Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap hírlap MAGAZIN 2001. Március 3., szombat Hűtlen kezelő, vagy a rendszerváltozás áldozata? Még ma sem teljes a válasz a kérdésre: miért ítéltetett „halálra” a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Nyolcadik éve, hogy a '92-ben még az ország tíz legjobbja közé sorolt Heves és Vidéke Takarékszövetkezet (ezentúl: HVT) felszámolás alatt áll. A kisbetétesek többsége ma is várja, hogy hozzájusson hajdan befektetett pénzéhez. Úgy tűnik: hiába. Elhúzódó büntetőper is jelzi, nem könnyű a válasz a felvetődő kérdésekre. Arra, mi okozta a pénzintézet vesztét? A ’90-es évek elejének kaotikus honi pénzügyi viszonyai? Az új helyzethez való alkalmazkodás hiánya? A politikai elvárásnak való megfelelni akarás? A jóhiszeműség, a vállalkozókba vetett érdemtelen bizalom? Netán az akkori elnökasszony feltételezése az igaz: a HVT és ő szükségszerűen a rendszerváltozás áldozataivá váltak?- Nem tudom, miért történhetett meg a takarékszövetkezetünk módszeres tönkretäele, a családom és a szemé­lyem lejáratása?! Én egész életemben csak adtam, soha senkinek nem tud­tam nemet mondani, csak segítet­tem! Úgy is, mint ember, és úgy is, mint banki vezető - önti ki lelkét ke­serűen hevesi otthonában Godó Pálné. A HVT utolsó elnöke hosszú hallgatás után fordult a nyilvános­sághoz, mert, mint mondja, most már képtelen elviselni az őt és famí­liáját sorozatosan érő támadásokat. A legjobb tízben Idén lesz 42 éve, hogy Godó Pálné dolgozni kezdett a tiszanánai áfésznél, a helyi takarékszövetke­zetnél. 1976-ban kérték fel a HVT szervezésére.- A biztos állásomat cseréltem fel a bizonytalanért - emlékezik. - Mi­vel szülőfalumban a legtöbb tagot én szerveztem be a takszövbe, úgy éreztem, nem hagyhatom cserben azokat az embereket, akik bíznak bennem. Hét évig ingázott Tiszanána és Heves között saját autóval. Társa­dalmi munkákat is szívesen vállalt. A HVT munkájuknak köszönhető­en 11 egységgel állt az ügyfelek ren­delkezésére a Tisza mentén, további kettővel a fővárosban. Az elnöknő elismerését jelezte, hogy beválasz­tották a Mészöv megyei elnökségé­be, tagja volt a Szövosz elnökségé­nek, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége végrehajtó bizottságá­nak, alelnöke az Országos Nőszö­vetségnek.- Pénzintézetünk 1992-ben beke­nik az országban lévő 263 közül a tíz legjobb takarékszövetkezet közé - büszkélkedik vele ma is. - Betétállo­mányunk akkor meghaladta az egy- miUiárd forintot. Az Állami Bankfel­ügyelet engedélyt adott a budapesti Rákóczi úti zálogház megnyitására. Biztos nem tette volna, ha a HVT nem megfelelően működik. Érde­kes, akkor még alkalmasnak bizo­nyultunk erre a célra is azok előtt, akik később elítélték a munkán­kat... Jóváírási bomba A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megyei igazgatósága folyamatosan ellenőrizte a HVT adatait. Pozitív volt az eredményük, jók a likviditá­si mutatóik! Még 1993-ban is. S mé$s: ebben az évben robbant a pénzügyi bomba Hevesen, a taka­rékszövetkezetnél! A történet - így utólag - regénybe illő is lehetne, ha éppen nem a '90- es évek elejének igen kusza állapo­tára utalna a honi pénzügyi világ­ban. Pár hét leforgása alatt félmiM- árd forintot vettek ki a betäesek a hevesi takszövből!- Epekőműtéten voltam épp a kórházban - eleveníti fel élete legne­hezebb időszakát az elnöknő. - Még lábadoztam otthon, amikor a kollé­gáim megkerestek, s kértek, menjek, mert nagyon viszik ki a betéteket. Érthetetlen volt számunkra a dolog. Újságcikket írtam, annak nyomán jöttek vissza a betétesek, s megnyu­godva távoztak. Csökkent is a kivét az egyéni betétesek között. Igaz, a nagy számlavezetők többsége to­vábbra is vitte el tőlünk a pénzét. Ku­tattuk, mi lehet az ok. Először a Metalloglobus képviselőjétől hallot­tam: ugyan ők nem hiszik el, de a banktól (MNB) tudják, hogy tönkre­megy a HVT. Egy ismeretlen feladó­tól származó küldemény tartalmá­ból vált Godó Pálné számára vilá­gossá, hogy miért fajultak idáig az események. A borítékban egy számla lapult, Átutalási megbízás - Jóváírási értesítés megjelöléssel.- Ehhez tudni kell - magyarázza még most is feldúltan -, hogy a he­lyi pékség, a Stefánia Kft. '93 tava­V JÓVÁÍRÁS! ÉRTESÍTÉS Városi Fiókja Heves ÁTVTAUél MEGBÍZÁS X \ 359-98048 4515 rattitmti.: EBtvö* jájseet KBaopiskola í729-378255 ]Heves Ïo4o az.saïèüicïegyenlitàse ........................... * 0»ABIA Kft. HSVOO .................................... ..........~-r,T 4 i t ■ ; fcK \ ' — ... 3 54-10249 4.9o7,3o t , bST<inil>'CXdLJ05L ) MAGYAR NfMZETI BANK Rwtés nél ft Árstó* •"»"TtGrísfír 4 A hiányos jóváírási értesítés. A tévhír pénzügyi bombát robbantott. szán öncsődöt jelentett. A vezetője kérte, hagyjunk nyitva nekik egy számlát, ő pedig lezárja a más ban­koknál, köztük az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank (OKHB) heve­si fiókjánál lévő számláit. Június vé­gén a helyi Eötvös József Középisko­la fizetett volna a Stefániának 4 ezer 907 forint 30 fülért, amit az OTP a szabályoknak megfelelően továbbí­tott a hitelbanknak, nem tudván a módosulásról. Az OKHB viszont nem juttatta el hozzánk, hanem visszaküldte a középiskolának a számlakivonatot, amire ráírták: „Csődeljárás alatt", alája pedig ezt: „Heves és Vidéke Takarékszövetke­zet”. Ez eredetileg annyit tett volna, hogy hozzánk kell teljesíteni a kifize­tést. Ez a szövegrész azonban lema­radt a papírról, így a tanintézetnél azt hitték, hogy a takszöv jelentett öncsődöt! Nem is érdeklődtek utá­na, igaz-e ez, hanem rövidesen a vá­rosban és vonzáskörzetében az ter­jedt el, hogy tönkrementünk! Szájról szájra szállt a téves információ. Ezt pedig a betétek, legalább 500 millió forint rohamszerű, kivétele követte. Tévedés, mégis bezárás A HVT egykori elnöknője úgy vé­li, összegyűjtött bizonyítékai alap­ján nincs oka kételkedni abban, hogy belső emberek is hozzájárultak magatartásukkal ennek az áldatlan helyzetnek a kialakulásához. Az alig másfél évvel korábban könyör­gésre másik pénzintézettől való tá­vozása után felvett kolléga csakúgy, mint a HVT felügyelőbizottsági tisztségviselője. Godóné szerint mindketten - pár általuk befolyásolt HVT-dolgozóval együtt - aktív ré­szesei voltak a valótlan csődről szóló hír kiszivárogtatásának, segítették annak köztudatba kerülését. Igyekezett utánajárni a történtek­nek. Többszöri kísérlet után az MNB jogtanácsosa javasolta neki ne pe­reskedjen az álhír terjesztése miatt, cserébe újságákk jelenik meg arról hogy ez az egész tévedés volt.