valóságtartalma van, hiszen a csoport színes, változatos műsorral mutatta be, hogy mostantól tényleg dolgoznak, fellépnek, szórakoztatnak. Az Adáshiba három profi ember keze alatt született meg: Balogh András színművésznek ez immár a harmadik amatőr csoportja, s a fiatalok felkészítésében jól felkészült partnerek segítették, Nádasy Erika színművész és Kiss Zoltán zenei vezető. Egy amatőr csoport bemutatkozásától nem várhat a néző komplex előadást. Talán ezért is volt meglepetés, hogy a jelenetekből, versekből, helyzetgyakorlatokból és dalokból összeállított műsor mégis kerek volt, összefoglalta azt, amit tanultak a fiatalok, s szórakoztatott, hiszen a színházművészet gyöngyszemeiből válogatott. A csoport bemutatkozását egy tény tette még értékesebbé: a fellépők összeszokottságukról tettek bizonyságot, érezhetően nem csak szórakoztatni akartak, de maguk is élvezték azt, amit csináltak. Felkészülten léptek a nézők elé, hiszen a művészeti vezetők is ügyeltek arra, hogy mindenkit az erősebbik oldaláról mutassanak meg. így a jelenetek, az énekszámok, a verselőadások hiteles színpadi produkciókká váltak. Az Adáshiba - nem kis közönség előtt - tanúbizonyságát tette annak, hogy létezik és mostantól súlya lesz a megyei amatőr mozgalomban. Az őket figyelemmel kísérők pedig több okból is örömmel tapsolhattak egy csoport születésének. Részint, mert ezek a fiatalok értelmes foglalatossággal töltik szabadidejüket, részint mert gazdagodott a megyeszékhely művészeti élete, részint pedig azért, mert egy-egy bemutatkozásukkor érdemes lesz a televízióban adás- hibát „produkálni”. (szuromd Jelenet a Márta asszony című vásári komédiából
