Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-05 / 80. szám
y y r.J 2001. ÁPRILIS S., CSÜTÖRTÖK az új Évezredben Heves Megyei Hírlap - 9. oldal Recsk Polgármester: Fekete József Alpolgármester: Klamarik Julianna Jegyző: Varró Gyuláné A képviselő-testület tagjai: dr. Áradván Mária, Borsos Mátyás, Dudás Lászlóné, Fábián János, Holló Imre, Holló István, Maruzs András, Pabolkov József, dr. Sófalvi Antal, dr. Vasas László. Intézmények: óvoda, általános iskola, művelődési ház, tájház, községi könyvtár, sportcsarnok, gondozási központ. Települési mutatók: A lakosság lélekszáma: 3249, lakások száma: 1304, belterület 227 ha, külterület 4310 ha, a szennyvízcsatorna-hálózatra rákötött lakások száma: 624, az utak 90 százaléka szilárd burkolatú. Idei fejlesztési tervek: A Széchenyi-tervre benyújtandó pályázat kedvező elbírálása esetén: az általános iskola tetőszerkezetének felújítása, a község zöldfelületének növelése, a polgármesteri hivatal felújítása, a Búzás-völgyi tó rendezési tervének elkészítése. A lakosság sok áldozatot vállal Fekete József 15 éve került a polgármesteri székbe a lakosság bizalmából:- Ha visszatekintek az elmúlt másfél évtizedre, úgy érzem, sorsfordító események részesei voltak és lehettek az itt élők. A Recski Ércbánya szüneteltetése, bezárása sok családot érintett hátrányosan, hiszen a bánya hosszú éveken keresztül biztos megélhetést jelentett a recskieknek és a környező települések lakóinak. Ennek ellenére az emberek megpróbáltak úrrá lenni a válságos helyzeten, s a nyolcvanas évek végétől sikerült olyan nagy beruházásokat megvalósítani a lakosság áldozatvállalásával, amelyek feltétlenül említést érdemelnek. Ezek közül a legfontosabbak a közüzemi beruházások, de akadnak olyan fejlesztések is, amelyek a lakosság kényelmét, színvonalasabb ellátását szolgálják. 1989-90-ben elkészült az a négyszáz adagos konyha és étterem, amely a közétkeztetésben nélkülözhetetlen szerepet játszik. Nemcsak az oktatási intézményekben tanuló diákok, hanem a szociális és a vendégétkeztetés is biztosított. Az elmúlt tíz esztendőben sikerült megvalósítani a község vezetékes földgázellátását, bekapcsolódtunk a nemzetközi, országos távhívásba, kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, s megoldódott a szennyvízkezelés. Az utak és a járdahálózat korszerűsítése a pénzügyi források fügvényében történik. Az utóbbi két esztendő legnagyobb beruházása az Ércbánya Rt.-tői megvásárolt Bányász Művelődési Otthon teljes körű felújítása volt, amelyet jelentős pályázati támogatással sikerült megvalósítani. Megépült a települést tehermentesítő kőszállító út is. Mára elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta is kedvezőbb képet mutat az előző évieknél. Ez köszönhető a vállalkozások szaporodásának, amelyek nemcsak színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtanak, hanem esetenként új munkahelyeket is kínálnak. A település egyébként máig megőrizte természetes körzetközponti jellegét. Bízom abban, hogy a Búzás-völgyi tó iránt megnyilvánuló befektetői szándék is komoly, s hogy az idegenforgalom is újabb lendületet kap a környék tervezett fejlesztésével. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZERKEZETE Bevétel: 248 838 000 Ft Kiadás: 248 838 000 Ft Átengedett sz. j. a 75 094 000 Ft Működtetési kiadások 219 073 000 Ft A művelődési ház kuriózuma: a bányászattörténeti kiállítóhely Sikeres Az elmúlt évek legnagyobb ön- kormányzati beruházásaként tavaly augusztus 20-án adták át rendeltetésének a megújult Bányász Művelődési Otthont, amelynek falai között számos kulturális rendezvény, bensőséges ünnepség zajlik hónapról hónapra. Itt kaptak újra rendszeres találkozási lehetőséget az aktívan működő kiscsoportok, valamint a helyi civil szervezetek is. Itt talált otthbnra az országban egyedülálló bányászat történeti kiállítás, amelynek továbbfejlesztésére is gondolt az önkormányzat. A közelmúltílyázat esetén még több ban nyújtották be pályázatukat a Múzeumpártoló Önkormányzat 2001 cím elnyerésére. Ennek célja az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatása és megőrzése, valamint az e tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása. Az előzményekről érdemes tudni, hogy a korábban a Recski Ércbányák Rt. tulajdonában lévő művelődési intézmény és az ott lévő Érc- és Ásványbányászati Múzeum 1978-ban nyílt meg a közönség előtt. A társaság az épületet 1992-ben bérbe adta egy vállalkozónak, aki diszkóként üzemeltette a látnivaló nagy múltú közművelődési intézményt. Az ásványmúzeum értékes anyaga ez idő alatt raktárba került. Az önkormányzat 1998-ban megvásárolta az épületet, és hozzálátott annak teljes körű felújításához. Ennek erdményeként a kiállítás ismét méltó helyére kerülhetett. A megpályázott cím elnyerése lehetővé tenné, hogy az ércbányák bezárását követően a az ipartörténeti jelentőségű bányagépek felszínre kerüljenek, és a szükséges felújítást, karbantartást követően szintén bemutatásra kerülnének. A COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft. recski üzeme ismét reménykedik A recski kőbányáról - főleg az idősebb és a középkorú korosztálynak - elsősorban a szenvedés, a megaláztatás és az üldöztetés jut eszükbe. Napjainkban a recski kőbányaüzem a COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft. második legnagyobb üzeme, az ország legkorszerűbb kőbányáinak egyike. A gépi berendezésekre, a technológia fejlesztésére az utóbbi 8 évben 500 millió forintot költött a francia tulajdonos, a COLAS Részvénytársaság. A technikai feltételek mellett a személyi feltételek is kiválóak az üzemben. Holló Imre üzemvezető már 23 éve karmestere az üzemnek - ahol 43 éve dolgozik -, a „zenekar tagjaidnak többsége középfokú végzettséggel, több szakmával rendelkezik. Az üzemi bruttó keresetekben sem az utolsó helyen állnak a megyén belül, 2001 évben meg fogják haladni a minimálbér (40.000 Ft) háromszorosát. Gyakorlatilag 1994-től az üzem 20-22 fős törzslétszáma változatlan, az 1997-1999-es években 5-12 fő szerződéses dolgozó felvételére, ill. alkalmazására került sor az autópálya építésével kapcsolatosan. A bánya ás- ványvagyona kiváló, „A” minőségű ande- z i t k ő z e t , mennyisége 40-50 évre biztosít működési lehetőséget. A megrendelők a gyártott zú- zottkő-féleségeket elsősorban út- , vasútépítési célokra használják, az építő- és terméskőféleségeket építkezésekhez, folyók partvédelméhez, gátak építéséhez' használják. A kőbánya Recsk része, igyekszik a településsel együtt élni Miben nyilvánul ez meg? A közéleti élet aktív segítője a bányaüzem vezetője, mint önkormányzati képviselő és a pénzügyi bizottság elnöke. Ha szerény mértékben is, de rendszeresen támogatja az üzem a helyi labdarúgócsapatot,' az önkormányzatot saját útjainak javításában. Az M3-as autópálya továbbépítése újabb reményeket jelent a kőbánya számára is a 2001-2002-es években. A technikai és személyi feltételek biztosítottak ahhoz, hogy az üzem napi termelését 1000 tonnáról 2000-3000 tonnára növelje. Természetesen az utóbbi esetben 10-12 fő munkanélküli alkalmazásával számol az üzem. A kőbányaüzem hosszú távon szeretne Recsk és Heves megye eredményesen működő, állandóan fejlődő, az ott dolgozóknak biztos megélhetést adó munkahely maradni. _________________________(P?) A z áldozatok emléke örök A parkot gyakran keresik fel különböző csoportok, egy sötét kor meghurcolt embereinek emléke előtt fejet hajtva fotó: ötvös imre A két világháború során sok család vesztette el szeretteit, a hősi halottak emlékét a vüágháborús emlékművek őrzik. A település történelmének része a Recskre telepített hírhedt munkatábor. A szovjet mintára tervezett táborban 1950-53 között közel 1300 különböző vallású, politikai nézetű ember raboskodott. A „Gulág”-ba internált emberek mindennapi robotban, embertelen körülmények között dolgoztak a kőbányában. A Rákosi-dik- tatúra szigorúan titkos létesítményét Nagy Imre miniszterelnök számoltatta fel. Ma történelmi emlékparkként üzemel. ■ Kereskedelmi központ Recsk a térség egyik kereskedelmi központjának számít. Jó az ellátottsága, és több részvénytársaság, kft., bt. illetve gmk., valamint számtalan vállalkozó tevékenykedik a községben, néhány cég külföldi tulajdonrésszel is bír. Jelenleg a legnagyobb létszámban a Lángosi honvédség foglalkoztatja a helyi munkaerőt. Jelentős vállalkozásnak számít továbbá a papírfeldolgozással és nyomdaipari termékekkel foglalkozó Hegedűs és Hegedűs Kft. Idényjellegű munkát biztosít a Pohátia Élelmiszerfeldol- gozó Kft., melynek április és szeptember között csaknem kétszáz ember szedi az éticsigát. A Colas Északkő Bányászati Kft., mely 25 embernek ad munkát, biztosította többek között a zúzott követ az M3-as autópálya megépítéséhez. Végül említésre méltó még a Mátraalma Kft., mely alma-, körte-, málnatermesztéssel foglalkozik. Az infrastruktúra fejlesztése terén az elmúlt években elért eredmények lehetőséget biztosítanak további helyi vállalkozások bdndítá- sához, s vonzóbbá tehetik a környezetet a működő tőkebefektetések számára is. ■ Fejlődő kulturális élet A községben mozgalmas kulturális élet folyik. Minden évben megszervezik a falunapokat augusztus 18. és 20. között, mely számos helyben működő csoport bemutatkozására ad alkalmat. Különösen büszke a település a Rákóczi Nyugdíjas Klub énekkarára, mely évente több megyei és országos rendezvényen szerepel sikeresen. A Vizitke Tánccsoport évek óta változatos programmal lép a közönség elé. Nagy eredménynek számít, hogy mindkét csoportban képviseltetik magugat a fiatalabb korosztályok is. Rendszeres és tartalmas élet folyik az Erdélyi Barátok körében, valamint a nagy- családosok helyi csoportjában. Szintén hagyományos rendezvénynek számít már az Országos állat- és kirakodóvásár, melyet minden negyedév első keddjén tartanak. Az Idősek Világnapján pedig évről évre felköszöntik a település nyugdíjasait. Az önkormányzati tulajdonban lévő Művelődési Házat az elmúlt évben újították fel. A tetsuetős, kulturált környezet alapul szolgál a művelődési élet színvonalasabbá tételére. A községi könyvtárban 13 ezer kötet könyv és Internet használati lehetőség szolgálja a művelődni vágyókat. A Háziipari Szövetkezet Tájháza is érdekes látnivalót kínál a turistáknak. Az idősek és hátrányos helyzetűek egyaránt igénybe vehetik az Öregek Napközi Otthonát, de működik Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint Védőnői Szolgálat is. A Heves Megyei Ön- kormányzat által működtetett Családi Házban jelenleg 11 állami gondozott él, míg az Irgalmas nővérek Mária Oltalma Leánynevelő Otthonában szintén állami gondozott fiatalok kapnak helyet. ■ Takarékos gazdálkodás Az már az idei költségvetés tervezésekor is látható volt, hogy a források erősen beszűkülnek ebben az esztendőben, s fejlesztésre minimális lehetőség kínálkozik. Az idei 248 millió forintos összköltségvetés java részét a meglévő intézmények működtetésére fordítják. Az állami támogatás összege összesen 157 millió forint. A saját bevételekből 62 millió forinttal számol az önkormányzat, ami 25 százaléka az összköltségvetésnek. Ez térségi viszonylatban jelentősnek mondható. A kalkulációk szerint az intézmények fenntartására közel 220 millió forintot kell fordítani, csatornatársulási hitel formájában pedig 10 millió forintot kell törleszteni ebben az évben. A polgár- mesteri hivatal felújítása, amely pályázati támogatást is élvez, 9 millió forintnyi ráfordítással oldha- tó meg. ________ ■ R e csktől 6 km-re található az ifúsági szállásként | üzemelő VÁRBÜKK-i Erdészház, mely aszfaltozott erdei úton közelíthető meg. Kirándulások, szakmai táborok szervezését vállaljuk. Egész évben várjuk gyermek- és felnőttcsoportok : jelentkezését. www.varbukk.hu 06 36/478-065,20/965-80-37 Kovács Viktória
