Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

I 2001. Május 3., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Hülyít a szerelem A szerelem nemcsak vak, de még el is hülyít - ezt a felfedezést ad­ta hírül a Jövőnéző internetes csatorna. Megállapításukat egy angol kutatási eredményre ala­pozzák. A kutatást végző pszi­chológus szerint a szerelmesek jelentős gondolkodásbeli vissza­esésen mennek keresztül, és ugyanúgy lelassulnak, mint akik drogokkal élnek. Ha tehát ebben a hónapban minden eddiginél gyengébb szel­lemi teljesítményt produkál­nánk, ne essünk kétségbe. Elvég­re a május köztudottan a szerel­mesek hónapja. Pánikra azon­ban nincs ok, hiszen mint min­den, ez is elmúlik egyszer. __________________________IB.K.I FOGAD A KÉPVISELŐ. Godó Lajos országgyűlési képviselő ma délelőtt 9-12 óráig a vámos- györki polgármesteri hivatalban, délután két órától pedig a karác- sondi hivatalban tart fogadó­órát. Holnap 9-12 óráig Komlón találkozhatnak a honatyával a választók. A helyszín itt is a pol­gármesteri hivatal. LAKOSSÁGI FÓRUM. Eger­ben a Vörösmarty-Csiky Sándor-Tündétpart utcák által határolt tömb területére készülő rendezési terv programjával kapcsolatban lakossági fórumot tartanak ma délután 5 órakor a U. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolában, a Sertekapu u. 38. sz. alatt. A főépítészi iroda képvise­lői várják az érdeklődők véle­ménynyilvánítását, észrevételeit a tervvel kapcsolatban. KEZDŐDIK A FELMÉRÉS. Tamaleleszen ma délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatal­ban várják az Építésügyi, Minő­ség-ellenőrző és Innovációs Kht. szakembereit, akik az életveszé­lyessé vált martinsalakos házak állapotáról tájékozódnak. A hi­vatalban már elkészítették a vál­ságos állapotú házak listáját. Mint korábban beszámoltunk róla, a cég közbeszerzési eljárás során kapott megbízást az érin­tett házak felmérésére, melynek határideje július 30. NAPIRENDEN A ZÁRSZÁM­ADÁS. Tegnap délután Päerväsärdn a Tamási Áron Ál­talános Iskolában tartotta soros ülését a társult képviselő-testü­let. A tanácskozáson az idei költségvetési rendeletet módosí­tották, s a tavalyi zárszámadási rendeletet fogadták el az önkor­mányzatok jelenlevő képviselői. SEGÍTENI AKART. A tegnapi számunk első oldalán megjelent képes beszámolónk kapcsán az érintett lapunknak elmondta: ő maga nem kíváncsiskodásból, hanem segítő szándékkal köze­lítette meg sárkányrepülőjével a baleset helyszínét. Az asztma Eger Az asztmát nem véletlenül neve­zik korunk egyik nagy népegész­ségügyi problémájának, hiszen a fejlett társadalmakban az utóbbi 30 évben 2-3-szorosára nőtt a megbetegedések száma. A vilá­gon mintegy 150 millió asztmás­ról tudnak. Magyarországon kö­rülbelül 100 ezer felnőtt beteg él, és évente mintegy nyolcezer új megbetegedést regisztrálnak. Hat évvel ezelőtt elindult egy nemzetközi program, amely a korábbi rövid távú kezelés mel­lett az asztma hosszú távú keze­lésére helyezi a hangsúlyt. A leg­első Asztma Világnapot 1998. május 3-án a Világmozgalom az Asztmásokért és az Európai Tü­dőgyógyász Társaság rendezte meg az Egészségügyi Világszerve­zet támogatásával. Akkor 37 or­szág vett részt programok szerve­Régiós kistérségek mezőgazdasága Nehéz körülmények között is megélhetést keresnek Az északi régió három megyéjében, 23 kis­térségben foglalkoznak mezőgazdasági ter­meléssel - ez derül ki a KSH Heves Megyei Igazgatóságának munkatársai által készí­tett