Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-18 / 115. szám
6. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Május 18., péntek HB Biztonságos élelmiszerek A kistermelők is kötelesek betartani az előírásokat Világszerte felértékelődött az élelmiszerbiztonság jelentősége. Az új technológiák - mint például a genetikailag módosított élelmiszerek - megjelenésével párhuzamosan pedig nagymértékben megnőtt a gyártók felelőssége. A téma szakértőjével, dr. Bánáti Diánával, a Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet (KÉKI) új, tavaly ősszel kinevezett főigazgatójával beszélgettünk.- Egyre több szó esik manapság az élelmiszerbiztonságról de mit jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva?- Az elmúlt évtizedben számos olyan botrány volt az Európai Unióban (EU), ami miatt előtérbe került az élelmiszer-biztonság szükségessége. Közrejátszott a gyártás nagyüzemivé válása is, hiszen bármilyen kis malőr, hiba történik, az fogyasztók ezreinél okozhat megbetegedést. Mindezek együttesen indokolták, hogy világszerte nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszerek biztonságára, a fogyasztók egészségének védelmére.- Időről időre fellángolnak a viták a hormonkezelés, a genetikailag módosított élelmiszerek körül.- Magyarországon a genetikailag módosított élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó hatályos jogszabályok teljesen megegyeznek az Európai Unióéval. Ilyen élelmiszer hazánkban nincs forgalomban. Ha felmerül a gyanú, hogy a termék veszélyt jelenthet az egészségre, akkor meghatározott ideig korlátozni lehet a forgalmazását. Az élelmiszer-biztonság szabályozását az Európai Unió az úgynevezett „Fehér Könyv” formájában adta ki, amely tulajdonképpen egy jogalkotási program. Ez tartalmazza a többi között a tagországok számára követendő irányelvek és rendelet- tervezetek változásait. A rendelet betartása kötelező, az irányelveket a tagállamok beilleszthetik saját jogrendjükbe.- Magyarország számára is kötelező?- Hazánk még nem tagja az EU-nak, ezért a megjelenő rendeletek ránk nézve még nem kötelezőek. Ennek ellenére az élelmiszerjog döntő részét már átvettük az Európai Uniótól és beillesztettük jogrendünkbe. A magyar élelmiszerszabályozás tehát már EU-konform, csupán néhány terület van, ahol a csatlakozás időpontjáig kell harmonizálni a jogszabályokat.- Milyen területen van lemaradásunk?- Elsősorban az agráriumban. A szabályozás az élelmiszerlánc egészét - az alapanyag-,terme- lőktől kezdve a fogyasztókig bezárólag - érinti. Minden termékpályán garantálni kell az élelmiszer-biztonságot. A kistermelők esetében is nagyon fontos, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A HACCP (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) élelmiszer-biztonsági rendszert a kisebb gyártóknak is ki kell építem.- A biztonságos élelmiszergyártás feltételeinek megteremtése nagyon sok pénzbe kerül. Milyen hazai és uniós pénzforrások állnak rendelkezésre erre a célra?- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, a Gazdasági Minisztériumnál páNévjegy Dr. Bánáti Diána Született: 1967. április 15., Kaposvár Családi állapota: hajadon Iskolai végzettsége: okleveles élelmiszermémök, okleveles mérnök tanár, jogi szakokleveles mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Eddigi munkahelyei: 1990-1993: MTA, 1993-1996: Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem élelmiszer-ipari kar, 1996-2000: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-minőség és -biztonság EU- harmonizációs munkacsoport, 2000-től: KÉKI lyázni lehet állami támogatásra a HACCP rendszer és az ISO-rendszer kiépítésére. Elindult egy PHARE finanszírozási projekt 1996-ban, amely még jelenleg is fut. A tendernyertes feladata, hogy az előre kiválasztott élelmiszer-ipari vállalatoknál modellszerűen kiépítse és bemutassa az érdeklődőknek az ISO és a HACCP rendszert, amelyet később bárki adaptálhat. A kutatói szférában is lehet pályázni uniós és hazai forrásokra. _____ ÚJVÁRI GIZELLA M illiárdos készpénzkímélés Ritkán fizetünk, gyakran veszünk fel pénzt bankkártyával A Magyarországon kibocsátott 4,5 millió bankkártya döntő többsége, 2,9 millió plasztiklap tartozott 2000-ben a Eurocard/Mastercard, a Maestro illetve a Cirrus rendszerhez. Ezekkel tavaly 61 millió tranzakciót hajtottunk végre mintegy 1200 milliárd forint értékben. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 17.) Borsodchem 5200FÍ 8 Fotex 240 Ft 0 Matáv 950 Ft ű Mól 4 305 Ft ű OTP 14 800 Ft D Rába 1755 Ft 8 Richter 15 690 Ft 9 Zalakerámia 2 230 Ft 8 BUX: 6842,60 +1,46% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7100 _j IN DEX V. 11-17-IG mrni : : ! 7000 , >949,20 j 8860,86 j€842.60J 6900 W ! 674W ! 6800 ; j 6700 pont i 1 í 2 S fii í » 1-SC cu -C 1 8 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,55 Cseh korona 7,52 Euró 257,68 Német márka 131,75 Osztrák schilling 18,73 Lengyel zloty 73,61 Svájci frank 168,19 Szlovák korona 5,96 USA-dollár __________291,69 ENERG IA. A Magyar Villamos Művek (MVM) teljes jogú tagja lett a nyugat-európai villamos- energia-rendszernek (UCTE) - adta hírül a társaság. A döntés az UCTE csütörtöki lisszaboni közgyűlésén született. A képviselettel az MVM a tulajdonában lévő rendszerirányító céget, a Mavir Rt.-t bízta meg. A teljes jogú tagsággal az MVM jogot kap arra, hogy részt vegyen az európai energiarendszerrel kapcsolatos döntésekben. Ilyen egyebek között az egységes műszaki paraméterek meghatározása, illetve az áramtranzit kérdése. MEGTAKARÍTÁS. A háztartások inflációs hatásoktól mentes finanszírozási képessége, vagyis megtakarítása az előzetes adatok alapján áprilisban 39,1 milliárd forinttal nőtt, szemben a márciusi 4,8 milliárd forintos bővüléssel - hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. A háztartások nettó finanszírozási képessége, amely az inflációs hatásokat is figyelembe veszi, áprilisban 68,7 milliárd forinttal bővült. Az első négy hónapban a háztartások pénzügyi megtakarítása 83,1 milliárd forinttal nőtt, hasonlóan az egy évvel korábbi 81,4 milliárd forintos értékhez. ■ A fenti rendszerek tulajdonosa, Európa vezető fizetési rendszere, a Europay International (El) felmérést készített a magyarok körében, amelyből kiderült, a megkérdezetteknek közel a fele (43 százalék) rendelkezik bankkártyával. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya a 45 év alattiak, és különösen magas (57 százalék) a 18-30 évesek között. A tanulmány rámutatott, az emberek bankkártyahasználatát erőteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük - mondta lapunknak Hajdú Gyula, az El Kelet-Európá- ért felelős marketingigazgatója. A válaszadók 64 százaléka havi 2- 10 alkalommal használja kártyáját. További 24 százalékuk havonta mindössze egyszer, 11 százalékuk pedig több mint 10 alkalommal. A használat számát és a társadalmi jellemzőket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy az alacsonyabb végzettségűek, a rossz és átlagos anyagi • körülmények között , élők általában egyszer, míg a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők, vállalkozóként dolgozók általában tíznél többször használják műanyag fizetőeszközüket. A plasztikpénzt a lakosság túlnyomó többsége (81 százalék) még mindig csak készpénzfelvételre használja annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, a kártyával történő fizetéskor nem számítanak fel költséget, ellentétben a pénzfelvétellel. A válaszadók csupán 18 százaléka használja kártyáját inkább vásárlásra - tudtuk meg. Egy százalékuk egyáltalán nem használja a kártyát, vannak ügyfelek, alkik azt a bankból sem vitték el. __________________________!*!*! Gazdasági döntéshozók Nem egy személy a tulajdonos és a cégvezető Mintegy 179 ezren alkotják a magyar gazdasági elit táborát, ők azonban többnyire nem tulajdonosok a multinacionális cégeknél, hanem elsősorban döntéshozók. A Szonda Ipsos felmérése szerint ma hazánkban elsősorban a 40- 49 év közötti korosztály alkotja a gazdasági döntéshozók táborát, az 50-58 évesek a második legerősebb korcsoport e tekintetben, ám a 18-29 évesek is szép számban vannak jelen az összesen 179 ezerre taksált gazdasági elitben. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója szerint nálunk egyáltalán nem esik egybe a tulajdonosi és a döntéshozói kör, hiszen előbbi többnyire a multinacionális vállalatok külföldi képviselőit jelenti. Lengyel László politológus az üzleti döntéshozókról tartott konferencián megkérdőjelezte, létezik-e klasszikus értelemben vett magyar gazdasági elit. Amennyiben a döntéshozókat annak tekintjük, akkor az ő elvárásaik ma a magyar gazdaságban a következők: a gazdaságpolitikának egyrészt tőke- és befektetésbarát környezetet kellene teremtenie - szemben az elbizonytalamtó állami árszabályozással. Másrészt olyan versenyhelyzetet kell létrehozni, amelyben a közbeszerzés átlátható. Harmadrészt hiteles gazdasági információkat kell szolgáltatni, azaz nem lehet becsapni őket rendre a hamis inflációs előrejelzésekkel - mondta. ______________________________ICSERWVÁmZKYl SERTESFELVASARLASI ARAK 19. HÉT Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 2. szövetkezeti átlagár: 3. egyéni vállalkozói átlagár: Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 2. szövetkezeti átlagár: 3. egyéni vállalkozói átlagár: (FORINT) 331.24 337,41 331,89 312,16 344,06 341,97 351.25 332,65 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: _________________________ 1 . E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 348 2. É-Afföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 318 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 345 4. Központ (Budapest, Pest megye): 357 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 350 6. D-Ounántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 347 7. Ny-Dunántúi (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 348 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:__________ E : 422,80; U: 406,50; R: 381,11 O: 352,65 , P: 320,49 V. Nemzetközi 3,74 DM Forrás: HÚSCÉH Információs stratégia Stumpf István kancellária- miniszter tegnap nyilvánosságra hozta a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia első verzióját, amelynek keretében még májusban összesen 3 milliárd forint értékű támogatási program indul. A miniszter, kifejtette: a Széche- nyi-terv információs társadalom- és gazdaságfejlesztési fejezetével összhangban összeállított stratégia célja, hogy Magyarország az információs társadalomra való felkészülésben a kelet-közép-euró- pai régió éllovasává váljon, és ezáltal javuljon az életminőség is. Megfizethetővé és tömegessé kell tenni a számítógép- és internethasználatot, meg kell teremteni a biztonságos jogi környezetet, és ki kell használni a rendelkezésre álló intellektuális tőkét ahhoz, hogy felzárkózzon az ország az Európai Unió átlagszintjéhez - közölte Stumpf István. Hozzáfűzte, hogy a kialakulóban lévő információs társadalom Magyarország számára nem csupán technológiaváltást, hanem átfogó kulturális-szociális változást eredményez. A három-öt évre vonatkozó stratégia májusban induló programcsomagja elsősorban a civil szervezetek, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére nyújt támogatást - hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, hogy a támogatási keretből 2,2 milliárd forintot pályázati úton lehet elnyerni. Legközelebb ősszel hirdetnek meg programokat. ____________■ Á tképzés helyett vállalkozás Kormányzati támogatás a munkanélküliség csökkentésére A Gazdasági Minisztérium szervezetébe integrált foglalkoztatáspolitika idén is jelentős eszközökkel támogatja a munkanélküliség kezelését. Az évek óta népszerű képzés, átképzés mellett olyan új eszközök váltak népszerűvé az álláskeresők körében, mint a vállalkozóvá válást, az önfoglalkoztatást támogató juttatások. A munkáltatók ugyancsak nyitottak a munkaerő-megtartást vagy -bővítést célzó kezdeményezések iránt. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RATA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Forrás: KSH 2001. te 2,7 11,6 2000. úr. 3,2 12,1 Bács-KisKufts, 9,7 10,4 Békés: j 12,8 14,6 BorsodAtaúfz.: 19,9 20,9 8,8 8,6 6,7 7,9 tíyőr-Moson-S.: 4,0 4,9 flájdú-Bihar 14,7 15,3 Heves: 11,3 12,5 Jász-Nagykun-Sz.: 12,0 14,2 Komárom-Esztergom: 7,3 8,9 Nógrád: 152 15,8 Pest: 4,6 5,4 Somogy: Szabolcs-Szatmár-B.: 12,2 18,8 132 20,5 Tolna: 11,7 12.3 Vas: 5,0 5,3 Veszprém: 7.0 7,5 Zala 6,8 7,7, Budapest - Pécs A gazdasági tárca kebelén belül működő Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületé megyénként decentralizált forrásokkal támogatja a helyi foglalkozatási gondok kezelését. A korábbi évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap az aktív eszközök mozgósítása. Míg az elmúlt időszakban a megyei források tekintetében igen nagy szerepet kapott a közhasznú munka támogatása, addig most a munkahelyteremtést, a munkahelyek bővítését, az önfoglalkoztatást, illetve a vállalkozóvá válást kívánják előmozdítani nagyobb hatékonysággal. A váltás zökkenőmentes lebonyolításához hozzájárult az az újdonság, hogy pont egy évvel ezelőtt megszüntették az alanyi jogon járó jövedelempótló támogatást, és a juttatást a közcélú munkavégzéshez kötött rendszeres szociális segély váltotta fel. Ilyen módon a települések ez utóbbi keretében végezték, végeztették el a szükséges kommunális munkálatokat, míg a korábban erre is használt közhasznú munkaprogramok főként fejlesztésekhez, infrastrukturális beruházásokhoz, aktuális települési szolgáltatásokhoz kötődnek. A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő program abban az esetben jelenthet lehetőséget az állástalanok számára, ha a munkaerő-piaci szervezet hosszú távon nem tudta megoldani az ügyfél elhelyezkedését. Az egyéni vállalkozás, őstermelői tevékenység alapítását a szakmai felkészítésen túl gyakran kíséri személyiségfejlesztő tréning, illetőleg az adminisztrációt könnyítő képzés. Hasonló konstrukcióban, gyakran az előző lehetőséghez kapcsoltan támogatják az önfoglalkoztatás megvalósítását. A juttatásként adható 1 millió forint kamatmentes forrás ez esetben a konkrét tevékenység eszközeire fordítható. Szigorú feltétel a saját erő megléte, illetve a megfelelően előkészített üzleti tevékenység biztosítása. Több hazai megyében is felkeltette a munkáltatók érdeklődését a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása. Térségenként több tízezerre tehető azoknak az embereknek a száma, akik veleszületett fogyatékosságuk, megváltozott munkaképességük miatt bizonyos területeken akár 100 százalékos teljesítményre is képesek, korábban mégis méltatlan foglalkoztatási helyzetben voltak. Az új kezdeményezés az ő elhelyezkedésüket, az alkalmazásuk bővítését célzó beruházá- sokat, fejlesztéseket támogatja, kaszás e.
