Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-05 / 54. szám
2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Március 5., hétfő ISO-minősítés a hivataloknak Dél-Heves Heves megye rendőrfőkapitányának, dr. Tuza Lászlónak, a megyei közgyűlés elnökének, Sós Tamásnak és a térség szocialista országgyűlési képviselőjének, Godó Lajosnak a jelenlétében tartották meg a dél-hevesi kistérség soros ülését. A régióban készülő Sapard- program értékelése kapcsán elhangzott: az elképzelések jók, de további átdolgozásra szorulnak, hiszen a pályázati lehetőségeket nem szabad beszűkíteni egyes pályázati témakörök körülhatárolásával, s össze kell hangolni a területfejlesztési programokkal is. Ezt követően megállapodtak abban, hogy célszerű lenne 4-5 Elhatárolják polgármesteri hivatalnak közösen megszerezni az ISO minőségbiztosítási rendszert, hiszen így a költségek csökkenthetők. Ennek a rendszernek a fontossága kapcsán Kontra Gyula hevesi polgármester hangsúlyozta: a jövőben a települések lakosai csak előnyét látnák annak, ha nemzetközi szabvány alapján, egységesen tevékenykednének az egyes települések hivatali dolgozói. Végezetül a megyei rendőrfőkapitány ragadta meg az alkalmat, hogy személyesen is megismerje a térségben élő és dolgozó polgármestereket, hiszen a közrend biztosítása önkormányzati feladat is. az üdülőket ___ A LATKA L akossági fórumon adott tájékoztatást az idei év költségvetéséről, a Hevest és annak külterületi lakott részét érintő fejlesztésekről Kontra Gyula polgármester. Az alatkaiak közül negyvenen voltak kíváncsiak arra, milyen beruházásokra telik a büdzséből a „kistestvér” környezetében. A tájékoztatón elhangzott: Alatka lakosainak komfortérzetét növeli egy- a gyógyászatban használatos ultrahangos készülék, így a jövőben a vizsgálat miatt csak Hevesig kell utazni, s nem maradnak ki a főközlekedési úton elvégzendő közvilágítás-fejlesztésből sem. Elhangzott az is, hogy készül a község rendezési terve, amely iránymutatást ad arra, mely ingatlanok tartoznak az üdülőövezethez, s melyek a lakóterülethez. Ez a szabályozás útmutatás lehet a vitás építési engedélyek kezeléséhez. A megjelentek felvetették, miért nem rendel meghatározott időben Alatkán az orvos? Erre a válasz így hangzott: a külterületi lakott részen jelenleg háromszázan élnek, s az orvosi rendelő fenntartásának nincsenek meg a lehetőségei. Kifogásolták azt is, hogy a város nem oldotta meg eddig az ivóvíz bevezetését. A polgármester tájékoztatta a jelenlevőket, hogy erre csakis úgy kerülhet sor, ha a városlakókhoz hasonlóan zsebbe nyúlnak a költségek előteremtése érdekében. Ezután az alatkaiak elfogadták, hogy továbbra is megfelelő a honvédség által biztosított ivóvíz. Szerettek volna arra is választ kapni, mikor kezdik el az úthálózat korszerűsítését. Ám - mint a válaszból kiderült - tudomásul kell venni, hogy Alatka külterületi rész, tehát ennek megfelelően haladnak a fejlesztések is. Végül felvetették: miért nem megy be a helyi járat a lakott területre? A jelenlevő Godó Lajos országgyűlési képviselő megígérte, lépéseket tesz annak érdekében, hogy a jövőben a lakott utcák felé kanyarodjon a busz. _______________________________(SZÚROM!! Szóljon a népdal címmel térségi dalostalálkozót rendeztek az elmúlt hét végén Lőrinciben. Az eseményen a szépkorú hagyományőrzők mellett fellépett számos általános és középiskolás tanuló is. Felvételünkön a házigazdák népdalkórusa fotó; t. o. Mind több a hétéves kiselsős (Folytatás az 1. oldalról) Iskolaköteles a gyermek, ha az adott év május 31-ig betölti 6. életévét, vagy január 1. és május 31. között született. A közoktatási törvény azonban 1989-től lehetővé teszi a rugalmas iskolakezdést, amely rendkívül tág határokat biztosít a szülő és a gyermek számára egyaránt. Molnár Albertné, a Hibay Károly utcai óvoda vezetője úgy fogalmaz, hogy a törvény megjelenése óta évről évre egyre többen hagyják az óvodában a hatéves gyermekeket. A szakmai álláspont is az, hogy az érintett kicsik többségét érdemes visszatartani, mivel egy év rengeteget jelent személyiségük fejlődésében. Felkészültebben, fizikailag s lelkileg érettebben kerülhetnek be az iskolába, ami igen nagy megterhelést jelent számukra minden szempontból. A törvény egyébként ötéves kortól írja elő a tankötelezettséget, tehát kötelező az iskolai előkészítés jegyében zajló óvodai év is. A jogszabály arra is lehetőséget nyújt, hogy a nevelési tanácsadóban végzett vizsgálat és javaslat alapján akár ötéves kortól is megkezdhesse iskolai tanulmányait a gyermek, de arra is, hogy indokolt esetben hétéves koráig óvodásként tölthesse napjait. Az egri Széchenyi utcai óvoda vezetője, Egri Zoltánné elmondása szerint idén csupán egy-két olyan gyermeket íratnak be a szülei, akik a tavasszal töltik be hatodik életévüket. Tizennégy gyermeket azonban a szülők kérésére visszatartanak.- Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy fölöslegesen „parkoltatni” szeretnénk a kicsiket, s az is előfordul, hogy hatévesen is könnyedén veszi a gyermek az iskolakezdéssel járó akadályokat. A többség azonban csak nyer a plusz egy évvel. Ezt alátámasztják az eddigi tapasztalatok is. Az első osztályban tanító pedagógusok is kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a hét évet betöltött gyermek jóval érettebb fiatalabb társainál, s könnyebben birkózik meg a. feladatokkal. Ezért kivétel nélkül jónak találják a rugalmas iskolakezdést, s azt a gyakorlatot, miszerint egyre több szülő él törvény adta jogával, a későbbi beíratással. _________________________________IBARTAI T izenkét borfajta aranyérme Aldebrö A verpeléti és a debrői hegyközség idei közös borversenyén 113 mintát kóstolt meg a bírálóbizottság. Az ÁMK-ban megtartott esemény rangjáról Főczény András verpeléti hegybíró jellemzésként mondta el:- A körzetben ötödik éve élhetnek a megméretéssel a gazdák. Most látszott csak igazán, menynyit fejlődtek a borászok, jóllehet a zsűri szigorú volt. Bátran kijelenthetem, hogy az aranyérmes nedűk az ország bármely borversenyén megállják helyüket. Aranyérmes minősítést 12 bor kapott, ennek fele a térséget reprezentáló hárslevelű volt. Folytatásként április 12-én Verpeléten első ízben rendezik meg a hárslevelű borok orszá- gos versenyét.______________■ A bírálók a lekiválóbb borok mellett odaítéltek még 30 ezüst- és 38 bronzérmes minősítést FOTÓ: GÁL GÁBOR „Emberi hangot vártam volna,, Kálvária egy kárbejelentés kapcsán a biztosítónál A nagyvisnyói fiatalember feldúltan érkezik a szerkesztőségünkbe. Mondja, 21 éve ügyfele a Hungária Biztosítónak. Ezalatt az idő alatt rendszeresen fizette a díjakat, s most először az életben kárigényt szeretett volna jelezni a társaságnál. Eger Történt, hogy panaszosunk autója és édesapja gépkocsija összekoccant közös udvarukon. A két család egyébként külön házban, külön háztartásban él. Simon Zoltán - aki egy vállalkozás ügyvezetője - munka közben, munkásruhában tért be a kirendeltségre, hogy megkérdezze, mikor tudnának kárszakértőt küldeni a helyszínre. Mint mondja, talán jobban járt volna, ha öltönyben, nyakkendőben jelenik meg a problémájával, mert akkor talán készségesebben segítettek volna neki. Az ügyintéző hölgy felvilágosította, hogy a hatályos rendelkezések értelmében, ha családtag családtagnak okoz kárt, abban az esetben a biztosító nem fizet. Simon úr viszont elvárta volna, hogy igazolják ezt a tételt, illetve, hogy ügyfélnek kijáró tisztelettel kezeljék gondját. Felindultságában bejelentette, hogy szakít a társasággal, nem tart tovább igényt a szolgáltatásaikra, más biztosítót keres. Ekkor arra kérték, töltsön ki egy hivatalos nyomtatványt eme szándékának érvényesítésére. A fiatalember ezt követően kereste fel szerkesztőségünket a történetével. Felhívtuk a társaságot, hogy megtudjuk, jogos volt-e panaszosunk elutasítása. Ott végül azt a választ kaptuk, hogy valóban létezik a hivatkozott rendelet, de csupán arra az esetre, ha a családtagok közös háztartásban élnek. Ily módon Simon Zoltán kárigénye teljesíthető, ha a kárt okozó betétlapját beviszi a társasághoz. A hangnemre vonatkozó kifogást azzal magyarázták, hogy az ügyfél is ingerültebb volt a kelleténél, ezért nem sikerült udvariasabban dűlő- re jutni.______________________________ib. m B ursa Hungarica: 30 csatlakozó Heves megye A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint az Oktatási Minisztérium által tavaly meghirdetett Bursa Hungarica Felső- oktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz 30 település jelezte csatlakozási szándékát. Ezek: Aldebrő, Átány, Bátor, Boldog, Domoszló, Erdőkövesd, Erk, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Hatvan, Heréd, Istenmezeje, Ivád, Kisköre, Mezőtárkány, Nagyfüged, Nagyréde, Ostoros, Párád, Pély, Pétervására, Recsk, Tamaméra, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Vámosgyörk, Váraszó, Vécs és Zagyvaszántó._______■ B orászok „ünnepe” Gyöngyös Március 15-ig a szőlő- és bortermelőknek ismét bevallási illetve adófizetési kötelezettségük van. A fenti határidőig elszámolást kell benyújtaniuk az illetékes vámhivatalhoz a szőlő- és borkészleteik alakulásáról. Ezzel egyidejűleg az Egri Vámhivatalhoz be kell nyújtaniuk a jövedéki adóról szóló negyedéves bevallást, s be kell fizetniük az adójukat. A gyöngyösi vámhivatalban Gonda Tivadar parancsnokhelyettes arról tájékoztatott: a gazdák igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek, s folyamatosan keresik fel a hivatalt a nyomtatványokért. Ezek a Kálvin út 1-3. szám alatti épületben hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óra között szerezhetők be. ■ A gyógyhatást szolgálják... Eger Az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület március 7-én a megszokott témaköreitől eltérő programot kínál az érdeklődőknek, akik szerda délután háromnegyed négy órától a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola ebédlőjében (Mátyás király út 52.) két közhasznú termékbemutatón vehetnek részt. Először egy neves cég mutatja be gyógyhatású, egészségvédő, közérzetjavító szereit. Ezt követően azzal az igen praktikus szerkezettel ismerkedhetnek meg, amely igen hatásos a reuma és az ízületi fájdalmak megelőzésében illetve kezelésében. A szakmai hozzáértőkkel Pécsi István újságíró készít nyilvános riportot, amelynek során tisztázódnak a hivatalosan, hatóságilag engedélyezett áruk hasznosításának részletkérdései is. A rendezvényre - amelyen az egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt - várják az újabb belépőket is._______________■ J áték: másnaposság nélküli drog Eger A játék olyan drog, amelyet nem követ másnaposság - vallja dr. Grastyák Endre mondását dr. György Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke, aki erről a társaság észak-magyarországi tagozatának alakuló ülésén beszélt a Dobó István Vármúzeumban. A társaság 1987-ben alakult muzeológusok, tanárok, kutatók, pszichológusok, pedagógusok, kézművesek és játékkészítők részvételével. Az alapítók célja az volt, hogy összehozzák azokat az embereket, akik ugyan az élet különböző területein munkálkodnak, ám a játékokhoz kapcsolódó szenvedélyük közös. A játékgyártás hazánkban eléggé elhanyagolt terület, így ezt az „iparágat” fejleszteni kell, pályázatokkal serkenteni az embereket új játékok kitalálására, népszerűsítésére. Fontos feladat közelebb hozni mindannyiunkhoz a játéktörténeti ismereteket, s felderíteni a magángyűjteményeket. Dr. György Erzsébet szerint a játéknak alapvető fejlesztő hatása van, hiszen legbelülről fakad, önmagáért való. Aki nagyon sokat játszik önállóan, az sokkal talpra- esettebb lesz az életben, mint akinek mindig előre megmondják, mit csináljon. A játék sokszor gyors döntést, kitartást és nagy türelmet, megfeszített figyelmet kíván. A gyermeknek teljes értékű cselekvése a játék, pontosan any- nyira, mint egy kiforrott felnőttnek az alkotó tevékenysége. A játéknak egészen különös aktualitást ad napjainkban az a tény, hogy a fiatalság egyre gyakrabban nyúl káros eszközökhöz. Ennek egyik oka lehet, hogy a játéknak nincs megfelelő tere az életükben. Az alakuló ülésen a tagozat elnökének Császi Irén muzeológust választották. Mint elmondta, a tagozat székhelye többek között azért került a vármúzeumba, mert annak tulajdonában van 1985-től egy kétezer darabos polgári és népi játékokat tartalmazó gyűjtemény. Emellett térségünknek gazdag a játékmúltja is, hiszen tudjuk, hogy már 1819-es feljegyzésekben is említést tesznek a palócok népi játékairól. Megyénkben jelenleg is több népijáték-, és nép- viseletes babakészítő él. Nekik és minden érdeklődőnek a jövőben szeretnének minél több érdekes programot, fórumot szervezni. Császi Irén szerint a múlt kutatásának össze kell fonódnia a jelen pedagógiájával, s akkor változhat a jövő játékgyártása, elek eshbr Császi Irén a játékok között. A gyermekek alkotó tevékenységének kibontakozásához elengedhetetlenek fotói perl mártom