Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-26 / 97. szám
8. oldal - Heves Megyei Hírlap 2001. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK A bronzkorszaktól a csatornázásig Lőrinci város Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó jobb partján fekszik. Az ásatások szerint már a bronzkorban is lakott terület volt. A Mátra és az Alföld találkozásánál lévő, részben dombos vidéket, folyópartot a honfoglalás idején is letelepedésre alkalmasnak találták őseink. írásos forrás 1276-ban említi először az akkori falu nevét templomával együtt, ecclesia de Laurencio alakban. A XV. századi dokumentumokban mint Lewrinci szerepel. A település a századok során a hozzá tartozó Selyp-pusztával együtt számos alkalommal cserélt gazdát. A török kiűzése után kamarai igazgatás alá került, a hatvani uradalomhoz csatolták, később gróf Grassalkovich Antal vásárolta meg. A XVIII. század második felétől központi szerepe megerősödött, amit igazol az is, hogy sóhivatalt telepítettek a községbe. Ebből az időből származik az a pecsét, amely Szent Lőrinc vértanút ábrázolja pálmaággal, vasrostéllyal. Felirata: Sigillium Lőrincziensium. A falu tulajdonjoga a XIX. század végén az angol, majd a belga bankra száll. A huszadik század elején jelentős birtokai vannak a területen a Wampetich, a Knau és a Tomyai-Schossberger családoknak. Lőrinci műemlékei a XVII-XVIII. századtól állnak fenn. Római katolikus templomát 1695-ben emelték. A Zagyva túloldalán álló barokk kápolna az 1723-ban megszűnt pestisjárvány emlékére épült. A város domináns épülete a parkkal övezett AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Bevétel: 544025000 Ft Schossberger-kastély is, amelyben jelenleg gimnázium és szakképző iskola működik. A XX. század elején megindult iparosodás nagy lendületet adott a falu fejlődésének. Itt létesítették az ország akkori legnagyobb malmát (1881 ), a selypi cukorgyárat (1889), a cementgyárai (1908), valamint működött kőbánya, erőtakarmánygyár, sajtüzem, téglagyár, keramit- és cserépkályhagyár is a településen. Később, a '40-es években lignitbányát nyitottak, s megépült a Mátravidéki Hőerőmű. A mezőgazdaságot korábban nagy- és kisbirtokos gazdálkodás jellemezte. Lőrinci közigazgatásilag - mindig önálló településként - hol Nógrád, hol Szolnok, hol pedig Pest megyéhez tartozott. 1950-től Heves megye része. * Varga Antal immár 17. éve vezeti - előbb tanácselnökként, majd polgármesterként - Lőrincit. Nehéz, de eredményes időszak áll a háta mögött - jelenti ki. A településen joggal büszkék arra, hogy minden útjuk szilárd burkolatot kapott, van vezetékes ivóvíz és gáz, s ha lassan, araszolva is, de napjainkban is folyamatosan fejlődnek. A közeljövő legfontosabb feladata a szennyvízelvezető hálózat megépítése. Ez jelentős terheket ró az önkormányzatra, de a kezdeti lépések biztatóak: a tervezett, viszonylag magas összegű lakossági hozzájárulás ellenére a helybeliek hozzáállása kedvező. Varga Antal bízik benne, hogy ha majd ténylegesen is kötelezettséget kell vállalni, akkor is pozitívan viszonyulnak a kérdéshez a lőrinci lakosok.- Jobban szeretek előretekintem, mint a hátam mögé, de olykor ez utóbbi is elengedhetetlen - mondja a polgármester, a helybeli ipar közelmúltbeli recessziójára célozva. - A foglalkoztatás helyzete kedvezőtlenül alakult. Sok üzem leépült, a cukorgyár bezárt, s noha más, kisebb üzemek idetelepültek, igazából nem oldódott meg a probléma. Sokan eljárnak innen dolgozni. Keressük, miként lehetne ezen változtatni. Lőrinci szerepe ezzel együtt jelentősen megerősödött az elmúlt években. Á település 1992-ben város lett, s mind a közigazgatásban, mind az oktatásban, mind pedig a közrendvédelem terén térségi központtá vált. Itt működik az okmányiroda, a gyámhivatal, az építésügyi hatóság, valamint a körzeti rendőrőrs is. A középiskolában pedig más megyéből érkezett diákokat is okítanak. Egy törekvő középiskola Apróságok Napsugara Polgármester: Varga Antal Alpolgármester: Sárosi Károly Jegyző: Fónagy László A képviselő-testület tagjai: Bényei Tamás, Érsek Zsolt, dr. Hegedűs Gyula, Kerek Zsuzsanna, Király Emőné, Királyné Zólyomi Erzsébet, dr. Kovács Mária, Lajosházi Sándor, Nagy László, Szőllősi Győző, Tari Ottó, Víg Zoltán. Települési mutatók: A lakosság lélekszáma: 6056 fő, ebből 2901 férfi és 3155 nő. Területe: 570 hektár belterület, 2759 külterület. Gazdasági élet: A város gazdasági élete - a mezőgazdaság jelenlétével - az iparra épül. Az 1900- as évek óta létesülő gyárak mellett - illetve helyett - több kisebb, jobbára külföldi tulajdonú üzem is alakult. A cégek, vállalkozások száma 146, a nyolc nagyobb és több kisebb üzemen kívül számos szolgáltató egység működik. Testületek: • Lőrinci Kultúrájáért és Sportjáért Alapítvány • Lőrinci Tehetség- gondozó Alapítvány • Lőrinci Generációk Alapítvány • Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért és Tanulóiért Alapítvány • Kardos Nagy Ibolya Irodalmi Alapítvány • Összefogás Lőrinciért Egyesület, továbbá más, érdeklődési körök szerint alakult egyesületek (horgász, galambász stb.). A lőrinci Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola ma a környék egyik legelismertebb tanodája. Az 1949-ben vájárok képzésére alapított intézmény immár azzal dicsekedhet, hogy gimnáziumi oktatást folytat rendvédelmi fakultációval és szakközépiskolai oktatást kereskedelmi-marketing orientációval. A végzett nyolcadikosok bekapcsolódhatnak a szakiskolai képzésbe is, ahol könnyűipari, építőipari és gépipari ismeretek közül választhatnak. Az érettségit követően pedig négy szakirányú - autószerelő, kereskedelmi vagy ruhaipari technikus, településfejlesztési szakelőadó - képzés keretében folytathatják tanulmányaikat. A megyei munkaügyi központtal együttműködve az intézményben iskolarendszeren kívüli oktatásra is lehetőség van. Az érdeklődők rövid időn belül jelentkezhetnek hegesztő, varrómunkás, szobafestő és mázoló, valamint nehézgépkezelő szakirányú képzésre. Az iskolában tervezik, hogy a következő tanévtől esti giümnáziumot is indítanak. Béry László igazgató elmondta: intézményük igyekszik a Selypi-medencében a kulturális centrum szerepét is betölteni. Gyakorta adnak otthont országos és megyei rendezvényeknek, miközben folyamatosan bővítik eszközeiket. A tanításban egyetemet végzett tanárok, szakoktatók működnek közre. Tavaly az intézmény megkapta az oktatási miniszter dicsérő oklevelét. ■ Húszéves a zeneiskola A térségi feladatot ellátó Lőrinci Városi Zeneiskola nemrég ünnepelte fennállása huszadik évfordulóját. Jelenleg 408 tanuló képzéséről gondoskodnak, a környékről ennyien tanulnak az intézményben hegedülni, brácsáz- ni, csellózni, furulyázni, fuvo- lázni, klarinétozni, zongorázni, énekelni, szintetizátorozni és gitározni, de a néptánc, a modern és a társastánc kedvelői is elsajátíthatják a műfaj csínját-bínját. Az intézmény vezetése az igényekhez és a lehetőségekhez igazította a „kínálatot”. Nyitottak a kor elvárásaira, s törekvéseik helyességét eredményeik, kiváló minősítéseik igazolják. _________________■ A Lőrinci Napsugár Óvoda mindhárom városrész gyermekeiről gondoskodik, hiszen a Mátravidéki Erőműnél, Selypen és Lőrinciben is működik óvodai csoport - mutatja be az intézményt a vezető, Kerek Zsuzsanna. Összesen 214 nebuló jár hozzájuk, s a jövőben a gyereklétszám lassú emelkedése várható. Napjainkban az emberpalántákról 26 felnőtt munkaerő gondoskodik. Saját nevelési program alapján ténykednek, amelynek lényege a hátrányokkal induló gyermekek felzárkóztatása, a prevenció és a tehetséggondozás. Különös gondot fordítanak a másság elfogadáLőrinci alapfokú oktatási intézménye, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola két telephellyel működik. A 473 gyermek oktatását 35 tagú nevelőtestület végzi. Pedagógiai programjuk - az esélyek opümali- zált biztosítása érdekében - a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra épül. Az oktatást logopédus és fejlesztőpedagógus is segíti. Csoportbontást az informatika, az idegen nyelv (angol, német), a technika és az életvitel oktatása során alkalmaznak, de lehetőség van a magyar és a matematika tantárgyak esetében is differenciálásra. (A matematika tanulásakor a diákok elsajátítják a szorobán használatát is.) Az iskola tanulói számos versenyen, pályázaton szerepelnek eredményesen. A felmenő rendszerű tanulmányi megmérettetéseken sokszor az országos döntőkig is eljutnak. A pezsgő sportéletet a diákolimpián elért sikerek bizonyítják. Az Apáczai Tankönyvkiadó bázisiskolájaként minden tanévben bemutató tanítással és tankönyv- bemutatóval egybekötött szakmai sára, elfogadtatására, s az integráció is fontos helyet kap elképzeléseikben. Kiemelt figyelmet szentelnek a mozgáson keresztül történő fejlesztésnek. Az intézmény költségvetése lehetőséget ad a gazdálkodásra, és rengeteg sikeres pályázattal is büszkélkedhetnek. Az intézményben nagy hangsúlyt kap a hagyományőrzés és a környezet szeretete is. Mindig a minőségre törekednek, a pedagógusok többsége két-, illetve háromdiplomás. Hitvallásuk: a gyermek szeretete, tisztelete, megbecsülése, elfogadása és különleges védelme. napokat rendeznek. Pedagógusaik rendszeresen képezik magukat, pályázati munkáikat gyakorta díjazzák. Az iskola szabadidős tevékenységét rendszeres délutáni foglalkozások jellemzik: a fiatalok elsajátíthatják egyebek mellett a kézművesség, a számítástechnika, a KRESZ, a kosárlabda, a karate alapismereteit. Színházlátogatások, tanfolyamok, kirándulások is színesítik a programot. Az intézmény igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket, valamint a két éve létrehozott saját alapítványa által kínált esélyeket. Ezeknek köszönhetően fejlesztésekre is futotta. Létrehoztak két számítástechnikai tantermet, valamint audiovizuális eszközöket, videofilmeket, CD-ket vásároltak. Kicserélték több tanterem bútorzatát, s szemléltetőeszközöket is vásároltak. Egy helyi vállalkozó jóvoltából ma már az Internet-hozzáférés is biztosított.- Nálunk minden gyermek fontos - vázolta koncepciójuk lényegét Királyné Zólyomi Erzsébet igazgatónő. Minden gyermek fontos Új helyen, töretlen ambícióval Középpontban az ember Az idei esztendő új elnevezést hozott Lőrinci kulturális intézménye számára. A főként adminisztrációs okok miatt történt változtatást követően az elnevezés Városi Kulturális Intézmény és Könyvtár lett. A belső, strukturális átalakítás a tagintézményeket gyakorlatilag nem érintette. A központ beköltözött a selypi kul- túrházba, amit a következőkben Városi Művelődési Ház néven kívánnak a köztudatba ágyazni. A létesítmény környezete máris jelentős változásokon ment át, küllemében is megfelelve az elvárásoknak. Befejezéséhez közeledik az épület belső rekonstrukciója is. Üde színfolt a város összképét illetően is a gyermekek számára kialakított fa játszótér, amely - igazodva az intézmény nyitva tartási rendjéhez - május elsejétől hétköznap reggel 8 órától este 6 óráig várja az érdeklődőket. Laskai István intézményvezető megemlítette, hogy sem a világítás korszerűsítése, sem a játszótér kialakítása nem terhelte az önkormányzat költségvetését; ezek anyagi fedezetét más forrásokból biztosították. Az intézmény a jövőben is elsődleges feladatának tekinti az „alulról” jövő kezdeményezések felkarolását. Ennek köszönhetően szaporodtak meg a náluk működő kisközösségek, mint a lövészklub, az ifjúsági klub, a nyugdíjasklub, a számítógép-barátok klubja, a baba-mama klub, az olvasók klubja vagy a színházlátogatók közössége. Továbbra is támogatják a tehetségek kibontakozását, mint azt a hagyományőrző népdalkor, a Pántlika gyermek-népdalkor, a Rozmaring citerazenekar, a Határok Nélkül együttes segítése- is példázza. Az említettek legutóbb éppen Lőrinciben, a Szóljon a népdal című rendezvényen adhattak számot felkészültségükről. A Pántlika emellett - Varga Vilmosáé irányításával - az Utazás 2001 elnevezésű budapesti turisztikai expón képviselte a várost és a megyét. Az intézmény programfüzet kiadását tervezi, amelyben egy hónapra előre időrendben tüntetnék fel programjaikat. A rendezvények kialakítása során számítanak a lakosság segítségére, ötleteire és a munka jobbítását célzó észrevételeire is. Mindezekkel kapcsolatosan felvilágosítással a 37/388-409-es telefonszámon szolgálnak, illetve személyesen a Cukorgyári út 9. szám alatt. A lőrinci Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat valósítja meg. A 20 férőhelyes Idősek Otthona az erőműi lakótelepen működik. Ide a város területén állandó lakhellyel rendelkezők kérhetik a felvételüket. Az otthon tevékenysége magában foglalja a gondozottak egészségügyi ellátását, a hasznos tevékenység megszervezését, a lakók társadalmi és egymás közti kapcsolatainak kialakítását és fenntartását. A legfőbb erény a minden igényt kielégítő környezetben kialakult családias légkör. Az Idősek klubja a Szabadság téren található. Feladata az időskorúak napközbeni gondozása: kétszeri étkezésre, személyes tisztálkodásra, mosásra, vasalásra, a szabadidő kulturált eltöltésére is van lehetőség. A dolgozók segítenek az idősek hivatalos ügyeinek az intézésében is. A településen házi segítség- nyújtás és szociális étkeztetés is történik. Előbbi során az idős emberek önálló életvitelének fenntartását biztosítják az érintettek saját lakásán. A gondozók biztosítják az étkeztetést, bevásárolnak, segítenek a tisztálkodásban, takarítanak, orvoshoz kísérik a betegeket, sőt meglátogatják őket, ha kórházba kerülnek. A szociális étkeztetés keretében napi egy alkalommal lehetőség van az étel helyben való fogyasztására vagy - településrésztől függően - elvitelére, házhoz szállítására. A családsegítő szolgálat igény- bevétele önkéntes alapon történik. Feladata egyebek mellett a családi szociális feszültségek feloldása, a kapcsolatrendszerek javítása, életvezetési és társadalombiztosítási tanácsadás, segítő beavatkozás krízishelyzetekben. Az ügyfelek főleg munkahelykeresésben és ügyintézésben kérnek segítséget. A gyermekjóléti szolgálat feladata az érintett korosztály testilelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettségük megelőzése vagy megszüntetése. Ügyfeleiket hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, péntekenként 8-tól 12 óráig fogadják a Szabadság tér 4/a szám alatt. A tevékenységi kör fontos eleme a védőnői szolgálat is. A városi védőnők a kötelező feladatokon túl jelentős karitatív tevékenységet is végeznek.
