Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

HÖR» 2 O N T Heves Megyei Hírlap - 7. oldal 2001. Április 10., kedd Phare-országprogram Mérsékelni a régiók közötti különbségeket Az 1997-es Phare-országpro­gram részeként elfogadott Északkelet-Magyarországi és Dél-Dunántúli Program elsődle­ges célkitűzése az egyes régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése, továbbá a projektek menedzselésén keresztül a szak­embergárda gyakorlati képzése az európai regionális politika megismerésére, az intézmény- rendszer továbbfejlesztése. A 34 millió Euró költségveté­sű program fő komponensei az ipari szerkezetátalakítás, a vi­dékfejlesztés és a humán erőfor­rás fejlesztés. Célterülete tíz me­gyére terjed ki. Az Északkelet- Magyarországi régió Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéket, illetve a Dél- Dunántúli régió Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyéket fogja össze. A program előkészítése ugyan jelentős késedelmet szenvedett, a kezdeti nehézsé­gek után azonban felgyorsult és a jelen helyzet szerint a projek­tek döntő többsége várhatóan 2001 végéig eredményesen be­fejezhető. A megvalósítás hatékonysá­gának javítása, fokozása érde­kében a projekteket nemcsak utólag, a lezáráskor, de menet közben is érdemes és szüksé­ges értékelni. E megfontolás alapján a program félidejében, vagyis ez év tavaszán, szeminá­riumokat szerveznek a kedvez­ményezettek aktív részvételé­vel. A szemináriumokon a fő fi­gyelem a projektek megvalósí­tásának áttekintésére, a gyakor­lati tapasztalatok értékelésére irányul. A szemináriumok szakmai programja lehetőséget ad a kedvezményezetteknek, a döntéshozó és a projektek meg­valósításában közreműködő szervezetek képviselőinek a közvetlen vélemény- és tapasz­talatcserére. A tanácskozáso­kon felszínre kerülő tapasztala­tokat, tanulságokat szélesebb körben hozzáférhetővé teszik annak érdekében, hogy a meg­szerzett ismereteket az európai uniós programokban részt ve­vő, vagy részt venni kívánó sze­replőkel is megosszuk. A szemináriumok Tokajban (április 11., 13.30 óra, Hotel To­kaj), Pécsett (május 3-4.) és Debrecenben (május 15-16.) ke­rülnek megrendezésre. A szemináriumokra meghí­vást kaptak a projektek kedvez­ményezettjei, a regionális fej­lesztési intézmények -, a prog­rammenedzselési és pénzügyi intézmények -, a regionális döntéshozók képviselői, a meg­bízott monitoring szakértők és az Európai Unió delegációjának képviselői. _________________■ C sökkenteni a kockázatokat Felmérés a PSZÁF tevékenységéről A pénzintézetek, az ügyfelek és a lakosság túlnyomó többsé­ge is szükségesnek tartja a pénzügyi intézmények állami ellenőrzését, ám a megkérde­zettek jelentős hányada nem is­meri pontosan a felügyelet munkáját. A Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete által készítte­tett felmérés szerint a megkér­dezett 1000 fős lakossági min­tának alig 1 százaléka ismeri a felügyelet nevét. Nem övezi na­gyobb ismertség a PSZÁF-ot az ügyfelek körében sem. A meg­kérdezett 500 ügyfél alig 2 szá­zaléka ismerte a felügyeletet. A felmérés leszögezi: a pénz­ügyi intézmények mintegy két­harmada olvasta a PSZÁF által készített publikációkat, ám a befektetési vállalkozások tájé­kozottsága jelentősen elmarad ettől az aránytól. A megkérde­zett 110 pénzügyi intézmény 88 százaléka a felügyeleti el­lenőrzések jelenlegi, általában kétévenként ismétlődő gyakori­ságát megfelelőnek tartja. Az összeállításból azonban kiderül, hogy azok az intézmé­nyek, ahol a felügyelet évente többször is „tiszteletét teszi", az ellenőrzések ritkítását szor­galmazzák, a napi munka aka­dálytalan végzése érdekében. A PSZÁF szakmai tevékeny­ségét egy 5-ös skálán a megkér­dezettek átlagosan 3,5-re érté­kelték. A felügyelet publikáció­it, kimutatásaikat, az azokat ismerő intézmények 59 száza­léka nagyon hasznosnak, 38 százalékuk azonban csak kis­mértékben tartja hasznosnak és 3 százalékuk jelezte: felesle­ges volt az összeállítások publi­kálása. A bankok és a pénztárak többsége támogatja, míg a biz­tosítók túlnyomó többsége - 82 százaléka - ellenzi azt az el­képzelést, hogy a PSZÁF a piac szereplői számára kötelező ere­jű jogi normákat alkothasson. A felügyelt intézmények több­sége több szakmai segítséget és nagyobb segítőkészséget vár a felügyelettől. Az ügyfelek - akik ismerték a felügyelet munkáját - elége­dettek a PSZÁF tevékenységé­vel, ám hatékonyabb munkát várnak a kockázatos ügyletek feltárásában. ■ Viktória: a nő gyötrelme múltja és jelene között Magyar muzsika Kínában. Zám Andrea, Szilágyi Olga, Kincses Károly, Rácz János V annak színházi műfajok, amelyek túlélnek korokat, társadalmakat. Ezek közé tartozik a műfajok rózsaszín má­zaként emlegetett operett. Ám az operettek lélektanában van vala­mi, ami a műfajt a nagy túlélés művészévé teszi: azt adja, azt mu­tatja, ami egy átlagembernek a hétköznapok során csak az álmai­ban lehet: a sikeres, szép, elraga­dó nőt, a mindenre elszánt, tettre kész, hősszerelmes férfit, a jósá­got, amely a boldogság útját egyengeti. így aztán operettel nem szokás bukni. Az operett önmagá­ban is siker. S ha eleve sikerop­erettnek készült - mint ahogy az egri Gárdonyi Géza Színház társu­lata által bemutatott Ábrahám Pál-Földes Imre: Viktória című da­rabja is -, akkor a nézőnek semmi félnivalója nincs. A Viktória sikere azért biztos, mert az egri közönség által nagy sikerű zenés darabok ren­dezőjeként ismert Moravetz Le­vente állította színpadra, és a szerepeket alakító színészek - Kincses Károly, Szilágyi Olga, Zám Andrea - is tévedhetetle­nek e műfajban. Pedig a Viktória cselekménye nélkülözi az igazi nagy konflik­tushelyzeteket, a megoldhatatlan­nak tűnő bonyodalmakat. Koltay főhadnagy Rácz Jancsival meg­szökik az orosz hadifogságból. Kalandos bolyongás után Kíná­ban kötnek ki, ahol Koltay meg­látja régi szerelmét, Viktóriát, aki immár John Webster nagykövet felesége. Viktória, az asszonyi hű­ség és tisztelet megtestesítője me­nekül Koltay, de főképp az érzé­sei elől. A főhadnagy viszont ki­tartó. A helyzetet végül Webster oldja meg, aki elegánsan elengedi feleségét... S lesz-e happy end? Nem tudni. A szerzőpáros ugyan­is nyitva hagyja a kérdést: mi a fontosabb? A lángoló érzelem tes- Miki (Egri József) és Viktória (Szilágyi Olga) tét öltése, vagy a hűség, a lélek egyensúlya, békéje? A darab nem erőből rendezett. Moravetz Levente hagyja élni, ját­szani, kibontakozni a szereplőket, utat engedve ezzel annak a rutin­nak és tudásnak, ami önmagá­ban is minden itt fellépő színész sajátja. Mindehhez párosulnak a jól kidolgozott, sok munkát rejtő díszletek (Bényei Miklós m. v.) és az alaposan megfontolt, felesleges részletektől mentes, mégis kifeje­ző jelmezek (Pilinyi Márta). A kö­zönség most igazi nagyoperettet kap: pazar külsőség, mutatós színpadkép, nagyzenekari kíséret, vérbeli operetthősök. A siker kulcsa azonban mégis­csak azokban a színészekben rej­lik, akiket a közönség megszere­tett és megismert az egri zenés darabokban. A primadonna, Szil­ágyi Olga tévedhetetlen, ha a nőt kell megjelenítenie. Minden apró hangsúlyra, arányra ügyel, érzel­meit Koltay iránt úgy tudja elfoj­tani, hogy a nézőnek el kell hin­nie: valóban győzedelmeskedett benne a férje iránt érzett hűség és odaadás. Alakításának minden részlete kifogástalan: amikor a nő erejét és kitartását kell bemutat­FOTÓ; PILISY ELEMÉR ni, akkor azt teszi. Ha a nőt, mint igenis gyenge, támaszra szoruló lényt kell ábrázolni, akkor azzá válik. Szilágyi Olga tudja, mit je­lent nőnek lenni, éppen ezért a háromórás darab minden pillana­tában hitelessé tud válni, s ez emeli alakját eszmé­nyivé, mégis nagyon valóssá. Szerepének ismérvei sokban ha­sonlítanak az Anna Kareninában formál- takhoz, azzal a lé­nyeges különbség­gel, hogy itt nem kell anyaszerepet for­málnia, és az érzel­mek is sokkal visz- szafogottabbak, mértékletesebbek, inkább felszín alatti­ak. Kitűnő partnere ebben Kincses Kár­oly (Webster alakító­ja), aki a megbocsá- János tás nagy művésze, a nagyvonalúság megszemélyesí­tője. Olyan férfit formál, akit csak szeretni lehet, aki a legtöbb nő ál­maiban él: a gálánst, a szerető férjet. Érthetővé teszi, miért kell Viktóriának magában vívódnia, amíg eldönti, múltjához vagy je­lenéhez ragaszkodik-e? A múlt iránti vágy megtestesítője Vadász Zsolt (Koltay főhadnagy). Ha en­nek a darabnak vannak gyenge pontjai, az a bonviván időnként darabossá váló mozgása, valódi érzelmeket nélkülöző álszerelmi jelenetei. Pedig Vadász Zsoltnak sem a főszerep, sem a szereplő­társak nem ismeretlenek. Még­sem tudja maradéktalanul elhi­tetni, hogy érzelmei valóban mé­lyek, kitartóak, holott hangadott­ságai nagy jövőt sejtetnek az ope­rettszínpadon. A darab humorát Rácz Jancsi (Rácz János) szinte egymagában viszi a vállán. Ci­gányként olyan elemi erővel (de cseppet sem sértőn) adja vissza a prímások világát, a cigányok sa­játos gondolkodását, túlélési technikáját, hogy minden moz­dulata, gesztusa maga a móka, amiben az alkatára írt szöveg is sokat lendített. Partnere, Riquette (Zám Andrea) született szubrett- ként repíti magával a közönsé­get. Nem versenyez Viktóriával, tudja, hol a helye a darabban. Mégis, amikor partnerével, Rácz Jancsival közös jeleneteiket elő­adja, megmutatja oroszlánkör­meit. Érett, sokoldalú, kiforrott tehetségként került vissza az eg­A hegedű emberéletet ment: Rácz János és Vadász FOTÓ: GÁL GÁBOR ri színpadra, akinek a vérében van minden, amit az operettről tudni illik. Egri József (Miki, Vik­tória öccsének alakítója) és Dér Gabriella (Ah Wong megformá- lója) úgyszintén tudják, hogyan lehet úgy részévé válni az ope­rettnek, hogy ne egyéni ambíció­juk, hanem jól átérzett helyük és szerepalakításuk hozza meg az elismerést. A Viktória az elkövetkezendő hetekben garantált siker lesz a színháznak és a közönségnek egy­aránt. A nagyoperettek minden jellegzetessége és sajátossága adott ahhoz, hogy a közönség jól szórakozzon, a színészek pedig biztos tudással, egyéniséggel, jó rendezés mellett várhatják a mél­tán kijáró vastapsot. Az operett műfajának pedig ismét sikerül be­bizonyítania: felesleges temetni, amíg az emberben élnek álmok és FOTÓ: GÁL GÁBOR l'ágyak. SZUROMI RITA ____________Pénz - Töke - Befektetés ______________________________________ k ártya: szolgáltatás, információ Turizmus Rovatunkban rendszeresen be­számolunk a különböző mág­nescsíkkal, vagy éppen chippel ellátott kártyákról, amelyek el­sősorban pénzügyi szolgáltatá­sok igénybevételére alkalmasak, ugyanakkor sok más funkció is kapcsolható hozzájuk. Ezek kö­zött említettük meg például a törzsvásárlói klub működését biztosító plasztiklapot, de szá­mos külföldi kísérlet is azt bizo­nyítja, hogy ezek a kis „szerke­zetek” a jövőben egyre több te­rületen lesznek hasznosíthatók, akár a tömegközlekedés igény- bevételéről, akár különböző kedvezmények felhasználásáról legyen szó. Ezek sorában is különleges helyet foglalnak el az úgyneve­zett turisztikai kártyák, amelyek Európa fejlettebbik részében már beváltak. A külföldi és a ha­zai látogatóknak egyaránt hasz­nos szolgáltatás kényelmessé te­szi és leegyszerűsíti az ezen a területen mozgó vásárló dolgát. Nálunk a Magyar Turizmus Kártya tölti be ezt a funkciót. A legfrissebb kiadású, nemrég pi­acra dobott plasztiklap 2002 ta­vaszáig érvényes. A kedvezmé­nyesen igénybe vehető szolgál­tatások az idei évben is két nagy csoportba sorolhatók. Bizonyos lehetőségek a kártya és a voucerfüzet együttes használa­tával korlátozott számban, míg mások a kártya felmutatásával érvényesek. Lássunk néhány példát. Szálláshelyeken 5-25, éttermekben 5-15, de mondjuk a múzeumi belépők vásárlásá­nál 20-70 százalék kedvezmény jár. Ugyanakkor a fővárosban ol­csóbb díjszabással számolnak bizonyos taxis társaságok, sőt, ingyenesen jár egy balesetbizto­sítási csomag is. Különböző könnyítések tár­sulnak - ezeket most nem so­roljuk fel részletesen - bizo­nyos MÁV, Volán, és balatoni hajójáratok tarifáihoz, sőt né­hány hazai nagyvárosban több alkalommal is kérhető ingyenes tömegközlekedési eszközökre érvényes napijegy. Ugyanakkor olcsóbban juthat bérautóhoz (természetesen korlátozott al­kalommal) az, aki egy adott cé­get keres fel ebből a célból. Ezeken felül számos, most nem említett lehetőség is társul a kártyához. A csomag egyébként tartal­maz egy Hungary Infó 2001-2002 turisztikai kataló­gust, egy elfogadóhelyi listát, egy szállásregisztert, valamint egy magyarországi és egy buda­pesti (egylapos) térképet is. A kártya tulajdonosainak dolgát egy, a kártyához kapcsolódó, saját honlap is megkönnyíti. Ezen egyrészt idegenforgalmi régióként lekérdezhetők az or­szág települései, és azonnal látható, hogy az adott város­hoz, vagy éppen községhez mi­lyen elfogadóhelyről, vagy ren­dezvényről szóló, kártyával kapcsolatos hír, illetve ajánlat kapcsolódik. Másrészt a kis plasztiklappal kapcsolatos ak­ciókról folyamatos információk jelennek meg azért, hogy a kár­tya tulajdonosa minél hatéko­nyabban és kényelmesebben tudja kihasználni az adott lehe­tőségeket __________________■ G yorsul a- Folytatódik az Indul a bakter- ház című, 1978-ban bemutatott filmvígjáték története, Rideg Sándor csaknem hatvan éve született regényét Zádori Bence gondolta tovább - hangzott el a Gyorsul a bakterház című pro­dukció előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón. Mihályfy Sándor, az egykori és a most készülő film rendező­je isteni szerencsének nevezte, hogy 23 évvel ezelőtt sikerült olyan filmet forgatni, amely túl­élte önmagát. - Az élet azt iga­zolta, hogy ez lett a legsikere­sebb filmem - mondta a rende­ző, aki utalt arra is, hogy szám­talan filmszemlén, fesztiválon is bemutatott, díjazott alkotást rendezett. Barcs Endre, a Daylight Produkciós Iroda krea­tív igazgatójának ismertetése szerint a magyar videoforgal- mazás legkeresettebb filmjének bakterház számító Indul a bakterház foly­tatása egy könyvszenzáció, a Zádori Bence tollából született Gyorsul a bakterház alapján ké­szül. Az 1978-as film három fon­tos szerepét a folytatásban is ugyanazok a művészek játsz- szák: a bakteri Koltai Róbert, a lókupecet Haumann Péter, a csámpás Rozit pedig Pécsi Ildikó alakítja. A banya szerepében ez­úttal Máthé Erzsi látható majd. A tájékoztatón elhangzot­tak szerint a filmvígjáték kulcsszereplőjét, Bendegúzt még keresi a stáb, mivel a ko­rábbi tehénpásztor, Olvasztó Imre úgymond kinőtte a szere­pét. A Gyorsul a bakterház for­gatókönyvét Nógrádi Gábor ír­ja, a filmzenét Dés László komponálja. A bemutatót leg­később a 2003-as filmszemlén szeretnék megtartani.

Next

/
Thumbnails
Contents