Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-28 / 73. szám
2001. Március 28., szerda G A Z P A S Á G I TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Heti tőzsdei összefoglaló: Folytatódó gyengülés a „csonka” héten A BÉT HIVATALOS RÉSZVÉNYINDEXE A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1,21 százalékkal csökkent, 6.676 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 30.87 milliárd forint volt, ami a megelőző 3 napos, „csonka" hét forgalmát 14,72 százalékkal haladta meg. Az elmúlt héten több negatív csúcs is megdőlt: szerdán a BUX 6.678.87 ponton zárt, ami az addig eltelt egy év legalacsonyabb záró értéke volt. A BÉT vezető részvénye, a Matáv az elmúlt héten ismételten negatív éves kötésárcsúcsot döntött, kedden nap közben a Matávra 821 forintos áron is születtek üzletek, ám két nagyobb vevő megjelenése után a papír ára növekedni kezdett. A hat vezető részvény az elmúlt héten 27,22 milliárd forint értékben cserélt gazdát, ez az összforgalom 88,20 százaléka. A vezető részvények vegyesen zárták a hetet. A Matáv 3,36 százalékkal 892 forintra, a BorsodChem 2,19 százalékkal 5.130 forintra, a Richter 0,74 százalékkal 15.600 forintra drágult egy hét alatt. Az OTP 0,18 százalékkal 13.900 forintra, a TVK 5,01 százalékkal 3.980 forintra, a Mól 6,77 százalékkal 4.200 forintra gyengült. Az elmúlt héten a részvénypiac forgalmának 32 százalékát a Matáv, 20 százalékát az OTP, 17 százalékát a Mól, 15 százalékát a Richter, 3 százalékát a BorsodChem, a TVK pedig 1 százalékát adta. A hét nyertese a ritkán forgó Ibusz, amely 83,75 százalékkal drágult, pénteken 735 forinton zárt. A hét vesztese pedig az Édász, amely 15,88 százalékos gyengülés után 9.800 forintig esett. A10 százalékot meghaladó áresést elszenvedő részvények között van a 3.415 forinton záró Antenna Hungária, az 1.505 forinton záró Graphisoft és a 131 forinton záró Hűmet. A kárpótlási jegyek pénteken 433 forinton zárták a kereskedést, ami az elmúlt hét utolsó kereskedési napjának záró árához képest 5,46 százalékos gyengülés. Csökkenő kamat A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) április 1-jén csökkenti egyes hiteleinek kamatát. A lakásfelújításra, korábbi lakáshitelek kiváltására, telek, üdülő vásárlására, építésre, bővítésre felvehető kölcsönök kamata évi 14,1 százalékra csökken a jelenlegi 14,9 százalékról. A szabad felhasználású általános jelzálog- hitel kamata 15,5 százalékra mérséklődik, 15,8 százalékról. Az államilag támogatott lakáshitelek kamata most nem változik. Használt lakások vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez továbbra is 10,9 százalékos kamat megfizetése mellett adnak kölcsönt. Az új lakást építő, vásárló házaspárokiak és gyermeküket egyedül nevelőknek éves szinten 6,2 százalékos kamat mellett nyújt kiemelt állami támogatást élvező kölcsönt az FHB. N Pénz - Tőke ■ Befektetés Felzárkóznak a fiatalok A felnőtt munkavállalóknak csupán nyolc százaléka - közel 400 ezer felnőtt - rendelkezett értékpapírral 2000 negyedik negyedében. Számuk némi csökkenést mutat a legutóbbi évekhez képest, ami jól tükrözi a budapesti tőzsde tartós gyengélkedését. Ezen megtakarítási formát jellemzően csak a legmagasabb jövedelműek választják - állapította meg a GfK Piackutató Intézet a területről készített felmérése. Az értékpapír-tulajdonosok kedvező vagyoni helyzetére jellemző, hogy 70 százalékuknak van autója, szemben az országos, 43 százalékos átlaggal. Sőt, a videokamerát, hétvégi házat, nyaralót, számítógépet magukénak tudók aránya több mint kétszerese az országos átlagnak. Értékpapír vásárlását 150 ezer felnőtt tervezi, ám inkább a férfiakra, mint a nőkre igaz ez. A 19-39 éves korosztály törekszik a „felzárkózásra”, a fiatalabbak részvényvásárlási szándékai ugyanis meghaladják az átlagot. A válaszadók megoszlása azt mutatja, hogy kiemelkedően a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban várható az értékpapír-tulajdonosok számának gyarapodása a közeljövőben. ____________■ N épszerű a lakástakarék Erőteljes koncentráció A lakástakarék-pénztárak az idén is dinamikus fejlődésre számítanak, tekintettel arra, hogy várhatóan mégsem csökken a megtakarításokhoz nyújtott állami támogatás mértéke. Kovács Kálmán, az OTP Lakástakarékpénztár Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: 2001-ben 70 ezer új szerződés megkötését tervezik. A szervezet tavaly 80 ezer új szerződést tudhatott magáénak. Az időarányos tervet túlteljesítették. Kovács Kálmán kifejtette, hogy eddig már több mint 20 ezer szerződést kötöttek. Hozzátette: 9,1 milliárd forintos szerződéses összegre és a tavalyit mintegy 30 százalékkal meghaladó nyereségre számítanak az idén. Mintegy 1,029 milliárd forintos adózás előtti nyereséget vár, míg 2000. évi nyeresége adózás előtt meghaladta a 702 millió forintot. A Lakáskassza Rt. ügyvezető igazgatója is reálisnak tartotta korábbi tervezésüket. Nagy József elmondta: eddig 14 ezer szerződést kötött a társaság, ami 7-8 milliárd forintos szerződéses összegnek felel meg. Az idén összesen 38 milliárd forintnyi szerződéses ősz- szegre számítanak, a tavalyi 26,2 müliárd forint után. Tavaly ennél a szervezetnél 42.300 ügyfél kötött előtakarékossági szerződést, a Lakáskassza adózás előtti nyeresége 237 millió forint volt. Az első megtakarítóknak ebben az évben telik le 4 éves megtakarítási ideje, így mintegy 7000-9000 ügyfél juthat az állami támogatással és a kedvezményes hitellel kiegészített megtakarításához. Csendes, de egyre erőteljesebb koncentráció zajlik a hazai nyugdíjpénztár-piacon. Az OTP Bank Magán-nyugdíjpénztára az elmúlt év végére mintegy 565 ezer 500 főt számlált, a pénztárban felhalmozott vagyon túlszárnyalta a 39 milliárd forintot. Az előző, 1999-es év végén az OTP Magán-nyugdíjpénztár még mintegy 510 ezer taggal rendelkezett, akkor vagyona meghaladta a 18,63 milliárd forintot. A Magyar Külkereskedelmi Bank hitelintézeti csoportjához tartozó MKB Nyugdíjpénztár tagjainak száma 2000 végére meghaladta a 104 ezer főt, az általa kezelt vagyon nagysága 23,5 milliárd forintot tett ki. Az MKB nyugdíj- pénztár az idén év végére 120 ezer főre kívánja növelni tagjának létszámát, az átáa kezelt vagyont pedig 30 milliárd forintra szeretné duzzasztani. Miközben zajlik a Kereskedelmi és Hitelbank és az ABN Amro Bank egyesülése, a hitelintézetek átá támogatott nyug- díjpénztárak is arra készülnek, hogy egyesítsék erejüket. A folyamat első lépéseként 2000 végével a K & H önkéntes nyugdíjpénztár egyesült az Aranykor nyugdíj- pénztárrá. A közgyűlés a pénztá nevének megváltoztatásáról is döntött, így 2001. januá 1-jétől a fuzionált pénztár neve Aranykor K&H Bank Országos Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár. A két nyugdíjpénztár magánágának összeolvadása 2001. október 1-jével várható. Az egyesülési folyamat befejeztével 130 ezres létszámú és 24 milliárd forintot meghaladó vagyonú pénztár jön létre. „Beragadt” az infláció Hazai tőzsde: a visszaesés erősebb, mint külföldön A GKI Gazdaságkutató Rt. elkészítette 2001/1. előrejelzését a magyar gazdaság idén várható folyamatairól. Az elmúlt időszak gazdasági konjunktúrája 2000-ben tetőzött. A magyar GDP 5,3%-kal nőtt, ami 2 százalékponttal magasabb az EU-énál. A cserearányromlással korrigált jövedelemnövekedés azonban csak 4% körüli. A hazai infláció beragadt a 10% körüli sávba. A világpiaci energiaárak növekedése 1 százalékponttal növelte a hazai árszínvonalat. (Noha e hatás jelentős részét a kormányzat belföldön mesterségesen lefogta.) A dollár erősödése az euróhoz képest szintén inflációs nyomást okozott. Az élelmiszerárak többévi nyomott színvonal után erősen emelkedtek. A tervezett 6-7%-osnál lényegesen magasabb infláció és bérnövekedés, valamint a változatlan személyi jövedelemadó-tábla jelentősen növelte az adóbevételeket. A kamatok az év nagy részében csökkentek, a reálkamatok 0-1,5% közé, indokolatlanul mélyre estek. A hazai tőzsde visszaesése a nemzetközi tőzsdékénél jóval erőteljesebb volt. Ebben a piaci viszonyokat torzító kormányzati beavatkozásoknak is nagy szerepe volt (energia- szektor, gyógyszeripar). A külkereskedelmi deficit - a kivitel rendkívül gyors bővülése ellenére - az 1999. évi 2,7 milliárd euróról 4,3 milliárdra növekedett. A beáramló működőtőke kissé (1,8 milliárd euróra) nőtt, de a kiáramló ennél gyorsabban emelkedett. A GKI Rt. 2001 tavaszi részletes vállalkozói felmérése szerint a vállalkozások mértéktartóan derűlátók. Azzal számolnak, hogy piaci lehetőségeik az exportban a korábbinál lassabban, belföldön azonban gyorsabban bővülnek. A hazai infláció ebben az évben csak kissé csökken. A belföldi energiaárak még felfelé mennek (idén például a gázárak átlagosan 12%-kal emelkednek), s a mezőgazdasági és élelmiszeripari áraknál is további emelkedés valószínű. Alig nő viszont a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára. Idén 9%-os éves átlagos és 7,5-8% közötti decemberi árindex várható. Tovább élénkül a belföldi kereslet. A beruházások a tavalyi 6,5%- kal szemben kb. 11%-kal bővülnek. A nominális béremelkedés a tavalyi 13,5%-ról idén 14,5%-ra gyorsul. A lakosság jövedelmének reálértéke kb. 4%-kal emelkedik. Fogyasztása még gyorsabban, kb. 5%-kal bővül, mivel a pénzmegtakarítási ráta tovább mérséklődik. Ez utóbbi a pénz- és tőkepiacok elbizonytalanodásával, az alacsony reálhozamokkal, a korábbi években elhalasztott fogyasztás pótlásával és a hivatalos inflációs prognózisokkal kapcsolatos bizalomvesztéssel függ ösz- sze. Az év végén, esetleg a jövő év elején - alapvetően választási okokból - valószínűleg megszűnik a csúszó leértékelés. A világpiaci konjunktúra mérséklődésével párhuzamosan a magyar export növekedési üteme is lassul. Az import ezt meghaladóan emelkedik. A gazdasági fejlődés üteme kissé lassul. A GDP közel 5%-kal emelkedik, de változik a növekedés összetétele: erőteljesen nő a belföldi értékesítés súlya. Az ipari termelés 12%-kal, a tavalyinál lassabban, az építőipari termelés viszont közel 10%-kal, a tavalyinál gyorsabban bővül. Az államháztartás egyensúlyi helyzete lényegesen romlik. A hivatalosan kimutatott deficit a GDP 3,4%-a körül lesz, de a tavalyra könyvelt, valójában idén felhasznált tételekkel együtt a hiány a GDP 4%-át, az ÁPV Rt. kiadásait és az autópályaépítés teljes ráfordítását is figyelembe véve pedig a GDP több mint 5%-át teszi ki. így az EU számbavételi rendszerét közelítve számított elsődleges egyenleg a tavalyi 2% körüli többletből hiányba megy át. Ez a későbbiekben nem tartható fenn. A pénz- és tőkepiacokon számottevő pozitív változás nem várható. A februári inflációs adatok ismeretében átmeneti jegybanki kamatemelés lenne indokolt, de a GKI Rt. azt valószínűsíti, hogy erre nem kerül sor. Az infláció későbbi mérséklődését követve a kamatok nominálisan lassan csökkenni fognak, így a reálkamatok csak nagyon lassan (az év második felére is csak 2-2,5% közé) emelkednek. A pénzmegtakarítók számára alig vannak megfelelő befektetési lehetőségek. Idén tehát felerősödik néhány, már a tavalyi év végén elkezdődött negatív tendencia. A gazdasági növekedés üteme lassul, de a cserearány-változás miatt a belföldi felhasználható jövedelem emelkedése 5%-ra gyorsul. Ugyanakkor a belföldi kereslet ennél is dinamikusabban bővül. így a külső és a belső pénzügyi egyensúly, a hazai pénz- és tőkepiac helyzete romlik. Az infláció csak a második fél évben csökken, s év végi szintje is nagyon magas lesz.__________________■ A Gfk közelmúltban befejeződött ezerfős reprezentatív mintán végzett vizsgálatából megtudhatjuk, hogy a megkérdezettek 45 százalékának van valamilyen megtakarítása. A válaszadók 72 százaléka forintbetétben tartja pénzét, 30 százalékuk inkább készpénzben. Minden ötödik válaszadó életbiztosításba, 10 százalékuk értékpapírba fektet be, az ingatlant 7 százalékuk említette első helyen. Összesítve: az értékpapír a negyedik legnépszerűbb megtakarítási forma a forintbetét, otthon tartotl készpénz és életbiztosítás után Iskolai végzettség alapján a diplomások, érettségizettek, életkoi szerint pedig a 39-59 évesek ará nya emelkedik ki az értékpapírra bírók átlagából. A válaszadót számarányához képest regionáli san főleg Közép- és Dél-Dunántú Ion, illetve a kisebb falvakbar „terjedtek el” az értékpapírok, fi vidéki és budapesti lakosok ará nya 80-20, ami megegyezik a tel jes népesség számarányával.