Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-19 / 65. szám

MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal 2001. Március 19., hétfő Mederben tartják a Tiszát A beregi Mátyus lakosságát segíti a megye Eger, Tisza-tó Dr. Bakondi György országos katasztrófavé­delmi főigazgató szombaton a Közép-Tisza vi­dékének helyszíni bejárása előtt Egerben ta­lálkozott a Heves Megyei Védelmi Bizottság képviselőivel. A megyeházi tájékoztatón egyebek mellett kijelentette:- Az időben megtett és teljes körű. reagálás láttán, a védekezés intenzitását érzékelve el­mondhatom, hogy a folyó megyei szakaszán a levonuló tiszai árhullám kezelhető. Az előrejelzések is biztató képet tükröztek, mivel Kiskörénél a tavalyi 10,4 méteres re­kord vízszinthez képest most csak 840 cm körüli tetőzést vártak a szakemberek. Sós Tamás, a megyei védelmi bizottság el­nöke a Laskón épített árvízi kapuról, a Sarud és Tiszanána között a hullámverés elleni vé­dekezéshez felhasznált 600 darab egy köbmé­teres és 25 ezer normál méretű homokzsák beépítéséről tájékoztatott. Ezt követően beje­lentette:- Két éve Heves megyét sújtot­ta az országban a legnagyobb katasztrófa, s akkor nem ma­radtunk magunkra. Az elöntött beregi területen élők gondját át­érezve úgy döntöttünk, hogy jö­vő vasárnap segélyszállítmányt viszünk Mátyus község lakossá­gának. A rakomány értéke már eléri a másfél milli ót, amelyhez a füzesabonyi AZ Top-ker Kft. biztosította a legtöbb adományt. A rendkívüli veszélyhelyzetre kidolgozott, a dr. Rab János ezredes, megyei katasztrófa- védelmi igazgató által vázolt térségi kitelepí­tési és befogadási terv ismertetése után Bakondi tábornok hangsúlyozta: ez itt most csak terv marad... A mindenre kiterjedő felkészülés érzékelte­tésére azonban néhány példát érdemes idéz­ni. A veszélyeztetett településeken mintegy 1302 beteg ember él, először az ő elszállítá­sukról gondoskodtak volna. A kitelepítendő állatállományt is fémérték: 13 ezer birka, 8 ezer tehén és többek között 68 strucc is a lis­tán szerepelt. A főigazgató Egerből a Tisza felé vette az irányt. Útjára elkísérte Sós Tamás és dr. Balás István, a Heves Megei Közigazgatási Hivatal vezetője is. Újlőrincfalvánál megtekintették a Laskón az Évizig műszaki csapata által épített árvízi kaput. A magas szádfal a Tisza visszaduz- zasztó hatásától védi a települést, a másik parton pedig Sarudot. A Tisza-tó védvonalát az úgynevezett „Nagy fordító” szakaszon bor­dás megtámasztással, a rézsűre fektetett szű­rőszövettel és homokzsákokkal erősítették meg több helyen a hullámveréssel szemben. Ennek részleteibe a bejárás résztvevőit Fejes Lőrinc, a Kötivizig szakaszmérnöke avatta be. Ugyanitt Kiss István sarudi polgármester a múltat is felidézte: Még védekeznek A megyei védelmi iroda vezetője, Szabó Béla alezredes el­mondta: a Lónya szomszédságában található, 398 lelkes Mátyus községből csak az időseket, gyerekeket és nőket te­lepítették ki. A férfinép Varga Gyula polgármester irányításával még mindig védekezik az Ukrajna felől betörő víz ellen. A me­gye ide szánja a segélyszállítmányát.- Annak idején, 1888-ban a nagy árvízkor itt szakadt át a gát. A sarudi templom oldal­falán ma is látható a falut elöntő víz akkori magassága... A mostani kedvező tapasztalat - miszerint a Tisza-tónak a nyári magasabb vízszintnél 50 millió köbméterrel nagyobb jelenlegi víz­készlete sem ad aggodalomra okot - dr. Bakondi Györgyöt is megnyugtatta, aki ven­déglátóitól elbúcsúzva Szolnok felé indult to­vább az ottani védekezés megtekintésére. (BUDAVÁRI) Heves megye: élen a gépipar SIKE SÁNDOR Pszicho A politikusról - akinek módjában állt vé­gignyilatkoznia a rendszerváltás elmúlt tíz évét -, manapság sorra derülnek ki külön­féle dolgok. Legutóbb egy jeles tudós, egy pszicho-lingvisztikus állapította meg róla, hogy politikusunk­nak szenzoros afáziája van. Mielőtt az olvasó az Idegen szavak és kifejezések szótára után kapna, vagy orvosi és pszichiátriai szakkönyveket kezde­ne el lapozni, elárulom: a pszicho-lingvisztika egy mostanság divatossá váló tudomány a nyelvészet és az orvostan határán, a szenzoros afázia a személyiség egy sajátos beszűkülésének tünetegyüttese, a politikus pedig nem más, mint a kisgazda- párt elnöke. Ezzel a furcsa hangzású szenzoros afázia kifejezéssel nem árt megbarátkoznunk nekünk sem. Fogjuk még hallani elég­szer a közeljövőben, ha már egyszer kimondatott, a sajtó pe­dig szétkürtölte. És különben is: ha figyelmesen járunk a világ­ban, nézünk televíziót, hallgatjuk a jeles szónokoknak tartott közszereplőket, magunk is rádöbbenhetünk, hogy szinte már népbetegségként fertőz errefelé az afázia, és úgy terjed politi­kai kultúránkban, mint terjedt egykoron a magyarkór a sze­gény néprétegek között. íme, a tünetek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: az „én” beszédben való szapora használata, szóhalmozások, a szókincs beszűkülése, a mondaton belüli tervezés romlása, az­az a nyelvi építkezés logikájának összeomlása. Számolatlanul idézhetnénk a példákat. Igaz, most éppen csak Torgyánról derült ki (mintegy „véletlenül"), hogy beszé­deiben a fenti jegyek uralkodtak el, s még az a látszat is kelet­kezett, mintha ez a patológiás elváltozás az utóbbi néhány hó­napban következett volna be. Mielőtt jól elszórakoznánk ezen az újabb „leleplezésen”, nem árt tudnunk: a háttérben - afféle pajkosan egymásra ka­csintó bennfentesként -, többen tenyerüket dörzsölik. Ők tud­ják, hogy bármely politikusnak, bármely hosszabb önálló be­szédéből levonhatók hasonló következtetések. A kérdés csak az, hogy mikor és mit lehet kezdeni a konklúzióval. A kisgaz­da elnökbe való újabb belerúgatások pedig kiválóan alkalma­sak a kíváncsisággal párosuló figyelem másfelé terelésére. Persze, hogy érdemes beszélni róla! A halálos ütés Nem kezelték megfelelően a konfliktust Pöttyös kutyák Az idei farsangkor is sok szín­pompás jelmez készült. Ennek köszönhető, hogy akadt sok érde­kesség is a különböző látványos felvonulásokon és a bálokon. Az egyik különlegességnek éppen a román fővárosban örülhettek, ahol Bukarest utcáin cilinderes pöttyös kiskutyák vonultak fel a gazdáikkal. Az ötletet - mint ki­derük - a 102 kiskutya című nép­szerű amerikai filmből vették. A siker kapcsán jövőre már minden bizonnyal Budapesten, illetve a más nagyobb hazai váro­sokban is láthatunk majd farsan­gi pöttyös kutyákat az utcákon, mert a példa kapós lehet. uhlk.) FOGAD A KÉPVISELŐ. Ma 15-17-ig Egerben, a Tinódi Álta­lános Iskolában Török Zsolt, a 13-as választókerület képviselő­je tart fogadóórát, aki várja az érdeklődő polgárokat. MODELLFIGURÁK. Az I. Egri Tavaszi Fesztivál részeként ma 14 órakor a megyeszékhelyen, a Forrás Gyermek­Szabadidőközpontban Agyagási Dezső, a polgármesteri hivatal főtanácsosa nyitja meg A sza­badságharc katonái című kiállí­tást. A Fábián Dénes képzőmű­vész gyűjteményéből összeállí­tott anyag modellfigurákon mu­tatja be a magyar katona alakját és a hazai történelem fontosabb eseményeit. BEMUTATKOZÁS. Ma 16 órá tói a besenyőtelki könyvtárban mutatkozik be az Ignácz Könyv­kiadó. Ezen dr. Ignácz Piroska klinikai szakpszichológus tart előadást gyakorlati tapasztalata­iról. Ezt követően a Gyógyír gyarlóságainkra, valamint A rák visszafelé haladhat című mun­káit dedikálja. A FŐ TÉR ABONYBAN. Az MTV 1. stábja Füzesabonyban kezdte meg forgatását a Fő tér című műsorához. Ennek kereté­ben mutatják be a helyi média tevékenységét, továbbá Szihalom, Mezőszemere, Egerfarmos, Makiár, Poroszló, Dormánd, Besenyőtelek érde­kességeit is felveszik. A műsor április 1-jén lesz látható a Ma­gyar Televízió 1-es csatornáján. ÖT ÉV TÁVLATÁBAN. A hat­vani Grassalkovich Művelődési Központban ma 16 órakor nyit­ják meg a Naplemente Nyugdí­jas Klub kultúrcsoporjának leál­lítását. Ezen az elmúlt fél évti­zed főbb eredményeit, sikereit mutatják be. A tárlat április 2-ig tekinthető meg. TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00-14.00: Gyöngyös-Gyöngyöspata belterület, 2406 sz. út. 14.00-22.00: Eger belterület. (Folytatás az 1. oldalról) Az említett helyzetet kedvezőtle­nül befolyásolta az Aranyfácán Hatvani Konzervgyár Kft. műkö­désének bizonytalansága. Az ipa­ri termelésből a gépipar aránya volt a legnagyobb. A teljesítmé­nye 16,7 százalékkal növekedett. Ennek forrása főként a kivitel, amelyben a járműgyártás a meg­határozó. A fém alapanyag, valamint a fémfeldolgozási termékek gyár­tása nagyobb arányban részesült az ipari termelésből és az export­ja is számottevőbb volt, mint egy évvel korábban. Az egyéb ásvá- nyianyag-termelés jelentősen csökkent, főleg a Bélapátfalvi Ce­ment és Mészművek Rt. bezárása miatt. Az aszályos időjárás következ­tében tavaly a megyében a leg­több növényfajtából alacsony ho­zamot takarítottak be. A 25 ezer tonnás búzatermés ugyan 70 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbi igen gyenge eredményt, ám az ipari növények közül a napraforgó termése a felére esett vissza. Decemberben 17300 volt a szarvasmarha-állomány és 82 ezer a sertések száma. Ez további csökkentést mutatott, kivéve a baromfiféléket, amelyek száma 640 ezer volt tavaly év végén, s ez 28 százlékkal haladta meg az elő­ző évit. A településeken a múlt év vé­gén 5014 kiskereskedelmi üzlet működött, az országostól öt szá­zalékkal több. A szálláshelyeken 2000-ben csaknem 281 ezer ven­dég 709 ezer éjszakát töltött el. Ez 1999-hez képest kismértékű visz- szaesést jelentett. A külföldiek száma gyarapodott, főleg az Euró­pai Unió országaiból érkeztek na­gyobb számban hozzánk. A ven­dégek átlagosan 2,5 éjszakát töl­töttek megyénkben. A működő gazdasági szerveze­tek száma tavaly meghaladta a 24 ezret, amely 13 százalékkal volt nagyobb, mint az év elején. A tár­sas vállalkozások 18, az egyéniek 12 százalékkal gyarapodtak. Va­lamennyi ágazatban növekedett a vállalkozási kedv. Tavaly megyénkben 53,7 milli­árd forintot költöttek beruházá­sokra. Ezek többsége gép és be­rendezés volt. A beruházások egy lakosra jutó értéke 167 ezer fo­rint, az országos átlag 85 százalé­ka. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi bruttó keresete 76212 forint, amely 13 százalék­kal maradt el az országos átlagtól. A nettó kereset 49692 forint, amely 10,8 százalékkal haladta meg az előző évit. A fogyasztói árak változásait figyelembe véve a reálkeresetek 0,9 százalékkal emelkedtek. A munkanélküliségi ráta a múlt év végén szűkebb hazánk­ban 11,6 százalék vol, s ezzel a megyék sorában nyolcadik He­ves. A munkanélküli nyilvántar­tásban 11557-en szerepeltek, 1999-hez képest öt százalékkal kevesebben. Országosan lénye­gesen kedvezőbb a helyzet, hi­szen az arány nyolc százalék volt. MENTUSZ KÁROLY (Folytatás az 1. oldalról) Az asszony alkoholistává vált és rendszeresek voltak a - gyakran tettlegességig jutó - veszekedések a házastársak között. Ezen a vég­zetes napon mindketten tetemes mennyiségű italt fogyasztottak. Bár a vádlott nem alkoholista, a cselekmény időpontjában legaláb 3,0 ezrelék volt a véralkoholszint­je. Amikor a sértett az ütés miatt elvágódott, a kövezeten maradt. A vádlott behúzta az áléit nőt a szo­bába, a padlón fekvő sértett vérző feje alá párnát tett, majd lefeküdt „pihenni”. Orvost délután két óra 20 perckor hívott, mondván: nem bírja felkölteni az asszonyt. Az ügyeletes orvos már csak a halál beálltát állapította meg. A tárgyaláson Tóth előbb a hallgatás jogával élt, majd ké­sőbb úgy nyilatkozott, hogy el szeretné mondani mi is történt valójában. Előadása szerint nem ivott többet két sörnél és egy Hu­bertusnál, a feleségét pedig nem ütötte meg, meg sem lökte, ha­nem valahogy eleshetett a sző­nyegen, amikor ő - a támadást elhárítándó - kezével távol tartot­ta magától. (A tárgyalás korábbi részében ismertetett rendőrségi vallomásaiban előbb azt vallotta, hogy két kézzel ellökte, a későb­bi szerint csak egy kézzel, most pedig már lökés sem volt.) A büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában rámutatott, objektív szakértői vélemények igazolják, hogy az általa meg­jelöltnél jóval többet kellett in­nia Tóthnak, mint ahogyan azt is, hogy olyan ütés nyoma volt a sértett bal szemhéján, ami el­eséskor nem keletkezhetett. Kitért arra is a tanácsvezető bí­ró, hogy egy ember meghalt amiatt, mert a hosszú ideje lé­tező családi konfliktust nem megfelelő módon kezelte a csa­lád sem. A bíróság az enyhítő körülmé­nyekre tekintettel a törvényi mi­nimumban szabta ki a büntetést - hangzott el -, arra azonban nem látott lehetőséget a tanács, hogy felfüggessze a büntetés végrehajtását. ____________isikéi D r. Nagy Imre és dr. Árva László megnyitották az I. Egri Tavaszi Fesztivált _________________________ FOTÓ: (SÁL GÁBOR T uristacsalogató fesztivál Eger Fontosnak tartjuk, hogy az ország Budapest-központúsága oldódjon - hangsúlyozta dr. Árva László, a Magyar Turizmus Rt. vezérigaz­gatója az I. Egri Tavaszi Fesztivál megnyitóján a Gárdonyi Géza Színházban. Mint kifejtette, az rt. saját keretein belül minél többet szeretne segíteni ebben. Ennek egyik része, hogy ne csak a külön­böző programokat, de a vendége­ket is elcsalogassák a vidéki váro­sokba. Dr. Nagy Imre polgármes­ter hozzátette: a megyeszékhely mindenképpen nyer azzal, hogy megkapta a fesztiválvárosi rangot, de az idegenforgalom terén csak akkor lehet eredményeket elérni, ha az ide látogatókat magas szín­vonalon ki tudjuk szolgálni. A rangos esemény pénteki megnyitóján az Egri Szimfoniku­sok mellett fellépett Esslingen kó­rusa is, abból az alkalomból, hogy tíz éve van testvérvárosi kap­csolat a németországi település és a megyeszékhely között. Ugyanebben az időben kezdő­dött meg a II. Maratoni Folkhétvége, melyen Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a Kulturális és Idegenforgalmi Iroda vezetője köszöntötte a résztvevőket, és el­mondta: a magyar nép mindig is tudott mulatni, s megtalálta az alkalmat a nevetésre. Erre való ez a három nap is, melynek metafo­rikus jelentése van. Jelzi a tavasz eljöttét, a megújulást, s a töreke- dést a népek integrációjára. Hi­szen a zenén és a táncon keresztül a különböző nemzetiségűek min­dig is megértették egymást. A Művészetek Házában (Ifjúsá­gi Ház) telt ház fogadta péntek es­te a Fianna zenekar koncertjét. A fáradhatatlan társaság lelkesedé­se másnap hajnalig nem lankadt, majd a gyerekek vették át a stafé­tabotot a Haddelhadd táncház­ban. A nap fénypontja volt a prí­máspárbaj, ahol a zenészek mu­zsikával „vívtak meg” egymással, majd ismét éjszakába fordult a mulatozás. Akadt aki hálózsák­kal érkezett, s a klubszobában hajtotta le fejét, ám sokan „végki­merülésig” táncoltak. Szombat délelőtt ismét a gye­rekek voltak soron, akik a Ghymes koncertjén rophatták a táncot, majd a Vujicsics-együttes jóvoltából a szerb és horvát nép­zenével és tánccal ismerkedhet­tek az érdeklődők. A Muzsikás együttes zárókoncertjén Sebes­tyén Márta és Alexander Balanescu színpadra lépése aratta az egyik legnagyobb sikert a há­rom nap alatt. A több mint negy­ven órán át tartó mulatozás alatt tizennégy együttes húzta a nótát. ___________________________________(ELEK) A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES“|HÍRLAP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 ■k Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: TAKÁCS JÁNOSNÉ Telefon - (80)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents