Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-12 / 60. szám
I 2001. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ HEVES KÖRZET E Heves Megyei Hírlap - 5. oldal E S Kegyhelyek és falifülkék Leltár készült a vallási emlékekről Egy hosszabb néprajzi kutatás fejeződött be a közelmúltban Hevesen, amelynek eredményeképpen számba vették a városban, illetve környékén felszentelt vallási emlékhelyeket, kegytárgyakat, falifülkéket, kegyszobrokat. A kutatást Gyimesiné Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus végezte. A leltárba vétel jelentőségét az is növeli, hogy több vallási emlékhely az utóbbi időszakban elpusztult, megsemmisült. A megmaradtak óvására kiemelt figyelmet szentelnek. Heves Kereszt és kegyszobor állítására már a középkorban is találunk példát, habár gyakorlata és hagyománya csak a barokk idején alakult ki - derül ki Gyimesiné Gömöri Ilona tanulmányából. - A keresztállítás gyakorlatának elszaporodását a XVII. század pestis- járványai, törökdú- lásai, lelki megrázkódtatásai magyarázzák meg. Hevesen az első keresztet 1793-ban emelték a Felső temetőben. A keresztállítókat két nagy társadalmi körre lehet elkülöníteni. A XIX. század elején főleg nemesi, birtokos családok állíttatták, míg a XX. század elején paraszti, gazdaközösségek is emeltek hálából út menti kereszteket. Elhelyezkedésük szempontjából viszont gyakori, hogy kultikus, vallási céllal útkereszteződésekbe vagy termelési helyekre (mint például a hevesi szőlőkbe) állították, védelemkérésképpen. Ez utóbbi esetben érdekes lehet megjegyezni, hogy az 1920-as években, a mátrai szőlőültetvények pusztulása után egyre jelentősebbekké váltak a hevesi szőlők, s a kitelepülés is meggyorsult. Mivel Heves temploma 5-6 kilométer távolságban volt, így a kitelepülök körében megnőtt az igény a helyi kultikus tárgyak közelségére. A kereszteket többnyire siroki riolittufából vagy bogácsi andezittufából készítették kőfaragó mesterek. A korpuszok anyaga azonban a legtöbb esetben pléh. Ezt a bádogosmesterek szabták mintára, s rendszerint festegető pap, tanító, vagy egyszerű, de ügyes kezű parasztasz- szony festette meg. A munkálatokat a bádogosok és a kőfaragók esetében is úgynevezett mintatankönyvek segítették. Az állítta- tónak szinte minden esetben kellett keresztalapítványt tennie, ami egy nagyobb összeg „számlán” történő elhelyezését jelentette annak érdekében, hogy a későbbiekben legyen miből tata- roztatni a keresztet. A kutatások jelenlegi állása szerint tizenegy elpusztult keresztet térképeztek fel, amelyek közül legutoljára az 1999-es villámcsapás következtében semmisült meg a Csikóskereszt. Hasonlóan kultikus célokkal állíttatták a kegyszobrokat is. A város legrégibb kegyszobra az 1768-ban felszentelt Nepomuki Szent János. Gyakorlata azonban a XX. század elején terjedt el, amikor tehetősebb családok házuk előkertjében állíttattak szobrot a család védelmére. A tíz, ma is ismert kegyszobor közül csak három esetében készült alapítványi irat. A lakóházak, falifülkék kegy- szobor-állításai mögött a népi vallásosság jelei figyelhetők meg. Az „alkotások” többségét búcsúban vették és vitték haza. Jelenleg tíz ház falifülkéi őriznek kegyszobrokat, s érdekes lehet még az is, hogy az utódok sem igyekeznek „megszabadulni” ezektől a családi ereklyéktől. Gömöri Ilona értékes tanulmányaiból kiderül még az is, hol vannak vallási emlékhelyek, kik és milyen céllal állíttatták azokat, s tartalmas összefoglalót olvashatunk ezek jelentőségéről, megőrzésének fontosságáról iS. (SZUROMI) A Csikós-keresztet 1999-ben egy