Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Március 14., szerda Megjelenik a Poszt A napokban vehetik kézbe az olvasók a Poszt című kul­turális, közéleti és kritikai folyóirat idei első számát. Az Egerben szerkesztett, s a megyében negyedévente megjelenő lap tavaszi szá­mában több írás kapcsoló­dik az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharchoz, valamint a szabad sajtó napjához, március 15-éhez. Heves megye Martin József, az egri főiskola kommunikáció tanszékének ve­zetője az 1848-as forradalom kül­földi sajtóvisszhangjával foglalko­zik tanulmányában. A sajtónap alkalmából a lap tanulmányt kö­zöl Eger sajtótörténetéről Barna Béla főiskolai tanársegéd tollából. Petőfi Sándor rejtélyes halála má­ig foglalkoztatja a közvéleményt: Sike Sándor a Barguzinban kuta­tó Kiszely István antropológusnak tette fel kérdéseit a témával kap­csolatban. A folyóirat foglalkozik a nemrég lezajlott egri színidirek­tor-választással is: Egres Béla az új igazgatót, Csizmadia Tibort kérdezte elképzeléseiről. Ponyi László a legutóbbi magyar film­szemlével kapcsolatos gondolata­it osztja meg az olvasókkal. A Posztban olvashatnak továb­bá verseket, novellákat, kritiká­kat is. A prózarovat igazi különle­gességet is kínál: az egykor Eger­ben élő Szigethy András idén megjelenő A krokodilfa című re­gényéből közöl részletet. Folyta­tódik a napokban elhunyt Bá­nyász (Halmai) Istvánnak a XIX. századi Egerben játszódó, A kí­méletlen című, sajnálatos módon torzóban maradt regénye. A Poszt tavaszi számát az egri FO­TOGÉN művészeti csoport fotói díszítik. A címlapot Sohajda Gyu­la tervezte, a hátsó borítón látha­tó alkotás pedig Trón Árpád egri festőművész munkája. A Poszt megjelenéséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújt az OTP Rt., az eg­ri önkormányzat kulturális bizott­sága és a Heves Megyei Hírlapot kiadó Axel Springer-Magyaror- szág Kft. Heves Megyei Irodája, m Elengedik a büntetéseket Eger Több olvasónk is panaszolta a na­pokban, hogy a múlt szombaton délután - amikor általában már nem kell parkolójegyet venni - bün­tetőcédulákat találtak a parkolóban álló autójukon. Mint elmondták, tisztában voltak vele, hogy már­cius 10. munkanapnak számít, ám nem gondolták, hogy ez a parkolási rendet is érinti. Ügy ér­zik, méltán várhatták volna el, hogy az üzemeltető valamilyen formában jelezze a változást. Pap László, a parkolókat üzemel­tető Városgondozás Eger Kft. igazga­tóhelyettese elmondta: a kormány­rendelet értelmében az a szombat az egész országban munkanapnak számított. A parkolóban található jegykiadó automaták is - melyeket még az éves munkaszüneti napok kihirdetésekor beprogramoznak - e szerint működtek. Az illetékes sze­rint „ügyfeleiket” nem csapták be, már csak azért sem, mert március 16-án, pénteken „visszakapják” azt a fél napot, akkor ugyanis csak délig kell fizetni a parkolásért. Sós Tamás igazgató időközben értesítette lapunkat, hogy méltá­nyosságból elengedik a március 10- én kirótt büntetéseket. ieleki Patakba dobták, tűzoltók mentették ki Eger A hét elején tűzoltók mentették ki a belvárosi patakmederből azt a fiatalembert, akit támadói - miután alaposan összevertek és megrugdostak - bedobtak az Egér-patakba. Az őrizetbe vett egri P. T. társával együtt az esti órákban támadt a sértettre az Eszperantó sétány Stella Pizzéria és Kossuth utcai híd kö­zötti részén. A több méter magas támfal aljában heverő sérült ember mentésére a tűzoltók speciáli­san felszerelt Mercedes létrás ko­csija érkezett a helyszínre. A mélyből kötél és hevederek se­gítségével emelték ki a férfit. Mint Kakuk György r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtó- és kommunikáci­ós osztályának vezetője érdek­lődésünkre elmondta: a kisebb, zömében nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szen­vedett férfit kórházba szállítot­ták. Az ügyben a rendőrség foly­tatja a vizsgálatot. . A tűzoltóság megyei ügyele­tén megtudtuk, hogy a patakba dobott férfi mentését erős alko­holos befolyásoltsága is nehezí­tette. Életmentés esetén egyéb­ként a tűzoltók a kivonulás és mentés esetenként tetemes költ­ségét nem tudják kire hárítani. Egy felszerelt gépkocsi és sze­mélyzet igénybevétele ugyanis komoly pénzbe kerül. _________________________________________(KJ) Díjazott tanulók Eger Az Eventus Üzleti Tudományok Szakközépiskolája, Alapfokú Művészetoktatási Iskolában teg­nap a diákok ünnepi műsora után kiosztották a tanulmányi díjakat és az igazgatói dicsérete­ket, melyeket immár hagyomá­nyosan minden évben a kiemel­kedő eredményt elért tanulók kapnak meg. Ezúttal Sajtos Atti­la igazgató Mészáros Viktóriá­nak, Rozgonyi Viktóriának, Sol­ti Tímeának, Szántó Bernadett­nek, Csóka Tímeának, Majoros Mária Mónikának, valamint Tenk Renátának, Kelemen Péter­nek, Pető Erikának és Soós Adri­ennek adott át tanulmányi díjat, amely pénzjutalommal és okle­véllel jár. Az iskola további hét tanulója igazgatói dicséretben részesült. Az ünnepség után a résztvevők banketten szórakoz­hattak tOVább. (ELEK) Diákok és oklevelek. Nemcsak ezért a pillanatért érte meg... FOTÓ: GÁL GÁBOR Elkészültek a tiszai védművek (Folytatás az 1. oldalról) Kiskörénél a duzzasztómű nyitott zsilipkapuin másodpercenként 1600 köbméter víz hömpö­lyög át a Tisza alvizére. Ez a mennyiség a 10,3 méteres rekord vízmagasságnál másodpercen­ként elérte a 3000 köbmétert. A folyót az elkö­Gyermekeket fogadnának A hatvani Szent István Általános Iskola ve­zetésének gesztusa: a Felső-Tiszán kataszt­rófát szenvedett beregi öblözetből harminc gyermeket tudnának fogadni a helyreállítás idején. A megyei katasztrófavédelmi igazga­tóság közvetítette a nemes felajánlást. vetkező napokban a gátőrök és a mozgósított segédőrök figyelik. Az Évízignél elmondták, hogy a Laskón vé­geztek a szádlemezes árvízi kapu kiépítésével. Szükség esetén csak a reteszt kell a helyére emelni. Az újlőrincfalvai területen tele vannak a depóniák, a homokzsákok töltését azonban egyelőre nem kezdik meg. Közerőt sem kér­tek, mert becslésük szerint a mostani 692 ern­es tiszafüredi vízállásból arra lehet következ­tetni, hogy az árhullám a mederben tartható. Igaz, ezt még a várható csapadékmennyiség befolyásolhatja. A Tisza középső szakaszán, Sarudig vasárnap reggeltől már a harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság segélyvonalának (36/412-614, 20/9553- 657) tapasztalatairól Verebélyi Antal őrnagy el­mondta, hogy érzékelik a segítőkészséget. Az egri Tengely-Közmű Kft., valamint a K+KKft. a védekezéshez ajánlott fel komoly erőgépeket, kezelőszemélyzettel együtt. A homlokrakodók, kotrógépek, szállítójárművek, csörlők bevetése még nincs napirenden, ám megnyugtató, hogy tartalékként számolni lehet velük. Az önzetlen­ség példája lehet a bükkszenterzsébeti Utassy József vállalása, aki az ünnepnapok idejére 3 tonnás IFA-billencsét kívánja az árvízi védeke­zés szolgálatába állítani. Voltak munkanélküli férfiak, akik szintén jelentkeztek, hogy elmen­nének homokzsákokat tölteni. (BUDAVÁRI) Út lesz, de vajon milyen? (Folytatás az 1. oldalról) Elvégre évente négyezer forint kommunális adót fizetnek a gép­kocsitárolók után, szeretnék, ha valami hasznát látnák a befizeté­seknek. így ugyanis csak egy na­gyon bosszantó költség, ami rá­adásul nem is jár egyedül, mert kötelező megvásárolniuk a sze­métszállításra szolgáló zsákokat, ám - mivel a garázssor gyakran megközelíthetetlen - a hulladéko­kat nem szállítják el. A polgármesteri hivatal város­üzemeltetési igazgatóságán Pata­ki Pál igazgatóhelyettes arról tájé­koztat: az idén lesz út a garázs­sorhoz. Megvan rá a pénz is. Igaz, az még nem dőlt el, hogy milyen burkolatot kap az említett sza­kasz.- A kialakult helyzet nem „csu­pán” a garázsok tulajdonosainak jelent gondot, az épületsor mö­götti, mélyebben fekvő területen mezőgazdasági telkek vannak, s a csapadékvíz most ezekre folyik. Emiatt természetesen az ottani tulajdonosok is megoldást köve­telnek tőlünk. Úgy vélem, a ga­rázssor északi végén lévő lejáró­nál csak a hirtelen szintkülönbsé­get küszöböljük ki, s megoldjuk a vízelvezetést, míg a déli végénél - ugyancsak az esővíz kordában tartását figyelembe véve - meg­erősítjük az utat is. Kérdésünkre a szakember azt is elmondta, hogy nehéz a ga­rázstulajdonosokkal egyeztetni, mert száznyolcvan ügyféllel le­hetetlen érdemben tartani a kap­csolatot. Ezért célravezetőnek tűnne, ha az érintettek képviselőt bíznának meg érdekeik érvénye­sítésével. Ottjártunkkor egyéb­ként az emberek azt mondták: az ésszerűség határai között hajlan­dóak lennének hozzájárulni az útépítés költségeihez. Ennek kap­csán a hivatal szakembere el­mondta: még nem eldöntött, hogy „milyen műszaki tartalom­mal” készül el a beruházás. így nem lehet tudni, hogy mennyibe kerül. Ám azt is hozzátette: meg­ítélése szerint nem elsősorban pénzkérdés, hogy milyen út épül­het, hanem a terepviszonyok és a - meglehetősen bonyolult - tulaj­donviszonyok határozzák meg a lehetőségeket. _____________________IEWÉI M úlóban a járvány Heves megye Az elmúlt héten hetven százalék­kal csökkent az influenzaszerű tü­netekkel orvoshoz fordulók száma a korábbi napokban regisztrált adatokhoz képest. Ez azt mutatja, hogy megszűnőben van az influ­enzajárvány. Az ÁNTSZ Heves Megyei Intézete által kiadott jelen­tésből kiderül, hogy a megyében mindöszszesen 801-en forduhak orvoshoz, ami a lakosságnak már csak 0,2 százaléka. A megbetege­dés továbbra is főként a 14 éven aluliakat érinti. Kórházi ápolásra csupán ketten szonáták, szövőd­ményt 21 betegnél mutattak ki. A korábbi évek influenzajárványai­hoz képest a mostani enyhébb le- folyást mutat._______________■ P ihenő kasszák Heves megye A nagyobb kereskedelmi egysé­gek, üzlethálózatok zárva tarta­nak a nemzeti ünnepen. Infor­mációnk szerint ezúttal az egri TESCO is bezár. Az idén pihen­nek a kasszák. A piros betűs nap után viszont, március 16-án a kereskedők többsége újra kinyit. Nem tervez akció-ellenőrzést az ünnepen a Heves Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, ám mint Szabó Jó­zsef igazgató elmondta: ha olyan bejelentés érkezik, hogy a munkáltató megsértette a mun­kaszüneti napra érvényes ren­delkezéseket, azt kivizsgálják. Az egyszemélyes boltokat üze­meltető kisvállalkozók egyéb­ként akkor és addig tarthatnak nyitva, ameddig jónak látják. Esetükben a munkaidőt, illetve saját foglalkoztatásukat nem korlátozza a törvény. __________________________(KJ) Kilinc s a hivatalokhoz A ritka pillanat, a hazai szemé­szet- és irodalomtörténet talál­kozási pontja a márciusi ifjú, Petőfi Sándor életrajzában ér­hető tetten. A másfél százados horizonton feltűnik ama bizo­nyos 1842. július 7-i nap, mikor Sándorunk a pápai kollégium diákjaival közösen fürkészte a készülő napfogyatkozást. Eme égi jelenethez hasonlatosat két esztendeje - 1999 augusztusá­ban - módunk volt egyébiránt magunknak is megélnünk. Nos, költőnk, a kísérletező szellem elhatározta, hogy vé­dőüveg nélkül, szabad szem­mel néz a Napba, és kíséri vé­gig a látványos eseményt. Min­dent látni akart, semmit sem mulasztva. Orlay Petrik Soma nevezetű iskolatársa és barátja, aki a költő életének sok apró és hiteles részletével szolgál, ez­úttal sem hagy cserben ben­nünket. Visszaemlékezésében érzékletesen írja le az esetet. Fél Hét Látásromlás Petőfi a fényes, fogyó napko­rongba tekintve feltette magá­ban, hogy annak teljes elfogyá­sáig, az utolsó minutáig bele fog tekinteni. És lön. Nem hall­gatva baráti tanácsra és unszo­lásra, az intés ellenére csak­ugyan belebámult az égi színjá­tékba. De amint az első szúrós sugár újra kilövellt, Petőfi sze­meire csapta tenyerét, egészen hazáig karon kellett őt vezetni, és csak napok múlva szűnt meg káprázata. Ám bal szemének ez annyira ártott, hogy azzal sohasem látott többé tisztán. Költeményében is megörökíti a vakító pillanatot: „Teremtő Is­ten! Szemeimre a vakságot csak nem küldöd? Mi lesz belő­lem, hogyha többé nem látha­tok lányt s pipafüstöt!” Az ember ma már belátja: a nagy dolgok egész apróságo­kon buknak meg vagy lendül­nek tovább, s a történelem rej­tett rugóit, csapóajtóit felfed­ve, a pőre valóság mindig fa­kónak és esetlegesnek tűnik. Itt van hát a magyar forrada­lom lázas fejű gyerekemberei­nek egyike, aki fordított egyet az idő kerekén. S mint kiderült, az esemé­nyek során tisztánlátásában vé­gig erősen akadályoztatva volt. Ma már e nélkül a homály nél­kül, lehet, rég német világnyel­vű keleti tartománya lennénk az Európai Uniónak. Egy-két Nobel-díjas íróval, költővel. Igaz, akkor nem ismernénk a Nemzeti dalt - amiért igazán nagy kár lenne. Vannak, akik szemük világá­tól független messzebbre lát­nak a világban, tovább jó sze­mű nemzedéküknél. Termé­keny vakság. Hiszünk az ilyen apró csodákban. KOVÁCS JÁNOS Menetrend Heves megye Az Agria Volán Rt. tájékoztatása szerint a helyi és helyközi járatok ma a hä utolsó munkanapjára vo­natkozó menetrend szerint közle­kednek. Március 15-16-17-én a munkaszüneti napokra, 18-án az első tanítási napot megelőző mun­kaszüneti napra, míg 19-én az első tanítási napra érvényes rend sze­rint indulnak és érkeznek a jára­tok. A Losoncra közlekedő nem­zetközi járat csütörtökön, pénte­ken és szombaton reggel 7 órakor indul az egri autóbusz-állomásról. * A 3-as számú helyi járat hétfőn üzemkezdettől - közműépítési munkák miatt - nem érinti a Beth­len Gábor utcát. Baktai úti célállo­mását a Vörösmarty, Király, Mindszenty úton haladva éri el. A terelés várhatóan 3-4 hétig tart. Emiatt a társaság kéri az utazókö- zönség türelmét és megértését. ■ Eger- Noha az önkormányzati szféra köztudottan anyagi nehézségek­kel küzd, ám egyre több olyan project jelenik meg, amelynél „elvárják” a pályázni szándéko­zó településektől, hogy független tanácsadókat is alkalmazzanak- mondotta Poór József, a Vezeté­si Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja azt a tegnapi szakmai fórumot követően, amelyet a szövetség a megyei önkormányzattal közö­sen szervezett az önkormány­zatok, illetve intézményeik, va­lamint a vállalkozói szektor szá­mára. A fórumot megnyitó Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke egyebek mellett hangsúlyozta: alapvető, hogy a különböző te­rületfejlesztési szinteken is a szakmaiság és a tervszerűség irányába mozduljon el a megye, eddig ugyanis sokszor vagylago­san, ad hoc módon dőltek el a fejlesztési kérdések. Ahhoz ugyanis - tette hozzá -, hogy a működőtőke nagyobb arányban jelenjen meg itt, komoly infrast­rukturális beruházásokra van szükség, mert a megye csatorná­zottsága rosszabb az országos átlagnál, de komoly gondot je­lent a szilárdhulladék-lerakók hiánya is, akárcsak az úthálózat állapota. A tanácsadók szerepé­ről szólva Sós Tamás akképp fo­galmazott, hogy Eger 130 kilo­méterre van a fővárostól, ezért nem árt, ha tudjuk: hol van a ki­lincs a budapesti hivatalokban. Mint Poór József rámutatott: ezekkel a fórumokkal arra sze­retnék felhívni az önkormány­zatok és a vállalkozók figyelmét, hogy mit is várhatnak el a ta­nácsadóktól. (-NE)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents