Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-12 / 86. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I Z O N T 2001. Április 12., csütörtök NHfl Fényes nappal törik fel a hengerzárakat A megyeszékhelyen évek óta ugyanazokba a lakásokba törnek be Eger Gondolnák-e, hogy az egri betöréses lopások hetven százalékát lakótelepi lakásokban követik el? Tud- ják-e, hogy a legtöbb esetben hengerzártöréssel jutnak be az érintett otthonokba? Ilyen és ehhez hasonló érdekes adatok hangzottak el a legutóbbi megyei bűnmegelőzési, közbiztonsági és áldozatvédelmi bizottság ülésén, ahol az előadó egy olyan project lényegét ismertette a jelenlevőknek, amelynek tapasztalatai több, mint érdekesek. A Biztonságos Otthon című programot Hollandiában alkalmazták először Utrecht vámsában, ahol meglepő megállapításra jutottak a szakemberek. Nevezetesen: a lakosság közérzete, a közbiztonságról alkotott véleménye nem elsősorban annak függvénye, hogy a bűnüldözők mikor kerítik kézre az elkövetőt, (például az otthonukba besurranó tolvajt,) hanem hogy a bűncselekmény elkövetése után a rendőrség milyen módon lépett fel az áldozatok védelmében, illetve érdekében. Arra a tapasztalatra jutottak, hogy ahol segítőkészen és figyelmesen jártak el a nyomozók, ahol nemcsak a jegyzőkönyv felvételére szorítkozott az „interjú” hanem a későbbiekben is tartották a kapcsolatot a sértettekkel, ott a lakosság sokkal készségesebben együttműködött a rendőrökkel. Az emberek új védekezési technikákat tanultak meg, fontos információkhoz jutottak, s ennek eredményeként egy idő elteltével csökkent a betörések száma, s végül a helyi ön- kormányzat bűnmegelőzési stratégiája is merőben megváltozott, s eredményesebbé vált. E sikeres project megvalósításához hazánkban is hozzákezdtek, egyelőre kísérleti jelleggel. Az elmúlt időszakban Egerben, Pakson és a főváros három kerületében vizsgálták a betöréses lopások aktáit. Megyeszékhelyünkön 155 dosz- sziét vizsgáltak meg 1999-2000- ben. Az ezekből levont tanulságok valamennyiünk számára megfontolan- dók. Megállapították, hogy a betöréses lopások hetven százalékát lakótelepi lakásokban követték el, méghozzá ugyanazokban az épülettömbökben, visszatérő jelleggel. Annak ellenére, hogy kb. 60-70 lakást látogatnak előszeretettel a tolvajok, a vizsgált időszakban mégsem történt semmilyen biztonságtechnikai változás. Áz esetek zömében hengerzárfeltöréssel jutnak be az otthonokba. Ezeket a zárakat tudvalevőleg a legegyszerűbb kinyitni, mégsem cserélát le tulajdonosaik. A családi házas övezetekben a beA Biztonságos Otthon című programot Hollandiában alkalmazták, ahol meglepő megállapításra jutottak a szakemberek: a lakosság közérzete, a közbiztonságról alkotott véleménye nem elsősorban annak függvénye, hogy a bűnüldözők mikor kerítik kézre az elkövetőt, hanem hogy a bűncselekmény elkövetése után a rendőrség milyen módon lépett fel az áldozatok védelmében. törések aránya mindössze 23 százalékos. Ezekben az éjszakai és a kora hajnali órákban követik el a bűncselekményt, míg a lakótelepi lakásokban a délutáni órákban jelennek meg a hívatlan személyek. A kertes házak esetében is azokat környékezik meg a tolvajok, ahol főként idős emberek élnek, s betegségük miatt huzamosabb ideig kénytelenek elhagyni és lezárni otthonukat. Az áldozatok zöme idős, egyedül álló ember. Rengeteget segíthetne az ilyen esetekben a szomszéd, aki időnként szemmel tartaná a sajátja melletti portát is. Sokat számít, hogy a lakókörnyezet mennyire elhanyagolt, hogy működik-e a közvilágítás. Az egri otthonokban a betöréssel okozott kár értéke a vizsgált időszakban átlagosan 100-500 ezer forint körüli volt. A tolvajok főként az értékes, antik bútorokra, ékszerekre, illetve márkás műszaki berendezésekre specializálódtak. A biztonsági felszerelések, riasztók stb. azonban szinte minden lakásból hiányoztak. Érdekes, hogy a vizsgált esetek egyikében sem volt tettenérés, s tanú is alig akadt az elkövetés időpontjában. Ennél is fontosabb megállapítás, hogy a bűncselekményt követően még ezt a pár tanút sem hallgatták meg azonnal, csupán a nyomozás elrendelése után. A fentiekből kitűnik, hogy a legtöbb emberben nem, vagy csak alig tudatosul, hogy a saját értékeinek védelméért elsősorban ő felelős. A vizsgált többi településen is hasonló következtetésekre jutottak a szakemberek. A project tapasztalait hamarosan közreadják, s tervezik ennek országos adaptációját is abban a reményben, hogy új fejezet nyílhat a hazai bűnmegelőzésben is. BARTA KATALIN A fontos tényéké és a háttérelemzéseké A felelősségé, amelyet önmagunk, közösségeink és környezetünk iránt viselünk Es az Óné, Kedves Olvasó! újságírás közös ügyünk Üdülőövezet a külterületen Az Utazás 2001 kiállításon kiemelt üdülőkörzeteként mutatkozott be a Tisza-tó, köztük a Tiszanánához tartozó Dinnyéshát. A telekkel vagy nyaralóval rendelkezők azonban jól tudják: hiába a hangzatos elnevezés, az építések ma is úgy zajlanak, mintha külterületi szántót vásárolt volna a tulajdonos. Mert, hogy azt is vett meg... Tiszanána-Dinnyéshát A kormány az Álompart néven reklámozott Dinnyésháti Tisza- partot és a hozzá tartozó területet kiemelt üdülőövezetté nyilvánította. Ez - a helyiek és a földdel rendelkezők számára - azt jelentette, megindulhatnak az üdülőépítések, az infrastruktúra kiépítése, felgyorsult a terület fejlődése. Az egykori zártkert megnevezés - ahogy a dinnyésháti földek a nyilvántartásban korábban szerepeltek - megszűnt. Átnevezése- nem kevesek megdöbbenésére- külterületi szántó lett. A jelenlegi eljárás szerint, aki a papíron kiemelt üdülőkörzetben földdel rendelkezik és építeni szeretne rá, annak előbb kérni kell a művelési ág megváltoztatását. Ez azt jelenti, hogy egy 800 négyzet- méternyi telelüe történő építés esetén körülbelül 70-80 ezer forint közti összeget kell kifizetni illetékként. Ráadásul valódi üdülőt még ekkor sem terveztethet, mivel a jogszabályok értelmében 30 négyzetméteres „gazdasági épület” húzható fel hivatalosan. Sokkal nehezebb helyzetbe került viszont az önkormányzat, amely a testület szándékának megfelelően belterületté akarja nyilváníttatni a területet, hogy a közművesítés ütemesebb legyen. A településnek 50 millió forintot kellene kifizetni, hogy átminősítsék a földeket.- Hiába lett Dinnyéshát papíron kiemelt üdülőövezet, ha a kormányzati döntést nem követte a földterület minősítésének rendezése - sorolják a panaszosok. - A Tisza-tavat most is mostoha gyerekként kezelik, a földek átminősítését a tulajdonosok pénztárcájára bízzák. (Hasonló okok miatt Kiskörén is állnak az építkezések egy hasonló nagyságrendű területen.)- Tény, hogy évek óta nem tudjuk a hatósági munkát a telektulajdonosok megelégedésére elvégezni - mondja Kegyes S. Árpád, a hevesi polgármesteri hivatal műszaki és városfenntartó irodájának vezetője, aki az építésügyi hatósági munkákat is elvégzi a térségben. - A zártkert minősítést az 1997. évi 78-as törvény szüntette meg. Ez a törvény hat évet biztosított a települések részletes rendezési tervének felülvizsgálatára, tehát a határidő 2003-ban jár le. Addig lenne célszerű egységesen kezelni a megváltozott helyzetet. A dinnyésháti üdülőövezetbe történő építkezés feltételei a korábbi évekhez képest már így is sokat változtak. A legújabb szabályozás szerint 30 négyzetméternél nagyobb épületre is adható ki engedély, ugyanakkor a művelési ág átminősítésének díját még mindig a tulajdonosnak kell fizetnie. Ezt az összeget sok minden meghatározza, például a földterület nagysága vagy az aranykorona értéke. Az viszont változatlan, hogy csak az egyedi átminősítés után válik üdülőövezetté a telek. Ez a megoldás nem nyugtatja meg az érintetteket. Mindannyian érzik: egységes átminősítésre lenne szükség. De ki tudja ezt megfizetni, ha a kormány csak az elvi szabad utat adta meg az üdülőterület fejlődéséhez? SZÚROM) RITA Illés, Metró, Omega Ötven-ötven percet játszik közös koncertjén az Illés, a Metró és az Omega együttes június 2-án a Népstadionban - jelentették egy sajtótájékoztatón. Az Illés együttes a közismert felállásban - Bródy János, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs - adja elő az együttes legjobb dalait, várhatóan 14 szerzeményt. A Metró együttesben Brunner Győző, Fogarasi János, Frenreisz Károly, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán és Veszelinov András lép színpadra. A zenekar az előzetes program szerint 13 legismertebb számát játssza el. Bizonyára sokaknak hiányzik majd a két évvel ezelőtt elhunyt Schöck Ottó - tették hozzá. Az Omega együttesben az „alaphelyzet" szerint Benkő László, Kóbor János, Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás és Molnár György zenél majd együtt, előadva a zenekar 14 legnépszerűbb dalát. Az Illés-Metró-Omega koncert producere Rosta Mária, főrendezője Bozsogi János, koreográfus-rendezője Román Sándor, díszlettervezője és produkciós menedzsere Rózsa István. A színpad a Népstadion futballpályájának teljes hosszában épül fel. A díszlet 16 méter magas lesz, azaz magasabb a Népstadion toronyépületénél.
