Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-11 / 109. szám
4. OLDAL MEGYE I 2001. Május 11., péntek KORKÉP Győztesek fesztiválja Heves megye Pénzes lövések, kevés fogoly A megyei Ki mit tud? vetélkedő győzteseinek műsorából szervez művészeti fesztivált a Heves Megyei Életet az Éveknek Klubszövetség és a Megyei Művelődési Központ. A május 16-án délután 2 ómkor kezdődő gálára az MMK dísztermében kerül sor. A fellépők között ott lesznek a hatvani, a gyöngyöspatai, a mezőszemerei, a tiszanánai, a recski, a verpeléti, a miskolci, a felsőtárkányi, a balatoni, valamint az egri nyugdíjasklubok csoportjai, szólistái, s vendégként műsorral kedveskednek az egri Eszterházy Károly Főiskola 11.-es számú Általános Iskola és Gimnázium, illetve a Hunyadi János Általános Iskola tanulói is. ■ Tisztújítás Tisza-tó térsége Újlőrincfalván tanácskozott a Tisza menti Kistérségi Társulás. A szervezet munkájáról Kiss István elnök adott tájékoztatót a közösen elért eredményekről. Elkészült a Tisza-tó menti hat település (Kisköre, Pély, Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána, Poroszló) kapcsolódó fejlesztési terve a SAPARD-programhoz. Több sikeres pályázattal tudtak forrást bevonni a térség számára, számos rendezvény házigazdái voltak. A résztvevők új társulási szerződést írtak alá, eszerint a közgyűlés a helyhatósági választások idején tartja tisztújítását. A leköszönő elnöknek, Kiss Istvánnak megköszönték a hatéves munkáját, helyébe Bornemissza János poroszlói polgármestert választották meg. A megbízatá- sa 2002 őszéig szól. _________■ L egjobb borászok Egerszalók, Demjén A két község szőlő- és bortermelőinek rendezett versenyt a hegyközség és az önkormányzat képviseletében dr. Lőrincz György. Ötvennégyféle bort értékelt a zsűri a hibapontos módszer szerint. A bírók 12 nedűnek adtak arany, huszonhatnak ezüst és tizenháromnak bronz minősítést. Különdíjjal jutalmazták az új fehérbor kategóriában az Egerszalók-Demjén Pinceszövetkezet 2000. évjáratú zenitjét. A legjobb fehér óbor a Kohári Pincészet 1999-es muskotálya lett. A legjobb új vörösbor a Juhászvin Kft. Cabernet Sauvignon 2000- ese, óvörös Gál Lajos Pincészetének 1999-es Ferenchegyi kékfrankosa. Az Egri Bikavérek sorában a Juhászvin Kft. 1999-es évjáratú itala nyert. A legeredményesebb termelő a Juhászvin Kft., mert 3 arany-, 6 ezüst- és 1 bronzérmet nyert a cég. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Az őz főként előfordulási helyén, a megye dél-hevesi pusztai részén alkot jó minőségű állományt, de az 1800 elejtett példányból egyebek közt a gyöngyöspatai területen is került kitűnő színvonalú állat a terítékre. A gímszarvasnál azonban - 900-at lőttek belőle a közelmúltban - mind a trófeák mennyisége, mind minősége csökkent, szigetszerűen lelhető föl egy-egy jó állomány. Ugyanez a szigetszerűség vonatkozik az itthon tájidegennek minősített és erős gyérítésre rendelt muflonokra is. A vadászati minősége jelentősen csökkent: hétszázat terítettek le belőlük. A dámszarvas jószerivel eltűnt a területről - 30-at sikerült lőni -, a '80-as évek telepítéseit ugyanis a döntően ártéri környezetben az utóbbi időszak ismétlődő árvizei elpusztították. A dúvadveszély hosszú évek óta állandó, nem csökkent a kóbor állatok száma sem, rókából az elmúlt időszakban 1750, kóbor kutyából mintegy 1800, kóbor macskából pedig 1600 darabot lőttek ki. Áprilistól megkezdődött a rókák veszettség elleni immunizálása is, a vakcinát tartalmazó csalit légi úton juttatják ki a területre. A vadászati felügyelő hozzátette, hogy olyan ritka és részben védelem alá eső állatokból, mint a vadmacska, a nyestkutya, vagy például a mosómedve elejtéséről nincs tudomásuk, sem arról, hogy külföldi vadászok védett madarakat lőttek volna a területen. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy csupán az elejtett példányok összegzése alapján túl egyoldalú a vadászatról kialakított kép. A vadgazdálkodásnak ugyanis csak a végeredménye a trófea. Heves megyében ezer hektár vadföldön és további mintegy négyezer hektár vadlegelőn gazdálkodnak. Az elmúlt időszakban 600 tonna szálas-, 2100 tonna szemes-, 2100 lédús takarmányt, s emellett száz tonna tápot juttattak ki a területre. A vadgazdálkodással kapcsolatos kiadások a megyében összesen 375 millió forintot tettek ki, s a vadhasznosításból származó jövedelem révén pozitív a mérleg, a bevétel ugyanis 404 millió forint volt. Az FVM megyei hivatalának illetékese szerint azonban ez az összegzés csalóka, míg ugyanis a vadásztársaságok, illetve a vadászati jogközösségek eredménye negatív, addig az erdőgazdaságoké viszont pozitív összesítést mutat. A helyi vadásztársadalom létszáma az elmúlt években nagyjából állandó volt, az összetétele azonban folyamatosan változik. Az idősebbek helyét főként az a '40-es éveiben járó fiatal generáció váltja föl, amelyik már megengedheti magának, hogy jelentős pénzt áldozzon vadászszenvedélyére. A hazai vadászati kultúra fejlettsége és minősége, a szolgáltatások színvonala a felügyelő szerint biztosítja a külföldi vadászok jelenlétét, még ha többet is kell fizetni érte itt, mint a környező országokban. Bár például az őzbak esetében így is érvényesül a szlovák és lengyel vadászterületek elszívó hatása. A külföldi vendégvadászok túlnyomó többségét az osztrákok, a németek és az olaszok teszik ki. Az itteni vadnak egyébként mintegy 40 százalékát vendégvadászok lövik, a nagyvadak esetében még ennél is nagyobb, mintegy 60 százalékra tehető a hazai, illetve külföldi bérkilövők által elejtett vad aránya. Ma már korántsem ritka, hogy tehetős hazai bérvadász is több millió forintot kész áldozni felszerelésre - autóra, ruhára, fegyverre - és a trófeára. _____________________________________________(KJ) A z embert is felfalja a civilizáció- Nem feltétlenül kell, hogy nagy csoportokban, zajos ünnepségeken emlékezzünk meg a madarak és fák napjáról. Ennél sokkal fontosabb, hogy mindannyian érezzük, tudjuk azt: csak átmeneti vendégek vagyunk a Földön, s kötelességünk az utódainkkal szemben is, hogy amit számunkra elődeink megőriztek, azt mi is tovább óvjuk. Heves megye,Mátrafüred A fentieket a madarak és fák napja alkalmából rendezett megyei ünnepségen mondta tegnap Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadásztár- ságok Szövetségének elnöke. A mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolában megtartott ünnepségen egy emléktáblát is felavattak a - sokak reménye szerint hagyományteremtő - rendezvény tiszteletére. Az egybegyűlteket, a házigazda tanintézet, valamint több gyöngyösi általános és középiskola diákjait dr. Solti Béla muzeológus köszöntötte, rövid áttekintést adva az ünnep történetéről. Beszédében azt is hangsúlyozta: a múlt század emberei lassúbb, nyugodtabb világban éltek, s így csak kevesen látták, hogy a fejlődés milyen veszélyeket rejt. Á ma embere, a nagyvárosokból kiábrándulva, egyre inkább érzi - és féli -, hogy „a gyárak, repülők, autók világa felfalja nem csak a természetet, de magát az embert is”. A vendéglátó középfokú oktatási intézmény igazgatója, Simon László beszédében arról szólt: az intézmény parkja fo- A tábla emlékeztet, a felelősség közös lyamatosan szépül, gazdagodik, s ezt a folyamatot a jövőben tovább erősítik. Hamarosan elbontják a vadkerítéseket, s etetőket építenek az iskola körül. Ezzel mintegy „magukhoz csalogatják” az erdő állatait, reményeik szerint mindenki megelégedésére.- Iskolánk nem egy zárkózott, begombolkozó intézmény, a parkunk amellett, hogy a diákok számára szolgál, közpark is, tehát minden érdeklődőt szeretettel látunk - jelentette ki az igazgató, azt is hozzátéve: a mai fiatalok természethez fűződő viszonya egyre inkább változik, egyre többen érzik a felelős gondolkodás fontosságát. (ESPÉ) FOTO: SUHA PETER Weil nem bűnös Eger Bűncselekmény hiányában felmentette a másodfokon eljáró Heves Megyei Bíróság a becsület- sértés vádja alól Weil Zoltán Ivánt. A jogerős ítélet szerint a volt szabaddemokrata önkormányzati képviselő nem követett el becsületsértést, amikor az előző ciklusban a megyei sajtóban megjelent elemző írásában „politikai zombinak” nevezte a város akkori polgármesterét, dr. Ringelhann Györgyöt. Weil Zoltán Iván ellen az expolgármester a '98-as választásokat követően tett büntető feljelentést. A magánvádas eljárásban az elsőfokú Egri Városi Bíróság azt állapította meg, hogy Weil elkövette a terhére rótt cselekményt, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. Fellebbezés után került az ügy a megyei bíróságra, amely ítéletében megváltoztatta a döntést, és kihirdette a vádlott bűncselekmény hiányában való felmentését. A kistérségek fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) Noha - tette hozzá Sós - a gazdasági mutatók tekintetében megyénk a keleti régióban is jó helyzetben van, Budapesttel és a Dunántúllal nem tud lépést tartani, sőt a pétervásárai kistérséget komolyan fenyegeti a leszakadás veszélye. Alátámasztja ezt az aprófalvas településszerkezet, a kedvezőtlen demográfiai mutatók, az alacsony jövedelmezőség, a magas munkanélküliség is. Dániel Pál, az FVM főosztályvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy a területfejlesztési Ipari Park: a (Folytatás az 1. oldalról) A mátraalji programon Barabásáé Czövek Agnes alpolgármester tájékoztatta a szakembereket az ipari parkba betelepülőknek szánt kedvezményekről, Szabó Gyula a lehetséges befektetőkkel eddig folytatott tárgyalásokat ismertette, míg Szilassy Szilvia, a Gyöngyösi Ipari Park Fejlesztő Kft. vezetője - ugyancsak a helyszínen - foglalta össze a park adottságait. Abban mindenki egyetértett, hogy a cím elnyerése célelőirányzat új elemeket is tartalmaz, így azt a kistérségi felzárkóztatási keretet, amelyre a legelmaradottabb 9 kistérség pályázhat. Dr. Tóthné Mohácsi Gabriella - szintén az FVM főosztályvezető-helyettese - a vidékfejlesztési célelőirányzat kínálta lehetőségeket hangsúlyozta, amelyek a SAPARD előcsatlakozási támogatásokra, illetve a strukturális alapok elérésére készítik fel a pályázókat. így elkerülhető Görögország példája, ahol a felkészületlenség miatt évekig nem juthattak hozzá az EU-s forrásokhoz. ________________________________________(KÜHNE) legjobb úton után központi forrásokra is szükség lesz a park igazi kiépüléséhez, bár - mint elhangzott - a város erejéhez mérten minden lehetséges eszközzel igyekszik elősegíteni az ipari park mihamarabbi tényleges működését. A minisztériumok képviselői ezután Pétervásárára érkeztek, ahol a megyétől, illetve az országos áüagtól egyaránt „lemaradóban lévő” térség felzárkóztatásának lehetőségeiről rendeztek konferenciát. ___________________________________________IS. P.) K ulturális „pénzosztás” Eger A kulturális pályázati alap kétmilliós, az idei esztendő első fél évére eső keretének felosztásáról tárgyalt a héten a városi közgyűlés kulturális bizottsága. A grémium elnökétől, dr. Löffler Erzsébet (Fidesz-Magyar Polgári Párt) tanácsnoktól megtudtuk: 84 pályázatból mintegy negyvenet tartottak támogatásra alkalmasnak. Ezek között - tekintettel a csekély keretösszegre - kiemelkedő nagyságú nincsen, jobbára negyven- és százezer forint közé eső pénzeket ítéltek oda. Az elbírálás fő szempontja az volt, hogy konkrétan a kultúra kapjon támogatást, így útiköltség törlesztésére vagy üzleti vállalkozások segítésére vonatkozó igényeket elutasítottak. A második fél évben hasonlóan körülbelül kétmillió forint áll majd rendelkezésre. A tavalyi keretnél ez annyival jelentősebb, hogy egyes szervezetek - például a Cantus Agriensis, vagy a Movendo - már nem innen, hanem külön költségvetési sorból jutnak önkormányzati támogatáshoz. A bizottság megvitatta a városi televízió és a Művészetek Háza tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolóit, és a két közhasznú társaság idei üzleti tervét is. ■ _______________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ_______________________________________________ A tanítás és a festés az élete Fedémes, az észak-hevesi kis falucska erdőszélen, gyönyörű környezetben fekszik. Éppen arra való, hogy művészpalánták bölcsője legyen. A festői környezet, a természet ilyen kézzelfogható közelsége valódi Mekkája lehet egy alkotóművésznek. Válóczy Katalin ezen az ihletadó vidéken nőtt fel, s ma sem tud úgy meglenni, hogy legalább hetente egyszer ne látogatná meg szülőfaluját. Bár, mint mondja, korábban otthon ritkán festett. Ez a hely erősen rányomta bélyegét a fiatal művésztanár alkotásaira. A korábbi absztrakt, nonfiguratív formák után, melyekben a színeknek adta a főszerepet, egyre inkább a tájképek kapnak helyet a vásznon. A festményeken - s mostanában már tűzzománcain is - rengetegszer felfedezhető a fa- és gyökérmotívum. Valaczkai Erzsébet tarnaleleszi rajztanárnál - aki mára híres művész - tanult először festeni. Később a Gárdonyi Géza Gimnáziumba került, s ott kezdett el célirányosan foglalkozni e művészettel. Második osztálytól Fajcsákné Balogh Erzsébet festőművésztől vett magánórákat, aki felkészítette a főiskolára. Az Eszterházy Károly Főiskola rajz-földrajz szakán tanult tovább, majd ez utóbbit vizuális kommunikációra cserélte. Mint mondja, ekkortól indult el igazi pályafutása. Bár már a gimnáziumi évek alatt is voltak kiállításai, de a főiskolán egyre több csoportos és egyéni tárlaton mutatkozhatott be. De természetesen szülőhelye környékén, Fedémesen, Tamaleleszen, Pétervásárán is jól ismerik már személyét és műveit egyaránt. Államvizsga után rögtön az egri 2-es gyakorlóban kezdett tanítani, ám továbbra sem mondott le az alkotásról, s az önfejlesztésről. Bár a tűzzománccal már a főiskolán megismerkedett, de igazából egy nyári tanfolyamon sajátította el és szerette meg ezt a technikát. Az utóbbi időben szinte csak ezzel foglalkozott, olyannyira, hogy egy újabb kiállításra való anyag is összegyűlt. Ezt szerdától egész nyáron láthatják az érdeklődők a Senátor-házban. Az itt látható tűzzománcokon is meghatározó szerepet kapnak a föld színei, s a természet is egyre inkább megmutatkozik. Ahogy Katalin mondja, tűzzománcban még csak most kezd kibontakozni, eddig inkább még csak a technikával ismerkedett. Mostani tárlatán is jól megfigyelhető a fejlődés. Válóczy Katalin azok közé tartozik, akik igazán kedvüket lelik a tanításban. Ő is tisztában van vele, hogy másképp nem is lehet és szabad csinálni. Ez nagy elkötelezettség és felelősség. Az első év persze számára is nehéz volt, de már kezd belejönni, s úgy érzi, a gyerekek is megkedvelték. Bármennyire is szeret festeni, az csak hobbi számára, hiszen akkor vesz elő ecsetet, amikor épp kedve van. Mióta az eszét tudja, tanítani akart, s igazán boldog, hogy e két fontos dolgot az életében így össze tudja egyeztetni. Katalin azonban továbbra sem nyugszik. Úgy érzi, még sok minFOTÓ: GÁL GÁBOR dent ki tudna hozni magából, s ezért szeretne továbbtanulni. Nagyon érdekli a számítógépes grafika, a reklám. A művészetben pedig rábízza magái a sorsra. ELEK ESZTER Mesemondó óvodások Eger Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a Nagyváradi úti óvodában a Heves megyei mesemondók versenyének döntője. A vetélkedőt a Heves Megyei Pedagógiai Intézet rendezte meg 4-6 éves, óvodáskorú gyerekek részére. Az apróságok szerepeltetésén túl a hagyományőrzés is célja volt a többfordulós versenynek. Először „hazai pályán”, saját óvodájukban mérték össze tudásukat a kicsik, majd a körzeti középdöntőkben kellett a zsűri elé állniuk, míg végül a legjobb mesemondók jutottak el a mai döntőig. Szám szerint huszonöt versenyző érkezik majd a megye különböző településeiről, s elmondanak egy-egy magyar népmesét - tudtuk meg a rendezvénynek helyt adó óvoda vezetőjétől, Országh Gézánétól.
