Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT Heves Megyei Hírlap - 11. oldal Polgármester: Ambrusz Józsefné Jegyző: Hegedűs Hajnalka Alpolgármester: Vígh Bertalan A képviselő-testület tagjai: Harman Béla, Harman György (Petőfi u.), Harman György (Táncsics u.) Kis Imre, Oravecz József, Vígh Béla Intézményvezetők: Iskolaigazgató: Kemény Attila, Óvodavezető: Kis Imréné A művelődési ház vezetője: Ko/ácsné Nagy Zsuzsanna, A könyvtár vezetője: Füleki Piroska, Védőnő: Czákáné Nagy Krisztina, Háziorvos: dr. Német Miklós, Fogorvos: dr. Prohászka Éva, Állatorvos: dr. Kecskés Vilmos Lélekszám: 1049 lakos. A munkanél­küliségi rá­ta: 0,03 szá­zalék. Már csak a csinosítás a feladat- Nyugodtan kijelenthető, hogy Visonta ma jó helyzet­ben van - említi elöljáróban Ambrusz Józsefné polgármes­ter asszony. - Különösen azu­tán értékes ez a pozíció, hogy korábban itt építési tilalom volt tíz éven át a bányászat miatt. Akkoriban halálra ítélt faluként emlegették a mi köz­ségünket. Szerencsére sikerült utolérnünk ma­gunkat. Ebben szerepet játszott az is, hogy megkaptuk a Mátrai Erőmű kapcsán a környe­zetvédelmi bírság ránk eső részét,, s bevezettük az iparűzési adót is. A visontaiak előrehaladását igazolja: a telepü­lésen valamennyi út portalanított, aszfaltozott, burkoltak a vízelvezető árkok is. Megvalósult a szennyvíz- és gázberuházás, anélkül, hogy ez a lakosoknak egyetlen forintjukba is került volna. Az itt élőknek nagy meglepetést okozott '99- es árvíz után folyamatosan végzik a helyreállítá­si munkákat. A Bene-patak burkolásához, kőgát építéséhez az önkormányzat 30 millió forintot biztosított. A temetőben megépült a harangláb. Nagyon büszkék lehetnek a tornacsarnokukra, amilyen kevés hasonló lélekszámú településen található. A sportlétesítményben van szauna, szolárium, kis uszoda és konditerem is. Balatonszemesen befektetési céllal nyaralót építtettek, amit utazási irodának adtak ki, ez is gyarapítja a község bevételét.- Tavaly a legjelentősebb beruházásunk - folytatja Ámbrusz Józsefné Marika - a templom és környezetének felújítása, támfal kialakítása volt. Erre 25 millió forintot fordítottunk önerő­ből, hiszen bár pályázatot nyújtottunk be e fel­adat fedezetének előteremtésére, ám pénzt nem kaptunk. Tavaly október 28-án a millenniumi zászló átadásakor avattuk szép ünnepség kere­tében a megújult templomunkat. Az eseményen megtisztelt bennünket Szili Katalin, az Ország- gyűlés alelnöke, Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Seregély István egri érsek is. Ugyanekkor avattuk fel iskolánk névadójá­nak, Szent-Györgyi Albertnek a szobrát. Évente végezzük újabb és újabb területeken a parkosí­tást, a faültetést a bevezető utakon és a közte­rületeken. Elkészült a térburkolás a községhá­za, a művelődési ház, az iskola és a templom, valamint az orvosi rendelő környékén. Az előbbiekből is látható, Visonta valóban kedvező helyzetben van. Az elkövetkező hóna­pokban - miután már megoldották a legsürge­tőbb teendőket - már elsősorban a település szépítésére, csinosítgatására fordíthatják a fi­gyelmüket.- Idei terveink sorában szerepel - avat be az önkormányzat elképzeléseibe a település veze­tője - szolgálati lakás felépítése védőnő vagy pe­dagógus számára, a 3-as főútra kivezető utca, a Borhy-völgye aszfaltozása, továbbá útépítés a sportöltözőhöz és a lövészklubhoz. Folytatni szeretnénk az elmúlt évben elkezdett festést az általános iskolában, hasonlóképpen a ravatalo­zót is szebbé tenni. Folyamatosan igyekszünk ellátni modern eszközökkel, berendezésekkel intézményeinket, amelyekbe számítógépeket, konyhafelszereléseket kívánunk vásárolni és el­helyezni. Á lakosság is érzékeli és értékeli, hogy az ön- kormányzat igyekszik minél jobbá tenni a AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Bevétel: 230 000 000 Ft Kiadás: 230 000 000 Ft l| ­Normativ támogatás 36 000 000 Ft Önkormányzati tartalék 15 000 000 Ft Visontán élők körülményeit. Erre utal, hogy ed­dig minden helyhatósági választás során bizal­mat szavaztak a polgármester asszonynak, s a képviselő-testületben is csupán egy-két személy cserélődött. A fentebb leírtaknak köszönhető az is, hogy a falugyűléseken rendszerint a lakosság segítő szándéka mutatkozik meg. Cél: a személyközpontú nevelés A Szent-Györgyi Albert nevét viselő általános iskola igazán rendezett és szép környezetben várja a tanulni vágyó nebulókat. Ehhez arra is szükség volt - tudtuk meg Ambrusz Józsefné polgármester asszonytól -, hogy az önkormányzat 1994-ben döntsön: visszahozza a felső tago­zatos oktatást a község tanintézeté­be Abasárról. Ezután arra is ügyel­tek, hogy bővítsék öt tanteremmel és tanári szobával az oktatási intéz­ményt. így jelenleg nyolc osztály­ban folyik délelőttönként a tanítás, s 96 gyermek alapfokú képzéséről gondoskodik a 13 tagú tantestület. Délutánonként napközis foglalko­záson is részt vehetnek a kisdiákok. Mellesleg jó néhányan a szomszé­dos Halmajugráról járnak ebbe az iskolába. A személyközpontú oktatást és nevelést tekintjük elsődleges fel­A modem ismeretek gyarapítására szolgál a számítógép-terem adatnak - árulta el Kemény Attila iskolaigazgató. Az intézményveze­tő elsősorban a speciális képzési for­mákról beszélt. így arról, hogy a fenntartó támogatásával az egyes évfolyamokon rendszeresen van­nak tanulásmódszertan órák. Na­gyon fontosnak tartják a gyermekek számítástechnikai ismereteinek megalapozását és gyarapítását, eh­hez külön termet rendeztek be a komputereknek. A német és angol nyelv megtanulására is biztosítják a feltételeket. A tornacsarnok arra is módot nyújt, hogy tanórákon ok­tassák a gyerekeknek a mell- és hát­úszást, s ebből még vizsgáznak is, hiszen a cél, hogy a nyolcadik osz­tály végére minden gyermek megta­nuljon úszni. A szabadidő hasznos eltöltését segíhk a rendszeres kézműves-fog­lalkozások - évente kétszer a lakos­ság számára is tartanak kézműves­napot -, továbbá a dráma szakkör, a színházlátogatás, valamint az olyan testedzési lehetőségek, mint a gyerefc- aerobic, a kézilabda, vagy a kispá­lyás foci teremben. S hogy mi mindent sajátítottak el a gyerekek, azt a rendre megtartott matematikai, helyesírási, mese­mondó háziversenyeken bizonyít­hatják. Az bizonyos, hogy a vison- tai iskola páratlanul sok lehetőséget nyújt a felnövekvő nemzedéknek a művelődéshez, tanuláshoz. ■ Visontai bor Kínában Új piac várható Japánban, Kanadában A legismertebb és legfinomabb visontai borok A Visontai Mezőgazdasági Szövet­kezet - többek között - borairól is­mert az országban, de bátran mondható, lassacskán világszerte. A szövetkezet elnöke, Simon Já­nos és Vígh Bertalan elnökhelyet­tes a régiek mellett új piacok meg­hódításáról is tájékoztathatott a ta­valyi bortermést és a nemes nedű értékesítési mutatóit elemezve. Eszerint a 2000. évi termésből 40 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel, együttesen 220 millió forint érték­ben. Ennek a mennyiségnek a 40 százaléka volt vörös, a többi, a na­gyobb rész pedig fehér szőlő. Az ellenértékből 80 százalékot már ki­fizettek partnereiknek. A tavalyi termésből 27-28 ezer hektoüter új bor készüli a szövetke­zet pincészetében. A minősége a szakemberek szerint is kimagasló. Természetesen az asztalra való fi­nom italok értékesítésére is nagy fi­gyelmet fordítanak. Belföldre nagybani eladásra 5000 hektolitert szállítottak, illetve szállítanak az idén. Kannás kiszerelésben 2000 hektoliter jut el a fogyasztókhoz. Nagy gonddal keresik üzletkö­tők segítségével a külföldi piacokat is. Már jól bevált számukra a né­met piac, ahol elsősorban a vison­taiak vörösborát vásárolják meg az emberek. Távol-Keletre is eljutott a gazdaság nedűinek a híre, hiszen Kínában is vesznek főleg a fehér­borukból. Az elnök arról is beszá­molt, hogy elküldték már boraik­ból a mintákat Japánba és Kana­dába is, utóbbi országba várható­an a májusban megkötendő szer­ződés alapján szállítanak majd. Üzleti kapcsolatban állnak a Henkel-Hungarovinnel, továbbá a Bakator borkereskedő céggel. Utób­bi révén olyan áruház-láncolato­kon át értékesítik italaikat, mint a Metró, a TESCO, a Julius Meinl, a Duna Plaza. Mindemellett jelentős mennyiséget adnak el Heves és Nógrád megyében, továbbá a Jász­ságban és Borsod megye déli ré­szén. Túlzás nélkül mondható, hogy - színük, illatuk, zamatuk alapján - méltán lehetnek büszkék Chardonnay, Olaszrizling, Rizling­szilváni és muskotályos fehér-, illet­ve Cabemet Zweigelt, Cabernet Franc, valamint kékfrankos vörös­boraikra. S hogy a híres pálinkájukról is szó essék: kisüsú vegyesből, tör­kölyből és borpárlatból együttesen 1200 hektolitert forgalmaznak az idén, ezek a szíverősítők kaphatók fél és két deciliteres, valamint félli­teres kiszerelésben. ■ Gondoskodás nemzedékekről A visontai emberek azon túl, hogy igen dolgosak, azért is tiszteletre méltók, mert fontosnak tartják, hogy gondoskodjanak egymásról, különböző nemzedékekhez tarto­zókról. Tágas és családias óvodájukban jelenleg 40 kisgyermek mindennapi ellátását biztosítják. Nemcsak a kicsinyeknek, ha­nem szüleiknek is igen fontos, hogy egészségükért megfelelő kö­rülmények között dolgozhassanak a szakemberek. Az egészségházbe- li orvosi rendelő, s az abban talál­ható gyógyszerszoba lehetővé te­szi, hogy ne kelljen minden meg­betegedés miatt távolabbi helyekre utazniuk az itt élőknek. Az is bizo­nyítéka a féltő gondoskodásnak, hogy az idősek klubját nap mint nap harmincán látogatják, illetőleg veszik igénybe az ottani étkezést. A művelődési házban a szilvesz­teri és a farsangi bálok rendszerint jótékonysági társadalmi esemé­nyek is, az előbbi esetében a bevé­telt az iskola, míg az utóbbinál az óvoda javára használják fel. Az ön- kormányzat pedig azzal is próbál segíteni a családoknak, hogy a visontai általános iskolások tan­könyveinek költségét minden év- ben a helyhatóság állja • ■ Büszkék lehetnek gyermekeikre A húsgépgyártó 28 éve vállalkozó Sikerekben gazdag, pezsgő élet folyik a visontai Szent-Györgyi Al­bert Általános Iskolában, amit bi­zonyít az is, hogy az itt tanuló gyermekek számos szép sikert ér­nek el tanulmányi és más iskolai versenyeken. Rájuk valóban büsz­kék lehetnek a községben élők. Az egyik legszebb eredményt a Magyar Közösségi Iskolák Szö­vetségének budapesti Ki mit tud?-ján mondamondásban a 7. osztályos Szűcs Orsolya érte el, aki első helyet szerzett. Az inter­netes angol nyelvű országis­mereti versengésen Bene Györgyi és Mészáros Viktória szerepeltek igen sikeresen, s egy-egy CD-ro- mot kaptak teljesítményük elis­meréseként. A Gyöngy a csillag elnevezé­sű megyei versmondó versenyen az országos döntőre való to­vábbjutást érdemelte ki Szécsi Bea és Török Rita, mindketten 8. osztályosok. A német szépki­ejtési verseny területi fordulóján a már említett Török Rita a 9. helyen végzett. Az országos megméretésnek számító helyes­írási verseny adácsi megyei for­dulójában a nyolcadikos Bakos Anita az előkelő 4. helyet sze­rezte meg. A Bőd Péter könyv­tárhasználati verseny megyei fordulójában Vígh Adrienn 4. lett, a rangsorban őt követte Ve­res Csilla, mindketten hatodiko­sok. A Hétmérföldes mesevetél­kedőn a visontai iskolának is in­dult csapata. Az országosan meghirdetett verseny területi fordulóján az alsó tagozatos gár­da a második, a megyei elődön­tőn az ötödik helyen végzett. Az együttes tagjai voltak: Lőrincz Kitti és Őzse Bernadett harma­dik, valamint Debrei Roland, Debrei Éva és Mészáros Brigitta negyedik osztályosok. A megyei meseíró versengésen a 6. osztályos Kovács Tímea tűnt ki negyedik helyezésével. A Gyön­gyösön és körzetében lévő iskolák diákjainak meghirdetett Kolping versmondó versenyen ezüst minő­sítést ért el Német Nikoletta máso­dik osztályos, bronz minősítést Lőrincz Kitti harmadik és Bankó Dávid negyedik osztályos tanuló. A gyöngyösi városi mesemondó versenyen a hetedikes Szűcs Orso­lya a képzeletbeli dobogó máso­dik fokára állhatott fel. Jól szerepeltek a kézilabdás lányok is, a 7-8. osztályosok csa­pata a körzeti döntőn ezüstérmet szerzett, az 5-6. osztályosok együttese megnyerte a körzeti fordulót, a füzesabonyi megyei döntőn pedig ötödikek lettek. A községben szinte nincs olyan ember, aki ne ismerné Kovács Sándor nevét. Tősgyökeres visontai, aki a faluban éli napja­it, annak ellenére, hogy Gyön­gyösön is van lakása. Esztergályosként kezdett dol­gozni, majd - két esztendő híján három évtizede - 26 éves korá­ban lett ma divatos elnevezéssel vállalkozó, s kötőelemek gyár­tásával foglalkozott. Később vál­tott, igazodva a kereskedelmi igényekhez. Húsz éve ‘annak, hogy belevágott a konyhafelsze­relési húsgépek készítésébe. Tipikus magyar találmány a sertésfeldolgozás során a hurka- töltés, s az annak elvégzéséhez elengedhetetlen kézi hurkatöltő­ket állítja elő Kovács Sándor a műhelyében. A speciális esz­közt magánkereskedők árusít­ják piacokon a használóknak, Speciális húsgépek speciális gépeken készülnek de megvehetők az iparcikk-üz- hazánkat körülvevő szomszé- letekben is. Még exportra is dós országokba Erdély és Ukraj- szállítanak a Visontán készülő na kivételével mindenhová, hurkatöltőkből, elsősorban a _________________________S

Next

/
Thumbnails
Contents