Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-05 / 54. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Március 5., hétfő ISO-minősítés a hivataloknak Dél-Heves Heves megye rendőrfőkapitányá­nak, dr. Tuza Lászlónak, a me­gyei közgyűlés elnökének, Sós Tamásnak és a térség szocialista országgyűlési képviselőjének, Godó Lajosnak a jelenlétében tar­tották meg a dél-hevesi kistérség soros ülését. A régióban készülő Sapard- program értékelése kapcsán el­hangzott: az elképzelések jók, de további átdolgozásra szorulnak, hiszen a pályázati lehetőségeket nem szabad beszűkíteni egyes pá­lyázati témakörök körülhatárolá­sával, s össze kell hangolni a te­rületfejlesztési programokkal is. Ezt követően megállapodtak abban, hogy célszerű lenne 4-5 Elhatárolják polgármesteri hivatalnak közö­sen megszerezni az ISO minő­ségbiztosítási rendszert, hiszen így a költségek csökkenthetők. Ennek a rendszernek a fontos­sága kapcsán Kontra Gyula he­vesi polgármester hangsúlyozta: a jövőben a települések lakosai csak előnyét látnák annak, ha nemzetközi szabvány alapján, egységesen tevékenykednének az egyes települések hivatali dolgozói. Végezetül a megyei rendőrfő­kapitány ragadta meg az alkal­mat, hogy személyesen is megis­merje a térségben élő és dolgozó polgármestereket, hiszen a köz­rend biztosítása önkormányzati feladat is. az üdülőket ___ A LATKA L akossági fórumon adott tájékoz­tatást az idei év költségvetéséről, a Hevest és annak külterületi la­kott részét érintő fejlesztésekről Kontra Gyula polgármester. Az alatkaiak közül negyvenen vol­tak kíváncsiak arra, milyen beru­házásokra telik a büdzséből a „kistestvér” környezetében. A tá­jékoztatón elhangzott: Alatka la­kosainak komfortérzetét növeli egy- a gyógyászatban használa­tos ultrahangos készülék, így a jö­vőben a vizsgálat miatt csak He­vesig kell utazni, s nem marad­nak ki a főközlekedési úton elvég­zendő közvilágítás-fejlesztésből sem. Elhangzott az is, hogy ké­szül a község rendezési terve, amely iránymutatást ad arra, mely ingatlanok tartoznak az üdülőövezethez, s melyek a lakó­területhez. Ez a szabályozás út­mutatás lehet a vitás építési enge­délyek kezeléséhez. A megjelentek felvetették, mi­ért nem rendel meghatározott időben Alatkán az orvos? Erre a válasz így hangzott: a külterületi lakott részen jelenleg háromszá­zan élnek, s az orvosi rendelő fenntartásának nincsenek meg a lehetőségei. Kifogásolták azt is, hogy a város nem oldotta meg ed­dig az ivóvíz bevezetését. A pol­gármester tájékoztatta a jelenle­vőket, hogy erre csakis úgy kerül­het sor, ha a városlakókhoz ha­sonlóan zsebbe nyúlnak a költsé­gek előteremtése érdekében. Ez­után az alatkaiak elfogadták, hogy továbbra is megfelelő a honvédség által biztosított ivóvíz. Szerettek volna arra is választ kapni, mikor kezdik el az útháló­zat korszerűsítését. Ám - mint a válaszból kiderült - tudomásul kell venni, hogy Alatka külterüle­ti rész, tehát ennek megfelelően haladnak a fejlesztések is. Végül felvetették: miért nem megy be a helyi járat a lakott terü­letre? A jelenlevő Godó Lajos or­szággyűlési képviselő megígérte, lépéseket tesz annak érdekében, hogy a jövőben a lakott utcák felé kanyarodjon a busz. _______________________________(SZÚROM!! Szóljon a népdal címmel térségi dalostalálkozót rendeztek az elmúlt hét végén Lőrin­ciben. Az eseményen a szépkorú hagyományőrzők mellett fellépett számos általános és középiskolás tanuló is. Felvételünkön a házigazdák népdalkórusa fotó; t. o. Mind több a hétéves kiselsős (Folytatás az 1. oldalról) Iskolaköteles a gyermek, ha az adott év május 31-ig betölti 6. élet­évét, vagy január 1. és május 31. között született. A közoktatási törvény azonban 1989-től lehető­vé teszi a rugalmas iskolakezdést, amely rendkívül tág határokat biztosít a szülő és a gyermek szá­mára egyaránt. Molnár Albertné, a Hibay Kár­oly utcai óvoda vezetője úgy fogal­maz, hogy a törvény megjelenése óta évről évre egyre többen hagy­ják az óvodában a hatéves gyer­mekeket. A szakmai álláspont is az, hogy az érintett kicsik többsé­gét érdemes visszatartani, mivel egy év rengeteget jelent személyi­ségük fejlődésében. Felkészülteb­ben, fizikailag s lelkileg éretteb­ben kerülhetnek be az iskolába, ami igen nagy megterhelést jelent számukra minden szempontból. A törvény egyébként ötéves kortól írja elő a tankötelezettséget, tehát kötelező az iskolai előkészítés je­gyében zajló óvodai év is. A jog­szabály arra is lehetőséget nyújt, hogy a nevelési tanácsadóban végzett vizsgálat és javaslat alap­ján akár ötéves kortól is megkezd­hesse iskolai tanulmányait a gyer­mek, de arra is, hogy indokolt esetben hétéves koráig óvodás­ként tölthesse napjait. Az egri Széchenyi utcai óvoda vezetője, Egri Zoltánné elmondá­sa szerint idén csupán egy-két olyan gyermeket íratnak be a szü­lei, akik a tavasszal töltik be hato­dik életévüket. Tizennégy gyer­meket azonban a szülők kérésére visszatartanak.- Félreértés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy fölöslegesen „parkoltatni” szeretnénk a kicsi­ket, s az is előfordul, hogy hatéve­sen is könnyedén veszi a gyer­mek az iskolakezdéssel járó aka­dályokat. A többség azonban csak nyer a plusz egy évvel. Ezt alátámasztják az eddigi tapaszta­latok is. Az első osztályban tanító pe­dagógusok is kivétel nélkül egyet­értenek abban, hogy a hét évet betöltött gyermek jóval érettebb fiatalabb társainál, s könnyebben birkózik meg a. feladatokkal. Ezért kivétel nélkül jónak találják a rugalmas iskolakezdést, s azt a gyakorlatot, miszerint egyre több szülő él törvény adta jogával, a későbbi beíratással. _________________________________IBARTAI T izenkét borfajta aranyérme Aldebrö A verpeléti és a debrői hegyköz­ség idei közös borversenyén 113 mintát kóstolt meg a bírálóbi­zottság. Az ÁMK-ban megtartott esemény rangjáról Főczény And­rás verpeléti hegybíró jellemzés­ként mondta el:- A körzetben ötödik éve élhet­nek a megméretéssel a gazdák. Most látszott csak igazán, meny­nyit fejlődtek a borászok, jóllehet a zsűri szigorú volt. Bátran kije­lenthetem, hogy az aranyérmes nedűk az ország bármely borver­senyén megállják helyüket. Aranyérmes minősítést 12 bor kapott, ennek fele a térséget reprezentáló hárslevelű volt. Folytatásként április 12-én Verpeléten első ízben rendezik meg a hárslevelű borok orszá- gos versenyét.______________■ A bírálók a lekiválóbb borok mellett odaítéltek még 30 ezüst- és 38 bronzérmes minő­sítést FOTÓ: GÁL GÁBOR „Emberi hangot vártam volna,, Kálvária egy kárbejelentés kapcsán a biztosítónál A nagyvisnyói fiatalember feldúltan érkezik a szerkesztőségünkbe. Mondja, 21 éve ügy­fele a Hungária Biztosítónak. Ezalatt az idő alatt rendszeresen fizette a díjakat, s most először az életben kárigényt szeretett volna jelezni a társaságnál. Eger Történt, hogy panaszosunk autója és édesapja gépkocsija összekoccant közös udvarukon. A két család egyébként külön házban, külön ház­tartásban él. Simon Zoltán - aki egy vállalko­zás ügyvezetője - munka közben, munkásru­hában tért be a kirendeltségre, hogy megkér­dezze, mikor tudnának kárszakértőt küldeni a helyszínre. Mint mondja, talán jobban járt vol­na, ha öltönyben, nyakkendőben jelenik meg a problémájával, mert akkor talán készségeseb­ben segítettek volna neki. Az ügyintéző hölgy felvilágosította, hogy a hatályos rendelkezések értelmében, ha család­tag családtagnak okoz kárt, abban az esetben a biztosító nem fizet. Simon úr viszont elvárta volna, hogy igazolják ezt a tételt, illetve, hogy ügyfélnek kijáró tisztelettel kezeljék gondját. Felindultságában bejelentette, hogy szakít a tár­sasággal, nem tart tovább igényt a szolgáltatá­saikra, más biztosítót keres. Ekkor arra kérték, töltsön ki egy hivatalos nyomtatványt eme szándékának érvényesítésére. A fiatalember ezt követően kereste fel szerkesztőségünket a törté­netével. Felhívtuk a társaságot, hogy megtudjuk, jo­gos volt-e panaszosunk elutasítása. Ott végül azt a választ kaptuk, hogy valóban létezik a hi­vatkozott rendelet, de csupán arra az esetre, ha a családtagok közös háztartásban élnek. Ily módon Simon Zoltán kárigénye teljesíthető, ha a kárt okozó betétlapját beviszi a társasághoz. A hangnemre vonatkozó kifogást azzal magya­rázták, hogy az ügyfél is ingerültebb volt a kel­leténél, ezért nem sikerült udvariasabban dűlő- re jutni.______________________________ib. m B ursa Hungarica: 30 csatlakozó Heves megye A megyei önkormányzat tájé­koztatása szerint az Oktatási Minisztérium által tavaly meg­hirdetett Bursa Hungarica Felső- oktatási Önkormányzati Ösz­töndíjpályázathoz 30 település jelezte csatlakozási szándékát. Ezek: Aldebrő, Átány, Bátor, Boldog, Domoszló, Erdőkövesd, Erk, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Hatvan, Heréd, Istenmezeje, Ivád, Kisköre, Mezőtárkány, Nagyfüged, Nagyréde, Ostoros, Párád, Pély, Pétervására, Recsk, Tamaméra, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Vámosgyörk, Váraszó, Vécs és Zagyvaszántó._______■ B orászok „ünnepe” Gyöngyös Március 15-ig a szőlő- és borter­melőknek ismét bevallási illetve adófizetési kötelezettségük van. A fenti határidőig elszámolást kell benyújtaniuk az illetékes vámhivatalhoz a szőlő- és bor­készleteik alakulásáról. Ezzel egyidejűleg az Egri Vámhivatal­hoz be kell nyújtaniuk a jövedé­ki adóról szóló negyedéves be­vallást, s be kell fizetniük az adójukat. A gyöngyösi vámhivatalban Gonda Tivadar parancsnokhe­lyettes arról tájékoztatott: a gaz­dák igyekeznek eleget tenni kötele­zettségeiknek, s folyamatosan ke­resik fel a hivatalt a nyomtatvá­nyokért. Ezek a Kálvin út 1-3. szám alatti épületben hétfőtől csü­törtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óra között szerezhetők be. ■ A gyógyhatást szolgálják... Eger Az Egri Egészség- és Környezet­védő Egyesület március 7-én a megszokott témaköreitől eltérő programot kínál az érdeklődők­nek, akik szerda délután három­negyed négy órától a Mezőgaz­dasági Szakközépiskola és Szak­iskola ebédlőjében (Mátyás ki­rály út 52.) két közhasznú ter­mékbemutatón vehetnek részt. Először egy neves cég mutatja be gyógyhatású, egészségvédő, közérzetjavító szereit. Ezt köve­tően azzal az igen praktikus szerkezettel ismerkedhetnek meg, amely igen hatásos a reu­ma és az ízületi fájdalmak meg­előzésében illetve kezelésében. A szakmai hozzáértőkkel Pé­csi István újságíró készít nyilvá­nos riportot, amelynek során tisztázódnak a hivatalosan, ható­ságilag engedélyezett áruk hasz­nosításának részletkérdései is. A rendezvényre - amelyen az egyesületi tagok ingyenesen ve­hetnek részt - várják az újabb belépőket is._______________■ J áték: másnaposság nélküli drog Eger A játék olyan drog, amelyet nem követ másnaposság - vallja dr. Grastyák Endre mondását dr. György Erzsébet, a Kiss Áron Ma­gyar Játék Társaság elnöke, aki erről a társaság észak-magyaror­szági tagozatának alakuló ülésén beszélt a Dobó István Vármúze­umban. A társaság 1987-ben alakult muzeológusok, tanárok, kutatók, pszichológusok, pedagógusok, kézművesek és játékkészítők rész­vételével. Az alapítók célja az volt, hogy összehozzák azokat az em­bereket, akik ugyan az élet külön­böző területein munkálkodnak, ám a játékokhoz kapcsolódó szen­vedélyük közös. A játékgyártás ha­zánkban eléggé elhanyagolt terü­let, így ezt az „iparágat” fejleszte­ni kell, pályázatokkal serkenteni az embereket új játékok kitalálá­sára, népszerűsítésére. Fontos fel­adat közelebb hozni mindannyi­unkhoz a játéktörténeti ismerete­ket, s felderíteni a magángyűjte­ményeket. Dr. György Erzsébet szerint a játéknak alapvető fejlesztő hatása van, hiszen legbelülről fakad, ön­magáért való. Aki nagyon sokat játszik önállóan, az sokkal talpra- esettebb lesz az életben, mint aki­nek mindig előre megmondják, mit csináljon. A játék sokszor gyors döntést, kitartást és nagy tü­relmet, megfeszített figyelmet kí­ván. A gyermeknek teljes értékű cselekvése a játék, pontosan any- nyira, mint egy kiforrott felnőtt­nek az alkotó tevékenysége. A já­téknak egészen különös aktuali­tást ad napjainkban az a tény, hogy a fiatalság egyre gyakrabban nyúl káros eszközökhöz. Ennek egyik oka lehet, hogy a játéknak nincs megfelelő tere az életükben. Az alakuló ülésen a tagozat el­nökének Császi Irén muzeológust választották. Mint elmondta, a ta­gozat székhelye többek között azért került a vármúzeumba, mert annak tulajdonában van 1985-től egy kétezer darabos polgári és né­pi játékokat tartalmazó gyűjte­mény. Emellett térségünknek gaz­dag a játékmúltja is, hiszen tud­juk, hogy már 1819-es feljegyzé­sekben is említést tesznek a paló­cok népi játékairól. Megyénkben jelenleg is több népijáték-, és nép- viseletes babakészítő él. Nekik és minden érdeklődőnek a jövőben szeretnének minél több érdekes programot, fórumot szervezni. Császi Irén szerint a múlt kutatá­sának össze kell fonódnia a jelen pedagógiájával, s akkor változhat a jövő játékgyártása, elek eshbr Császi Irén a játékok között. A gyermekek alkotó tevékenységének kibontakozásához elengedhetetlenek fotói perl mártom

Next

/
Thumbnails
Contents