elemzésből. Ezek a területek zömében kedvezőtlen talaj- és éghajlati viszonyok között helyezkednek el. Emiatt számottevő­ek a különbségek az eredményekben is. Észak-Magyarország Heves, Borsod és Nógrád megyében csaknem 1,3 millióan élnek, s ebből 302 ezren folytatnak me­zőgazdasági tevékenységet, az arány meghaladja a hazai átlagot. A régióban 970 gazdasági szer­vezet működik az agrárágazatban, Hevesben a legtöbb. A kistérségek közül pedig ebből a szem­pontból a szikszói és a rétsági emelhető ki. Az egyéni gazdaságok száma csaknem 135 ezer. Érdekességnek számít, hogy ezer lakosra 106 gazdaság jut, 11-gyel több a hazai átlagnál. A három megyéből a szűkebb pátriánkbeli péter- vásárai kistérségben legtöbb a gazdaságok száma. A mezőgazdasággal 833 ezer hektáron foglal­koznak, amely az ország földterületének 13 szá­zaléka. Jellemző, hogy kevesebb a szántó, vi­szont nagyobb az erdő és a szőlő, mint máshol hazánkban. A szántók aránya Borsodban a szik­szói, Hevesben a hatvani, a hevesi és a füzes­abonyi térségben jelentősen meghaladja az átla­got. Ezeken főleg kalászos gabonaféléket, ipari növényeket és burgonyát termelnek. A kukorica hányada itt fele az országosnak, de elmarad a cukorrépa, a takarmánynövények és a zöldség­félék területe is. Ezek alól kivétel a hatvani kis­térség, ahol kiemelkedő a zöldségkultúra. A szakértői felmérések szerint a régióban na­gyon sok a vetetlen, parlag terület, különösen Pétervására térségében, ahol a szántóterület egynegyede tartozik ide. A szőlőterületek közül a borszőlő aránya 89 százalék, ezen belül a kék szőlőké Eger, illetve Rétság környékén lényege­sen nagyobb az országostól. A gyümölcsösökre szintén ez a jellemző, főleg cseresznye-, szilva-, kajszibarack-, málna- és ribiszke-ültetvények ta­lálhatók ebben a régióban. Ezekkel szemben az állattartás az északi ré­gióban kisebb, mint az ország más részein. A három megye közül Borsodban a legnagyobb, Hevesben viszont a legkisebb a jelentősége. Eger környékén például a legkevésbé elterjedt. Ami pedig a gazdaságok gépekkel való ellátott­A mezőgazdaság Észak-Magyarországon 2000. Megnevezés Az észak-magyarországi régióban gazdasági szervezet egyéni gazdaság összes gazdaság Száma 970 134 655 135 625 Használt földterület, ezer ha 553,9 279,4 833,4 Szarvasmarha 48 602 26178 74 780 Sertés 128 789 176 020 304 809 Tyúkféle 1 125 603 2 934 906 4 060 509 ságát illeti, traktorokból és kombájnokból Ka­zincbarcika és Rétság környékén legjobb a helyzet. Ez a változatos kép is bizonyítja, hogy nehéz feltételek között ugyan, de mégis sokan keres­nek megélhetést és jövőt a mezőgazdaságból ebben a régióban._______________mentusz károly Plakátharc a drog ellen Bizonyos szempontból hátrány a főváros közelsége A drogfogyasztás ellen készültek a diákrajzok fotó. tompa z. mihály Hatvan A Zagyva-parti városnak gazda­sági és kulturális téren előnyös a főváros közelsége, ám a drogfo­gyasztás szempontjából mindez hátránnyá is válhat, hiszen fenn­áll annak a veszélye, hogy az árusok megpróbálják „beetetni” a Budapestről kényelmesen és gyorsan megközelíthető települé­seket. Mindezek ismeretében fo­kozott figyelmet kell fordítani a drogprevencióra, hiszen a bajt könnyebb megelőzni, mint ki­gyógyulni belőle - hangzott el a Szivárvány Szociális Szolgálat székhelyén megtartott drogelle­nes plakátverseny kiállításának megnyitóján. Zsitvay Katalin, a Szivárvány igazgatója többek között elmond­ta, hogy a kábítószerrel kapcsolat­ban az első megrázó sokkot akkor kapta, amikor gimnazista korá­ban egyik diáktársa technokolos ragasztós tasakkal a fején meg­halt. Az akkori vezetés még úgy döntött, hogy az eseményt el kell hallgatni, ám ma már tudott: csak akkor lehet hatásos a drogellenes harc, ha a fiatalok megtudják, mi vár rájuk, ha közelebbi kapcsolat­ba kerülnek a kábítószerekkel. A kábítószer-fogyasztás meg­előzésének jegyében hirdette meg a Szivárvány a plakátver­senyt, melyre 155 munkát küld­tek be a város iskolásai. A zsűri döntése értelmében a legjobb pla­kátot Bányai Alexandra, az 5-ös számú Általános Iskola tanulója készítette. A második díjat meg­osztva Bártfai Ádám (Lesznai An­na Általános Iskola ), valamint Laczik Bernadett (Kodály Zoltán Általános Iskola) kapta, míg a harmadik díjért járó oklevelet Pá­pai Eszter és Kovács Ádám (mind­ketten az 5-ös iskola diákjai) ve­hette át. A zsűri összesen 15 pá­lyamunkát részesített különböző díjakban. _________________(tom-i S UHA PETER Saláta és egyéb zöldségek A minisztert nem zavarja, hogy salátaként emlegetik az egészségügyet érintő törvények módosítására szóló javaslatcsomagot. Mint kifejtette, a médiában „született”, s általánossá vált elnevezés nem az összevisszaságra, ne adj' isten zagyvaságra utal, hanem a harmóniára. Mert tessék csak megnézni a salátát, maga a tökély, a természet csodás alko­tása. Példát is hoz a miniszter, irodalmit, vicceset. Igaz, káposztá­ról van szó benne, de a két növény kétségkívül hasonlatos, a salá­táról meg vélhetően kevés vers született. A tárca vezetője tehát idé­zi: „Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta leté­pett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába vissza­tapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket a tapasztalt rend­ben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát ké­peztünk.” A hasonlat jó, szellemes, kellemes, öröm ilyet hallani egy komoly, felelősségteljes ember szájából. Van benne valami plusz, és egyben szokatlan. Az üzenet világos, sőt frappáns, és nem sértő. Igazi felüdülés. Egy a bibi: a párhuzam folytatható. A versbeli nyúliskolában, a „káposztaismereti előadás” után a nyúltanár azonnal felehetett. Kérdésére, hogy mi történik, ha részekre bontunk egy fej káposz­tát, a legokosabb nebuló, Nyuszi Gyuszi roppant elmésen úgy fe­lelt: Jóllakok! Itt akár abba is hagyhatnánk, vonja le a tanulságot mindenki magának. De Romhányi József Szamárfül című kötetében egy másik vers is szól a káposztáról. Csak zárójelben utalunk rá nem zárható ki a párhuzam ezzel a történettel sem. Az újabb mesében a derék növényt - mily meglepő - a kecskére bízzák. Aki persze nem akarja megenni, viszont azt szeretné, ha szép, egészséges fej káposztája lenne. Ezért aztán a felső, repedezett leveleket lehántja (és persze mellékesen megeszi). Ezzel viszont az alant elhelyezett levelek keverednek feljebb, s egyre repedeznek... A kecske a mese végén persze bekebelezi az egész káposztát, ám a torzsához (amely, mint tudjuk, a káposzta törzse) imigyen szól: ne feledd, nem ettelek meg, de megmentettelek. Persze, ettől még lehet jó a törvényjavaslat. Elvégre a fenti két történet csak holmi csacska mese. Káposztáról szól, és nem kór­házakról, ágyszámokról, finanszírozásról, vezérkarról. Ráadásul a miniszter is ismeri mindkét versikét, összes tanulságaival együtt. Öregedő Európa Strasbourg Az Európa Tanács (ET) plenáris ülésének utolsó munkanapján a demográfiáról