- Bár bankfelügyeletes ismerő­söm óvott ettől - bánkódik Godó Pálné -, de sajnos nem hallgattam rá. A tévedést elismerő cikk után egyébként tíz munkanap alatt beté­teseink visszahoztak a kivett 500 millió forintból 186 milliót. Már-már úgy tűnt, rendeződik a HVT helyzete, amikor az Országos Betábiztosüási Alap (ÓBA) váratla­nul betiltotta a további betétgyűjtést. Felfüggesztette pénzintézeti tevé­kenységüket.- Érthetetlen - fájlalja ma is -, hogy az ÓBA emberei sosem jöttek el a hevesi központba tájékozódni, csakis a vidéki egységeket járták. Többen is intettek, vigyázzak, mert a takszövünket módszeresen tönkre akarják tenni. Ezt én nem akartam elhinni. Voltak, akik arra utaltak, hogy egy bizonyos személynek kell az én helyem. Informális csatornán kaptam olyan kérést is, hogy menjek nyugdíjba, de előbb küldjem el a könyvvizsgálómat és a főkönyvelő­met. Erre azt feleltem, ha kell, ma­gam elmegyek, de ok nélkül senkit el nem küldök. Fenyegetésekben is volt részem. Azután kérelmet írtunk, hogy nyújtson nekünk áthidalási hi­teti és kedvezményt az MNB. Meg is ígérték, miként más takarékszövet­kezetek esetében is, ám a miénknél végül ez elmaradt. Pedig a HVT-nek volt értékpapírja, 186 millió forintja Következett a Bankfelügyeleti Bi­zottság ülése, ahol feltették a HVT képviselőinek a kérdést, miként ol­danák meg a betáek visszafizetését, ha nem kapják meg a 100 milliós át­hidaló hitelt? A válasz úgy szólt: csak akkor kerül a pénzintézet ne­héz helyzetbe, ha valamelyik nagy­betétes vagy az önkormányzatok kérik vissza a betétjüket.- Végül a testület úgy döntött - sóhajt nagyot az egykori elnöknő -, hogy bezárja a hevesi takarékszövet­kezetet. Megjegyzem: a bankfel­ügyeleti ellenőrzésről a mai napig nem kaptunk semmilyen jegyző­könyvet. Ezt követte az igazgatósági ülés, ahol felmentettek tisztségem­ből. Az az egy dolog a mai napig nem hagy nyugodni, miért konszo­lidáltak számos, a miénknél rosz- szabb helyzetben lévő pénzintéze­tet, miközben a hevesit nem... (Későbbi igazságügyi szakértői szakvélemény szerint „a Bankfel­ügyeleti Bizottság a helyzetet úgy értékelte, hogy a takarékszövetke­zet életben tartása esetén nagy len­ne a kockázata annak, hogy a fel­merülő, költségvetést terhelő ki­adások nagyobbak lennének a fel­számolás bekövetkezéséhez ké­pest, ezért a szükséges hiteleket - és az annak megfelelő intézkedése­ket - nem foganatosították”.) Vállalkozások és a HVT Godó Pálné nem kívánja titkolni, hogy a HVT tönkretételének folya­matában igencsak kifogásolták az ő részvételét különböző vállalkozások­ban. Ennek kapcsán arra a HVT- igazgatósági döntésre utal, amely kimondta: „az igazán fejlesztést biz­tosító vállalkozásokat segíteni kell Hevesen”.- Akkor került szóba a Heves Ke­reskedőhöz Kft. Góbis Áruházának építése - mondja. - Ez a környéken a legolcsóbb élelmiszerrel és vegyi áruval látta el a lakosságot és a vi­szonteladókat. Más banki tisztség- viselőktől eltérően az igazgatóság­gal, a felügyelőbizottsággal egyez­tetve, a bankfelügyelettől engedélyt kérve és kapva vállaltam az ügyve­zetőséget e kft.-ben. Ám soha nem társultam a tulajdonosokhoz. Azt akartam, hogy féljenek, s a tőlünk felvett hiteleket rendben visszafizes­sék! Soha fizetést nem fogadtam el attól a cégtől! Megjegyzem, akkor még nem létezett a pénzintézeti tör­vény, nem volt megszabva, mennyi lehet a hitel felső határa. A kft. 1993 szeptemberéig a bankoknak, köz­tük nekünk is, összesen 150 millió 360 ezer forintot fizetett vissza. Nem mellékes az sem, hogy 1993 decemberében járt volna le a hite­lezési határideje, ám már 1993. áp­rilisban megállapították, hogy nem képes megadni a tartozásait... Godó Pálné biztos abban, hogy a HVT kellő fedezet mellett nyújtott hi­teleket mindenkinek, s a gondot nem a kölcsönzés idézte elő, hanem a téves információ híresztelésén ala­puló nagyarányú betâkivétel. Sze­rinte ennek bizonyítéka az is, hogy bezárásakor a HVT úgynevezett megfelelési mutatója az MNB szerint 7,76 volt. Mint mondja, bankos kol­légái közül többen meg is jegyezték, az ő intézetüket lehetne bezárni, hi­szen náluk ugyanez a szám még a 4- et sem éri el A történtek felidézése közben ma is zaklatott hajdani takszöv-elnök zárásképp fontosnak tartja hangsú­lyozni:- Életemben soha nem kértem fi­zetésemelést, túlórát sosem számol­tam el magamnak. Amikor tönkre­tettek, havi 80 ezer forint volt a kere­setem. Azok után pedig, hogy ma már a ’96 tavaszán létrehozott Első Polgári Takarékpénztár sem létezik -jogosítványát soha meg sem kapta -, s a felszámolási eljárásban tör­tént, hivatalosan is megerősített visszaélések miatt a kisbetäesek ma is várnak a pénzükre, igazat kell ad­nom annak a pénzügyi szakember­nek, aki 1994-ben közölte velem: én a rendszerváltozás áldozata vagyok, s ezt vegyem tudomásul! Elhúzódó büntetőeljárás Bár 1993 októberében kényszerű­en bezárta kapuját a HVT, ám a hiva­talos iratai, bizonylatai és számlái „tovább élnek”. Büntetőeljárás indult ugyanis a HVT elnöke és főkönyvelő­je ellen. A procedúra igen hosszadal­mas, ma is tart. A honi gyakorlatot is­merve akár még két évbe is beletelik, mire jogerős döntés születik. gű okirati bizonyíték és rendőri jelen­tések alapján az Egri Városi Ügyész­ség 1996. február 27-re dátumozott vádiratában nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében és számviteli fegyelem megsértésének vétségében kérte a bíróságtól kimon­dani a HVT elnökasszonyának és fő­könyvelőjének bűnösségét. Felmentés első fokon Godó Pálné az egész eljárás alatt mereven tagadja bűnösségét, mond­ván, szándékosan sosem okozott kárt a HVT-nek, mindent a Bankfel­ügyelet, illetve az igazgatóság tudtá­val tett. Szerinte a vádirat szerinti „szűk érdekeltségi körnek"szabályo­san, kellő fedezet meüett folyósítot­ták a kölcsönöket. A váltókezesség- és garanciavállalás a hitelek vissza­fizetésé kívánta szolgálni. Vitatta a nyomozáskor beszerzett szakértői vélemény megalapozottságát, a szakértő ebbéli minőségét. Közölte: az arra iüetékesek rendszeresen tar­tottak náluk eüenőrzést, ám hiá­nyosságot nem jeleztek. Arra is ki­tért, hogy nem lejárt hitelekről volt szó, így az esetleges kárösszege pon­tosan nem is állapítható meg. Az Egri Városi Bíróság 2000. feb­ruár 9-én hozta meg elsőfokú ítéle­tét. Abban felmentette a vádbttakat. Indoklásában kitért arra is, hogy mind a jogi szabályozás, mind az azt megalapozó gazdasági viszo­Újabb büntetőper hogy a megismételt eljárást az Egri Városi Bíróság másik tanácsa tárgyal­ja A büntetőper tehát folytatódik. Gondok a felszámolás körül A HVT egykori betéteseit persze nem vigasztalja sem az, ha elma­rasztaló ítélet születik, sem annak ellenkezője. Ők ugyanis a mai napig egy fillért sem láttak viszont a nyolc évvel ezelőtti kisbefektetésükből. Ennek pedig fő oka - ez már vilá­gosan látszik - a felszámolás elhú­zódása. A térség országgyűlési kép­viselője, Godó Lajos (nincs rokoni kapcsolat Godó Pálné és a honatya között) intézett kérdést 2000 őszén az ügyben a pénzügyminiszterhez. Válaszában Járai Zsigmond egyetér­tett azzal, hogy különösen a kispén­zű betétesekre nézve méltánytalan egy hitelintézet hét éve tartó felszá­molása. Ám - írja - a folyamat gyor­sítására az OBA-nak sincs lehetősé­ge, mivel az a Csődtörvény szabá­lyai szerint zajlik. A miniszteri válaszból az is kide­rül, hogy a késlekedés elsődleges oka: a felszámoló 1994-ben és azt követően többször felszámolásidíj- előleget vett fel, amelyről a hitelezői választmány csak a felszámolás kezdeté kövéő egy év elteltével köte­lezően készített közbenső mérlegből szerzett tudomást. Emiatt a választ­mány kifogást nyújtott be a Heves Godó Pálné szerint sajátos körülmény: amikor a pénzintézettel kapcsolatos perében megszületett a felmentő ítélet, ugyanab­ban a hónapban elkezdődött egy, a családja vállalkozásával összefüggő másik büntetőeljárás. Az idei januári vádiratot a mai napig nem látta. A vádindítvány őt e bizonyos kft. ügyvezetője­ként említi, holott a cégbejegyzés szerint még csak nem is tag­ja annak. De hát ez egy másik történet, amelyre utóbb lapunk­ban majd visszatérünk. nyok rendkívül kaotikus állapotokat tükröztek 1991-93 között, a vizsgált időszakban a pénzintézeti hitelezés szabályozásának teljes kiépülése még nem történt meg. A bíróság sze­rint hiányzik a bekövetkezett kár összegszerűségének megállapítható­sága, az elkövéési magatartás akár szándékos, akár gondatlan megva­lósítása is, hiszen olyan személyek részéé történt kölcsön kihelyezése, akiknek visszafizéési hajlandósá­gában az akkori vezéés, az igazga­tóság - akik az engedélyezésre hiva­tottak voltak - egyáltalán nem kétel­kedhetett. (Mindezt Godóné szerint bizonyítják a nemrég módosított közbenső mérleg adatai is, misze­rint a HVT kölcsönfelvevői teljesítet­ték a hitelek lerovását. így ma már az 1992. évet záró betétállománynál magasabb az az összeg, ami lekö­tött részvényekben összegyűlt.) Bár a vádlott megszegte a kötelező jogszabályi előírásokat - folytatódik az elsőfokú ítélet indokolása -, ám semmi nem utal arm, hogy kívánta vagy belenyugodott volna abba, A vádhatóság álláspontja Megkeresésünkre a vádiratot készítő ügyész, dr. Konkoly Thege László előrebocsátja, ő nem kíván az újság hasábjain csakis tárgyalóterembe illő polémiát folytatni senkivel. Ám arra hajlandó, hogy röviden összefoglalja a vádindítvány lényegét. Eszerint a vádlottak szűk érdekeltségi körnek folyósítottak szabálytalanul hiteleket. Azok fedezetéül többször is ugyan­azt az ingatlant fogadták el. Megtörtént, hogy kisebb ősz- szegben jegyeztettek be jelzálogjogot, mint amekkora a fel­vett hitel volt. Szabályellenes váltókezesség-vállalásra utaló bizonyítékokat is felderitettek, szabálytalan garanciavállalás is történt több esetben. A hiteleket felvevők mindezek következ­tében a felszámolás ideje alatt sem fizették vissza tartozásaikat. A hiány ily módon 100 millió forintos nagyrendű.- Ha a PIT előírásainak megfelelően kezelték volna a HVT va­gyonát - szögezi le a vád képviselője -, akkor e szűk érdekelt­ségi körnek ilyen hiteleket nem is lehetett volna kihelyezni! A szakértői vélemények közül a vádhatóság számára meghatározó az, amelyet dr. Marton István igaz­ságügyi könyv-, adó-, ár- és közgaz­dasági szakértő, valamint Zseni Be­nő igazságügyi közgazdasági szak­értő, mint társszakértők készítettek. E csaknem 100 oldalas szakvéle­mény, a tanúvallomások, a nyomo­zás során beszerzett nagy mennyisé­hogy a tevékenységével a takarékszö­vetkezet részére vagyoni hátrányt okozzon. így a hűtlen kezelés törvé­nyi tényállása nem valósult meg, leg­feljebb a hanyag kezelés vétségéé, ám az akkor hatályos Btk. ilyen bűn­cselekményt nem tartalmazott. A vádhatóság fellebbezése folytán a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a fenti döntést, s elrendelte, Megyei Bírósághoz. Az 1998 márci­usában hozott nem jogerős határo­zatot. A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban jogerősen köteléke a fel­számolót, hogy a több mint 40 mil­lió forint „díjelőleget" fizesse vissza a HVT-nek. A pénzügyminiszter konklúzióként leszögezte: „A fel­számoló általunk is ltifogásolt tevé­kenysége közrejátszott abban, hogy a hitelintézetekre vonatkozó szabá­lyozást javaslatunkra az Országgyű­lés úgy módosította, hogy a hitelin­tézetek felszámolására most már csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által alapított közhasz­nú társaságot lehet kijelölni.”. A bevezetőnkben feltett kérdé­sekre tehát körvonalazódni lát­szanak a válaszok. Szinte min­den hivatalos irat az ügy kap csán arra a következtetésre jut, hogy a ’90-es évek elején igen ka­otikus viszonyok uralkodtak a honi pénzügyi világban. Ehhez pedig nem volt könnyű alkal­mazkodni egyik napról a másik ra. A kellő felkészültség megszer­zésére sem lehetett elég idő. Járai Zsigmond leveléből is kiolvasha­tó: még ma is van bőven tenniva­ló a megfelelő szabályozás megte­remtéséhez. Ha mindehhez hozzávesszük a ’90-es évek elején a politika felfo­kozott elvárását a vállalkozók­nak nyújtandó hitelek növelésé­vel, a takszövök integrációjával kapcsolatban, s azt is, hogy jócs­kán akadtak, akik ezt igyekeztek a maguk javára kihasználni, ak­kor máris adódik a felelet: leg­alább erkölcsi szempontból mind a HVT, mind annak perbe fogott vezetői javarészt a rendszerválto­zás áldozatainak tekinthetők. Legfőképpen pedig a pénzükre nyolcadik éve hiába váró kisbeté­tesek. Egy kérdés még továbbra is megválaszolatlan: ha valós az, hogy a HVT által nyújtott hitelek visszatérítése jól behatárolható kör részéről a mai napig nem tör­tént meg, vajon miért csupán a pénzintézeti vezetők sorsa fiigg az igazságszolgáltatástól? SZALAY ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents