Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

2001. Április 6., péntek MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Szabad prédává válhatnak Jelentős nagyságú a rendezetlen erdőterület BARTA KATALIN Védd magad! Hollandiában, Utrech városkában a kilenc­venes évek elején beszélgetni kezdtek a rend­őrök a betöréses lopások áldozataival. Nem­csak a bűncselekmény körülményeit rögzí­tették, hanem érdeklődtek a meglopott emberek szokásairól, életmódjukról, majd védekezési tippeket adtak nekik, olyan in­formációkkal látták el az áldozatokat, amelyek cselekvésre kész­tették az érintetteket. Rávezették őket például arra, hogy egy si­ma zárcsere mennyit jelent saját biztonságuk megóvásában. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a lakókörzet éjszakai megvilágítá­sa elriasztja a tolvajokat. Hogy nem árt a szomszéddal néha be­szélgetni, mert normális esetben ő is segíthet azzal, hogy elha­gyott otthonunkat időnként szemmel tartja. Az ilyen és ehhez hasonló, jelentéktelennek tűnő ötletek meg­valósítását követően egy idő máivá érezhetően csökkent a betö­rések száma. Az emberek ugyanis ráébredtek, hogy saját bizton­ságukért jóformán semmit sem tettek a tragédia bekövetkeztéig. Lehetne minderre könnyedén legyinteni és azt mondani: per­sze, a hollandoknak könnyű, ott mindenre van pénz. Ám itt nem csupán erről van szó. Az elmúlt két évben Egerben is végeztek hasonló vizsgálato­kat, és egészen meglepő következtetésekre jutottak a szakembe­rek. Ki hitte volna például, hogy ebben az időszakban a betöré­ses lopások 70 százaléka a városnak egy pontosan körülhatárol­ható környékén történt? Hogy legtöbbször ugyanazok a lakótele­pi lakások a célpontok, s hogy ezeket az otthonokat rendszerint fényes nappal fosztják ki a betörők? Tudnak-e arról, hogy Eger­ben a sokmilliós családi házak értékeit sem védi semmilyen biz­tonsági felszerelés1 Hogy az egyszerű lakótelepi lakások zárai kevés kivétellel ma is hengerzárral működnek, pedig ez a szer­kezet egy mozdulattal kinyitható? Ezek az adatok több mint beszédesek. S a tanulmány megál­lapításait ismerve - valljuk be őszintén - mi magunk is tehe­tünk valamicskét értékeink megóvásáért. Nem kell hozzá más, csak egy kis odafigyelés. Fiatalok a pódiumon Scholavin: a szakiskolák találkozója Üvegszem Thaiföldön a politikusok vagyon­nyilatkozatának készítésekor be kell vallaniuk szeretőik nevét is, mert a távol-keleti országban el­harapódzott a szokás, miszerint a vagyonmentést nem a család­ban, hanem a szeretők nevének felhasználásával végzik. Gondolom, a feleségek köré­ben milyen népszerű lesz az új rendelet, ha majd előbb-utóbb a kedves férj értékeit olvashatja: egy ház, egy nyaraló, egy autó, egy asszony háztartással együtt, egy cicababa, következménye­ként fél pár üvegszem. ______________________________(-ROMI) HA LLÁSSÉRÜLTEK. Szómba ton 14 órakor az egri Ifjúsági Ház ad otthont a Hallássérült Gyermekek Országos Színpadi Találkozójának. ELMARAD! Technikai okok mi­att elmarad a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság által az egri Szépasszony-völgy 7831/16. helyrajzi számú ingat­lan május 2-i árverése. Az árve­rés újabb időpontjáról a későb­biekben értesítik a lakosságot. SZAKKIÁLLÍTÁS. Április 6-án 11-19, majd 7-én 10-18 óra kö­zött az egri Helyőrségi Klubban ingyenes szakkiállítást és vásárt rendeznek, ahol az idei utazási kínálatot tekinthetik át az érdek­lődők, továbbá szépségápolási és egészségmegőrző tanácsokat kaphatnak. MŰVÉSZETEKRŐL. A Hatvani Város Könyvtárban ma 18 óra­kor Légéndi Péter művészettör­ténész tart előadást Művészet és valóság, az önismeret és nemzet­tudat szerepe a művészetben címmel. KERESZTÚTJÁRÁS. Egerben a Minorita-templom elől árpilis 7-én 13 órakor indul a Nagy- Egedre a virágvasámap előtti ha­gyományos keresztúti ájtatosság. A DZSUNGEL KÖNYVE. Ma délután fél 2-kor, illetve fél 5- kor az egri Művészetek Házá­ban a Mezőkövesdi Színészed Egyesület előadásában láthatják a kicsik A dzsungel könyve cí­mű darabot. A HÍRLAP ÜGYELETÉI Újságíró: Rénes Marcell Telefon - (36)513-614 Fax - (36)513-605 Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 Terjesztő: Takács Jánosné Telefon - (80)513-646 Szombati ügyelet: 06-(30)218-01 -91 8- 11-ig (Folytatás az 1. oldalról) A megye területének negyedét borítja erdő, ezzel az aránnyal itthon az erős középmezőny­ben helyezkedünk el. Jelenleg elsősorban a Hevesi-dombsá­gon - Sírok, Tarnalelesz, Pétervására körzetében -, vala­mint a megye alföldi részein folynak erdősítések. A dombvidéken az őshonos tölgy - ez adja a telepítések 30 százalékát - és cser mellett az akác is jelen van. Míg az alföl­di részeken a gyorsan növő akác és a nemes nyár a kedvelt fajta. Becslések szerint a dél­hevesi, illetve az alföldi részen mintegy 3,5 ezer hektár ma még többnyire művelt terület­re vár hasonló jövő, s a megye fennmaradó részén is akad még erre a célra hasonló nagy­ságú földterület. A pusztai táj­védelmi körzetet azonban az élőhely védelmében eredeti formájában szeretnék meg­őrizni. Pillanatnyilag a megye erdő­területének mintegy 60 száza­léka van állami kézben - zöm­mel az Egererdő Rt., kiseb­brészt a Bükki Nemzeti Park, a vízügy és egyéb állami társasá­gok kezelésében. A fennmara­dó hányadon gazdálkodnak a magángazdálkodók, a szövet­kezetek és erdőbirtokosságok. Állami pénzalap segíti a telepí­téseket, pályázni az erdészeti szolgálatnál lehet. A pályázat elsősorban az őshonos hazai fafajokkal - tölggyel, bükkel - történő erdősítést ösztönzi na­gyobb mértékben a nem ősho­nos, viszont gyorsabban növő és a korábbi vágásérettség mi­att gazdaságilag hamarabb hasznosuló akáccal, nemes nyárral, erdei fenyővel szem­ben. Az erdő értékének viszont csak kis részét jelenti a közvet­len gazdasági haszon, a többi - a környezeti, biológiai hatásai­val - a társadalom egészét, az emberek közös érdekeit szol­gálja. Az is igaz viszont - jelzi Gál Sándor -, hogy az ingatlan­Gyarapodó erdeink nyilvántartáson át nem veze­tett változások és a tisztázatlan tulajdoni viszonyok következ­ményeként az erdészeti igazga­tóság a tulajdonosok egy jelen­tős részét nem ismeri ponto­san. Ez a rendezetlen állapot, az osztatlan közös tulajdon mi­att jelentős erdőterületeken nem folyik gazdálkodás, ezért fennáll a veszélye annak is, hogy ezek az erdők szabad pré­dává válnak. A Legfőbb Ügyészség tavalyi törvényessé­gi vizsgálata szerint az egri igazgatósághoz tartozó erdőte­rület csaknem egynegyedén nincs ellenőrzött erdőművelés. Ezzel az egri erdőhatóság fel­ügyeleti területén országosan a legnagyobb, több tízezer hektár az ismeretlen, gazdátlan ré­szek aránya. Az erdészeti ható­ságoknak a tulajdonosok felde­rítése mellett alig marad sza­bad kapacitásuk az erdőgaz­dálkodói tevékenység szaksze­rűségének ellenőrzésére. A Leg­főbb Ügyészség vizsgálata által rögzített megállapítás szerint a jellemzően felújítási kötelezett­ség elmulasztása, illetve enge­dély nélküli fakitermelés miatt kiszabott bírságok visszatartó erejét növelné, ha azok a behaj­tás szempontjából adótartozás­nak minősülnének, ugyanis mind többen próbálnak kibúj­ni a fizetési kötelezettségek alól. Nemritkán sikerrel. ikji (Folytatás az 1. oldalról) A nap további részében tudomá­nyos előadásokra került sor. Ezek középpontjában a szőlőolt- vány-termelés, a fajták szerepe, továbbá a szőlő- és borágazat hazai helyzete, valamint az eu­rópai uniós tagságra való felké­szülésünk állt. Dr. Varga István, a Szent Ist­ván Egyetem gyöngyösi gazdál­kodási és mezőgazdasági főisko­lai karának kertészeti tanszék- vezetője a szőlő- és borfajták je­lentőségét méltatta a borvidékek gazdasági eredményeiben. Elő­adásában kitért arra, hogy szak­mai vélemények szerint a hazai szőlészet és borászat az elmúlt évtizedben jelentős sikereket ért el. Ezt a nemzetközi versenyeken való kiemelkedő eredmények is bizonyították. Neves pincésze­tek alakultak az ország különbö­ző borvidékein. Ezek létrejötté­ben a szakértelem mellett nagy jelentőségük van a fajtáknak is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő, várhatóan rö­vid időszakban, amíg hazánk az unió teljes jogú tagja lesz, a ter­melők telepítsenek minél több szőlőt. Ebben a világfajták mel­lett a hazaiak szerepe is fontos. Erre különösen nagy figyelmet fordítsanak, mert a fajta marke- tingértékű, és növeli a fogyasz­tók bizalmát. Azt is hangsúlyoz­ta, hogy az uniós országokban termelik a világ bortermelés­ének 50-60 százalékát, melyhez megfelelő fizetőképes kereslet is társul. Ez kihatással lesz a ma­gyar borok piacaira is, mert a vá­sárló dönti el, hogy milyen bor­vidékről milyen fajtát vásárol szívesen. Érdeklődés kísérte dr. Szőke Lajos professzornak, a kecske­méti főiskola szőlőtermesztési tanszékvezetőjének előadását is. A szakember az integrált, a kellően szervezett és környe­zetbarát szőlőtermelés fontos­ságára hívta fel a résztvevők fi­gyelmét. Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a hazai szőlő- és borgazdaság helyzetéről, valamint a borvidék megújulásáról beszélt. Szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az utóbbi években tettek a minőségi bortermelés és az eredetvédelem érdekében. Ennek kiemelkedő példája a vé­dett Egri Bikavér, amelyet szigo­rú szabályok alapján termelnek. ____________________________(MENTUSZ) E rősebb kapcsolat a fogyasztókkal Dr. Bánhidy Péter a vízmű rt. eredményeiről A csaknem száz szervezetet tömörítő Víz- és Csatornaművek Szakmai Szövetsége kétnapos igazgatói értekezletet tartott a megyeszékhelyen, ahol áttekintették az ágazatot érintő legfontosabb feladatokat. Ezek közül iránymutató volt a felszíni vi­zek minőségvédelméről szóló kormányren­delet-tervezet, amely kapcsolódik a hazai települések szennyvízelvezetésének prog­ramjához. Eger A házigazda dr. Bánhidy Péter, a Heves Me­gyei Vízmű Rt. ügyvezető igazgatója volt, aki a Hírlapnak elmondta, a rendezvény el­érte célját: a szakemberek véleményt cse­réltek az aktuális feladatokról. Tájé­koztatást kaptak a szövetség szakbizott­ságainak munkájáról. Jelenleg 350 köz­műszolgáltató van az országban, s az európai uniós csatlakozás érdekében fon­tos az egységes szakmai követelményrend­szer kidolgozása. Dr. Bánhidy Péter arra is utalt, hogy - az előzetes adatok szerint - a megyei vízmű tavaly 2,2 milliárd forint árbevételt köny­velhetett el, s szerény nyereséggel zárt. Ezt szigorú költséggazdálkodással érték el. A társaság az éves infláció alatti díjbevételek­ből gazdálkodott. Azok közül a települések közül, amelyek 1994-ben, az egykori vízmű vállalat rt.-vé alakulásakor nem igényelték a cég szolgáltatását, négy csatlakozott a cég ellátó körzetéhez. Egyre több azoknak az önkormány­zatoknak a száma, amelyek már tagjai a társaságnak, vagy a már elkészült szenny­víztisztító műveiket kívánják bevonni a társaságba. Egyébként a Heves Megyei Vízmű Rt. körzetéhez a Pest megyei Verseg is hozzátarto­zik, továbbá az M3-as autópá­lya pihenőinek vízellátásáról is gondoskodnak egészen Gödöllőig. A je­lenlegi ellátási terület tehát nagyobb, mint az átalakulás előtt volt: 85 településen 290 ezer lakost látnak el ivóvízzel. Emellett 34 településen 180 ezer lakos szennyvízelveze­téséről és tisztításáról is gondoskodnak. A következő időszakban tovább javítják az ivóvíz minőségét, erősítik a fogyasztói kapcsolatokat, tiszteletben tartják azok igé­nyeit, és megoldást keresnek a panaszos ügyekre. _____________________________________________(MEMTUEZ) A kilencvenes évek első felében évente csupán néhány tíz hektár új erdő telepítésére került sor. Az elmúlt pár évben vi­szont - főként a tulajdonviszonyok átalakulása és a támoga­tások miatt - megnőtt az erdőtelepítési kedv, s több száz hektár újonnan ültetett faállománnyal gazdagodhat évről évre a megye. A Torkos Hangyák országos sikere Eger, Nyíregyháza A Bujtosi Szabadidő Csarnok adott otthont a VII. Országos Tan­irodai Konferencia, Kiállítás és Vá­sárnak, valamint a Gyakorlócégek III. országos szakmai versenyének a Nyírség fővárosában, ahol az Eg­ri Közgazdasági Szakközépiskola 12/d osztályos tanulói kiemelke­dő sikereket értek el - tájékoztatta lapunkat a diákok felkészítő taná­ra, Dérné Dér Tünde. Mint megtudtuk, az ötfős csa­pat nevezését Torkos Hangya Rt. néven adták be. Ennek az elkép­zelt cégnek az alapítási dokumen­tumait, prezentációját, majd egy reklámfiimet kellett elkészíteni­ük, valamint egy teljes üzleti do­kumentációt beküldeniük. A Nyíregyházán megrende­zett verseny három órán át tar­tott, s ennek része volt egy eset- tanulmány, illemtani teszt, szakmai ismereteket ellenőrző fogalommagyarázat, konkrét feladatként pedig egy szintén el­képzelt cég, a Reforma Kft. sze­mélyügyi, titkársági és marke­tingfeladatait kellett megoldani. Része volt a vetélkedőnek az idegen nyelv, valamint a csapa­tok által felállított stand külle­me, az ottani kommunikáció és viselkedés. A díszes oklevelek tanúsága szerint a nagyszabású rendez­vényen - 19 versenyző csapat és 38 kiállító mezőnyében - az eg­riek készítették a legjobb esetta­nulmányt, ők nyerték Az idegen nyelven legjobban kommuniká­ló kiállító kitüntető címet és a vásár 2. helyezéséért járó elis­merést. (SIKE) A szihalmi Perotto Kft. varrodája mellé újabb csarnokot épít az olasz tulajdonos. Májusban megszűnik a kerecsendi átvevőhely, igy minden munkafolyamat itt zajlik majd. Az egykori téesz-tanyaközpont szomszédságában működő üzemben a csecsemők­nek, gyerekeknek készítenek sapkát, sálat, kesztyűt és felsőruházatot a helyi és a besenyótelki asszonyok FOTÓ: GÁL GÁBOR Német cserediákok Heves A frízföldi Esens városának kö­zépiskolai delegációja járt a dél­hevesi városban. A 16-20 év kö­zötti fiatalokból álló csoport nem először tartózkodik már itt, mert a német középiskola tizen­egy éve testvérkapcsolatot ápol a magyar oktatási intézettel. Az idén az esensi diákok töl­töttek itt egy hetet, s ez alatt az idő alatt a város kulturális életé­vel ismerkedtek. Fogadta őket Kontra Gyula polgármester is, aki az európai uniós csatlakozás előtt a magyar kulturális érté­kekről szólt. Arról, hogy él a vá­rosban egy Kő Pál nevű művész, aki a hannoveri kiállításra is dolgozott, illetve működik a vá­rosban egy sakkmúzeum, ami egyedülálló Európában. A cserekapcsolat következő lépéseként, jövőre hevesi diá­kok utaznak Frízföldre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents