Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
Polgármester: Hevesi László Alpolgármester: Marosi István A képviselő-testület tagjai: Békési Zoltán, Hargitai János, Herczeg Mátyás, Lovasi Ferenc, Molnár tászlóné, Zloch Tibor A faluvezetés gyakorlatilag tíz éve, a rendszerváltás óta szolgálja Nagy- tályát. Hevesi László polgármester - aki főállásban a megyeszékhely egyik nagy múltú gimnáziumában tanít - az eredmények zálogaként jegyzi meg:- A képviselő-testületen belül kialakult egy bizalmi légkör, számomra pedig sok segítséget nyújt az alpolgármester és az önkormányzat két bizottságának elnöke. Német ősöktől A falu első okleveles említése 1261-ben történt, Thala nogh alakban. Talán sokaknak meglepő, hogy a 150 évig elnéptelenedett községben Mária Terézia idejében hatvan német ajkú család betelepítésével indult újra az élet.- A mai hatvan éven felülieket gyermekkorukban még másként hívták. Nagytályán a második világháború utáni névmagyarosítá- si hullám előtt számos Aichom (Aradi), Baumann (Baranyi), Schnelleberger, Mattch, Henninger, Knúli nevű, germán ősöket idéző család élt. A déd- nagyanyámnak - idézi Hevesi László -, még emlékszem, voltné- met imádságos könyve... ______■ A datok, címek Lakosság lélekszáma: 881 fő Lakóházak száma: 322 (14 utcában és 2 téren állnak). Önkormányzat, polgár- mesteri hivatal címe: Kossuth L. u. 34. Telefon/fax: 557-100 • Általános Iskola, Petőfi u. 23. Tel: 36/357-171. • Orvosi rendelő: Ságvári téri.Tel.: 36/357-769.* Óvoda, Pető- fiú.24.Tel.:36/357-168. • Postahivatal, Kossuth u. 32. Tel: 36/ 357-550 Saját kezünkben a sorsunk Az új évezredre való átlépés alkalmat adott a múlt felidézésére, a közelmúlt és a jelen értékelésére és a jövő lehetőségeinek számbavételére. A Nagytályán élők büszkék arra, hogy itt élnek, és tenni akarnak a községért. Bármilyen közösségi ügy (járda, iskola, orvosi rendelő építése, a falu szépítése, a polgárőrségben való részvétel) megmozdítja a lakosokat, és sokan vállalnak munkát. A rendszerváltással újra saját kezébe vehette Nagytálya saját sorsának irányítását, s ezzel a helyiek régi vágya teljesült. A már több mint 10 éve változatlan összetételben működő képviselő-testület tagjai, a polgármester és a hivatal dolgozói élvezik a falu bizalmát A falu jól élt az elmúlt időszak lehetőségeivel, és kiépült a teljes infrastruktúra, jól működnek az intézmények. Gondot jelent az elöregedés, sajnos, az elmúlt évtizedben sok fiatal elhagyta Nagytályát. Az elmúlt két évben szépen fejlődő kapcsolat alakult ki az Erdélyben, Hargita megyében levő Orotva községgel, A Nagytályához hasonló lélekszámú települést teljesen magyarok lakják. Rövid idő alatt is sok-sok személyes családi és intézményi kapcsolat szövődött a két falu lakosai között. A jelen eredményei megalapozzák Nagy-tálya jövőjét. Legfőbb célunk, hogy mindenki otthonának tekintse a falut, és tegyen érte. A fiatalok megtartása és Nagytályán való letelepítése fontos feladat. A megteremtett értékeket szeretnénk megtartani. Az intézményeinket folyamatosan fejleszteni szeretnénk. A TELEPÜLÉS 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZERKEZETE Bevétel: 59 943 000 R Kiadás: 59 943 000 R Intézményi bevétel 2 508 000 Ft Igazgatás, település rendezés 15 200 000 Ft Millenniumi ajándék A millenium jegyében tavaly a búcsú idején - október 8-án - látták vendégül dr. Szabó János honvédelmi minisztert, aki a településre elhozta a kormány emlékzászlaját. Ekkor szentelték fel a falu lobogóját is. A szimbólum rendszer egy 1772-es pecsét tradícióját viseli. Fő motívuma egy szarvas, ami arra utal, hogy korábban ezen a területen működött a püspökségi vadaskert. Az erdélyi testvértelepülés, Orotva ajándékát kis küldöttség élén Puskás Elemér hozta. A faragott székelykapu szép díszítő eleme a polgármesteri hivatalnak. Nélkülük nincs szüreti felvonulás A művészeti nevelés keretében az óvoda 1999-től a népi hagyományőrzésre is nagy hangsúlyt fektet. Ennek sikerességéről a falu lakóit minden évben meggyőzik a gyerekek. Az intézmény vezetője, Balajti Istvánné nem titkolja, hogy az „irányváltás” a múlt értékeinek megőrzése felé a község idős lakóiban merült fel. Ezt a gondolatot felkarolva került be nevelési programjukba a hagyományőrzés.- A gyerekekhez közel álló versek, énekek köré csoportosítottuk az indulást. Azóta csoportjaink műsora, tánca nélkül el sem képzelhető Nagytályán a szüreti felvonulás. Minden utcába befordulnak az óvodásokkal a feldíszített lovaskocsik. A népszokások közül kedvek még a lucázás, a farsangot is megünnepeljük. A téli regölés, a kiszebaba készítés és égetés sem maradhat el. Amit még gyarapítani szeretnénk, az a régi népviselethez hű, kékfestő ruházat. Az óvodások - most 42-en vannak - az Idősek napján azokat is külön köszöntik, akik különösen meghatottak az általuk megélt szokások viszaidézésén. A gyerekek sokat barangolnak a természetben, a közeli Öreg hegy a kedvencük. Szívesen látott vendégek a szalmadísz-, vagy éppen a seprűkészítőnél. Bizonylat az utókornak Az ötletet egy korábbi elöljárósági gyakorlat felelevenítése adta. Az 1900-as évek elejétől a második világháborúig a község jegyzője minden év legjelentősebb eseményeit leírta. Abban például az utcák kiépítése is nyomon követhető. Az önkormányzat 2000-ben új „fejezetet” nyitott. Az aranybetűs Krónika immár színes képekkel illusztrálva örökíti meg a jelenlegi 320 ingatlan zömét. A családoknak a kérdőívre adott válaszaiból pedig szép, kézzel írt hűségbizonylat állt össze Nagytálya ezredfordulós állapotáról, múltra és jelenre vonatkozó A polgármesteri hivatalban vigyázzák az újkori Krónikát, adatokkal. Még a telepü- amely fotókat és írásos családi vonatkozásokat tartalmaz, lésről elszármazottakat is felöleli. A Kossuth út 6. szám gyonukat, ezért édesapámat ku- alatt élő, mára nyugdíjas- Kovács Iáknak nyilvánították. Osztály- család nevében a feleség - szüle- idegenként kezelték a családot - tett Hargitai Mária - például ek- éveken keresztül. Vagyonúnkat élképp emlékezik: „Őseim Mária vették. Újra kellett kezdeni az éle- Terézia idejéből lettek betelepítve, tét, mely nagyon keserves volt...” Szorgalommal gyarapították va- ___________________________1 Dániától egészen Japánig Hírvivők a sport világában Borza József és Horváth Kitti. Ha nem is számítanak tősgyökeres helybelinek, de azért büszke lehet rájuk, teljesítményükre a falu polgársága. Igazából be sem kell mutatni őket, hiszen eredményeik önmagukért beszélnek. Nagytályán telepedett le a távol-keleti küzdősport egyik messze földön ismert alakja, Borza József. A karatézó alapokat a nagy tiszteletnek örvendő mestertől, Furkó Kálmántól leste el. A kyokushinkai szakágban versenyzőként állhatott Eu- rópa-bajnoki dobogón. Mára 5 dános mester, aki oktat és sportdiplomáciai tevékenysége is elismerésre méltó. Tavaly a Japánban rendezett világbajnokságon a sportág világszervezete ismét újraválasztotta az európai kontinens irányítójává. A sportolók idei megyebálján pedig a legjobb sportDiákolimpiára készül Horváth Kitti szervező díját érdemelte ki. Pedagógus édesanyjával érkezett a községbe Horváth Kitti. A sokoldalú, mindamellett kitűnően tanuló hetedik osztályos lány a határainkon túl is híres makiári kötélugró szakosztály versenyzője. Utánpótlás kora ellenére tavaly tagja volt annak a csapatnak, amely megnyerte Dánia bajnokságát. Kovácsné Farkas Zsuzsa tanítványa most a hónap végi egri országos diákolimpia egyik aranyérem-várományosa. Összeállításunk az önkormányzat, Madarász András, Huber József és a DOMINÁK ÍOOO Kft. támogatásával készült. Utóbbiak vállalkozásait a március 23-án megjelenő Grátiszban mutatjuk be. 4 1 Cséplőgépét is csodálták Herczeg Mátyás finom kézi munkájával remek dolgokat farag- Némethonból annak idején mesteremberek telepedtek meg itt, nem csoda, hogy régebben nem akadt olyan ház, ahol ne lett volna gyalupad. A gazdasági szerszámokat mindenki maga hozta rendbe - halljuk a már-már történelmi távlatokba nyúló visz- szapillantást Herczeg Mátyástól. A műhely fűrészporos leple a mesternél igencsak árulkodó: ő manapság is gyakran veszi kézbe imádott foglalatosságának anyagát, a fát. A 62 éves férfi fa- és csontfaragott remekeit számos kiállításon mutatták be. A kötődése aligha véletlen, hiszen tőle tudjuk, hogy ősei ácsok voltak, az édesapja barátja pedig kerékgyártó.- Engem a jó öreg sose tiltott, ha hozzányúltam a famegmunkáló eszközeihez. Még akkor sem kaptam ki, ha netán probléma lett a szerszámmal... A szeretetteljes emlékidézés annak is adózik, hogy ő már gyerekként lehetőséget kapott a felnőttek munkás hétköznapi életét kitöltő tárgyak kicsinyített másának elkészítésére.- A fél falu apraja náluk szeretett lenni, mert akkor még nem volt annyi játék. Én viszont túl a fakardon képes voltam kis kocsit csinálni, a makett cséplőgépem pedig még a búzaszemet is kiverte... Az ősz halántékú, jó kedélyű házigazda egyszer sem hivalkodik az immár ötvenéves faragótudományával. Csupán csendben sorolja, hogy a falusi élet általa megmintázott tárgyai - tányérok, mángorlók, sulykolok, díszdobozok, sótartók, virágkarók, gyertyatartók, tükrös eszközök - önálló bemutatón szerepeltek Budafokon, Újpesten, Egerben. A fejlett művészi ízlés és kezének több évtizedes gyakorlottsága találkozik esztétikai élményt nyújtóan a csontfaragványain is. Sőt a nejlon- zacskók világában képes finom illesztéssel háncsból készíteni mára elfeledett tarsolyféleségeket. Amire valójában büszke, az a következő:- A különböző vásárokon nemcsak dísz- és használati tárgyakat árulok, de a fafaragáshoz nélkülözhetetlen kéziszerszámokból is viszek kínálni valót. Ha hiszi, ha nem, utóbbiért már a megérkezésem előtt sorban állnak... Herczeg Mátyás elmaradhatatlan résztvevője a fafaragók országosan híres nyári, vásárosnaményi táborának. Ott egy remekét mindenki a helyi kiállítóhelynek adja, ahol az eltelt hosszú évek alatt neki is őrzik számos alkotását. Amikor a megmunkálandó anyagok nehézségéről kérdezzük, nem titkolja:- Ha a fa szála nem úgy akarja, akkor lehet gond, de ez ritkán fordul elő. Visszaragaszta- ni nem szokásom. Az én kedvencem az amerikai diófa. Ebből annak idején a mai Tisza- tó árterén nagyon sok volt, s amikor azokat kivágták, bizony, többen összefogva hoztuk ki a leendő mederből a megmenthető törzseket. Manapság is szeretem a jól faragható gyümölcsfákat. Legyen az szilva- , alma-, vagy éppen körtefa, vadkörtefa. A faluban ismernek és olykor ha kivágnak valahol ilyet, nekem szokták felajánlani. Más technikát igényel, de Herczeg úr a keményebb szaruval, aganccsal és csontféleségekkel is megbirkózik. Együtt Orotvával Az erdélyi testvértelepülés, Orotva Hargita megyében található. Tavaly a nagytályaiak tucatnál is népesebb küldöttsége feledhetetlen napokat töltött náluk vendégként. A szoros baráti viszony ápolásának újabb bizonyítéka: a két település idén közösen jelentkezett egy európai uniós pályázatra. Az „Ifjúság 2000-2006” nevet viselő program révén - ameny- nyiben elnyerik a támogatást - a fiatalok cserelátogatásához juthatnak forráshoz. A kölcsönös vendégjárásnak azonban tartalmi elemeket is hordoznia kell, amely a hagyományőrzéstől egészen az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósulásáig terjedhet. A közeljövőben a pályázat részleteinek megbeszélésére, a közös program kidolgozására delegáció érkezik Orotváról Puskás Elemér tanácsos vezetésével.