villámcsapás döntötte le Szocialista és polgári párti összhang? Pénzhiány ellenére is százötvennyolcmillió forint fejlesztésre Kilencvenmillió forintos forráshiánnyal fogadta el a város vezetése az idei esztendő költségvetését, miközben 158 millió forintot különítettek el fejlesztésre. Mire lesz ez elég? Tudják-e a lakosság által szorgalmazott útépítéseket teljesíteni? Melyek lesznek az év legfontosabb feladatai? Ezekről kérdeztük a város polgármesterét, Kontra Gyulát. Heves- Immár megszokott, hogy a város forráshiányosán indítja az évet, ettől függetlenül az intézményhálózatot meg tudják őrizni, és a működőképességet is biztosítani tudják. Meddig kezelhető ez a pénzügyi helyzet ?- Évek óta szembesülünk ezzel a problémával, amelynek gyökere ott keresendő, hogy a nyolcvanas évek végén bevezették a normatív finanszírozást, viszont a törvényhozás korrekcióját nem fejezték be. Ez tipikusan kisvárosi probléma - válaszolja a városvezető. - Ilyenkor a grémium két dolgot tehet. Az egyik, amelyre a korábbi években volt próbálkozás, az idén azonban már fel sem vetődött, az a város működésének a költségekhez történő lecsökkentése, ami magyarul intézménybezárást takar. Ez abszurd lépés lenne a részünkről, hiszen a költségvetés számainak tárgyalásakor lehet, hogy fölösleges egy művelődési intézmény, de azt, hogy mit veszítenénk a bezárásával, csak akkor tudnánk meg, ha valóban bezárnánk, és mondjuk a gyermekeknek nem lenne hétvégi program a városban. A másik, sokkal ésszerűbb megoldás a probléma kezelésére, hogy a privatizációs bevételeket különítjük el fejlesztés céljára, és pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek kiírt lehetőségekre. A privatizációs bevételek üyeténképpen történő felhasználása azt jelenthetné, hogy vagyont vesztünk. A valóságban ez mégsem így van, hiszen pályázatokkal megduplázható a fejlesztésre fordítható összeg.- Az idén 158 millió forintot különítettek el fejlesztésre. Mire lesz ez elég?- Nincsenek kiemelt területeink. Fontos az egészségügy folyamatos fejlesztése, hogy a lakosság komfortérzete növekedjen, s ne kelljen egy ultrahangos vizsgálat miatt Egerbe utaznia. De a legfőbb igényt, az útépítést sem hanyagolhatjuk el. Ez az említett 158 millió forint úgy őszük meg, hogy 20 milliót fordítunk az egészségügy fejlesztésére, 15 müliót az ötödik háziorvosi körzet kialakítására, az oktatási intézményeink 5 millió forintot kapnak fejlesztésekre, amely pályázati pénzekkel 100 90 80 .1 70 S 60 1 50 1 40 30 20 10 0 kiegészítve az év végére elérheti a 15-20 miüiót is, s az útépítésre 30 millió forint önrészt különítettünk el, amely pályázatokkal, lakossági hozzájárulással felmehet 100 millió forintra is. A fejlesztéseink tervezésekor mindig szembesülünk azzal a kisvárosokat érintő problémákkal, hogy nem azt a feladatot célozzuk meg, amelyre égetően szükség lenne, hanem azt, amelyet a kormányzat pályázati lehetőségekkel is megtámogat.- Eddig szülte minden évre jutott egy, a lakosságot megosztó vita, jelenleg nevezetesen a szobor-ügy...- Abban szinte mindenki egyetért, hogy a millenniumra kell valami maradandót állítani. Ezzel tartozunk a városi rangunknak. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a város szülöttjének, Kő Pálnak egy Szent István-alkotását állítjuk fel. Mivel a művész vásárlási szándékát jelezte a szülőházára, így egyfajta csereként tudtuk volna az üzletet lebonyolítani. Ezt a testület elvetette, s ár. Czakó Gábor képviselő - a lakossági igényeket figyelembe véve A HEVES MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS PÁLYÁZATAIN NYERT ÖSSZEG (ÉVEK SZERINT! BONTÁSBAN) 91 millió 78,5 millió forint 1996 1997 1998 1999 2000 ■ Ez utóbbi esztendő alacsony pályázati támogatottsága az önerő hiányának tudható be. 40 millió forint forint 57 millió forint 11 25 mHiíó 11- pályázat kiírását javasolta. Ez megtörtént, sőt egy civil szervezeteket, egyházakat tömörítő bizottság dolgozott a legjobb megoldás kiválasztása érdekében. Bár jelenleg napvilágot láttak olyan számítások is, amelyek szerint 10 millió forint lesz az összköltség, ez máris nem felel meg a valóságnak, hiszen az eredeti 7,5 miüió forintos összeget csökkentették a képviselői felajánlások és az a tény, hogy a képzőművészeti lektorátus zsűrizése után pályázhatunk is.- Az utóbbi hónapokban úgy tűnik, a testületi munkában ismét megjelent a politikai hovatartozás...- Minden képviselőben kivétel nélkül megvan az együttműködés igénye..A város érdekeinek figyelembevételére jó példa, hogy utóbb az MSZP-s polgármester mellett kiálltak a polgári pártok képviselői. A megbeszélés lehetőségét mindenki igényli és kéri. Én remélem, a negyedik év végén úgy állunk fel, hogy tudtunk és jól tudtunk együtt dolgozni. ______2____________ SZU ROMI RITA Az Arthur Troop temetésére Angliába utazó magyar delegáció Meghalt Troop A közelmúltban vettek végső búcsút munkatársa, barátai Arthur Trooptól, a nemzetközi rendőri szervezet, az IPA alapító tagjától. Az elismert rendőri szaktekintély 1998-ban Hevesen is járt, amikor részt vett az IPA-emlék- park avatóünnepségén. Jó kapcsolatát a magyar rendőr kollégákkal az is bizonyította, hogy az Alföldön felavatták életnagyságú szobrát. Temetésére Stramfordba elutazott dr. Francsics Ottó hevesi rendőrkapitány, aki természetesen több emléktárggyal tért haza, amelyeket azóta elhelyeztek a tamamérai Rendőrmúzeumban. m KISKÖRE. A helyi óvoda szülői munkaközössége a közelmúltban jótékonysági bált szervezett. A nagy számban megjelent szülőket és nagymamákat az óvodások szórakoztatták műsorral. A rendezvény érdekessége, hogy a mulatságot tombolahúzás is színesítette, a kisorsolásra váró apró meglepetéseket pedig az óvodások készítették. A bevételből a gyermek- intézmény eszközfejlesztését segítik. TENK. Március 14-én rendezik az általános iskola tornatermében a megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadsághősök emlékére. Az ünnepségen az iskola tanulói adnak műsort, majd megkoszorúzzák a millenniumi emlékparkban a millenniumi emlékkövet. JÓTÉKONYSÁGI BÁL. Márci- us 16-án rendezik meg a tenki általános iskolában a hagyományos szülők-nevelők jótékonysági bált. Az eseményt immár tíz éve szervezi a szülői munkaközösség. A jótékony célú mulatság bevételét az iskola eszköz- készletének fejlesztésére, oktatási segédanyagok vásárlására fordítják. RENDŐRKIÁLLÍTÁS. A tar- namérai Rendőrmúzeum gyűjteményéből az idén tavasszal is szerveznek vándorkiállítást. Április 6-án Polgárban, előtt Baján nyílik kiállítás a Rendőrmúzeum anyagából. Május 17-én a fővárosi Böszörményi úti Nemzetközi Oktatási Központban pedig száz év rendőr-relikviáiból nyílik bemutató. Ez utóbbi ünnepségen részt vesz az amerikai FBI vezetője is. NYUGDÍJASOK. A nőnap al kalmából színvonalas háziünnepséget rendezett a hevesi nyugdíjasklub. A hölgyeket Kontra Gyula polgármester köszöntötte, aki azt hangsúlyozta: ezen a napon végső soron senki nem nőket köszönt, hanem anyukákat, nagymamákat, feleségeket, kedveseket, hölgyeket, azokat, akiknek jósága, mosolya nélkül sokkal szegényebb lenne életünk. Ezután Zagyva Bertalanná a hölgyek nevében köszöntötte a férfiakat. ■ A testület egyszemélyes szolgálója Heves Amikor az után érdeklődtem, vajon mi a titka annak, hogy Veronka mindig mindent tud, főnöke egyszerűen azt felelte: nemcsak hogy azt tudja, kit hol ér el, mi a fontos és mi a kevésbé az, még azt is tudja, hogy merről fúj a szél... Besenyei Veronika tényleg valóban mindent tud. Pontosan ráérez arra, mikor kapcsolhatja a telefonálót főnöke után az értekezletre, mikor kell leülni és beszélgetni az ügyféllel, melyek a fontos és kevésbé fontos tennivalók. Ez a titka annak, hogy a Hevesi Polgár- mesteri Hivatal titkárságán minden flottul megy. Pedig Veronka nem munkamániás. Egyszerűen csak szereti azt, amit csinál, és odafigyel környezetére.- Harminchárom éve vagyok a pályán - meséli Veronika -, s ebből mindössze két hónapot töltöttem olyan munkahelyen, ahol nem éreztem magam jól. Mindig igyekeztem megismerni a főnököt. Ha ez megtörtént, gyerekjáték volt vele dolgozni. Egyszer volt egy olyan vezetőm, aki ha idegesen jött be, azzal kezdte: hozd a gépet, hozd a papírt, diktálok. Később rájöttem, nem történik semmi baj, ha előbb megká- véztatom. Utána az ő napja is jobban indult, és nem akart azonnal diktálni. Máskor viszont egy notórius felje- lentgetőt szelídített meg. Rájött, az asszonynak más egyéb baja nincs, mint hogy nem foglalkoznak vele, nincs kivel beszélgetnie. Elküldte hát a piacra. Onnantól megszűntek a feljelentések, s csak „rendes asszonyként” emlegette őt az ügyfél. Veronika végigjárta a ranglétrát. Holott - testvéreihez hasonlóan - ő is szeretett volna tanulni, de édesanyja három lányt neveti, így az egyiküknek dolgoznia kellett, hogy a többiek tanulhassanak. Veronika lett az. Nagy önszorgalommal gyakorolta be magát a gyors- és gépírásba, tehetsége pedig már akkor megnyilvánult, amikor a járási tanács időszakában vidékre is kivitték iratokat, jegyzőkönyveket rendezni oda, ahol nem álltak a helyzet magaslatán. Arról azonban szó sincs, hogy a lelkes adminisztrátor, titkárnő munkamániás lenne. (Habár - vallja be - amikor munka van, akár az éjszakáját is feláldozza. Ilyen volt a két évvel ezelőtti hevesi belvíz időszaka is, amikor hajnal négy és hat között engedélyezett magának pihenőt, s egy perccel sem volt többet otthon, mint főnökei.) Önszorgalomból megtanult riselni, saját kezűleg gondozza mindig virágoskertjét, ablakát, nem felejti el augusztusban a muskátlikat átültetni, és nyaranta, amikor a testület szabadságon van, ő is kiveszi pihenőidejét, és keresztlányait tanítja sütni-főzni. S emellett nagyon lelkiismeretes. Ebédkor is ő veszi fel a telefonvonalat, hiszen mint mondja, menjen csak más ebédelni, ő tartja a frontot. Az éves szabadságot is csak akkor veszi ki, ha a testület is pihenni megy. S még egy dolog, amiről ő híres a polgármesteri hivatalban: soha nem hazudik. Ha valamit elront vagy hibázik, azonnal bevallja. Másképp - mondja - hogyan álljon ki mellette a főnök, ha egyszer elvesztette a bizalmát?- Az elmúlt három évtized nekem nagy élmény volt - összegzi a hivatalban töltött napjait. - A munkát mindig szerettem, minden nap volt valami izgalmas feladat. És ami ettől is fontosabb, jó ide bejárni. Attól nagyobb büntetés nincs az ember életében, ha remegve kell egy munkahelyre bemennie. Ilyet az említett két hónap kivételével soha nem éreztem. S ha elölről kezdeném, akkor is ezt a pályát választanám. S hogy mindezt megerősítse, még hozzáteszi: ha az ember örömmel jár dolgozni, az jobb, mint egy lottó ötös. Az ugyanis elfogy, de az itt kapott élmé- nyek egy életen át tartanak, iszuromd Besenyei Veronika: Minden nap egy újabb élmény
