Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-12 / 60. szám

I 2001. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ HEVES KÖRZET E Heves Megyei Hírlap - 5. oldal E S Kegyhelyek és falifülkék Leltár készült a vallási emlékekről Egy hosszabb néprajzi kutatás fejeződött be a közelmúlt­ban Hevesen, amelynek eredményeképpen számba vették a városban, illetve környékén felszentelt vallási emlékhe­lyeket, kegytárgyakat, falifülkéket, kegyszobrokat. A ku­tatást Gyimesiné Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus vé­gezte. A leltárba vétel jelentőségét az is növeli, hogy több vallási emlékhely az utóbbi időszakban elpusztult, meg­semmisült. A megmaradtak óvására kiemelt figyelmet szentelnek. Heves Kereszt és kegyszobor állítására már a középkorban is találunk példát, habár gyakorlata és ha­gyománya csak a barokk idején alakult ki - derül ki Gyimesiné Gömöri Ilona tanulmányából. - A keresztállítás gyakorlatának el­szaporodását a XVII. század pestis- járványai, törökdú- lásai, lelki megráz­kódtatásai magya­rázzák meg. Heve­sen az első keresztet 1793-ban emelték a Felső temetőben. A keresztállítókat két nagy társadalmi körre lehet elkülö­níteni. A XIX. szá­zad elején főleg ne­mesi, birtokos csa­ládok állíttatták, míg a XX. század elején paraszti, gaz­daközösségek is emeltek hálából út menti kereszteket. Elhelyezkedésük szempontjából vi­szont gyakori, hogy kultikus, vallási cél­lal útkereszteződé­sekbe vagy termelé­si helyekre (mint például a hevesi szőlőkbe) állítot­ták, védelemkérés­képpen. Ez utóbbi esetben érdekes lehet megje­gyezni, hogy az 1920-as évek­ben, a mátrai szőlőültetvények pusztulása után egyre jelentő­sebbekké váltak a hevesi szőlők, s a kitelepülés is meggyorsult. Mivel Heves temploma 5-6 kilo­méter távolságban volt, így a ki­települök körében megnőtt az igény a helyi kultikus tárgyak közelségére. A kereszteket többnyire siroki riolittufából vagy bogácsi andezittufából készítették kőfa­ragó mesterek. A korpuszok anyaga azonban a legtöbb eset­ben pléh. Ezt a bádogosmesterek szabták mintára, s rendszerint festegető pap, tanító, vagy egy­szerű, de ügyes kezű parasztasz- szony festette meg. A munkálato­kat a bádogosok és a kőfaragók esetében is úgynevezett minta­tankönyvek segítették. Az állítta- tónak szinte minden esetben kel­lett keresztalapítványt tennie, ami egy nagyobb összeg „szám­lán” történő elhelyezését jelen­tette annak érdekében, hogy a későbbiekben legyen miből tata- roztatni a keresztet. A kutatások jelenlegi állása szerint tizenegy elpusztult keresztet térképeztek fel, amelyek közül legutoljára az 1999-es villámcsapás következ­tében semmisült meg a Csikós­kereszt. Hasonlóan kultikus célokkal állíttatták a kegyszobrokat is. A város legrégibb kegyszobra az 1768-ban felszentelt Nepomuki Szent János. Gyakorlata azonban a XX. század elején terjedt el, ami­kor tehetősebb családok házuk előkertjében állíttattak szobrot a család védelmére. A tíz, ma is is­mert kegyszobor közül csak há­rom esetében készült alapítványi irat. A lakóházak, falifülkék kegy- szobor-állításai mögött a népi val­lásosság jelei figyelhetők meg. Az „alkotások” többségét búcsúban vették és vitték haza. Jelenleg tíz ház falifülkéi őriznek kegyszob­rokat, s érdekes lehet még az is, hogy az utódok sem igyekeznek „megszabadulni” ezektől a csalá­di ereklyéktől. Gömöri Ilona érté­kes tanulmányaiból kiderül még az is, hol vannak vallási emlékhe­lyek, kik és milyen céllal állíttat­ták azokat, s tartalmas összefog­lalót olvashatunk ezek jelentősé­géről, megőrzésének fontosságá­ról iS. (SZUROMI) A Csikós-keresztet 1999-ben egy villámcsapás döntötte le Szocialista és polgári párti összhang? Pénzhiány ellenére is százötvennyolcmillió forint fejlesztésre Kilencvenmillió forintos forráshiánnyal fo­gadta el a város vezetése az idei esztendő költségvetését, miközben 158 millió forintot különítettek el fejlesztésre. Mire lesz ez elég? Tudják-e a lakosság által szorgalmazott út­építéseket teljesíteni? Melyek lesznek az év legfontosabb feladatai? Ezekről kérdeztük a város polgármesterét, Kontra Gyulát. Heves- Immár megszokott, hogy a város forráshiányo­sán indítja az évet, ettől függetlenül az intéz­ményhálózatot meg tudják őrizni, és a működő­képességet is biztosítani tudják. Meddig kezelhe­tő ez a pénzügyi helyzet ?- Évek óta szembesülünk ezzel a problémával, amelynek gyökere ott keresendő, hogy a nyolcva­nas évek végén bevezették a normatív finanszíro­zást, viszont a törvényhozás korrekcióját nem fejez­ték be. Ez tipikusan kisvárosi probléma - válaszolja a városvezető. - Ilyenkor a grémium két dol­got tehet. Az egyik, amelyre a korábbi évek­ben volt próbálkozás, az idén azonban már fel sem vetődött, az a város működésének a költségekhez történő lecsökkentése, ami ma­gyarul intézménybezárást takar. Ez abszurd lépés lenne a részünkről, hiszen a költségve­tés számainak tárgyalásakor lehet, hogy fö­lösleges egy művelődési intézmény, de azt, hogy mit veszítenénk a bezárásával, csak akkor tudnánk meg, ha valóban bezárnánk, és mondjuk a gyermekeknek nem lenne hétvégi program a városban. A másik, sokkal ésszerűbb megoldás a probléma kezelésére, hogy a privatizációs bevételeket különít­jük el fejlesztés céljára, és pályázunk az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe került települések­nek kiírt lehetőségekre. A privatizációs bevételek üyeténképpen történő felhasználása azt jelenthet­né, hogy vagyont vesztünk. A valóságban ez még­sem így van, hiszen pályázatokkal megduplázható a fejlesztésre fordítható összeg.- Az idén 158 millió forintot különítettek el fejlesztésre. Mire lesz ez elég?- Nincsenek kiemelt területeink. Fontos az egészségügy folyamatos fejlesztése, hogy a lakos­ság komfortérzete növekedjen, s ne kelljen egy ultrahangos vizsgálat miatt Egerbe utaznia. De a legfőbb igényt, az útépítést sem hanyagolhatjuk el. Ez az említett 158 millió forint úgy őszük meg, hogy 20 milliót fordítunk az egészségügy fejleszté­sére, 15 müliót az ötödik háziorvosi körzet kialakí­tására, az oktatási intézményeink 5 millió forintot kapnak fejlesztésekre, amely pályázati pénzekkel 100 90 80 .1 70 S 60 1 50 1 40 30 20 10 0 kiegészítve az év végére elérheti a 15-20 miüiót is, s az útépítésre 30 millió forint önrészt különítettünk el, amely pályázatokkal, lakossági hozzájárulással felmehet 100 millió forintra is. A fejlesztéseink ter­vezésekor mindig szembesülünk azzal a kisváro­sokat érintő problémákkal, hogy nem azt a felada­tot célozzuk meg, amelyre égetően szükség lenne, hanem azt, amelyet a kormányzat pályázati lehe­tőségekkel is megtámogat.- Eddig szülte minden évre jutott egy, a lakos­ságot megosztó vita, jelenleg nevezetesen a szo­bor-ügy...- Abban szinte mindenki egyetért, hogy a mil­lenniumra kell valami maradandót állítani. Ezzel tartozunk a városi rangunknak. Az eredeti elképze­lés az volt, hogy a város szülöttjének, Kő Pálnak egy Szent István-alkotását állítjuk fel. Mivel a mű­vész vásárlási szándékát jelezte a szülőházára, így egyfajta csereként tudtuk volna az üzletet lebonyo­lítani. Ezt a testület elvetette, s ár. Czakó Gábor képviselő - a lakossági igényeket figyelembe véve A HEVES MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS PÁLYÁZATAIN NYERT ÖSSZEG (ÉVEK SZERINT! BONTÁSBAN) 91 millió 78,5 millió forint 1996 1997 1998 1999 2000 ■ Ez utóbbi esztendő alacsony pályázati támogatottsága az önerő hiányának tudható be. 40 millió forint forint 57 millió forint 11 25 mHiíó 11- pályázat kiírását javasolta. Ez megtörtént, sőt egy civil szervezeteket, egyházakat tömörítő bi­zottság dolgozott a legjobb megoldás kiválasztása érdekében. Bár jelenleg napvilágot láttak olyan számítások is, amelyek szerint 10 millió forint lesz az összköltség, ez máris nem felel meg a valóság­nak, hiszen az eredeti 7,5 miüió forintos összeget csökkentették a képviselői felajánlások és az a tény, hogy a képzőművészeti lektorátus zsűrizése után pályázhatunk is.- Az utóbbi hónapokban úgy tűnik, a testületi munkában ismét megjelent a politikai hovatar­tozás...- Minden képviselőben kivétel nélkül megvan az együttműködés igénye..A város érdekeinek fi­gyelembevételére jó példa, hogy utóbb az MSZP-s polgármester mellett kiálltak a polgári pártok kép­viselői. A megbeszélés lehetőségét mindenki igényli és kéri. Én remélem, a negyedik év végén úgy állunk fel, hogy tudtunk és jól tudtunk együtt dolgozni. ______2____________ SZU ROMI RITA Az Arthur Troop temetésére Angliába utazó magyar delegáció Meghalt Troop A közelmúltban vettek végső bú­csút munkatársa, barátai Arthur Trooptól, a nemzetközi rendőri szervezet, az IPA alapító tagjá­tól. Az elismert rendőri szakte­kintély 1998-ban Hevesen is járt, amikor részt vett az IPA-emlék- park avatóünnepségén. Jó kap­csolatát a magyar rendőr kollé­gákkal az is bizonyította, hogy az Alföldön felavatták életnagy­ságú szobrát. Temetésére Stramfordba el­utazott dr. Francsics Ottó heve­si rendőrkapitány, aki termé­szetesen több emléktárggyal tért haza, amelyeket azóta elhe­lyeztek a tamamérai Rendőr­múzeumban. m KISKÖRE. A helyi óvoda szü­lői munkaközössége a közel­múltban jótékonysági bált szer­vezett. A nagy számban megje­lent szülőket és nagymamákat az óvodások szórakoztatták műsorral. A rendezvény érde­kessége, hogy a mulatságot tombolahúzás is színesítette, a kisorsolásra váró apró meglepe­téseket pedig az óvodások készí­tették. A bevételből a gyermek- intézmény eszközfejlesztését segítik. TENK. Március 14-én rendezik az általános iskola tornatermé­ben a megemlékezést az 1848/49-es forradalom és sza­badsághősök emlékére. Az ün­nepségen az iskola tanulói ad­nak műsort, majd megkoszo­rúzzák a millenniumi emlék­parkban a millenniumi emlék­követ. JÓTÉKONYSÁGI BÁL. Márci- us 16-án rendezik meg a tenki általános iskolában a hagyomá­nyos szülők-nevelők jótékonysá­gi bált. Az eseményt immár tíz éve szervezi a szülői munkakö­zösség. A jótékony célú mulat­ság bevételét az iskola eszköz- készletének fejlesztésére, okta­tási segédanyagok vásárlására fordítják. RENDŐRKIÁLLÍTÁS. A tar- namérai Rendőrmúzeum gyűj­teményéből az idén tavasszal is szerveznek vándorkiállítást. Április 6-án Polgárban, előtt Ba­ján nyílik kiállítás a Rendőrmú­zeum anyagából. Május 17-én a fővárosi Böszörményi úti Nem­zetközi Oktatási Központban pedig száz év rendőr-relikviái­ból nyílik bemutató. Ez utóbbi ünnepségen részt vesz az ame­rikai FBI vezetője is. NYUGDÍJASOK. A nőnap al kalmából színvonalas háziün­nepséget rendezett a hevesi nyugdíjasklub. A hölgyeket Kontra Gyula polgármester kö­szöntötte, aki azt hangsúlyozta: ezen a napon végső soron senki nem nőket köszönt, hanem anyukákat, nagymamákat, fele­ségeket, kedveseket, hölgyeket, azokat, akiknek jósága, moso­lya nélkül sokkal szegényebb lenne életünk. Ezután Zagyva Bertalanná a hölgyek nevében köszöntötte a férfiakat. ■ A testület egyszemélyes szolgálója Heves Amikor az után érdeklődtem, vajon mi a titka annak, hogy Veronka mindig mindent tud, főnöke egyszerűen azt fe­lelte: nemcsak hogy azt tudja, kit hol ér el, mi a fontos és mi a kevésbé az, még azt is tudja, hogy merről fúj a szél... Besenyei Veronika tényleg valóban mindent tud. Pontosan ráérez arra, mi­kor kapcsolhatja a telefonálót főnöke után az értekezletre, mikor kell leülni és beszélgetni az ügyféllel, melyek a fontos és kevésbé fontos tennivalók. Ez a titka annak, hogy a Hevesi Polgár- mesteri Hivatal titkárságán minden flottul megy. Pedig Veronka nem mun­kamániás. Egyszerűen csak szereti azt, amit csinál, és odafigyel környezetére.- Harminchárom éve vagyok a pá­lyán - meséli Veronika -, s ebből mind­össze két hónapot töltöttem olyan munkahelyen, ahol nem éreztem ma­gam jól. Mindig igyekeztem megismer­ni a főnököt. Ha ez megtörtént, gyerek­játék volt vele dolgozni. Egyszer volt egy olyan vezetőm, aki ha idegesen jött be, azzal kezdte: hozd a gépet, hozd a papírt, diktálok. Később rájöttem, nem történik semmi baj, ha előbb megká- véztatom. Utána az ő napja is jobban indult, és nem akart azonnal diktálni. Máskor viszont egy notórius felje- lentgetőt szelídített meg. Rájött, az asszonynak más egyéb baja nincs, mint hogy nem foglalkoznak vele, nincs kivel beszélgetnie. Elküldte hát a piacra. Onnantól megszűntek a felje­lentések, s csak „rendes asszonyként” emlegette őt az ügyfél. Veronika végigjárta a ranglétrát. Ho­lott - testvéreihez hasonlóan - ő is sze­retett volna tanulni, de édesanyja há­rom lányt neveti, így az egyiküknek dolgoznia kellett, hogy a többiek tanul­hassanak. Veronika lett az. Nagy ön­szorgalommal gyakorolta be magát a gyors- és gépírásba, tehetsége pedig már akkor megnyilvánult, amikor a já­rási tanács időszakában vidékre is ki­vitték iratokat, jegyzőkönyveket rendez­ni oda, ahol nem álltak a helyzet ma­gaslatán. Arról azonban szó sincs, hogy a lelkes adminisztrátor, titkárnő munkamániás lenne. (Habár - vallja be - amikor munka van, akár az éjsza­káját is feláldozza. Ilyen volt a két évvel ezelőtti hevesi belvíz időszaka is, ami­kor hajnal négy és hat között engedé­lyezett magának pihenőt, s egy perccel sem volt többet otthon, mint főnökei.) Önszorgalomból megtanult riselni, sa­ját kezűleg gondozza mindig virágos­kertjét, ablakát, nem felejti el augusz­tusban a muskátlikat átültetni, és nya­ranta, amikor a testület szabadságon van, ő is kiveszi pihenőidejét, és ke­resztlányait tanítja sütni-főzni. S emellett nagyon lelkiismeretes. Ebédkor is ő veszi fel a telefonvonalat, hiszen mint mondja, menjen csak más ebédelni, ő tartja a frontot. Az éves sza­badságot is csak akkor veszi ki, ha a testület is pihenni megy. S még egy do­log, amiről ő híres a polgármesteri hiva­talban: soha nem hazudik. Ha valamit elront vagy hibázik, azonnal bevallja. Másképp - mondja - hogyan álljon ki mellette a főnök, ha egyszer elvesztette a bizalmát?- Az elmúlt három évtized nekem nagy élmény volt - összegzi a hivatal­ban töltött napjait. - A munkát mindig szerettem, minden nap volt valami iz­galmas feladat. És ami ettől is fonto­sabb, jó ide bejárni. Attól nagyobb bün­tetés nincs az ember életében, ha re­megve kell egy munkahelyre bemennie. Ilyet az említett két hónap kivételével soha nem éreztem. S ha elölről kezde­ném, akkor is ezt a pályát választanám. S hogy mindezt megerősítse, még hozzáteszi: ha az ember örömmel jár dolgozni, az jobb, mint egy lottó ötös. Az ugyanis elfogy, de az itt kapott élmé- nyek egy életen át tartanak, iszuromd Besenyei Veronika: Minden nap egy újabb élmény

Next

/
Thumbnails
Contents