szóló előterjesztés tárgyalásakor Szinyei András or­szággyűlési képviselő (Fidesz- MPP-MKDSZ) volt az Európai Néppártok (ÉPP) frakciójának ve­zérszónoka. A Hatvanban élő honatya el­mondta: a világ népessége az el­múlt ötven év során 2,5 milliár­dos lélekszámról 6 milliárdosra nőtt, 2050-ben pedig várhatóan 9 milliárd ember él majd a Földön. A népesség növekedésének 95 százalékát a fejlődő országok ad­ják. Ugyanakkor Európa lakossá­ga öregedik, s a lakosságszám egyre csökken - mutatott rá Szinyei. - Az öreg kontinens 46 országában 812 millióan élnek, ami a világ népességének 13 szá­zaléka. 1950-ben még 22 százalé­kos volt ez az arány, ötven esz­tendő múlva azonban várhatóan már csak 7 százalékos lesz. A szónok szerint a fentebb vá­zoltak komoly gondot jelentenek majd a munkaerőpiac és a ver­senyképesség szempontjából, hi­szen az inaktív népesség aránya már jelenleg is 10 százalékkal ha­ladja meg az Amerikai Egyesük Államokét. Időszerű a kérdés, hogy fenntartható-e a fejlődés ilyen számadatok ismeretében? Szinyei úgy vélekedett, az ET jól tette, hogy napirendre tűzte a té­mát, és ajánlástervezetet készí­tett tagállamai számára. A képviselő beszédében kü­lön megemlítette hazánkat is, mint olyan országot, ahol szin­tén fogy a lakosság. Ha a trend nem változik, ötven év múlva Magyarországon már csak 8 millió ember él majd - szögezte le, megemlítve, hogy ezen főleg az egészségügyi feltételek javítá­sával és a családokkal kapcsola­tos szemlélet megváltoztatásá­val lehetne kedvezően változ­tatni. Pozitív példaként említet­te a magyar kormány politiká­ját, amelynek eredményeként három év alatt 64 százalékkal növekedtek a családtámogatási összegek. __________________eó) v ilágnapja zésével a rendezvénysorozatban, amelynek célja a közvélemény fi­gyelmének felhívása a betegségre. Fontos feladata, hogy megmutas­sák: a megfelelő kezeléssel az asztmás emberek is az egészsége­sekhez hasonló, „teljes” életet él­hetnek. A világnap alkalmából a követ­kező három napon több hazai vá­rosban is szerveznek szakmai és szórakoztató programokat. Eger­ben május 5-én a Dobó téren dél­előtt 10 órától várja az érdeklődő­ket a Szabad Lélegzet Közhasznú Alapítvány. Az eseményt dr. Gu­lya Zoltán alpolgármester nyitja meg. A helyszínen, a Centrum Áruház mellett felállított sátor­ban betegtájékoztatót tartanak, lesz allergiaszűrés, kérdőíves fel­mérés. Ezenkívül, mint még to­vábbi öt városban, pontban déli 12 órakor kétszáz léggömböt eresztenek el. (elek) A korszerű laboratórium megvalósítását több cég ás intézmény is támogatta FOTÓ: PERL MÁRTON Százmilliós beruházás Eger Közel százmillió forintos beruhá­zásból egy évig tartó munkával léte­sült technológiai tervező laboratóriu­mot adtak át szerdán a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. A korszerű CAD- CAM laboratórium megvalósítását több Heves megyei cég, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Szakkép­zés Intézet, a Heves Megyei Közok­tatási Közalapítvány, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara, a munka­ügyi központ támogatta. Az avatóünnepségen Szabó Péter, az oktatási intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Sum István, az OM főosztályvezető­je tartott előadást a piacorientált szakképzésről. Megjelent a rendez­vényen a város polgármestere, dr. Nagy Imre, aki Az önkormányzat és a szakképzés címmel tartott rövid előadást. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents