Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

Személygk. tehergk. busz fKITÓÜVEG CENTRUM GIMA Kft. Eger, Mátyás kir. u. 122. Tel.: 36/320-868, 30/9433-107 Értékesítés, beszerelés, gravírozás, s kőfelverődés- javítás | Legutóbbi szombati számunk 11. oldalán Aldebrő és Tófalu mutatkozott be az olvasóknak. Az önkormányzatok mellett az összeállítás elkészültét három vállalkozó is támogatta, akik tevékenységébe ezúttal adunk betekintést. 3300 Eger, Homok út 26. • Tel: 36/311-438 • Fax.: 36/516-276 Nyitva: hétfő-péntek: 7.00-15.00, szombat 7.00-12.00 • KE VERT BETON • VASBETON GERENDÁK- ÁTHIDALÓK- BÉLÉSTESTEK- BETONZSALUZÓK- KÖTŐANYAGOK: CEMENT, MÉSZ- BETONACÉLOK Mixerkocsikkal es betonszivattyukkal állunk ügyfeleink rendelkezesere. Szállítási megoldjuk ! JAGUAR Megkezdtük a JAGUAR termékek kizárólagos forgalmazását! * Ollók 3.600-53.889,­* Hajszárító 1800 W 11.900,­* Borotvák, hajvágógép * Tanulóknak Junior set 11.399,­(borotva, olló, ritkító olló, penge) Eger, Knézich Károly u. 4. Tel: 06-36/428-287 Gyöngyös, Török Ignác út 11. (az udvarban) Gazdaságunk fő profilja a szőlőoltvány-ter- melés, ezt szolgálja ki a szőlőszaporítóanyag -termelés és a borászat. A szőlőterületünk megoszlása: 7 ha termő ültetvény, 5 ha nem termő ültetvény, valamint ez év őszi telepí­tésre előkészítve 4 ha terület. Az ültetvényeink vírusmentes törzsültet­vények, amelyek 2 alanyfajtából, 21 fehérbor fajtából, és 14 vörösbor fajtából állnak. Tervünk, az alany és nemes vírusmentes törzsültetvény 20 ha-ra való fejlesztése, ami már nagy valószínűséggel az önellátást biz­tosítja. Aira törekszünk, hogy a fajtákon belül a Magyarországon szaporításra engedélyezett kiónokat is eltelepítsük, és ezáltal a maga­sabb szakmai igényeknek is megfeleljünk. Tóth József családi vállalkozása 3353 Aldebrő, Arany J. u. 41. Tel./fax: (36) 480-231 Ezzel a fajtaválasztékkal az ország bármelyik borvidékéről érkező szőlőoltvány megrende­léseket ki tudjuk elégíteni. Évente 5-700.000 db szőlőoltványt oltunk le, melynek több mint 90 %-a vírusmentes. Megrendeléseink elsősorban az Egri- és Mát­raaljai borvidékről vannak, de jelentős az or­szág többi borvidékéről származó szaporító­anyag igény is. Borászatunknak két funkciót kell ellátnia; egyrészt egy önmagát fenntartani képes áru­termelő borászatként kell megjelennie, más­részt a kimondottan magas szakmai igénye­ket is kielégítő, mikrovinifikációs eljárással készülő borokat kell előállítania. Ennek cél­ja, az hogy a nálunk termesztett 35 fajtából fajtatisztán, az elsődleges íz- és aromaanya­gokat megőrizve tudjunk a szőlőoltvány megrendelőinknek olyan bort bemutatni, ami alapján könnyebben ki tudja választani a neki megfelelőt. Ezen felül az egyes fajták különböző kiónjainak bemutatásával próbá­lunk segíteni abban, hogy a fajtán belül több­féle klónból a megrendelő el tudja dönteni a borászati igényeinek a legmegfelelőbbet. Minden mezőgazdaságban dolgozónak, és minden szőlőoltvány megrendelőnek sike­res gazdasági éveket kíván a Tóth Család. Tóth József a vállalkozás vezetője Egyed László A szőlő- és szőlőoltvány-termelés irányítója Tóth Tamás A szőlőfeldolgozás és borászat irányítója Vekninek nézik a morzsát A Szabó-Füzes Szállítás központi telepe Fü­zesabonyban van, de a cég immár Aldebrő- höz is kötődik. A rendhagyó fejlesztés törté­nete a cégtulajdonos, Szabó János szerint a két önkormányzatnak a vállalkozásokhoz való eltérő viszonyát is megjeleníti. A vállalkozó ma is napra pontosan idézi:- Az abonyi képviselő-testület 1997. december l&i ülésén valaki azt nyilatkozta: csak morzsa az az adó, amit én fizetek a városnak Gondoltam, akkor a morzsát a törvény adta keretek kö­zött megfelezem... A több tucat gépjármű tevékeny­sége után kasszírozható iparűzési és súlyadó azóta megoszlik a települé­sek között.- Több polgármester is megkeresett és letelepedést ajánlott - emlékezik Sza­bó úr -, de a bórád szálaknak köszönhető en Aldebrőt választottam. Nem bán­va lépésemet, mert itt a morzsát vek­ninek nézik A 2-es számú telep létrejöttében kétségkívül a dac is közrejátszott. Mára azonban az eredmé­nyességi mutatók tekintetében a vállalkozás árbe­vételének felét itt tudják kitermelni. Most a térség­ben például a Kígyós-patak rekultivációs munkála­tait végzik. A húsz ember a szükséges munkagépek segítsé­gével március végéig fejezi be a fakitermelést, bozótirtást és me­derszabályozást. A magát aldebrőinek valló Szabó János - ahogy megtudtuk - ezért a tartalommal teli érzé­sért tett is. Igaz, megkérték rá, s utólag a kiadásait is vi­szontlátta, de itt mégiscsak helyismerete és eszközállomá­nyának mozgósítása fékezte meg a nagy áradáskor a Tárnát. Ezzel Aldebrő a vártnál jóval visszafogottabb zuhatagot en­gedett Tófalu és Kápolna felé. Mondják, a mentőötlete a falu felett a sóderbánya felé megnyi­tott árok volt. Ez adott időt arra, hogy a község ad­dig rendre elöntött, Víkend néven ismert területét egy nyúlgát kiépítésével megvédjék. A vállalkozó - amikor párhuzamot von Aldebrő és Füzesabony között - még a továbblépés, fejlesz­tés zálogát is az eltérően érzékelt viszonyokból ve­zeti le:- A központi telepemen járműjavítást, ha­szongépjárművek alkatrész-kereskedelmét, teljes köm gumiabroncs-árusítást, akkumulátor-érté- kesítést végzek, és itt is állomásoznak gépi föld­munkám alkalmas gépek. A külkereskedelmi jo­gommal élve pedig többnyire Németországból importálok. Sajnos, amióta a városvezetés a köz­ponti telepre történő bejutást a környező utcákba kihelyezett, 5 tonnánál nagyobb súlykorlátozást tiltó táblákkal ellehetetleníti, érezhetően romlottak a gazdálkodási mutatóim. Ráadásul az övezet ipartelepi besorolá­sát is megváltoztatták. Több pert is in­dítottam az önkormányzat ellen, s a keresetek összértéke mintegy 100-150 millió forint. Szándékom, hogy az el­maradt haszon után járó, remélt kártérí­tési összeget aldebrői bővítésre fordítom. Szabó úr az abonyi folyamatok kedvezőtlen irányát számokkal erősíti meg:- A mérlegekből kitűnik, hogy míg 1998-ban még 108 milliós nettó árbevételt értem el, addig a korlátozó döntések hatására 2000-ben a cég eredményessége már csak 68 millió forintra rú­gott. Ennek felét is Aldebrő hozta... A vállalkozás szabadságát hangsúlyozó cégtu­lajdonosnak eszében sincs visszavonulót fújni. Optimista, és gondolatai egy újabb, nagyobb alde­brői telep és szerelőbázis megvalósításán járnak. _____________________________________!?"! FÜZESABONY MADÁCH 0< 3 11 Különleges minőség a palackokban A Hárs Pincészet családi vállalkozásban működik Aldebrőn. A generációkra visszanyúló szőlőművelés és borkultúra legjobb hagyományait Gecse István ápolja tovább. A szakértelem bi­zonysága: eddig 19 aranyérem különböző borversenyekről. A vállalkozás irányítója már fél évtized tapasztalatát összegezheti, hiszen a pincé­szetet 1996-ban hozták létre:- Az induláskor négy hektár termőterülettel rendelkeztünk, amelyet sikerült tovább gyarapí­tani. Mostanra tíz hektáron gaz­dálkodunk. Emlékszem - tekint vissza az időben Gecse István -, hogy 1997-ben az első évi borter­mésből 286 üveggel magam pa­lackoztam. Az egymást követő évek ter­mései azután mind nagyobb mennyiség palackozását köve­telték meg. A végterméknek ez a feldolgozottsági szintje viszont egyfajta szakmai igényt is megtes­tesít:- Itt csak kü­lönleges minősé­gű hárslevelű és olaszrizling ke­rülhet palackba - kapjuk a védjegy­nek sem utolsó hitvallást. Gecse István pincészetében - több ágban - má­ra mintegy 18 ezer palack vár értékesítésre. A minőség ajánlóleveleinek tekint­hetjük, a szakma értékítéletének bizonyságaként a körzeü bor­versenyek okleveleit. Látni ezek sorában egri, nemzetközi me­zőnyben megméretett és nem könnyűnek találtatott borukról szóló elismerést. Az eddig nyert 19 aranyérmes helyezés tanúsít­ja, hogy a nagy mennyiségű lé­dig bor előállítása helyett érde­mes volt a hangsúlyt a szép, igé­nyes nedűkre helyezni. A ked­venc évjáratok között is a legna­gyobb visszhangot számukra egy 1996-os fehérbor hozta:- Tavaly a körzetben ezzel nemcsak a „Legjobb Debrői Hárslevelű” címet érdemeltük ki, hanem vele együtt az ekkor ala­pított Rácz Pál-vándordíjal is. Nem csoda hát, hogy a bortu­rizmus itteni piacából is része­sülnek. Gecse István - aki szen­vedélyes gyűjtője a régi prések­nek, a borfeldolgozás tárgyi em­lékeinek - már tudja, hogy a nyáron hat csoport érkezik hoz­zá az Egyesült Államokból. Az említett borfajták mellett a vá­lasztékot jóféle Leányka, Zenit és némi vörös színesíti. A Hárs Pincészet jövőjét fir­tatva a szakember egyértelműen a különleges minőség iránti el­kötelezettségét erősíti meg. Ez jut kifejezésre mondanivalójá­ban, amikor a napirenden lévő termőterület bővítéséről tesz említést:- A telepítéskor sok szempon­tot kell érvényre juttatni. Ismerni kell a terület talajtani, vizgazdálkodási, klimatikus és fényviszonyait... Nyilvánvalóan azért, hogy az új helyen is - az időjárás szeszé­lyeit nem feledve - a legjobb sző­lőt tudják majd leszüretelni. Le­gyen hasonlatos az alapanyag az Uraké- és a Sík-dűlőben termet­tekhez, amelyből a legzamato­sabb boraik értek be. A vállalkozás vezetője a borzsűrik által hi­telesített minőség mellett bízik ab­ban, hogy törek­vésüket az igé­nyes piac is hono­rálja. Munkájuk­hoz ezután is meglesz a kellő háttértámoga­tás, nagyobb lehet idővel a feldolgo­zó- és tárolókapa­citásuk. A Szabó-Füzes Szállítás gépparkja a központi telepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents